[Grem] Júl.17-ig a Szépművészeti Múzeumban Hieronymus Bosch rejtélyes világa

[Emoke Greschik]

 Menny és pokol között – Hieronymus Bosch rejtélyes világa
Kultúra <https://www.magyarkurir.hu/kultura> – 2022. május 8., vasárnap |
17:01
 https://www.magyarkurir.hu/hirek/h-bosch-rejtelyes-vilaga

Csak ámul és bámul az ember Hieronymus Bosch képei láttán. Őrület, ahogyan
ez az ember festett; mai szóhasználattal erre szoktuk mondani, hogy
„eszméletlen”. Egy régi barátomról tudom, hogy nagy Bosch-rajongó.
Megértem, hiszen egyszerűen fantasztikus, amit ez a németalföldi mester
alkotott az élete során, minden művével meglep bennünket.

De szeretni – azt azért nehéz. Képi világa sokkoló, félelmetes; apró kis
figurái, melyek sűrűn benépesítik vásznait vagy tölgyfa tábláit, sokszor
visszataszító, sőt bűnös dolgokat művelnek. Alkotásain Bosch láthatóan az
élet végső kérdéseire igyekszik választ találni valami módon. Ezért jelenik
meg nála oly sokszor az utolsó ítélet, a menny vagy a pokol témaköre.
Mindenféle alakok, emberek, állatok, különféle tárgyak, kések, deformált
tojások, torz madarak, embereket zabáló, nagy méretű halak és más
fantázialények tűnnek fel a képein. A csúcspont mindenképpen a *Földi
gyönyörök kertje* című triptichonja, amely nyitott állapotában több mint
két méter széles. A mű eredetije nem látható a mostani kiállításon, azt nem
kaphattuk meg a madridi Prado Múzeumtól. Vannak a világ képtárainak olyan
festményei, melyeket szinte sohasem, vagy csak különleges esetben adnak
kölcsön kiállításokra, mert annyira féltik őket. Ilyenek például Piero
della Francesca vagy Vermeer van Delf alkotásai is, hogy csak két alkotót
említsünk.

Hieronymus Bosch (1450 körül–1516) kiállításán a Szépművészeti Múzeum a
németalföldi mester fennmaradt teljes festői életművének közel felét
mutatja be az érdeklődő közönségnek. Tíz saját kezű festményét csodálhatjuk
meg, köztük a brugge-i *Utolsó ítélet*-triptichont, a *Bolondok
hajóját,* a *Királyok
imádását,* a *Szent János Patmosz szigetént* és az *Ecce homót*. A nagyívű
tárlat nemcsak Boschról szól. Bemutatja a kort is, amelyben az alkotó élt –
összesen kilencven műalkotással találkozhat a közönség a városligeti múzeum
termeiben.

A különböző kiállításokhoz kapcsolódóan már többször írtunk arról, hogy
egy-egy ilyen tárlat a tanulók számára akár féltucatnyi iskolai órával is
felér. A képek és a magyarázó szövegek révén rengeteg benyomást és
ismeretet szerezhetnek a diákok az adott korszakról, országról és a
művészről, akinek a kiállítást szentelték. Az eligazodásban nagy segítség
lehet a művészetpedagógusok hozzáértő tárlatvezetése.

Felmerülhet a kérdés: vajon miért maradt hátra ilyen kevés kép ettől a már
életében is rendkívül sikeres művésztől? A választ pontosan nem tudjuk. Azt
viszont igen, hogy elsősorban kisebb magánmegrendelőknek festett. Mint
láthatjuk, képei, melyek többségükben vallásos témájúak, méretüknél fogva
inkább kisebb magánkápolnákba illettek, nem nagy templomok számára
készültek. A mester halála után jó időre feledésbe merültek alkotásai, sőt
a neve is. Ennek oka talán az is lehetett, hogy festményei a nagyközönség
számára nem voltak elérhetők. A 20. század elején a szürrealisták fedezték
fel újra Bosch műveit, akkor szinte berobbant a köztudatba rendkívül
izgalmas festői életműve.

„Hieronymus Bosch alkotásainak egyediségét művészetének kommentátorai
elsősorban rémisztő túlvilági ábrázolásaiban látták. Kivételes tehetségével
hátborzongató közelségbe hozta a földöntúli világot, moralizáló művein
pedig éleslátó humorral és megrázó kifejezőerővel ábrázolta az emberi
természet gyarlóságát és a földi halandók hibás döntéseit. Szakrális témájú
festményein rendszeresen megjelenítette a mindenütt lappangó gonoszt.
Alapvetően pesszimista világnézetének középpontjában az állt, hogy miként
került a gonosz a világba, és hogyan befolyásolja az emberi létezést és a
cselekedeteket. Művészetének csodálói újra és újra felteszik a kérdést:
honnan és miből eredeztethető ez a különös világ? Ma, több mint ötszáz év
távlatából, Bosch festményeinek bizonyos részletei továbbra is
nyugtalanítóan megfejthetetlennek tűnnek. Művei valódi értelme akkor
tárulhat fel számunkra, ha ismerjük azokat a képi és írott forrásokat,
amelyek befolyásolták művei gondolatiságát és megformálását. Kiállításunk
ezért Bosch életművének kiemelkedő munkáit a mester művészi forrásainak
kontextusában mutatja be” – olvashatjuk ezt a remek elemzést a falra
helyezett magyarázó szövegek között.

Hieronymus Bosch 1450 körül született a németalföldi ’s-Hertogenbosch-ban.
Bár szülővárosa távol esett a jelentős művészeti központoktól, a jómódú
kereskedővárosban élénk kulturális élet folyt. Bosch az aacheni származású
van Aken festőcsalád sarja volt. Nem sokat lehet tudni az életéről, de
annyi bizonyos, hogy már a dédapja is festő volt, ahogy a nagyapja, az
apja, a nagybátyjai és az összes fiútestvére is. Valószínűleg apja
műhelyében tanulta meg a festőművészet alapjait. 1480 körül megnősül,
felesége a vagyonos családból származó Aleid van de Meervenne lesz.
Házassága révén jelentős kapcsolatokhoz és megbízásokhoz jut, idővel a
város leggazdagabb polgárai közé emelkedik. 1488-ban, újév napján felvételt
nyert a Miasszonyunk testvérület felesküdött tagjainak szűk körébe. Ily
módon kapcsolatba lépett városa és a Burgundi Hercegség legelőkelőbb
köreivel, jövőbeli megbízóival. Hieronymus Bosch 1516-ban halt meg,
valószínűleg az 1516–1517-ben terjedő, lázzal járó fertőző betegségben.
Augusztus 9-én elismert művészhez méltó, ünnepélyes szertartással és
szentmisével búcsúztatták. Feltehetően a Szent János-templom északi oldalán
lévő sírkertben temették el.

A kiállításon az alkotó megnevezésénél sok helyen ezt olvashatjuk: *Hieronymus
Bosch követője.* Ezek a képek hiteles másolatoknak számítanak. A *Földi
gyönyörök kertje* másolata 1550-1560 között készült. Kvalitását és
állapotát tekintve ez a táblakép magasan kiemelkedik a Bosch-triptichon
középképéről készült 16. századi festménymásolatok közül. Részletező
kivitelezése és harmonikus színvilága alapján bizonyos, hogy a fennmaradt
táblaképkópiák között ezt az egyik legkorábbi másolatot egy rendkívül jól
képzett mester készítette.

A kiállítás másik legfontosabb darabja az *Utolsó ítélet* című triptichon,
1515-ből. A középső táblán Krisztust mint ítélőbírót és Megváltót látjuk,
harsonázó angyalokkal és szentekkel körülvéve. Az alatta elterülő táj nagy
részét és a jobb oldali szárny képét pokolbéli büntetések és szörnyek
változatos ábrázolásai töltik ki. A kínzóeszközként megjelenített
hangszerek Bosch képi nyelvezetében a zene által közvetített érzéki örömök
büntetéseként értelmezhetők. A középkép jobb oldali zónájában feltűnő
harang és a kés Bosch fémiparáról híres szülővárosára, ’s-Hertogenbosch-ra
utalhat.

Bosch a képzőművészet történetében ugyan sok szempontból egyedülálló, de
nem teljesen előzmények nélkül való. Ezt is bemutatják a kiállítás
rendezői. A mester képein látható szimbólumok sem kizárólag az ő
leleményei. Ne felejtsük el, hogy ebben az időben terjedt el a
könyvnyomtatás Gutenberg, a mainzi aranyműves találmányának köszönhetően.
Az egyik tárlóban láthatjuk a Tondal lovag túlvilági látomásait elbeszélő
művészi színvonalú kódexet. Ennek a könyvnek a holland nyelvű kiadását
Bosch is ismerhette. Az 1475 körül készült kéziratos feldolgozás
illusztrációit a burgundi hercegek körében nagyra becsült Simon Marmion
festette, akinek sötét tónusú pokoljelenetei és pasztelles színvilágú
paradicsomi látomásai egyaránt kapcsolatba hozhatók Bosch alkotásaival.

„Képzeljünk el egy hosszú és széles mezőt, amely teljesen terméketlen,
kiégett, kiszáradt, mély árkokkal és keskeny vájatokkal teli, amelyekből
árad a kénszagú füst. (…) Rémes varangyok lapulnak mindenfelé; sárkányok,
csúszómászók nyalják, csóválják és tépik szét a szerencsétlen bűnösöket” –
olvasható egy rémes látomás leírása Karthauzi Dénes *A végső dolgokról*
című, 1486-ból származó művében.

A kiállítás kuriózuma az a hatalmas falikárpit (gobelin), amit egy
brüsszeli kárpitszövőműhelyben készítettek 1550 és 1560 között. Témája a *Földi
gyönyörök kertje; *itt építészeti környezetben láthatjuk Bosch híres
festményét. A szövéstechnikából adódóan tükörfordítottan jelenik meg ezt a
páratlan alkotás.

A kiállításon egy vászonkép is szerepel ebben a témában, szintén *Földi
gyönyörök kertje* címmel. Ezt az alkotást, mely erősen töredékes formában
tartalmazza a triptichon középső táblájának motívumait, a Szépművészeti
Múzeum egyik alapítója, Pulszky Károly vásárolta 1894-ben, Velencében.
Vászonra készült – míg a többi másolat fatáblára –, valószínűleg feltekerve
tárolhatták, azért van ilyen rossz állapotban.

A termeket járva találkozhatunk Bosch rajzaival is. Az egyiken, amely
a *Pokolbéli
táj* címet viseli, vázlatos motívumokat fedezhetünk fel, olyanokat, mint
amiket a festményein láthatunk. A rajz középpontjában egy halfejű óriás
látható. Fején szegecselt korong, fölötte pedig egy tölcsérből kilógó nagy
harang, melyet emberi alakokkal kongatnak. A tollrajzon emellett mindenféle
más elképesztő szürreális furcsaságot is láthatunk.

Annyi mindenről beszélhetnénk még! Mesébe illő a *Szent Kristóf a gyermek
Jézussal* vagy a *Keresztelő Szent János a pusztában* című kép is. De nem
szabadna megfeledkeznünk *a Túlvilági látomások* című, két képből álló
alkotásáról sem. Az egyiken egy körkörös fényalagutat láthatunk, melyben a
megváltottak eltűnnek. Annak a középkori hiedelemnek a képi megjelenítése
ez, mely szerint a Földet égi szférák veszik körül, s ezek közül a
legmagasabban trónol az Isten.

A nagyszabású tárlat utolsó termében, mint afféle moziteremben, egy
kivetítőn újra megcsodálhatjuk Bosch képeit, ezúttal részleteikben, nagy
felbontásban. Így egészen közel kerülhetnek a nézőkhöz az eredeti
festményeken látható apró, de fontos részletek.

*A kiállítás a Szépművészeti Múzeumban július 17-éig látogatható.*

*Szöveg és fotó: Mészáros Ákos*

*Magyar Kurír*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20220508/7942e9f3/attachment.html>