<div dir="ltr">

<h1 class="gmail-cim">Menny és pokol között – Hieronymus Bosch rejtélyes világa</h1><div class="gmail-datumsav"><a href="https://www.magyarkurir.hu/kultura">Kultúra</a> – 2022. május 8., vasárnap | 17:01<div class="gmail-ikonok"> <a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/h-bosch-rejtelyes-vilaga">https://www.magyarkurir.hu/hirek/h-bosch-rejtelyes-vilaga</a></div></div><div class="gmail-kozepre"><a class="gmail-fokep" rel="lightbox['g122040']"><img src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=122040&v=0&img=c_11--2-.jpg"><span class="gmail-galcount" title="8 kép a galériában, kattintson!"><img src="https://www.magyarkurir.hu/design1/img/img.png" align="absmiddle"> <br></span></a></div><h3 class="gmail-lead">Csak

 ámul és bámul az ember Hieronymus Bosch képei láttán. Őrület, ahogyan 

ez az ember festett; mai szóhasználattal erre szoktuk mondani, hogy 

„eszméletlen”. Egy régi barátomról tudom, hogy nagy Bosch-rajongó. 

Megértem, hiszen egyszerűen fantasztikus, amit ez a németalföldi mester 

alkotott az élete során, minden művével meglep bennünket.</h3><div class="gmail-contentsav"><p>De

 szeretni – azt azért nehéz. Képi világa sokkoló, félelmetes; apró kis 

figurái, melyek sűrűn benépesítik vásznait vagy tölgyfa tábláit, sokszor

 visszataszító, sőt bűnös dolgokat művelnek. Alkotásain Bosch láthatóan 

az élet végső kérdéseire igyekszik választ találni valami módon. Ezért 

jelenik meg nála oly sokszor az utolsó ítélet, a menny vagy a pokol 

témaköre. Mindenféle alakok, emberek, állatok, különféle tárgyak, kések,

 deformált tojások, torz madarak, embereket zabáló, nagy méretű halak és

 más fantázialények tűnnek fel a képein. A csúcspont mindenképpen a <em>Földi gyönyörök kertje</em>

 című triptichonja, amely nyitott állapotában több mint két méter 

széles. A mű eredetije nem látható a mostani kiállításon, azt nem 

kaphattuk meg a madridi Prado Múzeumtól. Vannak a világ képtárainak 

olyan festményei, melyeket szinte sohasem, vagy csak különleges esetben 

adnak kölcsön kiállításokra, mert annyira féltik őket. Ilyenek például 

Piero della Francesca vagy Vermeer van Delf alkotásai is, hogy csak két 

alkotót említsünk.   </p>

<p><a title="" rel="lightbox['g122040']"><img style="display: block; margin: auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=122040&v=0&p=1&img=c_foldi-gyonyorok-kertje.jpg" alt="" border="0"></a></p>

<p>Hieronymus Bosch (1450 körül–1516) kiállításán a Szépművészeti Múzeum

 a németalföldi mester fennmaradt teljes festői életművének közel felét 

mutatja be az érdeklődő közönségnek. Tíz saját kezű festményét 

csodálhatjuk meg, köztük a brugge-i Utolsó ítélet-triptichont, a Bolondok hajóját, a Királyok imádását, a Szent János Patmosz szigetént és az Ecce homót.

 A nagyívű tárlat nemcsak Boschról szól. Bemutatja a kort is, amelyben 

az alkotó élt – összesen kilencven műalkotással találkozhat a közönség a

 városligeti múzeum termeiben.</p>

<p>A különböző kiállításokhoz kapcsolódóan már többször írtunk arról, 

hogy egy-egy ilyen tárlat a tanulók számára akár féltucatnyi iskolai 

órával is felér. A képek és a magyarázó szövegek révén rengeteg 

benyomást és ismeretet szerezhetnek a diákok az adott korszakról, 

országról és a művészről, akinek a kiállítást szentelték. Az 

eligazodásban nagy segítség lehet a művészetpedagógusok hozzáértő 

tárlatvezetése. </p>

<p><a title="" rel="lightbox['g122040']"><img style="display: block; margin: auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=122040&v=0&p=1&img=c_az-udvozultek-mennybemenetele.jpg" alt="" border="0"></a></p>

<p>Felmerülhet a kérdés: vajon miért maradt hátra ilyen kevés kép ettől a

 már életében is rendkívül sikeres művésztől? A választ pontosan nem 

tudjuk. Azt viszont igen, hogy elsősorban kisebb magánmegrendelőknek 

festett. Mint láthatjuk, képei, melyek többségükben vallásos témájúak, 

méretüknél fogva inkább kisebb magánkápolnákba illettek, nem nagy 

templomok számára készültek. A mester halála után jó időre feledésbe 

merültek alkotásai, sőt a neve is. Ennek oka talán az is lehetett, hogy 

festményei a nagyközönség számára nem voltak elérhetők. A 20. század 

elején a szürrealisták fedezték fel újra Bosch műveit, akkor szinte 

berobbant a köztudatba rendkívül izgalmas festői életműve. </p>

<p>„Hieronymus Bosch alkotásainak egyediségét művészetének kommentátorai

 elsősorban rémisztő túlvilági ábrázolásaiban látták. Kivételes 

tehetségével hátborzongató közelségbe hozta a földöntúli világot, 

moralizáló művein pedig éleslátó humorral és megrázó kifejezőerővel 

ábrázolta az emberi természet gyarlóságát és a földi halandók hibás 

döntéseit. Szakrális témájú festményein rendszeresen megjelenítette a 

mindenütt lappangó gonoszt. Alapvetően pesszimista világnézetének 

középpontjában az állt, hogy miként került a gonosz a világba, és hogyan

 befolyásolja az emberi létezést és a cselekedeteket. Művészetének 

csodálói újra és újra felteszik a kérdést: honnan és miből eredeztethető

 ez a különös világ? Ma, több mint ötszáz év távlatából, Bosch 

festményeinek bizonyos részletei továbbra is nyugtalanítóan 

megfejthetetlennek tűnnek. Művei valódi értelme akkor tárulhat fel 

számunkra, ha ismerjük azokat a képi és írott forrásokat, amelyek 

befolyásolták művei gondolatiságát és megformálását. Kiállításunk ezért 

Bosch életművének kiemelkedő munkáit a mester művészi forrásainak 

kontextusában mutatja be” – olvashatjuk ezt a remek elemzést a falra 

helyezett magyarázó szövegek között. </p>

<p><a title="" rel="lightbox['g122040']"><img style="display: block; margin: auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=122040&v=0&p=1&img=c_hieronymus-bosch-portreja.jpg" alt="" border="0"></a></p>

<p>Hieronymus Bosch 1450 körül született a németalföldi 

’s-Hertogenbosch-ban. Bár szülővárosa távol esett a jelentős művészeti 

központoktól, a jómódú kereskedővárosban élénk kulturális élet folyt. 

Bosch az aacheni származású van Aken festőcsalád sarja volt. Nem sokat 

lehet tudni az életéről, de annyi bizonyos, hogy már a dédapja is festő 

volt, ahogy a nagyapja, az apja, a nagybátyjai és az összes fiútestvére 

is. Valószínűleg apja műhelyében tanulta meg a festőművészet alapjait. 

1480 körül megnősül, felesége a vagyonos családból származó Aleid van de

 Meervenne lesz. Házassága révén jelentős kapcsolatokhoz és 

megbízásokhoz jut, idővel a város leggazdagabb polgárai közé emelkedik. 

1488-ban, újév napján felvételt nyert a Miasszonyunk testvérület 

felesküdött tagjainak szűk körébe. Ily módon kapcsolatba lépett városa 

és a Burgundi Hercegség legelőkelőbb köreivel, jövőbeli megbízóival. 

Hieronymus Bosch 1516-ban halt meg, valószínűleg az 1516–1517-ben 

terjedő, lázzal járó fertőző betegségben. Augusztus 9-én elismert 

művészhez méltó, ünnepélyes szertartással és szentmisével búcsúztatták. 

Feltehetően a Szent János-templom északi oldalán lévő sírkertben 

temették el. </p>

<p>A kiállításon az alkotó megnevezésénél sok helyen ezt olvashatjuk: <em>Hieronymus Bosch követője.</em> Ezek a képek hiteles másolatoknak számítanak. A <em>Földi gyönyörök kertje</em>

 másolata 1550-1560 között készült. Kvalitását és állapotát tekintve ez a

 táblakép magasan kiemelkedik a Bosch-triptichon középképéről készült 

16. századi festménymásolatok közül. Részletező kivitelezése és 

harmonikus színvilága alapján bizonyos, hogy a fennmaradt táblaképkópiák

 között ezt az egyik legkorábbi másolatot egy rendkívül jól képzett 

mester készítette.</p>

<p>A kiállítás másik legfontosabb darabja az <em>Utolsó ítélet</em> című

 triptichon, 1515-ből. A középső táblán Krisztust mint ítélőbírót és 

Megváltót látjuk, harsonázó angyalokkal és szentekkel körülvéve. Az 

alatta elterülő táj nagy részét és a jobb oldali szárny képét pokolbéli 

büntetések és szörnyek változatos ábrázolásai töltik ki. A 

kínzóeszközként megjelenített hangszerek Bosch képi nyelvezetében a zene

 által közvetített érzéki örömök büntetéseként értelmezhetők. A középkép

 jobb oldali zónájában feltűnő harang és a kés Bosch fémiparáról híres 

szülővárosára, ’s-Hertogenbosch-ra utalhat. </p>

<p><a title="" rel="lightbox['g122040']"><img style="display: block; margin: auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=122040&v=0&p=1&img=c_jacob-isaacsz.-van-swanenburgh_charon-ladikja.jpg" alt="" border="0"></a></p>

<p>Bosch a képzőművészet történetében ugyan sok szempontból egyedülálló,

 de nem teljesen előzmények nélkül való. Ezt is bemutatják a kiállítás 

rendezői. A mester képein látható szimbólumok sem kizárólag az ő 

leleményei. Ne felejtsük el, hogy ebben az időben terjedt el a 

könyvnyomtatás Gutenberg, a mainzi aranyműves találmányának 

köszönhetően. Az egyik tárlóban láthatjuk a Tondal lovag túlvilági 

látomásait elbeszélő művészi színvonalú kódexet. Ennek a könyvnek a 

holland nyelvű kiadását Bosch is ismerhette. Az 1475 körül készült 

kéziratos feldolgozás illusztrációit a burgundi hercegek körében nagyra 

becsült Simon Marmion festette, akinek sötét tónusú pokoljelenetei és 

pasztelles színvilágú paradicsomi látomásai egyaránt kapcsolatba 

hozhatók Bosch alkotásaival.</p>

<p>„Képzeljünk el egy hosszú és széles mezőt, amely teljesen 

terméketlen, kiégett, kiszáradt, mély árkokkal és keskeny vájatokkal 

teli, amelyekből árad a kénszagú füst. (…) Rémes varangyok lapulnak 

mindenfelé; sárkányok, csúszómászók nyalják, csóválják és tépik szét a 

szerencsétlen bűnösöket” – olvasható egy rémes látomás leírása Karthauzi

 Dénes <em>A végső dolgokról</em> című, 1486-ból származó művében. </p>

<p><a title="" rel="lightbox['g122040']"><img style="display: block; margin: auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=122040&v=0&p=1&img=c_foldi-gyonyorok-kerje_falikarpit.jpg" alt="" border="0"></a></p>

<p>A kiállítás kuriózuma az a hatalmas falikárpit (gobelin), amit egy 

brüsszeli kárpitszövőműhelyben készítettek 1550 és 1560 között. Témája a

 <em>Földi gyönyörök kertje; </em>itt építészeti környezetben láthatjuk 

Bosch híres festményét. A szövéstechnikából adódóan tükörfordítottan 

jelenik meg ezt a páratlan alkotás. </p>

<p>A kiállításon egy vászonkép is szerepel ebben a témában, szintén <em>Földi gyönyörök kertje</em>

 címmel. Ezt az alkotást, mely erősen töredékes formában tartalmazza a 

triptichon középső táblájának motívumait, a Szépművészeti Múzeum egyik 

alapítója, Pulszky Károly vásárolta 1894-ben, Velencében. Vászonra 

készült – míg a többi másolat fatáblára –, valószínűleg feltekerve 

tárolhatták, azért van ilyen rossz állapotban. </p>

<p><a title="" rel="lightbox['g122040']"><img style="display: block; margin: auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=122040&v=0&p=1&img=c_polkolbeli-taj.jpg" alt="" border="0"></a></p>

<p>A termeket járva találkozhatunk Bosch rajzaival is. Az egyiken, amely a <em>Pokolbéli táj</em>

 címet viseli, vázlatos motívumokat fedezhetünk fel, olyanokat, mint 

amiket a festményein láthatunk. A rajz középpontjában egy halfejű óriás 

látható. Fején szegecselt korong, fölötte pedig egy tölcsérből kilógó 

nagy harang, melyet emberi alakokkal kongatnak. A tollrajzon emellett 

mindenféle más elképesztő szürreális furcsaságot is láthatunk.</p>

<p>Annyi mindenről beszélhetnénk még! Mesébe illő a <em>Szent Kristóf a gyermek Jézussal</em> vagy a <em>Keresztelő Szent János a pusztában</em> című kép is. De nem szabadna megfeledkeznünk <em>a Túlvilági látomások</em>

 című, két képből álló alkotásáról sem. Az egyiken egy körkörös 

fényalagutat láthatunk, melyben a megváltottak eltűnnek. Annak a 

középkori hiedelemnek a képi megjelenítése ez, mely szerint a Földet égi

 szférák veszik körül, s ezek közül a legmagasabban trónol az Isten.</p>

<p>A nagyszabású tárlat utolsó termében, mint afféle moziteremben, egy 

kivetítőn újra megcsodálhatjuk Bosch képeit, ezúttal részleteikben, nagy

 felbontásban. Így egészen közel kerülhetnek a nézőkhöz az eredeti 

festményeken látható apró, de fontos részletek. </p>

<p><em>A kiállítás a Szépművészeti Múzeumban július 17-éig látogatható.</em></p>

<p><strong>Szöveg és fotó: Mészáros Ákos</strong></p>

<p><strong>Magyar Kurír</strong></p></div>

</div>