[Grem] Interjú egy kánonjogász szerzetessel, aki több száz érvénytelen házasságot látott - Miről kell(ene) az esküvő előtt beszélgetni?

[Emoke Greschik]

 Miről kell(ene) az esküvő előtt beszélgetni? – interjú egy szerzetessel,
aki több száz érvénytelen házasságot látott
https://777blog.hu/2022/03/23/vadasz_kinga_interju/

*Vajon minden jó kapcsolatból jó házasság lesz? Hogyan előzhető meg, hogy a
történet vége válás, egyházi érvénytelenítés legyen? Miről nem szoktak
beszélgetni a jegyesek? Mire kell figyelnie a családnak, barátoknak, és
mikor lehet szólni, ha úgy látjuk, valami nincs rendben? Ezekről a
kérdésekről faggattuk Vadász Kingát, aki öt éve dolgozik az
Esztergom-Budapesti Érseki Bíróságon, elsősorban a
házasság-érvénytelenítési ügyekben kötelékvédő és ügyhallgató. A Szociális
Testvérek Társaságának tagja annak idején civil jogot tanult, majd
elvégezte a kánonjogot is.*

*Amikor pár éve tanúként szerepeltem egy házasság-érvénytelenítési ügyében,
izgultam a vallomás előtt. Úgy képzeltem, hogy rideg öregurak fognak
vallatni. Ehhez képest ön kedvesen fogadott, és kifejezetten jó
beszélgetésben vehettem részt, miközben megosztottam meglátásaimat egy
tönkrement házassággal kapcsolatban. Minden ügyhallgató így veszi fel a
tanúvallomásokat, vagy ez az ön személyiségéből fakad?*

Nehéz erre válaszolni, mert nem nagyon ültem bent más ügyhallgatóknál. Az
biztos, hogy mindannyiunkat az vezérel, hogy kiderítsük az igazságot, és
segítsünk azokon a híveken, akik a Bírósághoz fordulnak. Szerzetesként
szolgálva ebben a munkában Isten irgalmas szeretetét, az Egyház mint anya
irgalmas arcát is igyekszem közvetíteni. Az érvénytelenítés fájdalmas
folyamat, nem könnyű egy kudarcra visszatekinteni. Ezért nekem fontos, hogy
aki itt ül, ebben a kényelmetlen helyzetben, a lehető legjobban érezze
magát.

*Ön nemcsak ügyhallgató, hanem kötelékvédő is. Mit jelent ez?*

A kötelékvédő hivatalból védi a házassági köteléket, az érvényessége
mellett érvel a bíráknak. Éppen ezért részt vehet a meghallgatásokon, és
megfellebbezheti az ítéletet. Az én nem túl hosszú gyakorlatomban is volt
egy eset, amikor a bírák bebizonyosodottnak látták az érvénytelenséget, én
viszont nem, fellebbeztem, így az ügy ment tovább a következő fokra.

*Ön szerzetes: hogy hozhat objektív döntést valaki úgy, hogy nem is él
házasságban?*

Ez jogi eljárás: adottak azok a tényállások, amelyek alapján eldönthető,
hogy a házasság érvénytelen volt-e. Bár nem élek házasságban, sok házas
barátom van, családban nőttem fel, és nekem is vannak emberi kapcsolataim,
melyekben ugyanúgy lehet konfliktus, sérülés. Ezek segítenek empatikusnak
lenni, de az szakmai kérdés, hogy kötelékvédőként milyen véleményt írok.

*Mi a házasság érvénytelenítésének pontos folyamata?*

Olyan hívek fordulnak keresettel az Egyházi Bírósághoz, akik úgy érzik,
hogy a polgári válással végződött házasságuk egyházilag érvénytelen volt. A
keresetet beadó fél összefoglalja a házasság történetét, és megjelöli, hogy
szerinte mi volt az érvénytelenség oka. Meg kell neveznie két tanút, akik
az állításait alá tudják támasztani. A bizonyítási szakaszban az
ügyhallgatók előtt tesz vallomást a felperes, a tanúk és – ha hajlandó
részt venni a folyamatban – az alperes, esetleg az ő tanúi is. Amennyiben
szükséges, orvosszakértő, pszichiáter véleményét is meghallgatjuk.

Mindig három bíró van, akik áttanulmányozzák a teljes anyagot.

Az egyházi törvény megfogalmazásában: el kell jutniuk egy lelkiismereti
bizonyosságra, hogy a házasság érvénytelensége bebizonyosodott-e. Ha az az
ítélet, hogy a házasság érvénytelen, a kereszteltek anyakönyvébe be kell
jegyezni ezt. Innentől fogva a felek ismét szabad állapotúak. Mivel a
bíróság nem minden esetben találja bizonyítottnak az érvénytelenséget,
szoktuk javasolni, hogy amennyiben új egyházi házasságot szeretnének kötni,
az eljárás végéig ne tűzzék ki az esküvő időpontját.

*Ezek szerint az alperes nem mindig vesz részt az ügyben?*

Az esetek kétharmadában nem, esetleg megírja, hogy egyetért az
érvénytelenség kimondásával. Fontos, hogy az ítélet az alperesre is
vonatkozik, akár tett vallomást, akár nem. Szoktam buzdítani azokat, akik
nem értenek egyet a felperes kérésével, hogy jöjjenek el és tegyenek
vallomást, hiszen csak így tudjuk az ő szempontjaikat is figyelembe venni
és adott esetben a házasság érvényességét kimondani.

*Mennyi ideig tart egy ügy elbírálása?*

Itt, az Esztergom-Budapesti Érseki Bíróságon nagyjából egy év alatt jutunk
el az ítéletig, leginkább azért, mert átlagosan évente 120-130 esetünk van.
Akár hét hónap is eltelik a keresetlevél beadásától addig, amíg elkezdünk
foglalkozni az üggyel, s havonta 10-15 ítélet születik.

*Önnek ügyhallgatóként melyik részfeladat adja a legtöbb kihívást?*

Kihívás megértetni a beszélgetés lényegét, mert a polgári válásokra
gondolva a felek inkább azt mondanák el, min vesztek össze, miért nem
tudnak együtt élni, pedig itt arra keressük a választ, hogy érvényes volt-e
az esküvő, azaz a házasság egyáltalán létrejött-e, milyenek voltak a
házasság előtti körülmények. Nehézség még, amikor 30-40 éve történt
eseményekről kell releváns információkat megtudni. Azt már tapasztalatból
tudom, hogy milyen kérdéseket kell feltenni a megadottakon kívül, illetve
látom, hogy ki nem őszinte.

*Gyakran előfordul, hogy a tanú nem mond igazat?*

Inkább az jellemző, főleg a nagyon vallásos hívők között, hogy valaki az
egyházi oldalát látja a bíróságnak, ahol „dicsértessék”-kel kell köszönni,
ezért igyekszik minél jobb katolikusnak tűnni az egyház képviselője előtt.
Másik probléma, amikor olyan tanú tesz vallomást, aki mindkét felet ismeri,
és úgy érzi, megbántaná valamelyiküket, ha rosszat mondana. Pedig a
jellemzésekben fontos, hogy a felek hiányosságai is kiderüljenek. Idősebb
szülők esetében, akik a gyermekük válását személyes kudarcként élik meg,
nehéz elfogultság nélküli, objektív választ kapni.

Fotó: Hollai Gábor

*Inkább azok kérik az érvénytelenítést, akik csak a templom ünnepélyessége
miatt kötöttek egyházi házasságot, vagy a „jó katolikus nagycsaládok”
gyermekei között is előfordul?*

Ilyen szempontból vegyes, hogy ki élte meg szentségként a házasságkötést,
vagy kinél volt, hogy a nagymama vagy a szép hagyomány miatt tartottak
egyházi esküvőt. Azok között, akik nem veszik komolyan az egyházi
házasságot, sokszor kiderül a színlelés, ami miatt a házasságkötés
érvénytelen. Ez az az eset, amikor a házasulandó kimondja, hogy a katolikus
egyház tanítása szerint köt házasságot, de belül fönntartja magának, hogy
akár el is válhatnak, vagy nem akarja elfogadni, hogy csak egy
nővel/férfival lehet szexuális kapcsolata.

*Milyen szempontok alapján lehet egy házasság érvénytelenségét kimondani?*

Az érvénytelenségnek lehetnek formai okai is, de ez ritka. Általában az
értelem vagy az akarat oldaláról van hiányosság vagy nem helyes szándék.
Ilyen lehet, ha valaki az életkora, éretlensége, ítélőképessége miatt nem
tudja felfogni, hogy mit vállal.

*Tehát van, akiről az eljárás során derül ki, hogy alkalmatlan volt a
házasságra?*

Igen, sőt egyre több az ilyen eset. Például az egyik fél pszichés
betegségben szenved, személyiségzavarral küzd. Sokszor a jó példa hiánya
vagy a családból hozott traumák is akadályozzák a teljes életközösség
kialakítását. A vallomások során van egy olyan kérdés, hogy kialakult-e a
másik személyiségének megismerése és elfogadása. Erre az szokott lenni a
válasz, hogy még saját magukat sem ismerik. Pedig ma már sok lehetőség van
az önismeretre, ebben fejlődni kell.

*Száz évvel ezelőtt még a szülők választottak házastársat a gyermeküknek,
amit sokan kényszerítésként éltek meg. Van ma is példa arra, hogy
valamilyen kényszer hatása alatt kötnek házasságot?*

Igen, emlékszem is egy esetre, ahol a felperes édesapja azt mondta, hogy ha
nem kötnek egyházi házasságot, akkor kitagadja gyermekét az örökségből.
Mivel az illető nem volt vallásgyakorló, enélkül valószínűleg nem lett
volna templomi esküvő, így az a házasságkötés a kényszer hatása miatt
érvénytelen volt.

*Kényszerítő hatás lehet egy becsúszott baba is?*

Nem feltétlenül. Ha egy pár egyébként is készül a házasságkötésre, és így
fogan gyermekük, akkor az önmagában nem ok az érvénytelenítésre.

*Az eddig bemutatott okok közül mi ismerhető fel már a jegyesség során?*

A pszichés tünetek ma már könnyebben felismerhetők. Akit korábban csak
„furinak” tartottak, arról ma már pontosabban lehet tudni, hogy milyen
betegség van a háttérben, például autizmus, paranoia, skizofrénia,
nárcisztikus személyiségzavar.

*Van még más oka az érvénytelen házasságkötésnek, ami inkább csak a
házasság megélése közben jelentkezik?*

A megtévesztés – amikor az egyik fél elhallgat valamit a másik elől –
érvénytelenítési ok lehet, a függőség szintén. Előfordul, hogy az egyik fél
még akár a jegyesség során is el tudja rejteni a függőségét, de a
házasságban már kiderül és gondokat okoz. Ide tartozik a kábítószer-, a
játék- vagy internetfüggőség is. Az alkoholfüggőséget az utóbbi években
egyre komolyabban veszik, vagy kellene venni – már tudjuk, hogy sokkal
nagyobb a kialakulás veszélye annál, akinek a családjában előfordult ez a
probléma.

*Előfordult már, hogy a házasság pornófüggőség miatt volt érvénytelen?*

Igen. Már 13 éves kortól a fiúk, férfiak 90 százaléka néz pornót, sokakat
érint, könnyen alakul ki függőség. Mivel a házastársak szexuális
kapcsolatára hatással van, mindenképpen beszélni kellene róla a
jegyesoktatásban.

*A testi kapcsolat megélésének nehézségei mennyire fordulnak elő? Jobbak az
esélyei annak, aki tisztán készül a házasságra?*

Nem ez szokott lenni az oka annak, hogy nem működik a házaspár szexuális
élete – az általában már valamilyen nehézség jele, például rossz a
kommunikáció, vagy egy harmadik személy jelent meg. Más miatt vannak
előnyben, akik a házasság előtt nem élnek szexuális életet. Ők az
ismerkedés során valóban megismerkedhetnek egymással, szemben azokkal, akik
pár hónap után összeköltöznek. Ez utóbbi esetben gyakran előfordul, hogy a
munka után csak az ágyban találkoznak. Így megvan a szexuális együttlétek
kötőereje és a rózsaszín köd, ami elfedi, hogy tudnak-e beszélgetni,
vannak-e közös pontjaik. Azonban legkésőbb 4-5 év után ellaposodhat már a
testi kapcsolat is. Ekkor, esetenként a család nyomására, szokott eszükbe
jutni a házasság, amivel feldobhatnák, rendezhetnék a kapcsolatukat, de
sokszor ez már nem jó alap egy közös élethez.

Fotó: Hollai Gábor

*Tehát emiatt is érdemes várni a szexuális élettel a házasságig.*

Mindenképpen jobb várni, hiszen a testi önátadás a jele annak a kizárólagos
és életre szóló elköteleződésnek, amit a házasulandók egymás felé vállalnak
az esküvőn, és ezért egyedül a házasságban hiteles. A házasság előtti
önmegtartóztatás azonban önmagában még nem garancia a problémamentes közös
életre. Vannak olyan eseteink is, amikor a felek tisztán készültek a
házasságra, de akár pont a nem jól értelmezett szexualitás okozott gondot.
Különbség van ugyanis a megharcolt tisztaság és a félelmek, görcsök,
tabusított szexualitás miatti önmegtartóztatás között.

Utóbbi esetben előjöhet a probléma, hogy amikor a házasságkötés után már
lehetne, sőt kellene is szexuális életet élni, az nem működik.

Ez persze még nem válóok, hiszen vannak szakemberek, akár keresztény
szexuálpszichológusok, akik tudnak segíteni. Fontos lenne, hogy a
jegyesoktatáson legyen szó arról, hogy ezt tanulni kell, nem kell
megijedni, ha az elején „bénázás” van, össze kell csiszolódni testileg is,
a házasság más területeihez hasonlóan.

*Hogyan látja, mi hiányzik még a jegyesoktatásból?*

Még nem jártam jegyesoktatáson, csak az itt hallott tapasztalataim alapján
tudok válaszolni. Úgy látom, akkor már késő bizonyos dolgokról beszélni.
Nincs meg az a szabadsága a párnak, hogy még vissza lehet mondani, hiszen
kötöttséget jelent, ha „már kimentek a meghívók”. Talán nem is az oktatók
felelőssége, de fontos lenne, hogy a jegyespár leüljön beszélgetni a
jegyesoktatáson hallottakról. Például egymás szemébe tudják-e mondani, hogy
komolyan gondolják a felbonthatatlanságot? Tudják-e tisztelni egymást? Vagy
a gyermekáldás elfogadása is lényeges kérdés. Van, aki nem is beszél arról,
hány gyereket szeretnének, vagy mi lesz, ha nem lehet gyerekük, illetve az
anyuka mikor menjen vissza dolgozni. Végig kell gondolniuk a
házasulandóknak, hogy mit jelent a közös kassza, a közös tulajdon, de azt
is, hogy szükség esetén ki fog segíteni nekik.

*A segítség elfogadásánál akár a leendő anyóssal-apóssal való kapcsolatot
is át lehet beszélni.*

Kell is, ott van a Szentírás elején: *„Ezért a férfi elhagyja apját és
anyját és feleségéhez ragaszkodik, s a kettő egy test lesz.” (Ter 2,24).*
Beszélni kell arról, hogy nemcsak a szexuális egyesülést jelenti az eggyé
válás, hanem hogy egymás társai lesznek, életközösséget alkotnak. Mivel
sokan nem tudnak leválni a szülőkről, végig kell venni, mit jelent az, hogy
„elhagyja apját és anyját”. Például ha elkezdik a közös életüket, kinek
lesz kulcsa a lakáshoz; hányszor mennek az egyik vagy másik szülőkhöz.
Beszélni kell arról, hogy a szülőknél látottakhoz képest hogyan képzelik el
a szerepeket, a kommunikációt.

*A polgári válás egyébként előfeltétele az érvénytelenítésnek?*

Az egyházi törvény nem írja elő konkrétan, csak annyit, hogy legyen
bizonyosság arról, hogy helyrehozhatatlanul megromlott a felek viszonya.
Ennek evidenciája a polgári válás. Egyszerűbb és tisztább, ha az már
lezajlott. Nem jó, ha anyagi vagy gyermekelhelyezési vitáik vannak, és ebbe
keveredik még bele az egyházi fórum. Sajnos volt, aki nem mert nálunk
őszinte vallomást tenni, mert attól félt, hogy a másik fél felhasználná
ellene a polgári válás során.

*Ezek szerint vannak olyan eseteik is, amikor született gyermek a
házasságba. Ez a jellemzőbb, vagy inkább gyermektelen párok kérik az
érvénytelenítést? A gyerekeket is kikérdezik?*

Az esetek nagy többségében van gyermek. Tipikusan olyankor nincs, amikor az
érvénytelenség oka, hogy kizárták a gyermekáldást. Alapszabályként nem
szoktuk elfogadni, hogy a közös gyermek tanúskodjon, mert nem szeretnénk
kellemetlen helyzetbe hozni. Két-három ügyem volt, ahol mégis a gyermek
volt a tanú, de már felnőttként.

*A gyerekeken kívül ki láthat bele perdöntően egy házasságba? Kit szoktak
felkérni tanúnak?*

Jellemzően családtagok tesznek vallomást: szülők, testvérek, esetleg a
testvér házastársa, illetve gyerekkori barátok is szoktak jönni. Azt
kérjük, hogy a felek olyan tanúkat jelöljenek meg, akiknek vannak
ismereteik a kapcsolat egészéről. Azt látom, hogy a mai fiatalok bátrabban
osztják meg a nehézségeiket is, így akár a barátok vagy a testvérek is
beleláthatnak a házasságba. Sok esetben a szülők is érzékelik a
nehézségeket, de ők a tanúvallomásban nem mindig tudnak objektívek maradni.

*Testvérként, szülőként mire figyeljünk, meddig terjed a felelősségünk, ha
a családunkban esküvőre készülnek?*

Tilos az érzelmi zsarolás. Szóba került a becsúszott baba, ilyen esetben
például elhangozhat, hogy *„Jaj, kislányom, gyorsan házasodjatok össze,
mert mit fog szólni a falu, ha kiderül*.”. Vagy egy másik tipikus eset: *„Ennél
a fiúnál jobbat nem találsz, legyen esküvő, mert unokákat akarunk.*” Nehéz
ellenállni ilyenkor a nyomásnak, főleg, ha anyagilag vagy más szempontból
kiszolgáltatott a fiatal a szüleinek. Fél évvel az esküvő előtt már nem
igazán tehet semmit a család. Az eljegyzésig viszont, ha valami nagyon nem
stimmel, akkor szólni kell. Sok családtag elmondja a tanúvallomásában, hogy
ezt vagy azt már látták, de nem akartak beleszólni. De igenis, bele kell
szólni, amíg lehet.

*Borbélyné Bató Margit*

*A szerző és a fotós a Faludi Ferenc Jezsuita Akadémia
újságíró-tanfolyamának öregdiákjai.*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20220324/fce35c21/attachment.html>