<div dir="ltr">
<div class="gmail-post-header"><h1 class="gmail-cim entry-title">Miről kell(ene) az esküvő előtt beszélgetni? – interjú egy szerzetessel, aki több száz érvénytelen házasságot látott</h1><div><a href="https://777blog.hu/2022/03/23/vadasz_kinga_interju/">https://777blog.hu/2022/03/23/vadasz_kinga_interju/</a></div></div><div class="gmail-post-entry"><p style="text-align:center"><em>Vajon
 minden jó kapcsolatból jó házasság lesz? Hogyan előzhető meg, hogy a 
történet vége válás, egyházi érvénytelenítés legyen? Miről nem szoktak 
beszélgetni a jegyesek? Mire kell figyelnie a családnak, barátoknak, és 
mikor lehet szólni, ha úgy látjuk, valami nincs rendben? Ezekről a 
kérdésekről faggattuk Vadász Kingát, aki öt éve dolgozik az 
Esztergom-Budapesti Érseki Bíróságon, elsősorban a 
házasság-érvénytelenítési ügyekben kötelékvédő és ügyhallgató. A 
Szociális Testvérek Társaságának tagja annak idején civil jogot tanult, 
majd elvégezte a kánonjogot is.</em></p><p><span id="gmail-more-50712"></span></p><p style="text-align:justify"><strong>Amikor
 pár éve tanúként szerepeltem egy házasság-érvénytelenítési ügyében, 
izgultam a vallomás előtt. Úgy képzeltem, hogy rideg öregurak fognak 
vallatni. Ehhez képest ön kedvesen fogadott, és kifejezetten jó 
beszélgetésben vehettem részt, miközben megosztottam meglátásaimat egy 
tönkrement házassággal kapcsolatban. Minden ügyhallgató így veszi fel a 
tanúvallomásokat, vagy ez az ön személyiségéből fakad?</strong></p><p style="text-align:justify">Nehéz
 erre válaszolni, mert nem nagyon ültem bent más ügyhallgatóknál. Az 
biztos, hogy mindannyiunkat az vezérel, hogy kiderítsük az igazságot, és
 segítsünk azokon a híveken, akik a Bírósághoz fordulnak. Szerzetesként 
szolgálva ebben a munkában Isten irgalmas szeretetét, az Egyház mint 
anya irgalmas arcát is igyekszem közvetíteni. Az érvénytelenítés 
fájdalmas folyamat, nem könnyű egy kudarcra visszatekinteni. Ezért nekem
 fontos, hogy aki itt ül, ebben a kényelmetlen helyzetben, a lehető 
legjobban érezze magát.</p><p style="text-align:justify"><strong>Ön nemcsak ügyhallgató, hanem kötelékvédő is. Mit jelent ez?</strong></p><p style="text-align:justify">A
 kötelékvédő hivatalból védi a házassági köteléket, az érvényessége 
mellett érvel a bíráknak. Éppen ezért részt vehet a meghallgatásokon, és
 megfellebbezheti az ítéletet. Az én nem túl hosszú gyakorlatomban is 
volt egy eset, amikor a bírák bebizonyosodottnak látták az 
érvénytelenséget, én viszont nem, fellebbeztem, így az ügy ment tovább a
 következő fokra.</p><p style="text-align:justify"><strong>Ön szerzetes: hogy hozhat objektív döntést valaki úgy, hogy nem is él házasságban?</strong></p><p style="text-align:justify">Ez
 jogi eljárás: adottak azok a tényállások, amelyek alapján eldönthető, 
hogy a házasság érvénytelen volt-e. Bár nem élek házasságban, sok házas 
barátom van, családban nőttem fel, és nekem is vannak emberi 
kapcsolataim, melyekben ugyanúgy lehet konfliktus, sérülés. Ezek 
segítenek empatikusnak lenni, de az szakmai kérdés, hogy kötelékvédőként
 milyen véleményt írok.</p><div id="gmail-attachment_50717" style="width:2570px" class="gmail-wp-caption gmail-aligncenter"><p id="gmail-caption-attachment-50717" class="gmail-wp-caption-text"><span class="gmail-fotos"></span></p></div><p style="text-align:justify"><strong>Mi a házasság érvénytelenítésének pontos folyamata?</strong></p><p style="text-align:justify">Olyan
 hívek fordulnak keresettel az Egyházi Bírósághoz, akik úgy érzik, hogy a
 polgári válással végződött házasságuk egyházilag érvénytelen volt. A 
keresetet beadó fél összefoglalja a házasság történetét, és megjelöli, 
hogy szerinte mi volt az érvénytelenség oka. Meg kell neveznie két 
tanút, akik az állításait alá tudják támasztani. A bizonyítási 
szakaszban az ügyhallgatók előtt tesz vallomást a felperes, a tanúk és –
 ha hajlandó részt venni a folyamatban – az alperes, esetleg az ő tanúi 
is. Amennyiben szükséges, orvosszakértő, pszichiáter véleményét is 
meghallgatjuk.</p><blockquote><p style="text-align:justify">Mindig három bíró van, akik áttanulmányozzák a teljes anyagot.</p></blockquote><p style="text-align:justify">Az
 egyházi törvény megfogalmazásában: el kell jutniuk egy lelkiismereti 
bizonyosságra, hogy a házasság érvénytelensége bebizonyosodott-e. Ha az 
az ítélet, hogy a házasság érvénytelen, a kereszteltek anyakönyvébe be 
kell jegyezni ezt. Innentől fogva a felek ismét szabad állapotúak. Mivel
 a bíróság nem minden esetben találja bizonyítottnak az 
érvénytelenséget, szoktuk javasolni, hogy amennyiben új egyházi 
házasságot szeretnének kötni, az eljárás végéig ne tűzzék ki az esküvő 
időpontját.</p><p style="text-align:justify"><strong>Ezek szerint az alperes nem mindig vesz részt az ügyben?</strong></p><p style="text-align:justify">Az
 esetek kétharmadában nem, esetleg megírja, hogy egyetért az 
érvénytelenség kimondásával. Fontos, hogy az ítélet az alperesre is 
vonatkozik, akár tett vallomást, akár nem. Szoktam buzdítani azokat, 
akik nem értenek egyet a felperes kérésével, hogy jöjjenek el és 
tegyenek vallomást, hiszen csak így tudjuk az ő szempontjaikat is 
figyelembe venni és adott esetben a házasság érvényességét kimondani.</p><p style="text-align:justify"><strong>Mennyi ideig tart egy ügy elbírálása?</strong></p><p style="text-align:justify">Itt,
 az Esztergom-Budapesti Érseki Bíróságon nagyjából egy év alatt jutunk 
el az ítéletig, leginkább azért, mert átlagosan évente 120-130 esetünk 
van. Akár hét hónap is eltelik a keresetlevél beadásától addig, amíg 
elkezdünk foglalkozni az üggyel, s havonta 10-15 ítélet születik.</p><p style="text-align:justify"><strong>Önnek ügyhallgatóként melyik részfeladat adja a legtöbb kihívást?</strong></p><p style="text-align:justify">Kihívás
 megértetni a beszélgetés lényegét, mert a polgári válásokra gondolva a 
felek inkább azt mondanák el, min vesztek össze, miért nem tudnak együtt
 élni, pedig itt arra keressük a választ, hogy érvényes volt-e az 
esküvő, azaz a házasság egyáltalán létrejött-e, milyenek voltak a 
házasság előtti körülmények. Nehézség még, amikor 30-40 éve történt 
eseményekről kell releváns információkat megtudni. Azt már 
tapasztalatból tudom, hogy milyen kérdéseket kell feltenni a 
megadottakon kívül, illetve látom, hogy ki nem őszinte.</p><p style="text-align:justify"><strong>Gyakran előfordul, hogy a tanú nem mond igazat?</strong></p><p style="text-align:justify">Inkább
 az jellemző, főleg a nagyon vallásos hívők között, hogy valaki az 
egyházi oldalát látja a bíróságnak, ahol „dicsértessék”-kel kell 
köszönni, ezért igyekszik minél jobb katolikusnak tűnni az egyház 
képviselője előtt. Másik probléma, amikor olyan tanú tesz vallomást, aki
 mindkét felet ismeri, és úgy érzi, megbántaná valamelyiküket, ha 
rosszat mondana. Pedig a jellemzésekben fontos, hogy a felek 
hiányosságai is kiderüljenek. Idősebb szülők esetében, akik a gyermekük 
válását személyes kudarcként élik meg, nehéz elfogultság nélküli, 
objektív választ kapni.</p><div id="gmail-attachment_50719" style="width:2570px" class="gmail-wp-caption gmail-aligncenter"><img aria-describedby="caption-attachment-50719" class="gmail-size-full gmail-wp-image-50719" src="https://777blog.hu/wp-content/uploads/2022/03/2022-02-02-3925-scaled.jpg" alt="" width="2560" height="2560"><p id="gmail-caption-attachment-50719" class="gmail-wp-caption-text"><span class="gmail-fotos">Fotó: Hollai Gábor</span></p></div><p style="text-align:justify"><strong>Inkább
 azok kérik az érvénytelenítést, akik csak a templom ünnepélyessége 
miatt kötöttek egyházi házasságot, vagy a „jó katolikus nagycsaládok” 
gyermekei között is előfordul?</strong></p><p style="text-align:justify">Ilyen
 szempontból vegyes, hogy ki élte meg szentségként a házasságkötést, 
vagy kinél volt, hogy a nagymama vagy a szép hagyomány miatt tartottak 
egyházi esküvőt. Azok között, akik nem veszik komolyan az egyházi 
házasságot, sokszor kiderül a színlelés, ami miatt a házasságkötés 
érvénytelen. Ez az az eset, amikor a házasulandó kimondja, hogy a 
katolikus egyház tanítása szerint köt házasságot, de belül fönntartja 
magának, hogy akár el is válhatnak, vagy nem akarja elfogadni, hogy csak
 egy nővel/férfival lehet szexuális kapcsolata.</p><p style="text-align:justify"><strong>Milyen szempontok alapján lehet egy házasság érvénytelenségét kimondani?</strong></p><p style="text-align:justify">Az
 érvénytelenségnek lehetnek formai okai is, de ez ritka. Általában az 
értelem vagy az akarat oldaláról van hiányosság vagy nem helyes szándék.
 Ilyen lehet, ha valaki az életkora, éretlensége, ítélőképessége miatt 
nem tudja felfogni, hogy mit vállal.</p><p><strong>Tehát van, akiről az eljárás során derül ki, hogy alkalmatlan volt a házasságra?</strong></p><p style="text-align:justify">Igen,
 sőt egyre több az ilyen eset. Például az egyik fél pszichés betegségben
 szenved, személyiségzavarral küzd. Sokszor a jó példa hiánya vagy a 
családból hozott traumák is akadályozzák a teljes életközösség 
kialakítását. A vallomások során van egy olyan kérdés, hogy kialakult-e a
 másik személyiségének megismerése és elfogadása. Erre az szokott lenni a
 válasz, hogy még saját magukat sem ismerik. Pedig ma már sok lehetőség 
van az önismeretre, ebben fejlődni kell.</p><p style="text-align:justify"><strong>Száz
 évvel ezelőtt még a szülők választottak házastársat a gyermeküknek, 
amit sokan kényszerítésként éltek meg. Van ma is példa arra, hogy 
valamilyen kényszer hatása alatt kötnek házasságot?</strong></p><p style="text-align:justify">Igen,
 emlékszem is egy esetre, ahol a felperes édesapja azt mondta, hogy ha 
nem kötnek egyházi házasságot, akkor kitagadja gyermekét az örökségből. 
Mivel az illető nem volt vallásgyakorló, enélkül valószínűleg nem lett 
volna templomi esküvő, így az a házasságkötés a kényszer hatása miatt 
érvénytelen volt.</p><p style="text-align:justify"><strong>Kényszerítő hatás lehet egy becsúszott baba is?</strong></p><p style="text-align:justify">Nem
 feltétlenül. Ha egy pár egyébként is készül a házasságkötésre, és így 
fogan gyermekük, akkor az önmagában nem ok az érvénytelenítésre.</p><p style="text-align:justify"><strong>Az eddig bemutatott okok közül mi ismerhető fel már a jegyesség során?</strong></p><p style="text-align:justify">A
 pszichés tünetek ma már könnyebben felismerhetők. Akit korábban csak 
„furinak” tartottak, arról ma már pontosabban lehet tudni, hogy milyen 
betegség van a háttérben, például autizmus, paranoia, skizofrénia, 
nárcisztikus személyiségzavar.</p><p style="text-align:justify"><strong>Van még más oka az érvénytelen házasságkötésnek, ami inkább csak a házasság megélése közben jelentkezik?</strong></p><p style="text-align:justify">A
 megtévesztés – amikor az egyik fél elhallgat valamit a másik elől – 
érvénytelenítési ok lehet, a függőség szintén. Előfordul, hogy az egyik 
fél még akár a jegyesség során is el tudja rejteni a függőségét, de a 
házasságban már kiderül és gondokat okoz. Ide tartozik a kábítószer-, a 
játék- vagy internetfüggőség is. Az alkoholfüggőséget az utóbbi években 
egyre komolyabban veszik, vagy kellene venni – már tudjuk, hogy sokkal 
nagyobb a kialakulás veszélye annál, akinek a családjában előfordult ez a
 probléma.</p><p style="text-align:justify"><strong>Előfordult már, hogy a házasság pornófüggőség miatt volt érvénytelen?</strong></p><p style="text-align:justify">Igen.
 Már 13 éves kortól a fiúk, férfiak 90 százaléka néz pornót, sokakat 
érint, könnyen alakul ki függőség. Mivel a házastársak szexuális 
kapcsolatára hatással van, mindenképpen beszélni kellene róla a 
jegyesoktatásban.</p><p style="text-align:justify"><strong>A testi kapcsolat megélésének nehézségei mennyire fordulnak elő? Jobbak az esélyei annak, aki tisztán készül a házasságra?</strong></p><p style="text-align:justify">Nem
 ez szokott lenni az oka annak, hogy nem működik a házaspár szexuális 
élete – az általában már valamilyen nehézség jele, például rossz a 
kommunikáció, vagy egy harmadik személy jelent meg. Más miatt vannak 
előnyben, akik a házasság előtt nem élnek szexuális életet. Ők az 
ismerkedés során valóban megismerkedhetnek egymással, szemben azokkal, 
akik pár hónap után összeköltöznek. Ez utóbbi esetben gyakran előfordul,
 hogy a munka után csak az ágyban találkoznak. Így megvan a szexuális 
együttlétek kötőereje és a rózsaszín köd, ami elfedi, hogy tudnak-e 
beszélgetni, vannak-e közös pontjaik. Azonban legkésőbb 4-5 év után 
ellaposodhat már a testi kapcsolat is. Ekkor, esetenként a család 
nyomására, szokott eszükbe jutni a házasság, amivel feldobhatnák, 
rendezhetnék a kapcsolatukat, de sokszor ez már nem jó alap egy közös 
élethez.</p><div id="gmail-attachment_50718" style="width:2570px" class="gmail-wp-caption gmail-aligncenter"><img aria-describedby="caption-attachment-50718" class="gmail-size-full gmail-wp-image-50718" src="https://777blog.hu/wp-content/uploads/2022/03/2022-02-02-3912-scaled.jpg" alt="" width="2560" height="1600"><p id="gmail-caption-attachment-50718" class="gmail-wp-caption-text"><span class="gmail-fotos">Fotó: Hollai Gábor</span></p></div><p style="text-align:justify"><strong>Tehát emiatt is érdemes várni a szexuális élettel a házasságig.</strong></p><p style="text-align:justify">Mindenképpen
 jobb várni, hiszen a testi önátadás a jele annak a kizárólagos és 
életre szóló elköteleződésnek, amit a házasulandók egymás felé vállalnak
 az esküvőn, és ezért egyedül a házasságban hiteles. A házasság előtti 
önmegtartóztatás azonban önmagában még nem garancia a problémamentes 
közös életre. Vannak olyan eseteink is, amikor a felek tisztán készültek
 a házasságra, de akár pont a nem jól értelmezett szexualitás okozott 
gondot. Különbség van ugyanis a megharcolt tisztaság és a félelmek, 
görcsök, tabusított szexualitás miatti önmegtartóztatás között.</p><blockquote><p style="text-align:justify">Utóbbi
 esetben előjöhet a probléma, hogy amikor a házasságkötés után már 
lehetne, sőt kellene is szexuális életet élni, az nem működik.</p></blockquote><p style="text-align:justify">Ez
 persze még nem válóok, hiszen vannak szakemberek, akár keresztény 
szexuálpszichológusok, akik tudnak segíteni. Fontos lenne, hogy a 
jegyesoktatáson legyen szó arról, hogy ezt tanulni kell, nem kell 
megijedni, ha az elején „bénázás” van, össze kell csiszolódni testileg 
is, a házasság más területeihez hasonlóan.</p><p style="text-align:justify"><strong>Hogyan látja, mi hiányzik még a jegyesoktatásból?</strong></p><p style="text-align:justify">Még
 nem jártam jegyesoktatáson, csak az itt hallott tapasztalataim alapján 
tudok válaszolni. Úgy látom, akkor már késő bizonyos dolgokról beszélni.
 Nincs meg az a szabadsága a párnak, hogy még vissza lehet mondani, 
hiszen kötöttséget jelent, ha „már kimentek a meghívók”. Talán nem is az
 oktatók felelőssége, de fontos lenne, hogy a jegyespár leüljön 
beszélgetni a jegyesoktatáson hallottakról. Például egymás szemébe 
tudják-e mondani, hogy komolyan gondolják a felbonthatatlanságot? 
Tudják-e tisztelni egymást? Vagy a gyermekáldás elfogadása is lényeges 
kérdés. Van, aki nem is beszél arról, hány gyereket szeretnének, vagy mi
 lesz, ha nem lehet gyerekük, illetve az anyuka mikor menjen vissza 
dolgozni. Végig kell gondolniuk a házasulandóknak, hogy mit jelent a 
közös kassza, a közös tulajdon, de azt is, hogy szükség esetén ki fog 
segíteni nekik.</p><p style="text-align:justify"><strong>A segítség elfogadásánál akár a leendő anyóssal-apóssal való kapcsolatot is át lehet beszélni.</strong></p><p style="text-align:justify">Kell is, ott van a Szentírás elején: <em>„Ezért a férfi elhagyja apját és anyját és feleségéhez ragaszkodik, s a kettő egy test lesz.” (Ter 2,24).</em>
 Beszélni kell arról, hogy nemcsak a szexuális egyesülést jelenti az 
eggyé válás, hanem hogy egymás társai lesznek, életközösséget alkotnak. 
Mivel sokan nem tudnak leválni a szülőkről, végig kell venni, mit jelent
 az, hogy „elhagyja apját és anyját”. Például ha elkezdik a közös 
életüket, kinek lesz kulcsa a lakáshoz; hányszor mennek az egyik vagy 
másik szülőkhöz. Beszélni kell arról, hogy a szülőknél látottakhoz 
képest hogyan képzelik el a szerepeket, a kommunikációt.</p><p style="text-align:justify"><strong>A polgári válás egyébként előfeltétele az érvénytelenítésnek?</strong></p><p style="text-align:justify">Az
 egyházi törvény nem írja elő konkrétan, csak annyit, hogy legyen 
bizonyosság arról, hogy helyrehozhatatlanul megromlott a felek viszonya.
 Ennek evidenciája a polgári válás. Egyszerűbb és tisztább, ha az már 
lezajlott. Nem jó, ha anyagi vagy gyermekelhelyezési vitáik vannak, és 
ebbe keveredik még bele az egyházi fórum. Sajnos volt, aki nem mert 
nálunk őszinte vallomást tenni, mert attól félt, hogy a másik fél 
felhasználná ellene a polgári válás során.</p><p style="text-align:justify"><strong>Ezek
 szerint vannak olyan eseteik is, amikor született gyermek a házasságba.
 Ez a jellemzőbb, vagy inkább gyermektelen párok kérik az 
érvénytelenítést? A gyerekeket is kikérdezik?</strong></p><p style="text-align:justify">Az
 esetek nagy többségében van gyermek. Tipikusan olyankor nincs, amikor 
az érvénytelenség oka, hogy kizárták a gyermekáldást. Alapszabályként 
nem szoktuk elfogadni, hogy a közös gyermek tanúskodjon, mert nem 
szeretnénk kellemetlen helyzetbe hozni. Két-három ügyem volt, ahol mégis
 a gyermek volt a tanú, de már felnőttként.</p><p style="text-align:justify"><strong>A gyerekeken kívül ki láthat bele perdöntően egy házasságba? Kit szoktak felkérni tanúnak?</strong></p><p style="text-align:justify">Jellemzően
 családtagok tesznek vallomást: szülők, testvérek, esetleg a testvér 
házastársa, illetve gyerekkori barátok is szoktak jönni. Azt kérjük, 
hogy a felek olyan tanúkat jelöljenek meg, akiknek vannak ismereteik a 
kapcsolat egészéről. Azt látom, hogy a mai fiatalok bátrabban osztják 
meg a nehézségeiket is, így akár a barátok vagy a testvérek is 
beleláthatnak a házasságba. Sok esetben a szülők is érzékelik a 
nehézségeket, de ők a tanúvallomásban nem mindig tudnak objektívek 
maradni.</p><p style="text-align:justify"><strong>Testvérként, szülőként mire figyeljünk, meddig terjed a felelősségünk, ha a családunkban esküvőre készülnek?</strong></p><p style="text-align:justify">Tilos az érzelmi zsarolás. Szóba került a becsúszott baba, ilyen esetben például elhangozhat, hogy <em>„Jaj, kislányom, gyorsan házasodjatok össze, mert mit fog szólni a falu, ha kiderül</em>.”. Vagy egy másik tipikus eset: <em>„Ennél a fiúnál jobbat nem találsz, legyen esküvő, mert unokákat akarunk.</em>”
 Nehéz ellenállni ilyenkor a nyomásnak, főleg, ha anyagilag vagy más 
szempontból kiszolgáltatott a fiatal a szüleinek. Fél évvel az esküvő 
előtt már nem igazán tehet semmit a család. Az eljegyzésig viszont, ha 
valami nagyon nem stimmel, akkor szólni kell. Sok családtag elmondja a 
tanúvallomásában, hogy ezt vagy azt már látták, de nem akartak 
beleszólni. De igenis, bele kell szólni, amíg lehet.</p><p style="text-align:right"><strong>Borbélyné Bató Margit</strong></p><p style="text-align:justify"><em>A szerző és a fotós a Faludi Ferenc Jezsuita Akadémia újságíró-tanfolyamának öregdiákjai.</em></p></div>

</div>