[Grem] Legyünk urai kaotikus gondolatainknak / Jean-François Thomas atya, SJ

2022. Már. 5., Szo, 18:07:47 CET

 Legyünk urai kaotikus gondolatainknak
https://katolikus.ma/legyunk-urai-kaotikus-gondolatainknak/
*Ki ne tapasztalta volna már, hogy gondolatainak rendezetlensége végképp
eluralkodott rajta? Jean-François Thomas jezsuita atya úgy látja, a
problémát nem a gondolataink jelentik, hanem a lelkünk üressége.*

Minden keresztény, aki komolyan veszi belső életét, tudja, hogy az, a
műemlékekhez hasonlóan, állandó felújítás alatt áll, és ezek a restaurálási
akciók megszakítás nélkül követik egymást, mert lelkünk anyagai annyira
törékenyek. Azt viszonylag könnyen észre lehet venni, ha a cselekedeteink
nincsenek összhangban Isten akaratával, de *a gondolataink esetében már
nehezebb dolgunk van, mert nem tudjuk, mennyire szándékosak és mennyire
akaratlanok*. Nagy a kísértés, hogy relativizáljuk és elhanyagoljuk őket,
vagy épp ellenkezőleg, frusztráló bűntudatot érezzünk miattuk.

Sok bűnbánó vallja meg zavarát a gyóntatószékben. A gondolatok kiválóan
jelzik, hogy élünk, hiszen a valósággal érintkezve alakulnak ki, és
együttesen, egyesülve tudnak minket új ismeretekre vezetni.
Elkerülhetetlenek és szükségesek tehát, de gyakran rendezetlenek, *és
meglehetően gyorsan kalandoznak olyan területekre, amelyeket szívesebben
elkerülnénk*. Úgy tűnik, hogy kicsúsznak irányításunk alól, és inkább ők
uralnak bennünket, mint mi őket. Ez pedig bosszantó vagy lehangoló. Olyan
láthatatlan ellenséget jelentenek, amelynek soha nem szabad frontálisan
nekitámadnunk, mert akkor biztosan elerőtlenedünk, és már végképp nem
ismerjük ki magunkat rajtuk.
*Még a sivatagi atyák is*

A sivatagi atyák, ezek a magányos szerzetesek és remeték, akik a
kereszténység első századaiban Egyiptomban és Palesztinában éltek, szintén
megtapasztalták a gonosz gondolatok elleni küzdelmet, noha ők elmenekültek
a világból és annak csapdáitól. A csend, az elszigeteltség, az aszkézis nem
elegendő a testi, szellemi és lelki kísértéshez vezető fegyelmezetlen
gondolatok elűzéséhez. Kiemelkedő példa erre a szerzetesség atyja, Remete
Szent Antal, aki gondolatainak viharos zűrzavara miatt a démonok zsákmánya
volt. Szörnyű megkísértéseinek tartalmát kortársának, Alexandriai Szent
Atanáznak a *Szent Antal élete* c. művéből ismerjük. Ezek belső
természetűek voltak, hiszen egyedül élt a sziklás, vad vidéken. Kimerült,
de kitartott, kivérezve, de megerősödve kiáltott kétségbeesésében Istenhez.
Panaszkodott, és azt kérdezte az Úrtól, hogy hol volt, amikor szolgáját az
elsüllyedés fenyegette. A Magasságos pedig azt válaszolta, hogy végig
mellette volt.

*A gondolatok káosza tehát nem gátolja meg Istent abban, hogy jelen legyen,
és támogassa a katonát a csatában*. Veszélyes lenne, ha arról győznénk meg
magunkat, hogy egyszeriben kizárólag a Sátánnak lett mindenbe beleszólása.
Igaz, hogy a szív a székhelye minden, akár egyenes, akár görbe gondolatnak,
de egyben az akarat és a kegyelemre való ráhagyatkozás bástyája is, amely
ápol és gyógyít. A farizeusokkal vitázva Urunk világosan fogalmaz: „… ami
kimegy az emberből, az teszi tisztátalanná az embert. Mert belülről, az
ember szívéből származik minden gonosz gondolat, erkölcstelenség, lopás,
gyilkosság, házasságtörés, kapzsiság, rosszindulat, csalás, kicsapongás,
irigység, káromlás, kevélység, léhaság. Ez a sok rossz mind belülről
származik, és tisztátalanná teszi az embert.” (Mk 7,20-23). A gondolatok
csak akkor válnak gonosszá, ha szabad utat engedünk nekik, mert meggyőzzük
magunkat, hogy csakis ők állnak talpig fegyverben, támadásra készen.
*Takarítsunk odabent*

A fő probléma nem a gondolatokkal van, hanem a lelkünk ürességével.
Tapasztalatból tudjuk, *hogy a Gonosz mindent elfoglal, ami parlagon marad.
Szereti az ürességet*. Kétszer is megnézi, foglalt-e már az a hely.
Parazita, és a legkisebb hibát is kihasználja, hogy bejusson abba a
személybe, akin élősködni akar. Mesterünk figyelmeztetett erre: „Amikor a
tisztátalan lélek kimegy az emberből, sivár helyeken bolyong, s nyugalmat
keres. Ha nem talál, azt mondja: Visszatérek elhagyott házamba. – Amikor
megérkezik, kisöpörve, feldíszítve találja. Tüstént elsiet és hív még hét
más, nálánál gonoszabb lelket. Behatolnak, és ott élnek. Ennek az embernek
az állapota rosszabb lesz, mint előbb volt.” (Lk 11:24-26)

Ez azt jelenti, hogy egy tiszta és rendben tartott ház, amely nincsen tele
piszokkal és rendetlenséggel, tétovázásra készteti a démonokat, még ha nem
is elégednek meg egyetlen próbálkozással, hogy elfoglalják a vágyott
helyet. Ha Isten nem lakozik bennünk teljesen, akkor a betolakodó bejut. Be
kell tömni a réseket és védőfalakat kell építeni, nehogy álmunkban, lusta
vagy gondatlan pillanatainkban meglepjen bennünket.
*A rendszeresség elengedhetetlen*

Hogyan tisztítsuk meg, mivel töltsük meg bensőnket? *Az ima, a szentségek,
a szeretet cselekedetei révén, az erények gyakorlásával, a holtidők
megszüntetésével, mivel az üresjárat idején az éberség lanyhul. Ehhez
elengedhetetlen a rendszeresség. *A takarításra nem csak időnként kell sort
keríteni, nem csak olyankor, amikor éppen nincs jobb dolgunk. Be kell
ütemezni, és ahhoz kell tartani magunkat. A szerzetesek megértették, hogy a
Szabály nem valami rabiga, hanem a felszabadulás eszköze, mivel a nap
minden lepergő percében foglalkoztatja a szellemet és a szívet. A gonosz
gondolatokat csak akkor lehet ellenőrzés alatt tartani és megsemmisíteni,
ha a helyükre tiszta gondolatok lépnek, amelyek a hétköznapi
tevékenységekből és a legapróbb részletekre is kiterjedő odaadásból
születnek. Ezért fontosak a manapság olyannyira elhanyagolt szentelmények
is, mint például az áldások, a szenteltvíz, a szokásos ördögűző imák, a
skapulárék és érmek stb. használata.

Ez talán mosolyra fakasztja azokat, akik erősnek, a mindenféle
öregasszonyos babonáktól mentesnek hiszik magukat. Ugyanakkor *minden, ami
a lelket lefoglalja és azt Isten és a szellemi javak felé fordítja,
elősegíti a szennyes gondolatok feletti győzelmet*. Így lehet elérni azt,
amit az Apostol tanít: „Egyébként, testvéreim, arra irányuljanak
gondolataitok, ami igaz, tisztességes, igazságos, ami ártatlan, kedves,
dicséretre méltó, ami erényes és magasztos.” (Fil 4,8). Szűrőt kell
helyeznünk a lelkünk bejárata elé. Így minden kiküszöbölhető,
eltávolítható, ami idegen lelkünk egészségétől. Persze ez csak egy ideig
sikerül, mert ezen a téren egyetlen győzelem sem végleges. Ezért van
szükség arra, hogy a legkisebb sikert, bármilyen ideiglenes és gyorsan
elhervadó babért rendkívüli alázattal fogadjunk.
*Elűzni a kellemetlenkedőket*

A szívünk megőrzése a környezet rendszeres tisztogatását igényli. Ha
elővigyázatlanul kitesszük magunkat mindenféle veszélynek, a tolvaj végül
be fog jutni az otthonunkba, és betelepedik, mint az a “házfoglaló”, aki
azt büntetlenül a sajátjának tekinti, a törvényes tulajdonosok minden
hadonászása és intézkedése ellenére is. Krisztus ismételten azt mondja
nekünk: ” A jó ember szívének jó kincséből jót hoz elő, a rossz ember pedig
a rosszból rosszat. Hisz a száj a szív bőségéből beszél.” (Lk 6,45).
Megosztott lények vagyunk. Rajtunk áll, hogy mindent megtegyünk, hogy
valamennyire helyreállítsuk az egyensúlyt és elűzzük a betolakodókat. Az
erkölcsi megfontolásokat tartalmazó verses állatismertető, a *Bestiario
moralizzato di Gubbio* gyönyörű középkori szövegében a szerző többek között
bemutatja a sünt, aki szerinte megrázza a szőlőtőkét, hogy leszüretelje az
érett szőlőt, de a szőlőmagok rászúródnak a tüskéire, és így tér haza.
Nagyon óvatlan magatartás, mert ezzel hazaviszi magával azt, ami majd a
vesztét fogja okozni:

"Az emberrel cselekszik így az Ellenség:

Amikor benne van, annyira beássa magát,

hogy a kárhozatra vezeti őt”.

(VIII., A sünről)

*Nem szabad hallgatnunk a szirénhangokra egy olyan korban, amely elavult
gyakorlatnak bélyegez, lenéz és elvet minden fegyelmet, áldozatot, szabályt
és az aszkézis bármiféle gyakorlását. *Meg kell építenünk a védőbástyákat,
kéznél kell tartanunk mindent, ami a tisztogatáshoz és rendrakáshoz kell,
hogy elriasszuk a Sátánt és légióit, akik kitartó makacssággal keresik az
üres helyeket, hogy ott megtelepedjenek és gyarapodjanak. *Lehet, hogy nem
vagyunk mindig urai a hirtelen felbukkanó rossz gondolatoknak, de abban
igenis szabadok vagyunk, hogy elfogadjuk-e őket, hagyjuk-e őket
kivirágozni, vagy éppen ellenkezőleg, kiirtjuk őket*. Rázzuk ki
rendszeresen a szőnyegeket lelkünk ablakán át. Hozzuk be az elvesztegetett
időt: akármikor végezhetünk tavaszi nagytakarítást, utána pedig gondosan
tartsuk karban azt, amit fertőtlenítettünk és kifényesítettünk. A Sátán
gyűlöli a tisztaságot.

*Írta: Jean-François Thomas atya, SJ *
*Fordította: Solymosi Judit*
Forrás: Aleteia
<https://fr.aleteia.org/2022/02/14/maitriser-le-chaos-de-ses-pensees/>

<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
Mentes
a vírusoktól. www.avg.com
<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
<#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20220305/ff953b8b/attachment.html>