[Grem] Szilvay Gergely: Érdemes-e találgatni, h. magyar lesz-e az új pápa?

2022. Júl. 9., Szo, 10:30:00 CEST

Kedves Gábor!
Sajnos, lerövidíteni nem tudom. Te simán tudsz a 'delete' gombbal törölni,
amit akarszt, vagy  ha nem szeretnél a listán lenni, akkor leveszem az
emíil címedet. Nem sértődöm meg.
Írd meg, mi legyen.
Szeretettel,
Mőci

On Sat, Jul 9, 2022 at 10:22 AM Gábor Pálos <palgab25 at gmail.com> wrote:

> Mőcikém!
>
> Ez rengeteg mail és info naponta!!
>
> Számomra kezelhetetlen! Vhogy le tudnád rövidíteni!
>
> Dr Pálos L. Gábor
>
> 2022. júl. 8. dátummal, 21:12 időpontban Emoke Greschik <
> greschem at gmail.com> írta:
>
> 
> Érdemes-e találgatni, hogy magyar lesz-e az új pápa?
> <https://mandiner.hu/cikk/20220705_papa_valasztas>
> 2022. július 5. 12:00
> https://mandiner.hu/cikk/20220705_papa_valasztas
> *Írta: Szilvay Gergely <https://mandiner.hu/szerzo/szilvay_gergely> *
> Erdő Péter bíboros esetleges pápasági esélyeit találgatta egy brit lap és
> a nyomában a magyar média. Az ilyesmivel ugyanakkor érdemes szkeptikusan
> bánni. Nézzük, milyen a pápa egészségi állapota, mi lehet a közelgő
> lemondásáról szóló szóbeszéd hátterében, és kik voltak „papabilék” a média
> szerint az előző konklávén!
>
> Akár a magyar bíboros, Erdő Péter is esélyes a pápaságra – írta nemrég az
> egyik vezető brit katolikus lap, a Catholic Herald
> <https://mandiner.hu/cikk/20220630_erdo_peter_papa_biboros_vatikan> annak
> ellenére, hogy a legfőbb utódjelöltnek évek óta a fülöp-szigeteki Luis
> Antonio Taglét <https://en.wikipedia.org/wiki/Luis_Antonio_Tagle>
> emlegetik. A találgatásról a magyar média is beszámolt. A nemzetközi
> sajtóban időről időre megjelennek ilyesfajta hírek, melyek komolysága a
> szenzációhajhász bulvártalálgatásoktól kremlinológiai típusú, akár
> bennfentes információkra is alapozott elemzésekig is terjedhet.
>
> Hogy miért épp most került újra elő a téma, annak több oka is lehet a
> nyári uborkaszezon beindulásán túl. De valójában már Ferenc pápa
> pontifikátusának eleje óta fel-felbukkan egy-egy név, mint esélyes, vagy
> akár a pápa jelöltje. Az utóbbi időszakban megszaporodtak a 85 éves
> szentatya egészségi állapotának romlására vonatkozó hírek is,  hiszen
> hirtelen lemondta július 2-7-re tervezett kongói és dél-szudáni útját
> ismeretlen időpontra halasztva azt, és egy ideje tolószékben mutatkozik
> (bár júliusi kanadai útját egyelőre nem mondták le, de az is veszélyben
> van).
>
> Érdekes mód épp a Blikknek nyilatkozott
> <https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/ersdo-peter-biboros-papa-valasztas-ferenc-konklave/ewdjjn7?fbclid=IwAR0iCA57xhpiPjT0n9ruI0DLyJh46bgK7YHjPvs_q8nLpRQx5HKgcrtvq2M>
> egy vallástudós, aki szerint a pápaesélyesek találgatása a lottózáshoz
> hasonlít, ráadásul tapintatlanság a regnáló egyházfővel szemben; bár ez nem
> csoda egy olyan korban, ami nem tiszteli sem az élet kezdetét, sem az
> utolsó szakaszát.
>
> Nézzük, milyen a pápa egészségi állapota, mi lehet a közelgő lemondásáról
> szóló szóbeszéd hátterében, és kik voltak „papabilék” a média szerint az
> előző konklávén!
> Vajon lemond-e a pápa?
>
> A pápa a nyár végére, augusztus 27-re konzisztóriumot hirdetett, ahol 20
> új bíborost kreál majd, akik közül 16-an pápaválasztók lesznek.
> Felröppentek olyan hírek is, amelyek szerint elődjéhez hasonlóan lemondani
> készül, mivel a konzisztórium másnapján, augusztus 28-án Aquilában meglátogatja
> V. Celesztin pápa sírját
> <https://www.romereports.com/en/2022/06/06/pope-francis-to-visit-the-tomb-of-celestine-v-the-first-pope-to-resign/>,
> márpedig ő volt az, aki 1294-ben, rövid pontifikátusa után lemondott; sőt
> XVI. Benedek is ellátogatott a sírjához.
>
> Ami a pápa egészségi állapotát
> <https://cruxnow.com/news-analysis/2022/06/what-we-know-and-what-we-dont-about-the-popes-health>
> illeti: Ferenc évtizedek óta egy tüdővel él, ami önmagában még nem nagy
> probléma. De hajlott kora mellett isiászban (ülőideg-zsábában) is szenved,
> azaz krónikus izomgyulladása van, emiatt ízületi fájdalmai vannak, hiszen
> ez az egyik legnagyobb ideg gyulladását jelenti, mely főleg a lábakba és a
> derékba sugárzik ki. Tolószékbe ugyanakkor nem az isiász, hanem a a jobb
> térdében jelentkező porckorongkopás kényszeríti, ami úgyszintén krónikus
> ízületi betegség. Ha mindez nem lenne elég, nemrég vastagbél-műtéten esett
> át. Ráadásul a térdműtét ötletével kapcsolatban a pápa állítólag elutasító,
> mivel előzőleg szervezete rosszul reagált az érzéstelenítésre.
> Tehát az idős egyházfőnek valóban meggyengült az egészsége.
>
> Azon elképzeléseknek viszont, miszerint elődje sírjának meglátogatása az
> egyházfő romló egészségi állapota következtében bekövetkező lemondásának
> előjele, ellentmond több minden
> <https://angelusnews.com/voices/amid-resignation-frenzy-dont-forget-real-reasons-for-popes-trip-to-laquila/>
> is.
>
> A látogatás oka ugyanisa Perdonanza Celestiniana jubileumának, a Celesztin
> által alapított „megbocsátás fesztiváljának” szól, hiszen Ferenc pápa ennek
> megnyitójára érkezik, és találkozik a 2009-es földrengés áldozataival is.
> Annak idején Benedek pápa is a földrengés helyszínére látogatván kereste
> fel elődje sírját. XVI. Benedek 2009-es látogatása után még négy évig
> egyházfő maradt, csak 2013-ban mondott le. Nem valószínű, hogy már 2009-ben
> tudta, hogy le fog mondani, ráadásul, mint említettük, elsősorban nem V.
> Celesztin sírjához ment, hanem a földrengés áldozataihoz. Persze
> lehetséges, hogy az utóda a hasonló forgatókönyvet már tudatosan, „
> Aquila-kódként
> <https://aleteia.org/2022/06/08/is-pope-francis-following-a-benedict-code-with-laquila-trip/>”
> arra használja, hogy előkészítse lemondását – de arra is, hogy elterelje a
> figyelmet, és alaptalanul gerjesszen találgatásokat esetleges lemondásával
> kapcsolatban.
>
> Arra is érdemes rámutatni, hogy ugyan XVI. Benedek egészségi állapotára
> hivatkozva mondott le, az elemzők ezt kétségbe vonták, és inkább
> egyházpolitikai taktikai lépésnek tekintették azt. Ahogy mondani szokás, az
> egyházat ágyban fekve is el lehet kormányozni,  ahogy tette azt például
> éveken át a 19-20. század fordulóján XIII. Leó. De emlékezhetünk Szent II.
> János Pálra is, aki kifejezetten példaként szerette volna állítani saját
> szenvedését mások elé.
> Mire lehet jó egy pápai lemondás?
>
> Egy esetleges lemondás a XVI. Benedek által teremtett kortárs precedens
> ellenére sem volna bevett, szokványos dolog. A pápa rossz egészségi
> állapotán túl indokolható volna reformer szándékokkal: egyrészt hogy a
> szentatya rá akar mutatni, hogy a pápa is ember és vannak korlátai;
> másrészt hogy át akarja alakítani a pápai tisztségről alkotott képet azzal,
> hogy „nyugdíjba küldi” magát, és ezzel kitölthető hivatali időként
> demisztifikálja az egyházfői szerepet; Krisztus helytartójának pozícióját a
> modern hivatalnokokéhoz, mondjuk az ENSZ-főtitkáréhoz közelítve, segítve az
> egyház decentralizációjára és a pápaság szerepének visszaszorítására
> vonatkozó állítólagos törekvéseit.
> Hatalomtechnikai szempontból pedig a lemondás akár pszichológiai
> nyomásgyakorlásként is értelmezhető.
>
> A pápa szelleme így ott lebeghet az utódát megválasztó konklávé felett
> (melyen ugyan részt nem vehet), ezzel is arra terelve a bíborosokat, hogy
> neki kedves, az ő irányvonalát követő utódot válasszanak.
>
> E két állítás ugyanakkor könnyedén ki is kezdhető: Ferenc pápa valójában
> centralizált, a korábbinál abszolutisztikusabb módon használta egyházfői
> hatalmát, rövid pórázon tartva a püspöki karokat, sokkal inkább beleszólva
> az informális viszonyokba, mint elődei. Azt a kiegyensúlyozott kinevezési
> gyakorlatot sem vitte tovább, amelyet két elődje képviselt: Szent II. János
> Pál és XVI. Benedek az egyházban lévő, eltérő hangsúlyokat képviselő
> irányzatok mindegyikéből neveztek ki bíborosokat, nagyjából fele-fele
> arányban, esetleg minimális eltéréssel, de Ferenc szinte csak olyanokat
> nevez ki <https://en.wikipedia.org/wiki/Cardinals_created_by_Francis>,
> akiktől az reméli, többé-kevésbé az ő irányvonalát képviselik. Akárhogy is,
> az „utódkinevezési” törekvések ritkán járnak sikerrel.
> A konkávé szabályai
>
> A pápákat – az Index
> <https://index.hu/belfold/2022/06/30/erdo-peter-szuletesnapja-papavalasztas-ferenc-utodja/>
> szóhasználatával szemben – nem „kinevezik”, mivel nincs felette senki,
> hanem választják; mégpedig mindenféle kampány nélkül, a bíborosi testület
> gyűlésén, a konklávén.
> Az egyház alkotmányos abszolút teokrata monarchiának tekinthető,
> választott uralkodóval, akit a „kinevezett arisztokrácia”, azaz a bíborosi
> testület választ.
>
> A bíborosoknak, az „egyház hercegeinek” legfőbb feladata a tanácsadás,
> azaz ők alkotják a pápa tanácsadó testületét, és az egyházfő nevezi ki
> őket. Persze a gyakorlatban a helyzet árnyaltabb, de lényegében ez a
> helyzet.
>
> A konklávék zárt tanácskozások, elvileg a bíborosok a konklávé ideje alatt
> nem juthatnak külső információkhoz, és nem is juthat ki onnan belső
> információ. Az utóbbi azért általában megtörténik – a konklávé után, bár
> ezen információk hitelessége megkérdőjelezhető.
>
> Elvégre a pápaválasztói eskü része a következő kitétel:* „megígérjük és
> esküszünk rá, hogy a legnagyobb hűséggel fogjuk őrizni mindenkivel,
> klerikusokkal és laikusokkal szemben egyaránt mindannak titkát, ami bármi
> módon kapcsolódik a Római Pápa megválasztásához, ami a szavazást
> közvetlenül vagy közvetve érintve a választás helyszínén történik;
> semmiképpen nem fogjuk megszegni e titoktartást sem a választás alatt sem
> az új pápa megválasztása után, kivéve, ha arra maga a pápa kifejezetten
> engedélyt ad; mindezt azért, hogy soha ne adjunk alkalmat vagy kedvezést
> bármilyen beleszólásnak, ellenzésnek vagy bármi más beavatkozásnak, mellyel
> bármilyen rendű vagy rangú világi hatóság, csoport vagy személy akarná
> befolyásolni a Római Pápa megválasztását.”*
>
> *Ferenc pápa (Fotó: MTI/ EPA-ANSA/ Angelo Carconi)*
>
>
>
> II. János Pál leszögezte:
> megtiltja, hogy *„a pápa életében, anélkül, hogy vele tanácskoztak volna,
> tárgyaljanak az utód megválasztásáról,** odaígérjék szavazatukat vagy
> határozatokat hozzanak e kérdésről magánösszejöveteleken”*; tilos a
> szövetségek kötése, a megegyezések, ígéretek adása és kötelezettségek
> vállalása, melyet valaki esetleges megválasztása esetére fogad, vagy a
> közös megegyezések és megállapodások.
>
> Mindenkit, aki ilyet tesz, magától beálló azonnali kiközösítés (latae
> sententiae) sújt. Azt azonban nem kívánta megtiltani a szent előd, *„hogy
> széküresedés esetén eszmecseréket folytassanak a választásról”.*
>
>  A konklávé lefolyását és a pápaválasztás szabályait legutóbb Szent II.
> János Pál szabályozta 1996-ban, az Universi Dominici Gregis
> <https://regi.katolikus.hu/konyvtar.php?h=429> kezdetű enciklikájával,
> amit kicsit módosított XVI. Benedek. Ennek elején János Pál leszögezi: *„Az
> új fegyelem megfogalmazásában, bár tekintettel vagyok korunk
> követelményeire, gondosan ügyelek rá, hogy lényegesen ne térjek el az eddig
> érvényes bölcs és tiszteletre méltó hagyománytól.” *
> A pápa megválasztásához a konklávén résztvevő bíborosok kétharmados
> többsége szükséges.
>
> XVI. Benedek eltörölte azt a II. János Pál által tett kivételt, hogy ha
> sokáig nem születik kétharmados döntés, akkor egyszerű (50 százalék plusz
> egy szavazatos) többséggel is lehet pápát választani. XVI. Benedek
> módosítása értelmében mindenképp szükséges a kétharmados többség, viszont
> ha 33 szavazás után sincs ilyen, akkor ezután csak az addig két legtöbb
> szavazatot kapott bíborosra lehet szavazni. A konklávé első napján egy
> szavazást lehet tartani, a többin maximum négyet: kettőt délelőtt, kettőt
> délután. Ha három napig nincs új pápa, akkor egy nap szünet jön, amikor a
> bíborosok imádkoznak és elmélkednek, s ezután folytatják. Ezután hét
> szavazásonként, ha nincs eredmény, újabb reflexió következik, és ha
> összesen 21 szavazási kör után sincs eredmény, újabb reflexiós nap
> következik. Ezzel van meg a 33 kör, ezután lehet csak két névre szavazni.
>
> A pápaválasztó bíborosok száma jelenleg 120-ban van
> maximalizálva: pápaválasztó az, aki a pápa halálának napján még nincs
> nyolcvanéves. Ha ugyanakkor ezen bíborosok száma túllépi a 120-at, részt
> fognak venni a konklávén. Jelenleg 208 bíboros van
> <https://en.wikipedia.org/wiki/List_of_current_cardinals>, ebből 116
> pápaválasztó, akikhez nyár végétől csatlakozik újabb 16 –ezzel 132 lesz a
> pápaválasztók száma.
>
> 2013-ban, a Ferenc pápát megválasztó konklávén vele együtt 116-an vettek
> részt, és a tilalom ellenére utólag kiszivárgott hírek szerint végül 84-en
> szavaztak rá. A választás mindösszesen két napig tartott.
>
> Az is felmerült, hogy az egyházon belül progresszívnek tartott, 1999 óta
> létező „Sankt Gallen-i maffia” – ahogy Godfried Daneels belga bíboros
> nevezte – elkövette a II. János Pál által tiltott előzetes koordinációt a
> svájci városka püspöke által rendezett találkozókon. Ennek prominens tagjai
> között ott volt Walter Kasper német, Cormac Murphy-O'Connor brit, Achille
> Silvestrini azóta elhunyt olasz bíboros is. Ugyanakkor nem tudni, pontosan
> mi történt az üléseken, és az informális csoport azon túl, hogy ellenezte
> Joseph Ratzinger pápaságát, aktívan szervezkedett-e José Bergoglio
> megválasztása érdekében vagy sem.
>
> A Szentlélek szerepével kapcsolatban XVI. Benedek úgy fogalmazott
> <https://www.patheos.com/blogs/standingonmyhead/2013/02/the-new-pope-should-we-speculate.html>
> : *„Nem mondanám, hogy a Szentlélek választ pápát. Azt mondanám, hogy a
> Szentlélek nem irányítja közvetlenül a dolgokat, hanem inkább mint egy jó
> oktató, hagy nekünk teret, szabadságot, anélkül, hogy teljesen elhagyna
> minket. A Szentlélek szerepét sokkal rugalmasabban kell érteni, nem úgy,
> hogy közvetlenül diktálja nekünk, hogy kire szavazzunk.”*
> Papabilék 2013-ban
>
> Pápának elvileg bármely megkeresztelt, katolikus férfi megválasztható, de
> 1271 óta csak bíborost választanak. A média általában felméri, milyen
> nemzetből, melyik kontinensből hány bíboros van, hogy milyen irányzatok,
> frakciók mutathatóak ki a testületben, és persze rendszerint felveti, hogy
> szükség lenne például afrikai pápára. Tehát a média többnyire kvóta- és
> ideológiai alapon mérlegel. Szokás még egy pillantást vetni a kurális
> (vatikáni) és nem kuriális bíborosok közti arányra, s megnézni, mennyi az
> olasz. Jelenleg leginkább a „Ferenc pápát követő” és vele „szemben álló”
> bíborosok arányát igyekeznek mérlegelni, illetve a kontinentális kvótákat
> figyelik. Mindez azonban félrevezető lehet, hiszen az egyéni kvalitások
> talán fontosabbak; ahogy az is, milyen habitusú, fókuszú pápára van épp
> szüksége az egyháznak.
>
> A misztikus „nemzetközi közvélemény”, leginkább a liberális globalista
> média régóta emlegeti, hogy ideje egy afrikai pápának. Ezzel együtt pedig
> liberális reformpápát is szeretne (már amennyire van liberális az
> egyházban). Nos, az utóbbi évtized papabile afrikai fekete bíborosai,
> Francis Arinze és Robert Sarah meglehetősen konzervatívok voltak. Az
> afrikai egyház sokkal konzervatívabb, mint a nyugat-európaiak, tehát
> a fekete, afrikai, liberális papabile kívánalmát senki sem teljesíti.
>
> Arról nem is beszélve, hogy az egyházon belüli reformszárny sem politikai
> értelemben liberális: a minap a Ferenc pápa háziteológusának számító Walter
> Kasper éppúgy üdvözölte
> <https://www.ncregister.com/news/vatican-cardinals-laud-us-supreme-court-s-dobbs-decision>
> az amerikai Legfelsőbb Bíróság abortuszt tagállami szinte visszautaló, a
> baloldal által elítélt döntését
> <https://mandiner.hu/cikk/20220624_abortusz_usa_legfelsobb_birosag>, mint
> a tradicionalista-konzervatív Raymond Leo Burke.
>
> A huszadik század második felében XXIII. János (1958), I. János Pál (1978)
> és II. János Pál (úgyszintén 1978) sem volt papabile, azaz nem voltak ott a
> megválasztásra lehetségesnek tartott bíborosok listáján. Ratzinger és
> Bergoglio ugyanakkor papabilék voltak, de sok más bíboros között; bár
> 2013-ban Bergoglio úgy volt papabile, hogy nem tartották a
> legesélyesebbnek, ahogy 2005-ben hajlott kora miatt Ratzingert sem.
>
> *XVI. Benedek (Fotó: GABRIEL BOUYS / AFP)*
>
>
>
> A 2013-as konklávé idején mi is összefoglaltuk a latolgatás korlátait, de
> a papabiléket is ismertettük. Érdekes visszaolvasni akkori
> gondolatmenetünket
> <https://mandiner.blog.hu/2013/03/07/a_nagy_vatikani_jatszma_ki_lesz_a_papa>. Akkor
> a mainstream média és a fogadóirodák kedvence volt sokáig Peter Turkson
> ghánai bíboros, az Igazságosság és Béke Pápai Tanácsának elnöke, aki
> ugyanakkor a konzervatívabbak közé tartozott, és valójában inkább
> középmezőny lehetett. Odilo Pedro Scherer német származású Sao Paolo-i
> érsekről azt írták az olasz lapok, hogy ő lehet az olaszok jelöltje.
> Gianfranco Ravasi bíboros, a Kultúra Pápai Tanácsa akkori elnökének neve is
> forog a sajtóban, aki annak a Bertone bíboros államtitkárnak volt az
> embere, akit akkoriban nem nagyon kedvelt senki. Christoph Schönborn bécsi
> érsek neve is felmerült, azonban ő Ravasihoz hasonlóan időnként afelé
> változtatta a véleményét, amerre a széljárás vitte azt. Óscar Andrés
> Rodríguez Maradiaga bíboros, a Nemzetközi Karitász elnöke neve is felmerült.
>
> Az akkor a Reuters által emlegetett, 65 éves brazil, Joao Braz de Aviz a a
> Megszentelt Élet Intézményei és az Apostoli Élet Társaságai Kongregációja
> vezetője többé-kevésbé már alkalmatlan volt feladata elvégzésére, és a
> felszabadítás teológiájának képviselőjeként gyakorlatilag nem volt esélye.
> Felbukkant még a kanadai Marc Oullet neve, aki inkább ratzingerista volt,
> említették Timothy Dolan New York-i, Donald Wuerl washingtoni és Sean
> O'Malley bostoni érseket is. Papabile volt az argentin-olasz Leonardo
> Sandri, Angelo Bagnasco genovai érsek, az olasz püspöki konferencia
> elnöke; és valamiképp mégis papabilének emlegették az inkább esélytelen,
> tradicionalista srí lanka-i Malcolm Ranjithot és az amerikai Raymond Leo
> Burke-öt.
>
> A „futottak még” kategóriában akkor is, és 2005-ben is feltűnt Erdő Péter
> neve.
>
> Akkor úgy tartották, hogy XVI. Benedeknek volt utódjelöltje: Angelo Scola
> milánói érsek,  akinek valóban nagy volt a befolyása, és centralista
> konzervatívnak volt mondható. Ahhoz képest, hogy az egyik legesélyesebbnek
> tartották, nem futott be.
>
> Már akkor papabilének volt kikiáltva Tagle is, ugyanakkor még túl fiatal
> volt, és nem valószínű, hogy évtizedekre pápát akartak választani a
> bíborosok. Mindenesetre Tagle tagja volt a II. Vatikáni Zsinat történetét
> monumentális sorozatban feldolgozó, úgynevezett bolognai iskolának, amely
> azonban azt az álláspontot képviseli, hogy a zsinat törés volt az egyház
> történetében. Ez éppen ellenkezője XVI. Benedek egyik legfontosabb
> alaptézisének. Tagle az abortusz és számos más kérdésben kifejezetten
> konzervatív, stílusban viszont laza, szociális kérdésekben pedig
> progresszív bíboros, és ugyan a ferenci vonalhoz sorolják, de nem nevezhető
> egyértelműen valamiféle „liberálisnak”.
> A kiszámíthatatlanság netovábbja
>
> Szokás emlegetni a római mondást, miszerint aki pápaként megy be a
> konklávéra, bíborosként jön ki onnan. Csakhogy még ez sem igaz. A dolog
> teljesen kiszámíthatatlan. Az előző kétszáz év 14 pápájából hét volt
> <https://hu.wikipedia.org/wiki/Papabile> papabile és hét volt nagy
> meglepetés, azaz nem papabile. Valamint legalább nyolc nagyon esélyes
> papabile nem lett pápa.
>
> Azaz semmilyen ökölszabály nem alkalmazható biztosan.
>
> A második, II. János Pált megválasztó 1978-as konklávén Giuseppe Siri
> bíboros, akkori genovai érsek, a konzervatív tábor favoritja például azzal
> puskázta el a megválasztását, hogy adott egy interjút, amiről úgy volt,
> hogy a konklávé közben vagy után jelenik meg, és nem olvashatják a
> bíborostársai, de végül megjelent a konklávé előtti utolsó pillanatban.
> Ebben a II. Vatikáni Zsinat két hangsúlyos pontját, a püspöki
> kollegialitást és a püspöki szinódus intézményét kritizálta. A küzdelem
> sokáig mégis közte és Giovanni Benelli (a Vatikán Kissingere) közt folyt,
> mígnem
> Franz König bécsi érsek be nem dobta a viszonylag ismeretlen krakkói érsek
> nevét.
>
> A *Habemus papam* után az amerikai kommentátor a nevét sem tudta
> kimondani Karol Wojtyłának, aki VI. Adorján (1522-23) óta az első nem olasz
> pápa volt. Azóta Szent II. János Pál neve kitörölhetetlenné vált a
> történelemből.
>
> Ismereteink szerint Bakócz Tamás esztergomi érsek, akit 1500-ban VI.
> Sándor pápa kreálta bíborossá, nagy esélyesként vett részt az 1513
> márciusában, II. Gyula pápa halála után összeülő konklávén. Állítólag
> egészen az utolsó szavazási fordulóig vezetett, amikor is végül mégsem ő,
> hanem Giovanni di Lorenzo de' Medici bíboros szerezte meg a többségi
> támogatást, aki a X. Leó nevet vette fel. Ez is mutatja, hogy a
> legesélyesebb papabile is elbukhat, akár az utolsó pillanatban is.
>
> Izgalmas tehát, hogy kik és miért lehetnek esélyesek a pápai címre, de aki
> a szórakoztatáson és a vatikáni viszonyokra vonatkozó tájékozódáson túl
> semmit ilyesmit nem érdemes biztosra venni, sőt tudnunk kell, hogy a
> papabilés találgatások gyakran kifejezetten félrevisznek. Talán a bíborosok
> közti viszonyokat meg lehet ismerni a papabilés híradásokból, de ezek
> semmiféle biztos vagy akár valószínű találgatásra nem adnak garanciát.
>
> Nem látunk bele a bíborosok fejébe. A Szentlélekébe pedig pláne nem.
>
>
>
> <http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail> Mentes
> a vírusoktól. www.avg.com
> <http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
> <#m_-349145335413216058_m_6632743689824151698_m_953685557349134565_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20220709/152c1ffc/attachment.html>