[Grem] Ma Szt. János apostol ünnepe

[Emoke Greschik]

 Szent János apostol és evangélista
Kultúra <https://www.magyarkurir.hu/kultura> – 2022. december 27., kedd |
6:00
https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-janos-apostol


December 27. János apostol, a szeretett tanítvány ünnepe. Csak Szent Pál
fogható hozzá fogékonyság és a teológiai gondolkodás mélysége
tekintetében. Jánosé
a nagy szó: Isten a szeretet.

*János apostol **és evangélista, a Jelenések könyvének prófétája,* *az
európai és hazai szakrális néphagyomány egyik legtiszteltebb és egyik
legihletőbb hatású alakj*a. Szellemének merészségét *a sas-szimbólum*
jelképezi: *a sas szárnyalása, magas röpte és napra figyelő tekintete jól
kifejezi János személyiségét és jellemvonásait.*

*„A saskeselyű minden madárnál feljebb repül, mindennél fényesebben lát.
Mikor ezért emberi látásának célján felül mégyen, ott lebeg a tiszta égen,
Szemeit a napsugarára fordítja, és amiben egyebek szeme megvakulna, abban
gyönyörködik. Ha földre tekint és prédát talál, mint a mennykő alárohan.
Ilyen saskeselyű Szent János. Mert evangéliumának kezdetén isteni
fényességig emelkedik, ott szemléli az Igét, mely kezdetben az Atyánál
való. És mint mennydörgés vagy mennykő az embert álmélkodó rettegésbe ejti,
mikor az Isten Fiának öröktől fogva való fényességét kimutatja. De
megtekintvén a Szűz méhében fogantatott Igét, nézd, mily sebesen a földre
száll, az Igének megtestesülését magyarázván. Ez ama csodálatos saskeselyű,
kiről Ezekiel próféta írja, hogy igen nagy volt, szentségre és bölcsességre
nézve... Ez a nagy sas a mennyei hegyek magasságában nevelkedett, cédrusok
völgyét földre hozta. Mert ha a többi evangélista a Krisztus emberségének
héját magyarázta, Szent János hirdette és ismerte Krisztus istenségét,
mely, mint a fának völgye (= veleje, sűrűje), nem látszik első
tekintetben.”*

(Részlet Pázmány Péter egyik prédikációjából)

*A negyedik evangéliumban János csak úgy szerepel mint „a tanítvány, akit
Jézus szeretett”, *s ez olyan jelző, amelyet a tanítványok közül senki más
nem visel.* Evangéliuma mellett három neki tulajdonított levél is található
az Újszövetségben, valamint ő írta a Jelenések könyvét.*

*Ismeretlen német mester: Krisztus és Szent János (1340 körül)*

*János **Zebedeusnak, a gazdag betszaidai halásznak és Saloménak fia volt*,*
testvére Jakab apostol. Az Üdvözítő **a „mennydörgés fiainak” nevezte őket
(Mk 3,17)**. Ez a név jelzi, hogy a cselekvés emberei voltak mindketten, s
olykor dühös türelmetlenséggel törtek ki. Jakab és János álltak oda Jézus
elé, hogy személyes várakozásuk és reményük beteljesedését kérjék tőle:
Jézus intézze úgy, kérték, hogy egyikük a balján, másikuk a jobbján kapjon
helyet dicsősége országában (Mk 10,30–37). De a megdicsőüléshez az út a
szenvedésen át vezet, ezért a Megváltó visszautasította a tanítványok
kérését, akik még mindig a nép körében élő, harcos Messiás várásában
gondolkodtak. **A válasz most is a mennydörgés fiaira jellemző buzgóság
volt: a szívükben égő szeretet meggondolatlanságával, nem számolva a
következményekkel, föltétel nélkül hajlandónak mutatkoztak arra, hogy
igyanak az Úr kelyhéből, a szenvedések kelyhéből, és részt vállaljanak a
keresztségben, melyet Krisztus magára vesz (Mk 10,38–40).*

*Péter, Jakab és János alkották azt a legszűkebb kört az Úr körül, akik
vele lehettek a színeváltozás hegyén, Jairus házában és az Olajfák hegyén,
a vérrel verítékezéskor. De még e három közül is *János áll a legközelebb
az Üdvözítő szívéhez, mert *az utolsó vacsorán ő hajthatta a fejét Jézus
keblére*. *Szeretete hősies és hűséges volt, s ennek legszebb bizonyságát
akkor szolgáltatta, amikor – az evangélium tanúsága szerint – követte
Mesterét végig a keresztúton**. Ott állt a kereszt alatt is Jézus anyja
mellett, és ott hallotta a szót: „Asszony, íme a te fiad!... Íme, a te
anyád!” (vö. Jn 19,26).*


*Fra Angelico: A keresztrefeszített Krisztus a Szűzanyával, Szent Jánossal
és Mária Magdolnával (1419–1420)*

É*s húsvétvasárnap reggelén, amikor Mária Magdolna futva hozta a hírt, hogy
üres az Úr sírja, Péterrel együtt futásnak eredt, látni a mondottakat, s ő,
a fiatalabb ért oda elsőnek. A Szűzanya halála és mennybevitele után János
Efezusba költözött, és atyja lett ennek a nagy kikötővárosnak, ahol Pál
apostol és annak tanítványa, Timóteus működött. Pál az Egyház „oszlopai”
közé sorolta Jánost (vö. Gal 2,9). Élete utolsó időszakáról keveset
beszélnek a hiteles történeti források. A hagyomány szerint Efezusban
munkálkodott, és igen magas korban halt meg. Evangéliuma utolsó részéből is
erre lehet következtetni (vö. Jn 21,22).*

Szent János apostol életéről a legfontosabb forrás az általa írott
evangélium, ezen kívül a hagyomány is őriz történeteket.
........

*Mikor már nagyon öreg volt, János egyre csak ezt ismételgette*: *
„Gyermekeim, szeressétek egymást!” **Aki ezt teszi – biztosította
tanítványait –, megtette, amit tennie kellett.*

*Halála közeledtével az oltár mellett ásatta meg a sírját. Leszállt a
sírgödörbe, és imádságra tárta a karját. Ekkor vakító fény villant, s mire
a körülállók újra láthattak, a szent teste eltűnt a szemek elől.*

*Szent János ünnepét a nyugati egyházban a 6. század óta december 27-én
ülik. Ünnepéhez kötődik a bor megáldásának szertartása. *Védőszentjüknek
tekintik a teológusok, filozófusok, tanárok, tanulók, aranybányászok,
ezüstbányászok, kosárkötők, könyvkereskedők; közbenjár a jó barátságért, bő
termésért, illetve lábfájás és mérgezés ellen. Leggyakrabban az
evangélisták között ábrázolják, sassal. A bizánci művészetben általában
aggastyán, Nyugaton szakáll nélküli ifjú. Az utolsó vacsora ábrázolásakor
Krisztus keblén pihen.


*Istenünk, te Szent János apostol által feltártad előttünk örök Igéd
rejtett titkait. Kérünk, tedd fogékonnyá értelmünket, hogy megértsük, amit
ő oly kiváló bölcsességgel tanított nekünk. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a
te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten
mindörökkön örökké. Ámen.*

* * *

A téli napforduló archaikus időszakában János hozta vissza a föld fiainak a
sötétség és téli hideg zsákmányából kiragadott napsugarat, azaz
világosságot és meleget, az új esztendőt. Jézussal és Máriával való
bensőséges kapcsolata révén, kezdettől fogva nagy segítő és gyógyító
hatalmat tulajdonítottak neki. A régi paraszti vélekedésben a küzdelmes
hétköznapokon és halálon átsugárzik János oltalmazó ereje, páratlannak
érzett segítőkészsége. Különleges foganatosságot tulajdonítottak
evangéliumának is, főként első szakaszainak. „Az Ige testté lett és
közöttünk lakozott” sort röpimaként is imádkozták.

*János tiszteletének sajátos fejleménye a 11. század óta a „Szent János
áldása”, vagyis a borral, János poharával való köszöntés, áldomás*. A
János-napon megszentelt borral kínálták az útrakelőket, haldoklókat (égi
útra indulókat), a halotti tor résztvevőit, a gyógyhatásába vetett hittel a
betegeket; használták fül- és fejfájás, torokbajok ellen, és higítva a
beteg jószágnak is jutott belőle. *Mint esküvői italt a János és az Úr
Jézus közötti szeretetre emlékezve itták és itatták az ifjú párral:
„Igyátok Szent János szerelmét” szavakkal kísérve.*

*Forrás*


*Diós István: A szentek életeMagyar katolikus lexikonBálint Sándor: Ünnepi
kalendárium I.*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20221227/aa6a2cfb/attachment.html>