[Grem] Páratlan a vaskortól a honfoglalás koráig több korszak nyomait feltáró lelőhely Törökszentmiklóson
Emoke Greschik
greschem at gmail.com
2022. Dec. 18., V, 09:17:13 CET
A szkíta kurgántól a honfoglaló magyarokig
<https://mandiner.hu/cikk/20221207_a_szkita_kurgantol_a_honfoglalo_magyarokig>
2022. december 18. 6:50
https://mandiner.hu/cikk/20221207_a_szkita_kurgantol_a_honfoglalo_magyarokig
*Páratlan lelőhelyet tártak fel Törökszentmiklós környékén: első generációs
honfoglalók emlékeit és egy vaskori szkíta kurgánt is találtak, az elsőt
Magyarországon.*
*Kovács Gergő írása a Mandiner hetilapban.*
Mali Péter, a szolnoki Damjanich János Múzeum régésze lapunknak elmondja: a
Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. megbízásából *az M4-es gyorsforgalmi
út építését megelőző feltárással kezdődött a történet, az építkezés által
veszélyeztetett lelőhelyeket mentették meg és dokumentálták. *A hasonló
beruházások előtt a tervezett nyomvonalon a szakemberek terepbejárást
végeznek, és a felszíni jelenségek alapján be tudják határolni, hol
várhatók régészeti leletek. *A régész hangsúlyozza, hogy a
törökszentmiklósi lelőhely speciális: egy kurgán, avagy kunhalom területén
ásnak. A halom maga mint kiemelkedő tájelem régről ismeretes, és szinte
minden esetben jelentős régészetileg. A feltárás júniusban indult, és
november végéig tartott.*
*A lelőhely története a kunhalom építésével kezdődött: a vaskorban,
2800-2600 évvel ezelőtt egy fontosabb személy meghalt, és sírja fölé halmot
emeltek. A halom köré egy 7 méter széles és 2,5 méter mély árkot húztak,
hogy magasabbnak tűnjön. „A sírban maradt lódarabok és fakamra arra
utalnak, hogy – ellentétben a korábbi feltételezéssel – vaskori szkíta
kurgánról van szó, amely az első Magyarországon. A vaskori kurgánok
gazdagsága ismert volt, így sajnos a szarmaták kirabolták a 3,6 méter mély
sírkamrát” *– mondja Mali Péter. *A kurgánok nagy többsége a késő rézkorból
való*, emlékeztet a régész. *A halomemelés szokása a délorosz, ukrán
sztyepp vidékére vezethető vissza, az onnan bevándorló népek hozták be a
Kárpát-medencébe. A temetkezés gazdagságát *nem a sírba helyezett tárgyak*
mutatták, hanem hogy a közösség mennyi energiát, munkát fektetett az
elhunyt síremlékének létrehozásába.*
*„Ez a szokás a sztyeppen sokáig fennmaradt: gyakran régi kurgánokat
használtak a magasabb rangú személyek temetkezési helyéül új halom emelése
helyett. A sztyeppről frissen bevándoroló avarok és magyarok jól ismert,
kiemelkedő, nagy presztízsű temetkezési helyeket találtak maguknak a
kurgánokban. A szarmaták ugyancsak a sztyeppről érkező nomádok, így
számukra is fontos helyszínek a kurgánok, ami megmagyarázza a halmon
található kicsi, de igen gazdag településüket”* – meséli a szakember.
*A kurgánra való temetkezés a sztyeppi szokások erős jelenlétét mutatja”*
Közel nyolcszáz évig nem éltek itt emberek, de aztán *a 2. század közepe
körül szarmaták költöztek a dombra*:* falujuk igen gazdag római leletekben,*
közel száz luxuskerámia-töredék, úgynevezett terra sigillata, valamint
Antoninus Pius és Marcus Aurelius korából származó pénzek kerültek elő. *Külön
érdekesség és újabb információ a római kapcsolatokra a macskák jelenléte,
amelyeket a rómaiak hoztak a Kárpát-medencébe*. *„Az ásatáson már hat
teljes és közel tucatnyi részleges macskavázat találtunk, e mennyiség még a
provinciában is ritkaság, nemhogy a birodalom határain túl lakó
barbároknál.”** A falut a hun korban adták fel végleg, ezt a kor divatjára
jellemző csontfésű mutatja. A falu gödrei közé 600 után, a korai avar
korban egy gazdag temetőt ástak be, az előkerült húsz sír mindegyikében
lóbőrt, lószerszámokat, illetve bronz, ezüst, arany ékszereket és
fegyvereket találtak.*
*Az utolsó régészeti korszak a területen a honfoglalás kora.** „Két
temetkezésünk van ebből az időszakból, az elhunytak mellékleteik alapján
feltehetően a honfoglaló magyarok első generációjához tartoztak, így
viseletükben sok keletről származó tárgy fordul elő, amely őrzi a Volga
vidéki eredetet és a keleti rusz kereskedőkkel való kapcsolatok emlékeit” *–
osztja meg a régész.
Az avar sírok mindegyikében volt lóbőr, vele lókoponya és lábvégek,
amelyeket nyúzáskor nem vettek ki a bőrből, valamint lószerszámok,
kengyelek, zablák és szíjelosztók.* „Meglepő módon nem találtunk
övkészleteket, és csak két sírban volt nyoma annak, hogy kirabolták és
elvitték ezeket a jellegzetes, díszes viseleti elemeket” *– meséli Mali
Péter. Hozzáteszi: jellemzőbbek a fülbevalók különböző típusai bronzból,
ezüstből, aranyból, valamint a ruhára felvarrt ezüst- és aranylemezkék és
díszes bronzgombok. *„Külön érdekesség egy fennmaradt bőrcipő, ez jelenleg
restaurálás alatt áll, így még nem láttam, mennyi maradt meg belőle, de egy
biztos: szerves anyagból készült ruhadarab 1400 év távlatából unikálisnak
számít. A cipőt amúgy a több mint száz díszítő ezüstszegecs konzerválta
számunkra. Emellett két íj és tegez is előkerült. A veretek formája,
díszítése az avar kor elejére teszi a sírokat, és úgy tűnik, nem az
általános trendeket követik.”*
*A két honfoglalósírban az avar sírokhoz hasonlóan lóbőr és lószerszámok
voltak, csak a formájuk változott a divattal, a használattal*. A fiatal nő
vázán *a Volga vidékére visszavezethető övkészletet találtak, amelyből
eddig csak egy hasonló került elő Magyarországon. **„Az idős nő sírjából az
övet ellopták, de így is gazdagságot sugárzott: ezüst fülbevalót, ezüst
karperecet viselt, ruháján, cipőjén bronzveretekkel, amelyek közül a kis
pörölyre emlékeztető veretek a keleti ruszokkal, más néven varégokkal vagy
keleti vikingekkel való kapcsolat lenyomatai”* – tájékoztat a kutató.
*A leletek alapján nagyon korai sírokról beszélhetünk a honfoglalás korán
belül. A nem jellegzetes leletek és a kurgánra való temetkezés **is a
sztyeppi szokások erős jelenlétét mutatja mindkét korszakban.
„Feltételezzük, hogy az illetők első generációs bevándorlók voltak, akik
még nem alkalmazkodtak az új környezethez, vagy jobban ragaszkodtak a régi
szokásokhoz, mint a legtöbb, egyéb sírokban fekvő társaik, akiknek a sírját
eddig megismertük.”*
*Fotók: Mandiner-archív *
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20221218/5f6f5ec4/attachment.html>
További információk a(z) Grem levelezőlistáról