<div dir="ltr">
<div><span><img src="https://mandiner.hu/attachment/0777/776677_avar.jpg" title="" style="margin-right:0px" width="318" height="179">
</span>
</div>
<div>
<h1><a href="https://mandiner.hu/cikk/20221207_a_szkita_kurgantol_a_honfoglalo_magyarokig" target="_blank">A szkíta kurgántól a honfoglaló magyarokig</a></h1>
<div style="margin:10px 0px">2022. december 18. 6:50</div><div style="margin:10px 0px"><a href="https://mandiner.hu/cikk/20221207_a_szkita_kurgantol_a_honfoglalo_magyarokig" target="_blank">https://mandiner.hu/cikk/20221207_a_szkita_kurgantol_a_honfoglalo_magyarokig</a></div>
<div> </div>
<div>
<div>
</div>
<div></div>
</div>
<div id="m_9162592601267423872gmail-articlecontent"><div>
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><font size="4"><b>Páratlan lelőhelyet tártak fel Törökszentmiklós környékén: első
generációs honfoglalók emlékeit és egy vaskori szkíta kurgánt is
találtak, az elsőt Magyarországon.</b></font></span></div>
<div>
<p><i>Kovács Gergő írása a Mandiner hetilapban.</i></p>
<p>Mali Péter, a szolnoki Damjanich János Múzeum régésze lapunknak
elmondja: a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. megbízásából <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>az M4-es
gyorsforgalmi út építését megelőző feltárással kezdődött a történet, az
építkezés által <span style="background-color:rgb(234,209,220)">veszélyeztetett</span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> lelőhelyeket mentették meg és
dokumentálták</span>. </b></span>A hasonló beruházások előtt a tervezett nyomvonalon a
szakemberek terepbejárást végeznek, és a felszíni jelenségek alapján be
tudják határolni, hol várhatók régészeti leletek. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><font size="4"><b>A régész hangsúlyozza,
hogy a törökszentmiklósi lelőhely speciális: egy kurgán, avagy kunhalom
területén ásnak. A halom maga mint kiemelkedő tájelem régről ismeretes,
és szinte minden esetben jelentős régészetileg. A feltárás júniusban
indult, és november végéig tartott.</b></font></span></p>
<div><img alt="" src="https://mandiner.hu/gallery/2020/Foriseka/0449/avar%20s%C3%ADr%20mellett.jpg" style="width:450px;height:675px"><div></div></div>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A lelőhely története a kunhalom építésével kezdődött: a vaskorban,
2800-2600 évvel ezelőtt egy fontosabb személy meghalt, és sírja fölé
halmot emeltek. A halom köré egy 7 méter széles és 2,5 méter mély árkot
húztak, hogy magasabbnak tűnjön.<i> „A sírban maradt lódarabok és
fakamra arra utalnak, hogy – ellentétben a korábbi feltételezéssel
– vaskori szkíta kurgánról van szó, amely az első Magyarországon. A
vaskori kurgánok gazdagsága ismert volt, így <span style="background-color:rgb(234,209,220)">sajnos a szarmaták
kirabolták</span> a 3,6 méter mély sírkamrát”</i> </b></span>– mondja Mali Péter. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A
kurgánok nagy többsége a késő rézkorból való</b>, </span>emlékeztet a régész. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A
halomemelés szokása a délorosz, ukrán sztyepp vidékére vezethető vissza,
az onnan bevándorló népek hozták be a Kárpát-medencébe. A temetkezés
gazdagságát </b></span>nem a sírba helyezett tárgyak<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> mutatták, hanem hogy a
közösség mennyi energiát, munkát fektetett az elhunyt síremlékének
létrehozásába.</b></span></p>
<p><i>„Ez a szokás a sztyeppen sokáig fennmaradt: <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>gyakran régi
kurgánokat használtak a magasabb rangú személyek temetkezési helyéül új
halom emelése helyett. A sztyeppről frissen bevándoroló avarok és
magyarok jól ismert, kiemelkedő, nagy presztízsű temetkezési helyeket
találtak maguknak a kurgánokban. A szarmaták ugyancsak a sztyeppről
érkező nomádok, így számukra is fontos helyszínek a kurgánok, ami
megmagyarázza a halmon található kicsi, de igen gazdag településüket”</b></span></i> – meséli a szakember.</p>
<div><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A kurgánra való temetkezés a sztyeppi szokások erős jelenlétét mutatja”</b></span></div>
<p>Közel nyolcszáz évig nem éltek itt emberek, de aztán <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a 2. század
közepe körül szarmaták költöztek a dombra</b></span>:<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> falujuk igen gazdag római
leletekben,</b></span> közel száz luxuskerámia-töredék, úgynevezett terra
sigillata, valamint Antoninus Pius és Marcus Aurelius korából származó
pénzek kerültek elő. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Külön érdekesség és újabb információ a római
kapcsolatokra a macskák jelenléte, amelyeket a rómaiak hoztak a
Kárpát-medencébe</b></span>. <i>„<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Az ásatáson már hat teljes és közel tucatnyi
részleges macskavázat találtun</b></span>k, e mennyiség még a provinciában is
ritkaság, nemhogy a birodalom határain túl lakó barbároknál<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>.”</b></span></i><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> A
falut a hun korban adták fel végleg, ezt a kor divatjára jellemző
csontfésű mutatja. A falu gödrei közé 600 után, a korai avar korban egy
gazdag temetőt ástak be, az előkerült húsz sír mindegyikében lóbőrt,
lószerszámokat, illetve bronz, ezüst, arany ékszereket és fegyvereket
találtak.</b></span></p>
<div><img alt="" src="https://mandiner.hu/gallery/2020/Foriseka/0449/ez%C3%BCst%20karperec%20honfoglalo%20%281%29.jpg" style="width:450px;height:675px"><div></div></div>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Az utolsó régészeti korszak a területen a honfoglalás kora.</b></span><i> „Két
temetkezésünk van ebből az időszakból, <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>az elhunytak mellékleteik alapján
feltehetően a honfoglaló magyarok első generációjához tartoztak, így
viseletükben sok keletről származó tárgy fordul elő, </b><b>amely őrzi a Volga
vidéki eredetet és a keleti rusz kereskedőkkel való kapcsolatok
emlékeit”</b></span> </i>– osztja meg a régész.</p>
<p>Az avar sírok mindegyikében volt lóbőr, vele lókoponya és lábvégek,
amelyeket nyúzáskor nem vettek ki a bőrből, valamint lószerszámok,
kengyelek, zablák és szíjelosztók.<i> „Meglepő módon nem találtunk
övkészleteket, és csak két sírban volt nyoma annak, hogy kirabolták és
elvitték ezeket a jellegzetes, díszes viseleti elemeket” </i>– meséli
Mali Péter. Hozzáteszi: jellemzőbbek a fülbevalók különböző típusai
bronzból, ezüstből, aranyból, valamint a ruhára felvarrt ezüst- és
aranylemezkék és díszes bronzgombok. <i>„Külön érdekesség egy
fennmaradt bőrcipő, ez jelenleg restaurálás alatt áll, így még nem
láttam, mennyi maradt meg belőle, de <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>egy biztos: szerves anyagból
készült ruhadarab 1400 év távlatából unikálisnak számít. A cipőt amúgy a
több mint száz díszítő ezüstszegecs konzerválta számunkra. Emellett két
íj és tegez is előkerült. A veretek formája, díszítése az avar kor
elejére teszi a sírokat, és úgy tűnik, nem az általános trendeket
követik.”</b></span></i></p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A két honfoglalósírban az avar sírokhoz hasonlóan lóbőr és
lószerszámok voltak, csak a formájuk változott a divattal, a
használattal</b></span>. A fiatal nő vázán <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a Volga vidékére visszavezethető
övkészletet találtak, amelyből eddig csak egy hasonló került elő
Magyarországon. </b></span><i><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>„A</b></span>z idős nő sírjából az övet ellopták, de így is
gazdagságot sugárzott: ezüst fülbevalót, ezüst karperecet viselt,
ruháján, cipőjén bronzveretekkel, amelyek közül a kis pörölyre
emlékeztető veretek a keleti ruszokkal, más néven varégokkal vagy keleti
vikingekkel való kapcsolat lenyomatai”</i> – tájékoztat a kutató.</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A leletek alapján nagyon korai sírokról beszélhetünk a honfoglalás
korán belül. A nem jellegzetes leletek és a kurgánra való temetkezés<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>is a
sztyeppi szokások erős jelenlétét mutatja mindkét korszakban.<i>
„Feltételezzük, hogy az illetők első generációs bevándorlók voltak, akik
még nem alkalmazkodtak az új környezethez, vagy jobban ragaszkodtak a
régi szokásokhoz, mint a legtöbb, egyéb sírokban fekvő társaik, akiknek a
sírját eddig megismertük.”</i></b></span></p>
<p style="text-align:right"><i>Fotók: Mandiner-archív </i></p>
</div>
<p><br></p></div></div>
</div>