[Grem] Ma Xavéri Szent Ferenc jezsuita, Ázsia apostola (XVI.sz.) ünnepe

[Emoke Greschik]

 Xavéri Szent Ferenc
Nézőpont <https://www.magyarkurir.hu/nezopont> – 2009. december 3.,
csütörtök | 12:09
https://www.magyarkurir.hu/hirek/xaveri-szent-ferenc
és
https://www.magyarkurir.hu/hirek/xaveri-szent-ferenc-emleknapja
Xavéri Ferenc (1506–1552) áldozópap, jezsuita szerzetes, az egyháznak Pál
után egyik legnagyobb térítő apostola a Távol-Keleten, főként Indiában és
Japánban töltötte élete nagy részét. Példája ezreket vonzott a missziókba. Az
indiai Goa városában temették el; az ott pusztító pestis elmúlását az ő
közbenjárásának tulajdonították. 1622-ben avatták szentté.

*Francisco de Jassu y Javier 1506. április 7-én született Javier várában.
Tanulmányait Párizsban végezte, ahol Magister Artium fokozatot szerzett.
Tanulmányai során *i*smerkedett meg a későbbi Loyolai Szent Ignáccal,
akinél elvégezte a Lelkigyakorlatokat, majd az Ignác körül szerveződő
Társaság tagja lett. 1534. augusztus 15-én Ignáccal és öt társával
szegénységi és tisztasági fogadalmat tett; azt is megfogadták, hogy
elzarándokolnak a Szentföldre. 1536 telén indultak útnak*. *Velencében
tudták meg, hogy a törökök a Szentföldre vezető összes utat lezárták**.
Miközben a körülmények kedvezőbb alakulására várakoztak, 1537. június 27-én
pappá szentelték őket Velencében.*

*1538 novemberében arra kérték a pápát, hogy megváltoztathassák a
szentföldi zarándoklatra tett fogadalmukat: helyette Róma püspökének
tökéletes engedelmességet fogadtak. 1540 tavaszán III. Pál pápa a Jézus
Társaságból két személyt Írországba, kettőt Portugál-Kelet-Indiába küldött.
Ignác az egyik megbetegedett testvér helyett Xavéri Ferencet küldte
Indiába.*

*Indiába ment, ahol mint első jezsuita misszionárius a Jóreménység-fokától
egészen a Kínáig terjedő területek pápai legátusaként hirdette Isten
Igéjét. Rendkívül hosszú utazása alatt, amely majd egy évig tartott, súlyos
betegségen esett át, míg végül 1542. május 6-án eljutott Indiába, ahol
azonnal nekilátott a munkának.*

*Részlet Xavéri Szent Ferencnek Szent Ignáchoz írt egyik leveléből: „Amióta
Ázsiában vagyok, egyáltalán nem pihentem; szorgalmasan körüljártam a
falvakat, és megkereszteltem minden gyermeket, aki még nem volt
megkeresztelve. Köztük rengeteg olyan csecsemőt is, akik – mint ahogy
mondani szokás – még azt sem tudják, miben különbözik jobb kezük a baltól.
A nagyobbacska gyermekek pedig a zsolozsmát elmondani vagy enni és pihenni
sem hagytak, csakhogy valamilyen imádságra tanítsam meg őket. (…) Ezen a
vidéken sokan csak azért nem lesznek kereszténnyé, mert nincs, aki
keresztényekké tegye őket. Nagyon sokszor eszembe jutnak az európai
egyetemek, különösen a párizsi; szeretnék végigrohanni rajtuk, és válogatás
nélkül szerte kiabálni, hogy azokat, akikben több a tudomány, mint a
szeretet, így döbbentsem meg: 'Jaj, a lelkek milyen nagy száma van kizárva
a mennyországból a ti bűnötök miatt, és jut kárhozatra!' (…) Bárcsak ennek
a feladatnak is annyira nekifeküdnének, mint a tanulmányaiknak. (…) Bár ez
a gondolat arra indítaná őket, hogy feledve egyéni kedvteléseiket, meg a
pusztán emberi dolgokat, mindenestül Isten útmutatására és döntésére bízzák
magukat, és szívből így kiáltanának: 'Itt vagyok, Uram! Mit akarsz, hogy
cselekedjem? Küldj, ahová csak kívánod, akár még Indiába is!'”*

*Alig tíz év missziós munka után elnyerte az Ázsia apostola megtisztelő
nevet. Méltán hívták így, ugyanis nemcsak Indiába jutott el, hanem
Ceylonba, a Moluki-szigetekre, Japánba és számtalan helyre, ahol korábban
egyáltalán nem járt misszionárius. Mindenütt Krisztust hirdette, és
sikeresen hirdette. Mindenütt több ezer új megtérőt hagyott maga után. A
kereszténység ma őt tartja az inkultúráció úttörőjének. (Az inkultúráció az
evangélium hirdetésének olyan módja, amely alkalmazkodik a helyi
szokásokhoz és kultúrához.)*

*Az volt az álma, hogy bejusson Kínába. Hiába keresett azonban vezetőt, nem
volt, aki bevitte volna őt, Kína határának átlépése ugyanis
halálbüntetéssel járt. Az állandó utazástól, munkától kimerülve és a helyi
klímától megviselve halt meg 1552. december 3-án, 46 évesen a
Szancsán-szigeten, Kína partjainál, ahová végül sosem sikerült bejutnia.*

*Teste csodálatos módon – a szigeten uralkodó hőség és magas páratartalom
ellenére is – épségben maradt. Néhány hónappal később átvitték őt Goába,
ahol a mai napig nyugszik.*

Rómában, az Il Gesù-templomban, az egyik mellékoltár alatt található Xavéri
Szent Ferenc karereklyéje. Azé a karé, amely oly sokszor hullott alá a
pogány népek megkeresztelésénél. Egyes elbeszélések szerint több mint
tízezer embert keresztelt meg. Ha sikerül eljutnunk ebbe a templomba,
érdemes megállni egy kicsit ezelőtt az ereklye előtt, és kérni Xavéri Szent
Ferenc közbenjárását Istennél, hogy erősítse meg korunk misszionáriusainak
keresztséget osztó karját, akik Krisztust hirdetik a világban. Érdemes
azonban azon is elgondolkodni, hogy mi magunk hogyan valósítjuk meg a
magunk életében Jézus parancsát: „Menjetek, és tegyetek tanítvánnyá minden
népet. Kereszteljétek meg őket az Atya és a Fiú és a Szentlélek nevében”
(Mt 28,19), hiszen ez minden keresztényre vonatkozik.

Annak ellenére, hogy eltelt kétezer év Jézus születése óta, embermilliók
élnek úgy a világon, mintha „Krisztus előtt” lennének, ugyanis nincs senki,
aki apostolkodna köztük.* Advent kezdetén, amikor Isten születésének
ünnepére készülünk, az Egyház elénk tárja Xavéri Szent Ferenc alakját, hogy
emlékeztessen, Krisztus nem születik meg nélkülünk, nekünk kell elvinnünk
Őt a világba, a mi életünknek kell evangéliummá válni a másik ember számára
– írta Arkadiusz Nocoń.*

*Istenünk, te Xavéri Szent Ferenc áldozópap igehirdetésével számos népet
térítettél a hitre. Add, hogy az ő buzgó hite lángoljon híveid lelkében, és
az Anyaszentegyház örömmel lássa maga körül sok hűséges gyermekét. A mi
Urunk Jézus Krisztus, a Te Fiad által, aki Veled él és uralkodik a
Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.*

*Xavéri Ferenc a jezsuita barokk egyik legtiszteltebb szentje*: tengeri
utazás*, pestisjárvány idején, *halál óráján *szoktak folyamodni
hozzá.* *Többnyire
vándorbottal és kezében kis feszülettel, vagy nyomorúságos kunyhóban,
magára hagyott haldoklóként ábrázolják.* Nápoly városa 1656-ban dühöngő
pestis idején kezdte patrónusként tisztelni.

*1709-ben a hazai pestisjárvány **alatt Buda városa is védőszentjének
választotta.* Tiszteletének egyik első hazai nyoma Szepes fogadalomból
épült Xavér-kápolnája, Bársony György prépost felajánlása (1669). Regényes
élete sokat foglalkoztatta a barokk ember képzeletét, nekünk már idegen
feladatokra, önmegtagadásokra edzette akaraterejét. A XVIII. században
épült magyarföldi jezsuita templomok közül őt választotta pártfogóul
Trencsén (1684), Szakolca (Skalica) (1724), Rozsnyó (1660 táján) és
Besztercebánya. Ez utóbbiból később püspöki székesegyház lett, a szentből
az új egyházmegye patrónusa. Kőszeg középkori Jakab-templom a barokk
időkben a jezsuiták kezén volt, egyik kápolnáját neki szentelték.

Népszerű szentelménnyé vált a Xavér olaja – oleum de lampade Oberburgensis
S. Xaverii –, messze vidékekről is eljöttek érte. Xavér tiszteletét a XX.
század jezsuita pasztorációja igyekezett hazánkban föltámasztani, szélesebb
körökben azonban már eredménytelenül: a régi kultusz a jozefinista időkben
elsorvadt. Kalendáriumi eredetű, terminus jellegű szigetközi
megtiszteltetés: DisznóöIő Szent Ferenc, Székesfehérvárott: Disznóvágó
Szent Ferenc.

*1622-ben avatták szentté, ünnepét már a következő évben felvették a római
naptárba: december 3.*

Magyar Kurír
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20221203/2d731b28/attachment.html>