<div dir="ltr">
<h1 class="gmail-cim">Xavéri Szent Ferenc <br></h1><div class="gmail-datumsav"><a href="https://www.magyarkurir.hu/nezopont">Nézőpont</a> – 2009. december 3., csütörtök | 12:09<div class="gmail-ikonok"><a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/xaveri-szent-ferenc">https://www.magyarkurir.hu/hirek/xaveri-szent-ferenc</a></div><div class="gmail-ikonok">és</div><div class="gmail-ikonok"><a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/xaveri-szent-ferenc-emleknapja">https://www.magyarkurir.hu/hirek/xaveri-szent-ferenc-emleknapja</a></div></div><h3 class="gmail-lead"><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Xavéri
Ferenc (1506–1552) áldozópap, jezsuita szerzetes, az egyháznak Pál
után egyik legnagyobb térítő apostola </span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">a Távol-Keleten, főként Indiában
és Japánban<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> töltötte élete nagy részét. </span></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Példája ezreket vonzott a
missziókba. <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Az indiai Goa városában</span> temették el; <span style="background-color:rgb(234,209,220)">az ott pusztító pestis
</span>elmúlását az ő közbenjárásának tulajdonították. 1622-ben avatták
szentté.</span></h3><div class="gmail-contentsav"><p class="gmail-alapkizart"><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Francisco
de Jassu y Javier 1506. április 7-én született Javier várában.
Tanulmányait Párizsban végezte, ahol Magister Artium fokozatot szerzett.
Tanulmányai során </b></span>i<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>smerkedett meg a későbbi Loyolai Szent Ignáccal,
akinél elvégezte a Lelkigyakorlatokat, majd az Ignác körül szerveződő
Társaság tagja lett. 1534. augusztus 15-én Ignáccal és öt társával
szegénységi és tisztasági fogadalmat tett; azt is megfogadták, hogy
elzarándokolnak a Szentföldre. 1536 telén indultak útnak</b></span>. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Velencében
tudták meg, hogy a törökök <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a Szentföld</span>re vezető összes utat lezárták</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>. <span style="background-color:rgb(217,234,211)">
Miközben a körülmények kedvezőbb alakulására várakozta</span>k, 1537. június
27-én pappá szentelték őket Velencében.</b></span></p><p class="gmail-alapkizart"><a title=""><img src="https://www.magyarkurir.hu/hirek/kepek/hirek/30210/kicsi/xaver120.bmp" vspace="10" hspace="10" border="0" align="right"></a><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>1538
novemberében arra kérték a pápát, hogy megváltoztathassák a szentföldi
zarándoklatra tett fogadalmukat: helyette Róma püspökének tökéletes
engedelmességet fogadtak. 1540 tavaszán III. Pál pápa a Jézus
Társaságból két személyt Írországba, kettőt Portugál-Kelet-Indiába
küldött. Ignác az egyik megbetegedett testvér helyett Xavéri Ferencet
küldte Indiába.</b></span></p><p class="gmail-alapkizart"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>
</b></span></p><p> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Indiába ment, ahol mint első jezsuita misszionárius a
Jóreménység-fokától egészen a Kínáig terjedő területek pápai
legátusaként hirdette Isten Igéjét. Rendkívül hosszú utazása alatt,
amely majd egy évig tartott, <span style="background-color:rgb(234,209,220)">súlyos betegségen esett </span>át, míg végül 1542.
május 6-án eljutott Indiába, ahol azonnal nekilátott a munkának.</b></span></p><p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Részlet
Xavéri Szent Ferencnek Szent Ignáchoz írt egyik leveléből: <span style="color:rgb(0,0,255)"><span style="background-color:rgb(255,255,255)">„Amióta
Ázsiában vagyok, egyáltalán nem pihentem; szorgalmasan körüljártam a
falvakat, és megkereszteltem minden gyermeket, aki még nem volt
megkeresztelve. Köztük rengeteg olyan csecsemőt is, akik – mint ahogy
mondani szokás – még azt sem tudják, miben különbözik jobb kezük a
baltól. A nagyobbacska gyermekek pedig a zsolozsmát elmondani vagy enni
és pihenni sem hagytak, csakhogy valamilyen imádságra tanítsam meg őket.
(…) Ezen a vidéken sokan csak azért nem lesznek kereszténnyé, mert
nincs, aki keresztényekké tegye őket. Nagyon sokszor eszembe jutnak az
európai egyetemek, különösen a párizsi; szeretnék végigrohanni rajtuk,
és válogatás nélkül szerte kiabálni, hogy azokat, akikben több a
tudomány, mint a szeretet, így döbbentsem meg: 'Jaj, a lelkek milyen
nagy száma van kizárva a mennyországból a ti bűnötök miatt, és jut
kárhozatra!' (…) Bárcsak ennek a feladatnak is annyira nekifeküdnének,
mint a tanulmányaiknak. (…) Bár ez a gondolat arra indítaná őket, hogy
feledve egyéni kedvteléseiket, meg a pusztán emberi dolgokat,
mindenestül Isten útmutatására és döntésére bízzák magukat, és szívből
így kiáltanának: 'Itt vagyok, Uram! Mit akarsz, hogy cselekedjem? Küldj,
ahová csak kívánod, akár még Indiába is!'”</span></span></b></span></p><p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Alig tíz év missziós munka után elnyerte az <em>Ázsia apostola</em>
megtisztelő nevet. Méltán hívták így, ugyanis nemcsak Indiába jutott
el, hanem Ceylonba, a Moluki-szigetekre, Japánba és számtalan helyre,
ahol korábban egyáltalán nem járt misszionárius. Mindenütt Krisztust
hirdette, és sikeresen hirdette. Mindenütt több ezer új megtérőt hagyott
maga után. A kereszténység ma őt tartja az inkultúráció úttörőjének.
(Az inkultúráció az evangélium hirdetésének olyan módja, amely
alkalmazkodik <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a helyi szokásokhoz és kultúrához.)</span></b></span></p><p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Az volt az álma,
hogy bejusson Kínába. <span style="background-color:rgb(234,209,220)">Hiába</span> keresett azonban vezetőt, <span style="background-color:rgb(234,209,220)">nem volt</span>, aki
bevitte volna őt, Kína határának átlépése <span style="background-color:rgb(234,209,220)">ugyanis halálbüntetéssel járt</span>.
Az állandó utazástól, munkától <span style="background-color:rgb(217,234,211)">kimerülve és a helyi klímától megviselve</span>
halt meg 1552. december 3-án, 46 évesen a Szancsán-szigeten, Kína
partjainál, ahová végül sosem sikerült bejutnia.</b></span></p><p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Teste csodálatos
módon – a szigeten <span style="background-color:rgb(234,209,220)">uralkodó hőség és magas páratartalom </span>ellenére is –
épségben maradt. Néhány hónappal később átvitték őt Goába, ahol a mai
napig nyugszik.</b></span></p><p><img src="https://www.magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/Judit/Judit8/xav4.jpg" style="margin: 13px auto; display: block;" width="350" height="205">Rómában,
az Il Gesù-templomban, az egyik mellékoltár alatt található Xavéri
Szent Ferenc karereklyéje. Azé a karé, amely oly sokszor hullott alá a
pogány népek megkeresztelésénél. Egyes elbeszélések szerint több mint
tízezer embert keresztelt meg. Ha sikerül eljutnunk ebbe a templomba,
érdemes megállni egy kicsit ezelőtt az ereklye előtt, és kérni Xavéri
Szent Ferenc közbenjárását Istennél, hogy erősítse meg korunk
misszionáriusainak keresztséget osztó karját, akik Krisztust hirdetik a
világban. Érdemes azonban azon is elgondolkodni, hogy mi magunk hogyan
valósítjuk meg a magunk életében Jézus parancsát: „Menjetek, és tegyetek
tanítvánnyá minden népet. Kereszteljétek meg őket az Atya és a Fiú és a
Szentlélek nevében” (Mt 28,19), hiszen ez minden keresztényre
vonatkozik.</p><p>Annak ellenére, hogy eltelt kétezer év Jézus születése
óta, embermilliók élnek úgy a világon, mintha „Krisztus előtt”
lennének, ugyanis nincs senki, aki apostolkodna köztük.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Advent kezdetén,
amikor Isten születésének ünnepére készülünk, az Egyház elénk tárja
Xavéri Szent Ferenc alakját, hogy emlékeztessen,<span style="color:rgb(0,0,255)"><span style="background-color:rgb(255,255,255)"> Krisztus nem születik
meg nélkülünk, nekünk kell elvinnünk Őt a világba, a mi életünknek kell
evangéliummá válni a másik ember számára </span></span>– írta Arkadiusz Nocoń.</b></span></p><p><span style="color:rgb(0,0,255)"><font size="4"><b><em>Istenünk,
te Xavéri Szent Ferenc áldozópap igehirdetésével számos népet
térítettél a hitre. Add, hogy az ő buzgó hite lángoljon híveid lelkében,
és az Anyaszentegyház örömmel lássa maga körül sok hűséges gyermekét. A
mi Urunk Jézus Krisztus, a Te Fiad által, aki Veled él és uralkodik a
Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.</em></b></font></span></p><p class="gmail-alap" align="center"></p><p class="gmail-alapkizart"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Xavéri
Ferenc a jezsuita barokk egyik legtiszteltebb szentje</b></span>: tengeri utazás<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>,
pestisjárvány idején, </b></span>halál óráján <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>szoktak folyamodni hozzá.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Többnyire
vándorbottal és kezében kis feszülettel, vagy nyomorúságos kunyhóban,
magára hagyott haldoklóként ábrázolják.</b></span> Nápoly városa 1656-ban dühöngő
pestis idején kezdte patrónusként tisztelni.</p><p class="gmail-alapkizart"><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>1709-ben
a hazai pestisjárvány </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>alatt Buda városa is védőszentjének választotta.</b></span>
Tiszteletének egyik első hazai nyoma Szepes fogadalomból épült
Xavér-kápolnája, Bársony György prépost felajánlása (1669). Regényes
élete sokat foglalkoztatta a barokk ember képzeletét, nekünk már idegen
feladatokra, önmegtagadásokra edzette akaraterejét. A XVIII. században
épült magyarföldi jezsuita templomok közül őt választotta pártfogóul
Trencsén (1684), Szakolca (Skalica) (1724), Rozsnyó (1660 táján) és
Besztercebánya. Ez utóbbiból később püspöki székesegyház lett, a
szentből az új egyházmegye patrónusa. Kőszeg középkori Jakab-templom a
barokk időkben a jezsuiták kezén volt, egyik kápolnáját neki szentelték.</p><p class="gmail-alapkizart">Népszerű szentelménnyé vált a Xavér olaja <span class="gmail-alap">– </span>oleum de lampade Oberburgensis S. Xaverii<span class="gmail-alap"> –, </span>messze
vidékekről is eljöttek érte. Xavér tiszteletét a XX. század jezsuita
pasztorációja igyekezett hazánkban föltámasztani, szélesebb körökben
azonban már eredménytelenül: a régi kultusz a jozefinista időkben
elsorvadt. Kalendáriumi eredetű, terminus jellegű szigetközi
megtiszteltetés: DisznóöIő Szent Ferenc, Székesfehérvárott: Disznóvágó
Szent Ferenc. </p><p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><span class="gmail-alapkizart">1622-ben avatták szentté, ünnepét már a következő évben felvették a római naptárba: december </span><span class="gmail-alapkizart">3.</span></b></span></p><p><span class="gmail-alapkizart">Magyar Kurír</span></p></div>
</div>