[Grem] Tíz ídézet a pénzről híres gondolkodóktól

2022. Aug. 9., K, 10:30:41 CEST

Kedves Lista!
Egy listatag, KEA jelezte, hogy ő is szeretné egyben megkapni a
levélfolyamot. Ezért most kiküldöm. A továbbiakban jó lenne, ha itt
tudnátok folytatni, de ha nem, akkor majd én mindig bemásolom az aktuális
legjabbat és ha valaki kéri, újra küldöm.
Szeretettel,
Emőke / ?Mőci

On Tue, Aug 9, 2022 at 8:44 AM Emoke Greschik <greschem at gmail.com> wrote:

> Európa felemelkedése és Szent Tamás
>
> Ha már Szent Terézia Benedikta esetében  (aki sokat foglakozott Aquinói
> Szent Tamással  )előjött Szent Tamás akkor el kell mondanom ez szervesen
> kapcsolódik az Európa felemelkedése témához :
>
> Szennt Tamás a természetes emberi jogok megfogalmazásának előfutára .És
> ezt Szent Tamás Istentől kapott természetes jogként értelmezi így Szent
> Tamás megfogalmazza elsőkén a törvényes szabadság gondolatát ami lehetővé
> tette Európában a kivételes munkakedvet. vállalkozói szabadságot amely
> miatt Európa kivételes növekedési pályára állt .
> Ráadásul Szent Tamás azzal hogy Arisztotelész munkáival és  a római joggal
> is tisztában volt megteremtette a szerves kapcsolatot az antik idevágó
> hagyományokkal .
>
>
> Amikor Tamás azt mondja, hogy a ius az igazságosság tárgya, ezen azt érti:
> amiről az igazságosság szól, és amit az igazságosság gyakorlása biztosít,
> az valamely más személy vagy személyek joga – ami jár nekik, ami megilleti
> őket, ami jogosan az övék. A ius ezen jelentését teszi nyilvánvalóvá a
> Tamás által elfogadott római jogi definíció: az igazságosság állandó akarat
> másoknak megadni azt, ami az övék. […] Ami az övék, vagyis a joguk, az
> abban áll, ami az egyenlőség szerint megilleti őket […]. Ez a »valami, ami
> jár (amivel tartoznak) valakinek {debetur}«, majdnem mindig az előnyére
> válik annak a személynek, akinek joga {ius} van hozzá. […] Ha tehát
> rendelkezem egy természetes – ma azt mondanánk: emberi – joggal, akkor a
> természeti törvény {ius naturale} alapján bírok vele; ha törvényi jogom
> van, akkor a pozitív törvény {ius positivum} erejénél fogva rendelkezem
> vele […]. Ily módon a – természeti vagy tételes – törvény képezi a jog(ok)
> alapját {ratio iuris}”.
>
> És mindezt Istentől származtatja :
>
> Isteni jognak azt nevezzük, amit Isten hirdetett ki. Ehhez részben az
> tartozik, ami természet szerint igazságos, mindamellett igazságos volta
> rejtve marad az emberek előtt, részben pedig az, amit az isteni rendelés
> tesz igazságossá. Az isteni jogot ezért, miként az emberi jogot is, e két
> részre lehet felosztani. Hiszen az isteni törvény azért parancsol meg
> bizonyos dolgokat, mert azok jók, és azért tilt meg másokat, mert rosszak;
> míg ismét mások azért jók, mert elő vannak írva, s mások azért rosszak,
> mert meg vannak tiltva.”22
>
>
> És lám-lám:
>
> Szent Tamás természet jogi megfogalmazásából egyenes az út a Függetlenségi
> Nyilatkozathoz amely szintén Istentől származtatja alapvető jogait az
> embernek :
>
>
> Magától értetődőnek tartjuk a következő igazságokat: hogy minden ember
> egyenlőnek van teremtve, s hogy a Teremtő mindannyiukat felruházta bizonyos
> [velük született] elidegeníthetetlen jogokkal, melyek közé tartozik az
> élethez, a szabadsághoz és a boldogság kereséséhez való jog; hogy ezen
> jogok biztosítására az emberek között kormányzatok alakultak, melyeknek
> jogos hatalma a kormányzottak beleegyezéséből fakad; hogy valahányszor
> valamely kormányforma e célokat veszélyezteti, a népnek jogában áll azt
> megváltoztatni vagy megsemmisíteni, és új kormányzatot alkotni, mely olyan
> elveken épül fel és hatalmai olyan módon vannak megszervezve, ami a
> legalkalmasabbnak látszik arra, hogy a nép biztonságát és boldogulását
> lehetővé tegye. […] Ám ha a visszaélések és túlkapások hosszú sora
> [bizonyos időtől kezdve] mindig ugyanazt a célt követve elárulja a
> szándékot, hogy a korlátlan zsarnokság igájába akarják őket hajtani, akkor
> joguk, sőt kötelességük, hogy lerázzák magukról az ilyen uralmat, és
> jövőbeli biztonságuk érdekében új őrzőkről gondoskodjanak.
>
> *(Az amerikai gyarmatok Függetlenségi nyilatkozata; Philadelphia, 1776.
> július 4.)*
>
> [image: width=]
> <http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
> Vírusmentes.www.avg.com
> <http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
> <#m_-4194898199559873181_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
>
> On Fri, Aug 5, 2022 at 8:05 PM Emoke Greschik <greschem at gmail.com> wrote:
>
>> Baják Laci válasza Egonnak atmásolva:
>> Kedves Egon! Sok igazság mellett megint van néhány dolog, amit másképp
>> látok. A középkori egyetemeken nem a mai értelemben vett természettudomány
>> volt az elsődleges, hanem a teológia, egyházjog, római jog, logika,
>> orvoslás volt. (Az orvoslás színvonala pl. mindvégig messze alatta maradt
>> az antik orvostudománynak!) A természettudományok csak a 13. századtól
>> kezdtek visszaszivárogni Európába, elsősorban ibériai mór tudományosságból
>> átvéve.Az arabok ugyanis rengeteg antik szerző munkáját arabra fordítva
>> mentettek meg a feledéstől. Bár voltak tiszteletreméltó tudósok és
>> eredmények (asztronómia ismeretekben vagy pl. iránytű, szemüveg stb) de
>> ezek nem tudtak elterjedni, nem is kelthettek nagyobb érdeklődést a
>> társadalom fejletlensége, pl írástudatlansága miatt. Az elszigetelt
>> társadalmi súllyal nem rendelkező (természet) tudományosság nyilván nem
>> különösebben zavarta az egyházat. Ez a helyzet, ahogy korábban írtam, csak
>> a 16-17. századra változik majd meg.  Jellemző módon a középkorban az
>> arabok mellett gyakran Kínából jön az innováció. selyem, papír, lőpor, stb.
>> A középkori Kínával kapcsolatban is hiba volna valami totális
>> központosított diktatúrát elképzelni. Kína számos különböző fejedelemség
>> erőszakos egyesítéséből jött létre, de ezeket, már csak az irdatlan nagy
>> területek miatt sem lehetett helyi sok szempontból autonom központok,
>> létezése nélkül kormányozni. A helyi tisztviselők a császár kegyeiért
>> versenyeztek, pl új hadászati innovációk felajánlásával, azaz támogatták a
>> tudósokat, akik ezeket kitalálták.Utóbb ez, ahogy helyesen írod a
>> hatékonyabb központosítással, a despotikus jellegű hatalom gyakorlással
>> megváltozott.
>>
>> [image: width=]
>> <http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
>> Vírusmentes.www.avg.com
>> <http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
>> <#m_-4194898199559873181_m_3076624502687514710_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
>>
>> On Fri, Aug 5, 2022 at 8:42 AM Emoke Greschik <greschem at gmail.com> wrote:
>>
>>> Egon folytatatja a témát.  Egon levelét l. alább:
>>>
>>> Kereszténység és tudomány
>>>
>>> A keresztény vallási világkép amiatt hogy egy személyes szuverén világot
>>> teremtő Istenképet határoz meg határozottan szétválasztotta a szakralitást
>>> és a profánt a transzcendens Istent és az általa teremtett világot
>>> .Ráadásul azt a világot amely az Isten által teremtett törvények szerint
>>> akkor is működik ha az “Alkotó pihen “.
>>> Persze Isten beavatkozhat a világ menetébe ezt hívjuk csodának vagy
>>> keresztény felfogás szerint meghallgathatja imáinkat és kicsit alakíthatja
>>> a történéseket de az általa teremtett törvények akkor is működnek .
>>> Ebből a szempontból nézve sok más vallásnál a hinduizmusnál az iszlámban
>>> a régi természeti népek vallásainál vagy nincs értelme a természeti
>>> törvények kutatásának mert ilyenek a vallási felfogás szerint  nincsenek (
>>> az Isten vagy Istenek összeforrtak a természettel ) vagy ezek kifejezetten
>>> tiltottak így ezek a vallások  nem támogatják a kutatást .
>>>
>>> A korai keresztény időszakában a skolasztika idején az egyház főleg a
>>> szerzetes rendek segítségével az a híres középkori egyetemekkel az egyház
>>> maga volt a tudomány :az alapfelfogás az volt ha Isten teremtette a világot
>>> és Isten sugalmazására íródott a Szentírás akkor a kettő között nem lehet
>>> ellent mondás ,ha még is úgy érezzük van akkor vagy Bibliát értelmezzük
>>> rosszul vagy a teremtett világ törvényeit ismertük félre .
>>>
>>> Ráadásul a ma divatos hálózat kutatás kielemezte a végzett a középkori
>>> egyetemek végzett diákjai levelezéssel tartották tovább a kapcsolataikat ők
>>> egy valódi információs hálózatot tartottak fen és behálózták az egész
>>> keresztény Európát tehát a természet tudományos és társadalom tudományos
>>> ismeretek sokkal szélesebb körben terjedtek mint az például Laci állította
>>> egy régebbi eszmecserénkben mert ezt már kb. harmadszorra folytatjuk .A
>>> világ első egyeteme  ráadásul jelentős önkormányzatisággal rendelkezet az
>>> előbb említett nemzetközi hatásra jellemző hogy több magyar rektora is volt
>>> a középkorban .Aztán eljött a pillanat mikor az egyház már megrettent a
>>> természet és különösen a társadalom tudomány új felfogásaitól de akkor már
>>> késő a szellem már kiszabadult a palackból .
>>>
>>> Galileit egyébként nem azért marasztalta el az egyház mert a Nap
>>> központú bolygó rendszer mellett érvelt hiszen megkapta a hivatalos
>>> lehetőséget arra hogy bizonyítsa ezt hanem igen arcátlanul  önveszélyes
>>> módon megsértette a pápát aki addig kifejezetten támogatta őt .
>>> Csak egy ellenpélda :Az immámok az 1500 –s években leromboltatták a
>>> frissen felépült Isztambuli csillagvizsgálót mondván Allah személyesen
>>> irányítja a világot (MINDEN PILLANATBAN NINCSENEK TERMÉSZETI TÖRVÉNYEK )
>>> így azokat nem csak értelmetlen de tilos is kutatni .
>>>
>>> A kínai “Örök világtörvény vallása “ nem tiltotta a természet tudományos
>>> kutatásokat és így Kína eddig az időszakig minden technikai kérdésben
>>> látványosan megelőzte Európát .
>>> Tehát nem csak a széttagoltságban sok versengő kereskedő város állam
>>> között , sok külön hatalmi központú térségben jöhet létre tudományos
>>> technikai fejlődés ahogy Laci állítja hanem egy birodalomban is ha ezt a
>>> rendszer ösztönzi vagy egyáltalán megengedi . .
>>> Igaz ebben lehet egy probléma is  és itt már Laci felfogásának igaza van
>>> :ha egy birodalmi kormányzat hatalom féltés miatt betiltja az innovációt és
>>> a kutatást és magát a gazdasági versenyt a vállalkozási szabadságot akkor
>>> kampec a fejlődésnek .A sok hatalmi központú Európában semmit sem lehetet
>>> központilag betiltani ha csak nem az egyház járt volna ebben az élem de
>>> mint mondtam az egyház nem volt határozottan tudomány ellenes főleg nem a
>>> korai időszakban .
>>>
>>> Mintha most az USÁ-ban elhangzottak volna a keresztény értékek
>>> védelmének fontossága de ha  nem értjük meg hogy milyen szerepet játszott
>>> társadalmi szempontból is a kereszténység Európában akkor milyen értékekről
>>> beszélünk ?
>>>
>>> Folyt. köv . jön :A keresztény hitvallás minden pozitív hatása mellett
>>> hogy fékezték egy darabig az európai elitek az innovációt ?Tehát a Kína
>>> szindróma (nem a filmbeli ) hanem az innováció fékezése Európán belül is
>>> megvolt csak nálunk sikerült leküzdeni .
>>>
>>> *Egon javítás*a:
>>> Két javítás :  ‘1.a világ első egyeteme a Bolognai Egyetem (kimaradt a
>>> megnevezés  )
>>> “"2. Kínában a hatalmi az 1500 évekig nem tiltotta az innovációt
>>> (kimaradt az időpont )
>>>
>>>
>>> [image: width=]
>>> <http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
>>> Vírusmentes.www.avg.com
>>> <http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
>>> <#m_-4194898199559873181_m_3076624502687514710_m_7270749153518119321_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
>>>
>>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20220809/44077388/attachment.html>