[Grem] Ma Szt. Jeromos ünnepe / Dr. Diós István, Bálint Sándor

[Emoke Greschik]

 Szent Jeromos áldozópap és egyháztanító
Kultúra <https://www.magyarkurir.hu/kultura> – 2021. szeptember 30.,
csütörtök | 6:00
 https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-jeromos-aldozopap-es-egyhaztanito

Szent Jeromos egyháztanító élettörténetét idézzük fel szeptember 30-án,
liturgikus emléknapján. Betlehemi remeteségében ő fordította az akkori
latin köznyelvre (vulgata versio) a Szentírást.

Jeromos (Hieronymus) *347-ben, a Dalmácia és Pannónia határán *fekvő, ókori
Stridon városában *született,* melyet a kutatás a mai Csáktornya (Čakovec,
Horvátország) muraközi várossal azonosít.

*Szülei keresztények voltak*,* ám őt nem** keresztelték meg. Iskoláit
szülővárosában kezdte, s hamar kitűnt tehetsége*.* Milánóba, majd Rómába
küldték retorikát és filozófiát tanulni. A latin klasszikusok jelentős
mértékben hatottak nyelvezetére, gondolkodására. A megfeszített tanulás
mellett Jeromos kivette részét a szórakozásokból is.*
*Nyugtalan lelke azonban továbbhajtotta: 366 nagyböjtjének kezdetén kérte
fölvételét a katekumenek közé, és húsvétkor Liberius pápa megkeresztelte őt*.
Nem sokkal ezután elindult Gallia felé, de csak Trierig jutott. Itt *fedezte
föl a szerzetesi életet.* Elhatározta, hogy visszatér Itáliába, mégpedig
Aquileába, és ott elmélkedő-aszketikus életet kezd. *Csatlakozott egy kis
szerzetesi közösséghez, mely életének középpontjában a Szentírás
tanulmányozása állt.* Ám ez az idilli állapot nem tartott soká, mert a
közösség szétszóródott. Jeromos útra kelt, hogy keletre menjen, ahol *a
pusztákban virágzó szerzetesi közösségek éltek. *

*Először tökéletesítette Szentírás-ismeretét Antiochiában, majd megtanult
héberül, végül elvonult Kalkisz pusztájába, hogy a remetékhez csatlakozva
magányban, virrasztásban, vezeklésben és munkában éljen.*
*Természetes adottságai ellenkeztek **ezzel az életformával.* *Súlyos
vívódás kerítette hatalmába, őrlődött **a szelleme és a lelke*. „Amikor
Izajás prófétát olvastam, meg kellett állapítanom: »Mily bárdolatlan beszéd
ez, és milyen hanyag stílus!« S miután virrasztva végigimádkoztam egy
éjszakát, visszatértem Vergiliushoz, Ciceróhoz és Platónhoz.”

*Heves kísértések érték. **A római táncos mulatságok emlékei makacsul
visszatértek képzeletébe, amelyekről így emlékezik meg:* „Ó, amikor a
pusztában éltem, abban az elhagyatottságban, ahol csak a remeték találtak
otthonra, ahol perzselőn tűzött a nap, milyen sokszor képzeltem azt, hogy
újra Rómában vagyok, az ottani szórakozások közepette! Táncoló lányok
körében láttam magam. Arcom összeaszott a böjtöléstől, de kiaszott
testemben lángok lobogtak, és a szenvedély tüze hevítette egy majdnem holt
ember testét. Annyira jutottam, hogy éjjel és nappal hangosan kiáltoztam,
és szünet nélkül vertem a mellemet.* Féltem a cellámtól, mert az ismerte az
én gonosz gondolataimat. Szomorúsággal és önmagam iránti haraggal eltelve
hatoltam egyre mélyebben a sivatagba.”*

*Caravaggio: Szent Jeromos (1606 körül)*

*Egyszer volt egy álma, amelyben azt a figyelmeztetést kapta, hogy
egyáltalán nem él még keresztény életet. Ezen lelke mélyéig megdöbbent.
Különféle kísértések is próbára tették, s főleg könnyelmű római életének
emlékei jártak vissza a képzeletébe. Közben az ariánus vita és az
antióchiai egyházszakadás a pusztákon is végigviharzott, és fölkorbácsolta *a
remeték lelkét is. *A szerzetesek között pártok alakultak. Jeromos
belefáradt a vitákba, és nem akarván többé tudni a „piszkos, műveletlen és
perlekedő szerzetesekről”, visszatért Antióchiába.*

*Paulinus, a város püspöke pappá akarta szentelni. Ehhez **Jeromos csak
azzal a föltétellel adta beleegyezését, hogy hű maradhat szerzetesi
hivatásához, és megőrizheti mozgási szabadságát. Szentelése* *után
hamarosan útra is kelt: 380–381-ben Konstantinápolyban tartózkodott, és a
város könyvtárában dolgozott.*

*Közben Damasus pápa kieszközölte a császárnál, hogy hívjon össze zsinatot.
Ide Paulinus püspököt Jeromos kísérte el, aki ezután Róma felé vette útját,
ahol nagy feladat várt rá*: *Damasus pápa titkára lett, aki megbízta az
evangéliumok latin fordításának átvizsgálásával*. Ez a munka azonban nem
egyszerűen szövegvizsgálat, fordításrevízió volt, hanem fordítás is; és nem
korlátozódott csupán az evangéliumokra, hanem i*dővel kiterjedt az egész
Szentírásra. A munka húsz éven át foglalkoztatta Jeromost.*
*Damasus pápa halála után Jeromos elhagyta Rómát, és testvérével együtt
újra keletre ment. Követőikkel* *Betlehemben telepedtek le, ahol Jeromos
két kolostort alapított: egyet a férfiak számára, melyet ő irányított,
egyet pedig nők számára, annak vezetését Paulára, egy római hölgyre bízta,
aki követte őt *a* Rómából való távozása után. *

*Az ezt követő hosszú, harmincöt évig tartó, irodalmi téren termékeny
időszakban **Jeromos eredeti nyelvből lefordította a Szentírás majd minden
könyvét, megteremtve azt az alapszöveget, amelyet Vulgata néven a nyugati
egyház egészen a legutóbbi időkig hivatalos szentírási szövegként használt.*

A legenda szerint Betlehemben egyszer egy sánta oroszlán baktatott be a
kolostorba. Az összes testvér rémülten szaladt szét, Jeromos azonban elébe
ment, és úgy fogadta, mint kedves vendégét. Akkor az oroszlán nyögve
tartotta a mancsát Jeromos elé, és látszott, hogy belelépett egy hatalmas
tövisbe. Jeromos kihúzta a tövist, majd kötést tett a sebre, s ettől kezdve
az oroszlán úgy ragaszkodott hozzá, mintha csak a macskája lett volna.
*Jeromos élete **szakadatlan harc volt.* *Munkabírása, a Szentírás
szolgálatába állított tudásszomja, önmagával szemben tanúsított szigora, az
egyház iránti szeretete tiszteletet parancsol. Utolsó éveinek szenvedései
megtisztították, s Isten elvezette lelkét a tökéletességhez.*

Ezekielhez írt kommentárjában rejtőzik egy egyéni megjegyzése, amelyből
megláthatunk valamit az idős tudós szenvedéséből: „Mécsesem pislákoló fénye
mellett diktálom ezt a néhány oldalt. A szent szöveg magyarázata enyhíti
egy kissé lelkem szomorúságát, mert a lelkem nagyon háborog. A külső
szorongatásokhoz járul még koromnál fogva meggyengült és vaksággal
fenyegető látásom, valamint az a nehézség, hogy e gyér világosságnál
olvassam ki a héber szöveget, amelynek írásjelei olyan kicsinyek, hogy még
a teljes napvilágnál sem könnyű megfejteni őket.”

Az évek múlásával Isten lassan mindentől megfosztotta szentjét. Egészsége
és látása is meggyengült, és egymás után vesztette el kísérőit. Kezdett
eltávolodni mindentől, ami korábban közel állt a szívéhez. *Kimerülten és
vakon tért meg Urához 419. (vagy 420.) szeptember 30-án.* Az 5. századi
források 420. szeptember 30-ára, Betlehembe teszik temetése napját. Rómában
a 8. század óta ünneplik emléknapját.
A pálosok Jeromos tiszteletére emelt temploma Csáktornyán (1446) hajdan
jeles búcsújáróhely volt. Különösen tiszteltté tette a szentet a pálosok
körében, hogy a majdani magyar haza szülötte volt, továbbá, hogy a
betlehemi barlangban remetéskedett, és megírta a rend szellemi őse, Remete
Szent Pál életrajzát. A 15. században élt pálos, Báthori László Jeromos
szellemi ösztönzésére fordította magyarra a Bibliát. Életrajzát a szintén
pálos szerzetes Orosz Ferenc írta meg magyarul *Szent Jeronimus. Egyedül
valóságnak ékessége. Az az Thebaisbéli dütsőséges Szent Pál pátriárkának,
remeték fejedelmének és mesterének élete és halála* címmel.


*Istenünk, te Szent Jeromos áldozópap lelkébe bensőséges szeretetet
oltottál a Szentírás iránt. Add, hogy egyre több erőt merítsünk igédből, és
megtaláljuk benne az élet forrását. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad
által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten
mindörökkön örökké. Ámen.*


*ForrásDiós István: A szentek élete*
*Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium II.*

*Magyar Kur*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20210930/11cbe99a/attachment.html>