[Grem] Tíz év alatt 100 ezer gyermekkel született több / a Nagycsaládosok Orsz. Egyesülete elnöke

Emoke Greschik greschem at gmail.com
2021. Sze. 21., K, 19:57:47 CEST


Tíz év alatt 100 ezer gyermekkel született több – a NOE elnöke a Mandinernek
<https://mandiner.hu/cikk/20210920_tiz_ev_alatt_100_ezer_gyermekkel_szuletett_tobb_a_noe_elnoke_a_mandinernek>
2021. szeptember 21. 12:00
https://mandiner.hu/cikk/20210920_tiz_ev_alatt_100_ezer_gyermekkel_szuletett_tobb_a_noe_elnoke_a_mandinernek
*Írta: Maráczi Tamás <https://mandiner.hu/szerzo/maraczi_tamas> *
Korábbi felmérések szerint a házaspárok eggyel több gyermeket szerettek
volna, mint amennyit végül vállaltak. Ahogy *a családtámogatási rendszer
javított az életminőségen, a családok ma már mernek eggyel több gyermeket
vállalni – a mintegy kétmillió magyar kiskorú egyharmada, 700 ezer gyermek
nagycsaládban él *–* mondja lapunknak a Nagycsaládosok Országos
Egyesületének (NOE) elnöke. Kardosné Gyurkó Katalinna*l* a héten kezdődő
IV. Budapesti Demográfiai Csúcs előtt *beszélgettünk a gyermek értékéről, a
demográfiai harcról és a járványhelyzetről. Nagyinterjúnk.

*****

*Kezdve a személyessel: a férjével miért vállaltak öt gyermeket?*

*Nem terveztük előre*, hogy öt gyermekünk lesz. Arról beszélgettünk a
férjemmel, hogy legyen majd három gyermek.* De egy dolgot eldöntöttünk: ha
jönnek a gyerekek, akkor arra nem mondunk nemet. Mindig igent fogunk
mondani az életre,* vagyis soha nem választjuk az abortuszt. *Az első három
gyermekünk három és fél év alatt született*. *Ezt követően a férjem
megbetegedett, és emiatt sokáig nem gondolkodtunk **további
gyermekvállaláson**. Ebben az időben* *kezdtem el a társadalmi munkáimat,
láttam példamutató nagycsaládos életeket. Évekkel később pedig újra
feléledt bennem a vágyakozás, hogy vállaljunk még gyermeket.
Lombikprogrammal született végül még két gyermekünk, egy ikerpár.*

*Soha nem volt szempont, hogy öt gyermek felnevelése extra lemondással jár,
nagyobb kockázat, mint az átlagos családok élete?*

Az első gyermekeink 2001 és 2005 között születtek, akkor azért érződött
évről évre, hogy igazából magunkra vagyunk utalva, hiszen a kormányzati
támogatások folyamatosan csökkentek. Nehéz időszak volt. De az élet
igenlése felülírt mindent. Ha egy élet megfogan, akkor mi nem mondtunk
nemet.

Ahol egynek, kettőnek van hely, ott el fog férni a harmadik is – így
voltunk ezzel.

*Több ötgyerekes barátom is van, egyikük Excel-táblázatba írja, ki hol van
éppen a hét öt munkanapján, milyen logisztikai manőverekkel lehet a
srácokat az oviból, a suliból és a magánórákról összeszedni, szállítani.
Aki ezt az életformát vállalja, hajnaltól éjfélig kitölti az életét. Pontos
a kép?*

*Igen, ilyen ez. Minden nap dinamikus újratervezést kíván. Például a
kislányom az egyik reggel még azt mondta, hogy jó az óvodai benti cipője,
másnap azonban csodálatos módon kinőtte (valószínűleg bent egy ovis társa
lábán látott egy szebbet). Minden az utolsó pillanatban derül ki, ez az
állandó reagálásra való készültség valahogy frissen is tartja az embert. De
a nagycsaládos lét legalább ennyi plusz energiát is ad: amikor a munkából
hazaérek, akkor egyszerűen feltöltődöm a gyerekektől, jó velük együtt
lenni. Jólesnek a kedves szavak, az ölelések.* A nők számára gyermeket
vállalni valamilyen módon létszükséglet, *az anyává válás alapélmény:
amikor egy ember jobban szeret valakit önmagánál.*

És egy kicsit az önértékelésről is szól: mennyire tartjuk magunkat
értékesnek arra, hogy magunkból egy jövőt plántálunk.



*Kardosné Gyurkó Katalin, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOE)
elnöke*

*A Nagycsaládosok Országos Egyesületének 18 ezer család a tagja. Összesen
ma Magyarországon hány nagycsalád van, vagyis ahol legalább három gyereket
nevelnek a szülők?*

*Több mint hetvenezer ember tartozik hozzánk, és ennél nagyságrendekkel
több nagycsaládos él ma Magyarországon. Több mint 200 ezer nagycsalád van,
és egyre növekszik a családosokon belül a háromgyerekesek száma. Vagyis,**
ma már körülbelül egymillió ember él nagycsaládban, gyerekként, szülőként.*

Mintegy 2 millió gyermek él Magyarországon, ebből 700 ezer nagycsaládban,
ennek a fele 15 év alatti kiskorú.

*Hagyományosan, többségében milyen megfontolásokból, meggyőződésből
döntenek úgy párok, hogy sok gyerekük lesz? Mik a fő motivációk?*

Ha a régmúltat nézzük, akkor az 1900-as évek elején nem volt
fogamzásgátlás, nem a szülők szabályozták a gyerekek érkezését a
komfortérzetük alapján. Illetve vidéken a sok gyerek több segítséget
nyújtott a ház körül, a gazdaságban. A sok gyerek az első időszakban
nagyobb szegénységet jelenthetett a család számára, de később, amint
beálltak a munkába, vagy tanultak, annál nagyobb egzisztenciális
biztonságot jelentett. Van egy érdekesség a területi széttagoltságban:
Somogy megyében nagyon jellemző volt az „egykézés”, nem akarták az emberek,
hogy aprózódjon a birtokuk. *A jelenkorban a sok gyerek vállalásának számos
egyéni motivációja van, **többek között az élet igenlése, a kormányzati
segítség az életminőség javulásában, a tradíciók, a pozitív családminták*.
Sokáig hiányzott azonban a középosztály ebből a szegmensből.

*Az mérhető, hogy a családtámogatási rendszer szélesítésével ez a réteg is
megjelent?*

Igen. Az első lépés, *hogy 2010-ben bevezették a családi adókedvezményt, ez
nagy lökést adott a gyermekvállaláshoz.*

*Ezzel levegőhöz jutottak a családok, elkezdtek tervezni. A
családtámogatások – ahogy említettem – a családok életminőségén jelentősen
javítottak.*

*2016 óta a megfontolások közé bekerült a CSOK lehetőségével való élés, és
nem az ördögtől való, ha egy pár két gyerek után kicsit az állami támogatás
miatt kezd hajlani a harmadik gyerek vállalására. Hiszen épp az volt a
törvényalkotó szándéka, hogy megszülessenek ezek a gyerekek. Van erről
adatuk, hogy az elmúlt években a kedvezmények miatt hány plusz gyermek
születhetett világra?*

*Ilyenkor a termékenységi arányszámot szokták nézni.* Ez a szám azt mutatja
meg, hogy ha az adott év termékenységi adatai állandósulnának, akkor egy nő
az élete folyamán átlagosan hány gyermeknek adna életet. * 2009-ben ez 1,2
volt,* *2020-ban már 1,56.*

*Jelenleg hozzávetőlegesen 100 ezer gyermek születik évente, ez azt
jelenti, hogy az elmúlt tíz év alatt gyakorlatilag egy évnyi, mintegy 100
ezer gyermekkel lettünk gazdagabbak.* Az is fontos adat, hogy* ezzel együtt
nőtt a házasságkötések és csökkent a válások száma.*

Érdemes azonban folyamatában látni a dolgokat. *2006-2009 között *sok
család vett fel devizahitelt. Amikor az árfolyamok elszabadultak, ezeknek a
családoknak a gazdálkodása összedőlt. Méréseink szerint a bevételeik 60
százaléka akkor a rezsire és a hiteltörlesztésre ment el. Az életminőségük
látványosan romlott, ebből következően a válások száma is megugrott.* A
családi támogatások**at az akkori kormány visszanyeste*, *a gyes*-*t is
lerövidítették két évre, megszűnt** a szocpol-, illetve a családok
otthonteremtési támogatása*, *leálltak** az építkezések.** Akkor úgy nézett
ki, hogy ha valaki gyereket vállal, az egyenlő a mélyszegénységgel.  Ez
rossz üzenet volt *a fiatalok felé. Ez a helyzet volt tehát az előzmény.

*2010-től az új kormány a gazdaság erősödésével párhuzamosan elkezdte a
családtámogatási elemek bevezetését, amelyeknek a körét folyamatosan
bővítette. A családok támogatását prioritássá tették, és látjuk, hogy még a
járvány idején is bővítették.** Ahogy javult az életminőség, a családok
eljutottak oda, hogy mertek eggyel több gyereket vállalni.*

Ami nagy szó, hiszen korábbi felmérések azt mutatták, hogy általában a
családok eggyel több gyermeket szeretnének, mint amennyit végül vállalnak.
A családok éltek a családvédelmi akciótervben bejelentett kedvezményekkel,
onnantól ugrásszerűen megnövekedett a születések száma, és ezzel a
termékenységi arányszám is.

*2010 után jelentősen átalakult a családtámogatás rendszere: konkrétan öt
gyerek után jelenleg milyen kedvezmények, juttatások járnak – fel tudja
sorolni?*

Számtalan kedvezménnyel élhetnek ma már a családok, élethelyzettől függően.
Mi három kedvezménnyel éltünk eddig. Az egyik a családi adókedvezmény –
ezzel havonta több mint 100 ezer forinttal lettünk beljebb. A másik a
nagycsaládos gépkocsivásárlás volt, mert elhasználtuk a 21 éves Zafiránkat,
s így egy megbízhatóbb, környezetkímélőbb autót vásárolhattunk. Adataink
szerint egyébként a nagycsaládosok gépkocsi-állománya elöregedett, ők
tényleg napi használatra fogják be az autóikat. A harmadik elem pedig a
négy vagy több gyermekes édesanyák számára biztosított szja-mentesség volt:
ez is nagy segítség. Az otthonfelújítás is folyamatban van, de a CSOK-ot
nem vettük igénybe, mert húsz éve ugyanott élünk, és maradunk is.

*A családtámogatási rendszer több pilléren áll, több eleme van. A NOE
milyen elemet hiányol még a rendszerből?*

Erre azért nem szeretnék konkrétan válaszolni, mert ha egy civil szervezet
kimond egy óhajt vagy jogos igényt, akkor az azonnal bekerül a politika
játszmák erőterébe, ezt pedig mi nem szeretnénk.
A tagságunk észrevételei, visszajelzései alapján voltak javaslataink,
amelyek belekerültek a kedvezmények körébe,  és most is *van egy-két
javaslatunk, de ezeket a kormány képviselőivel szándékozzuk megvitatni.*

 *Két megközelítés van: 1. a gyereket vállalók nagyobb terhet viselnek, az
életszínvonal-kiegészítés részükre kompenzálás az állam részéről az ezzel
vállalt társadalmi-egzisztenciális hátrányokért, 2. az államnak nem
szabadna egyes társadalmi csoportokat ilyen kiemelt anyagi juttatásban
részesítenie, sérül az egyenlőség elve (a telekárak a gyermektelen párok
számára is drágább lett, és számukra nincs támogatás). Mit mond erre?*

A második megközelítés igen érdekes következményekkel járna, ha az idősek
utazási kedvezményeire, a betegek számára nyújtott táppénzre, a
munkanélküliek képzési és anyagi támogatására, vagy épp a
mozgáskorlátozottak, a tartós betegségben szenvedők számára nyújtott
támogatásokra gondolunk. Úgy gondolom, hogy ez a szemlélet épp az
egyenlőség szempontját nem veszi figyelembe, hiszen az esély biztosítását
akarja megszüntetni. Ez a szemlélet nem él a differenciálás, a személyre
szabás, s ez által a racionális döntés meghozatalának lehetőségével. Azt is
meg kell jegyezni, hogy a támogatás sohasem jelenti azt, hogy valakitől
elvesznek, csak azt, hogy segítik azt, akinek kevesebb a lehetősége,  tehát
a gyermektelen pároktól sem vesz el senki semmit. Ugyanakkor valóban létező
jelenség, hogy az emberek egy olyan támogatást, amely számukra nem
elérhető, veszteségként élnek meg. Ezért is fontos, hogy sokrétű a magyar
családtámogatási rendszer, s így valamelyik eleme a legtöbb család számára
elérhető.

A régivágású szakértők egykor sokszor elmondták, hogy *a gyermekvállalás
nem magánügy, hanem közügy. Ahhoz, hogy jövőnk legyen, gyerekeknek kell
születniük*. Elfogadom, ha valaki azt mondja, hogy nem szeretne gyereket
vállalni. De *aki vállal, az az élet és a bolygónk iránt is teljesen
elkötelezi magát. Egy apa és egy anya teljesen másként gondolkodik a
világról. Igazán komoly tartalommal akkor töltődött meg a férjem és az én
életem is, amikor megérkeztek a gyerekek.*
A NOE ezen életforma mellett áll ki, de nem valami ellen. A kormány pedig
gazdasági szempontokat is figyelembe véve gondoskodik a családokról.

*Magyarország a családtámogatással egy demográfiai fordulatban is
reménykedik. Nem véletlen, hogy Budapesten negyedik ízben rendezik meg a
napokban a Demográfiai Csúcsot. A NOE az egyik szervezője. Mi a rendezvény
jelentősége?*

*A mostani csúcs mottója, hogy a fenntarthatóság záloga a család*. Ugyanis
az a nézet alakult ki, amely lassan már-már váddá keményedik, hogy a
nagycsalád nagy környezetszennyezést is jelent. De ez nem így van, és ezt
kutatások is igazolják. Aki gyermeket vállal, az sokkal több szállal
kötődik a helyhez, ahol él, az elkötelezetten védi a környezetet, épp a
gyermeke jövője érdekében. *A Demográfiai Csúcs ezzel a nagyon fontos
kérdéssel foglalkozik majd. De emellett nagy jelentősége van, hogy az erről
a kérdésről hasonlóan gondolkodók összejöjjenek és meg tudják vitatni
ezeket a kérdéseket, ráadásul civil szervezetek, szakértők és döntéshozók
tudnak találkozni egymással. A másik pedig, hogy a csúcs ráirányítja a
társadalom figyelmét a család szerepére, és helyre teheti a nonszensz
vádakat is.*

*A demográfiai helyzet egész Európában lesújtó, öregedő társadalmak
alakultak ki. Mi Európa reménysége? Miként lenne lehetséges megfordítani a
hanyatló demográfiai trendet?*
A demográfia uniós szintű ügy, a családpolitika nemzeti, tagállami hatáskör.

Van demográfiáért felelős uniós biztos is, ő is itt lesz a budapesti
csúcstalálkozón. A trendet megfordítani családpolitikai fordulatokkal
lehetne, tagállami hatáskörben. De lássuk be, jelenleg Nyugat-Európa nem
ilyen irányba tart. Ott most nem a családok támogatása van napirenden,
hanem a családok demoralizálása, a hagyományos családi értékek
megkérdőjelezése.





*Van egy másik, a jelenünket érintő problémakör is: a járványhelyzet. Ön a
közösségi élet újraindításáért felelős operatív törzs tagja. Nyáron volt
nyitás, őszre viszont itt a negyedik hullám fenyegetése. Mennyiben
veszélyezteti ez a családok életritmusát?*

Azt minden esetleges negatív személyes tapasztalat ellenére is látni kell,
hogy a magyar járványkezelés kiemelkedően jó színvonalú volt, viszonylag
hamar rendelkezésre álltak az oltóanyagok is. Nagyon sok feladat hever az
operatív törzs előtt, a vírus az élet minden szektorában otthagyta a nyomát.
Mi a társadalmi visszajelzéseket igyekezzük képviselni az operatív törzs
megbeszélésein.

A negyedik hullám küszöbén a fiatalok részére is elérhetőek már az oltások,
így még nagyobb a védelem. Tavasszal még más volt a helyzet, a szülők
féltették iskolába engedni a gyerekeket. Abban reménykedünk, hogy ősszel
nagyobb szigorításokra pont az oltóanyag miatt már nem lesz szükség. Az
iskolák hatáskörében állnak a helyi döntések.

*Volt egy nagy tapasztalat a digitális oktatással, rengeteg feladat hárult
a szülőkre, a családi közeg szerepe felértékelődött. Milyen volt az
iskolakezdés, és mit vár a következő iskolaévtől?*

Azon szülők, akik nem tudták megoldani a home office-t, akiknek elfogytak a
szabadságolásaik, azok nagyon várták már az iskolakezdést. Hiszen akkor ők
is flottul vissza tudnak kerülni a munka világába, teljes állásban tudnak
újra dolgozni.
Nagy előny, ha már nem digitális oktatás van.

A fiatalok és a gyerekek is várták, hogy újra a saját közösségeikben
legyenek. A nyár pedig azért segített töltődni.

*Az elhúzódó járványhelyzetnek ezzel együtt sok negatív hatása van a
családokra. Rengeteg egyéni keserű élethelyzet alakult ki a
munkahelyvesztéstől a gyerekelhelyezésen át a tanulási logisztikai
gondokig. Ebben a NOE hogyan tud segíteni?*

Az első zárás tavaly volt, a második idén. Az első idején a NOE himnuszát
közösen felénekeltük, és eljuttattuk a családokhoz, ahogy sok buzdító,
kitartásra felszólító üzenetet is, illetve folyamatosan tájékoztattuk őket
a változásokról. Érkeztek adományok, amelyeket *a kétszáz helyi
szervezetünk mellett dolgozó mintegy 1500 önkéntes segített kiszállítani a
segítségre szorulóknak. Tartós élelmiszert is osztottunk, 1500 család
kapott ebből*.* Érkeznek hozzánk segélykérések: néhány száz család írt
nekünk a központunkba, de a legtöbb kérés helyi szinten érkezett be, és azt
a helyi vezetőink ott próbálták kezelni. Az elmúlt két évben több mint
háromezer ember üdülhetett egy támogatónk jóvoltából az Erzsébet Táborban,
idén pedig több mint ötezren. Olyan emberek jutottak el feltöltődni,
pihenni, akik nehéz helyzetbe kerültek, vagy még soha nem volt erre
lehetőségük.*
*A második hullámban hetven településen segítettek a mieink a
rászorulóknak:* bevásároltak nekik, néha főztek rájuk, gyerekekre
vigyáztak, kórházba került betegeket látogattak. A tanszergyűjtésnél idén
már száz, míg tavaly hatvanezer termékfelajánlás érkezett, ezzel *mintegy
háromezer családon tudtunk segíteni. Öröm volt megtapasztalni, hogy a
bajban még többen álltak mellénk, és így vagy úgy, de segítették a
családokat.*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20210921/ce719c1d/attachment.html>


További információk a(z) Grem levelezőlistáról