<div dir="ltr">
<div class="gmail-text">
<p style="text-align:center"><strong>
</strong></p><div style="margin:5px 5px 15px 0px;overflow:auto"><b>
</b><h1><a href="https://mandiner.hu/cikk/20210920_tiz_ev_alatt_100_ezer_gyermekkel_szuletett_tobb_a_noe_elnoke_a_mandinernek">Tíz év alatt 100 ezer gyermekkel született több – a NOE elnöke a Mandinernek</a></h1>
<div class="gmail-info" style="margin:10px 0px">2021. szeptember 21. 12:00</div>
<a href="https://mandiner.hu/cikk/20210920_tiz_ev_alatt_100_ezer_gyermekkel_szuletett_tobb_a_noe_elnoke_a_mandinernek">https://mandiner.hu/cikk/20210920_tiz_ev_alatt_100_ezer_gyermekkel_szuletett_tobb_a_noe_elnoke_a_mandinernek</a></div><div style="margin:5px 5px 15px 0px;overflow:auto"><b>Írta: <a href="https://mandiner.hu/szerzo/maraczi_tamas">Maráczi Tamás</a> </b></div>
<div class="gmail-info">
<div>
</div>
</div>
<div id="gmail-articlecontent"><div class="gmail-lead">
Korábbi felmérések szerint a házaspárok eggyel több gyermeket
szerettek volna, mint amennyit végül vállaltak. Ahogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a családtámogatási
rendszer javított az életminőségen, a családok ma már mernek eggyel
több gyermeket vállalni – a mintegy kétmillió magyar kiskorú egyharmada,
700 ezer gyermek nagycsaládban él </b></span>–<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> mondja lapunknak a Nagycsaládosok
Országos Egyesületének (NOE) elnöke. Kardosné Gyurkó Katalinna</b></span>l<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> a héten
kezdődő IV. Budapesti Demográfiai Csúcs előtt </b></span>beszélgettünk a gyermek
értékéről, a demográfiai harcról és a járványhelyzetről. Nagyinterjúnk.
</div></div>
<p style="text-align:center"><strong>***</strong></p>
<p><strong>Kezdve a személyessel: <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a férjével miért vállaltak öt gyermeket?</span></strong></p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Nem terveztük előre</b></span>, hogy öt gyermekünk lesz. Arról beszélgettünk a
férjemmel, hogy legyen majd három gyermek.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> De egy dolgot eldöntöttünk:
ha jönnek a gyerekek, akkor arra nem mondunk nemet. Mindig igent fogunk
mondani az életre,</b></span> vagyis soha nem választjuk az abortuszt. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Az első
három gyermekünk három és fél év alatt született</b></span>. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Ezt követően a férjem
megbetegedett, és emiatt sokáig nem gondolkodtunk</span> </b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>további
gyermekvállaláson</b><b>. Ebben az időben</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>kezdtem el a társadalmi munkáimat,
láttam példamutató nagycsaládos életeket. Évekkel később pedig újra
feléledt bennem a vágyakozás, hogy vállaljunk még gyermeket.
Lombikprogrammal született végül még két gyermekünk, egy ikerpár.</b></span></p>
<p><strong>Soha nem volt szempont, hogy öt gyermek felnevelése extra lemondással jár, nagyobb kockázat, mint az átlagos családok élete?</strong></p>
<p>Az első gyermekeink 2001 és 2005 között születtek, akkor azért
érződött évről évre, hogy igazából magunkra vagyunk utalva, hiszen a
kormányzati támogatások folyamatosan csökkentek. Nehéz időszak volt. De az élet igenlése felülírt mindent. Ha egy élet megfogan, akkor mi nem mondtunk nemet.</p>
<p>Ahol egynek, kettőnek van hely, ott el fog férni a harmadik is – így voltunk ezzel.</p>
<p><strong>Több ötgyerekes barátom is van, egyikük Excel-táblázatba
írja, ki hol van éppen a hét öt munkanapján, milyen logisztikai
manőverekkel lehet a srácokat az oviból, a suliból és a magánórákról
összeszedni, szállítani. A<span style="background-color:rgb(255,242,204)">ki ezt az életformát vállalja, hajnaltól
éjfélig kitölti az életét. Pontos a kép?</span></strong></p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>
</b></span><p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Igen, ilyen ez. Minden nap dinamikus újratervezést kíván. Például a
kislányom az egyik reggel még azt mondta, hogy jó az óvodai benti
cipője, másnap azonban csodálatos módon kinőtte (valószínűleg bent egy
ovis társa lábán látott egy szebbet). Minden az utolsó pillanatban derül
ki, ez az állandó reagálásra való készültség valahogy frissen is tartja
az embert. De a nagycsaládos lét legalább ennyi plusz energiát is ad:
amikor a munkából hazaérek, akkor egyszerűen feltöltődöm a gyerekektől,
jó velük együtt lenni. Jólesnek a kedves szavak, az ölelések.</b></span> A nők
számára gyermeket vállalni valamilyen módon létszükséglet, <u><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>az anyává válás alapélmény: amikor egy ember jobban szeret valakit önmagánál.</b></span></u></p>
<p>És egy kicsit az önértékelésről is szól: mennyire tartjuk magunkat értékesnek arra, hogy magunkból egy jövőt plántálunk.</p>
<p> </p>
<p><img alt="" src="https://mandiner.hu/gallery/2020/12/mar%C3%A1czi2/20210915_FM-9234.jpg" style="margin-right: 0px;" width="192" height="128"></p>
<p style="text-align:center"><em>Kardosné Gyurkó Katalin, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOE) elnöke</em></p>
<p><strong><span style="background-color:rgb(255,242,204)">A Nagycsaládosok Országos Egyesületének 18 ezer család a
</span>tagja. Összesen ma Magyarországon hány nagycsalád van, vagyis ahol
legalább három gyereket nevelnek a szülők?</strong></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Több mint hetvenezer ember tartozik hozzánk, és ennél
nagyságrendekkel több nagycsaládos él ma Magyarországon. Több mint 200
ezer nagycsalád van, és egyre növekszik a családosokon belül a
háromgyerekesek száma. Vagyis,</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> ma már körülbelül egymillió ember él nagycsaládban, gyerekként, szülőként.</b></span></p>
<p>Mintegy 2 millió gyermek él Magyarországon, ebből 700 ezer nagycsaládban, ennek a fele 15 év alatti kiskorú.</p>
<p><strong>Hagyományosan, többségében <span style="background-color:rgb(255,242,204)">milyen megfontolásokból,
meggyőződésből döntenek úgy párok, hogy sok gyerekük lesz? Mik a fő
motivációk?</span></strong></p>
<p>Ha a régmúltat nézzük, akkor az 1900-as évek elején nem volt
fogamzásgátlás, nem a szülők szabályozták a gyerekek érkezését a
komfortérzetük alapján. Illetve vidéken a sok gyerek több segítséget
nyújtott a ház körül, a gazdaságban. A sok gyerek az első időszakban
nagyobb szegénységet jelenthetett a család számára, de később, amint
beálltak a munkába, vagy tanultak, annál nagyobb egzisztenciális
biztonságot jelentett. Van egy érdekesség a területi széttagoltságban:
Somogy megyében nagyon jellemző volt az „egykézés”, nem akarták az
emberek, hogy aprózódjon a birtokuk. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A jelenkorban a sok gyerek
vállalásának számos egyéni motivációja van<span style="background-color:rgb(255,242,204)">, </span></b></span><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">többek között az élet
igenlése, a kormányzati segítség az életminőség javulásában, a
tradíciók, a pozitív családminták</span></b>. Sokáig hiányzott azonban a
középosztály ebből a szegmensből.</p>
<p><strong>Az mérhető, hogy a családtámogatási rendszer szélesítésével ez a réteg is megjelent?</strong></p>
<p>Igen. Az első lépés, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>hogy 2010-ben bevezették a családi adókedvezményt, ez nagy lökést adott a gyermekvállaláshoz.</b></span></p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>
</b></span><p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Ezzel levegőhöz jutottak a családok, elkezdtek tervezni. A
családtámogatások – ahogy említettem – a családok életminőségén
jelentősen javítottak.</b></span></p>
<p></p>
<p style="text-align:center"></p>
<p><strong>2016 óta a megfontolások közé bekerült a CSOK lehetőségével
való élés, és nem az ördögtől való, ha egy pár két gyerek után kicsit az
állami támogatás miatt kezd hajlani a harmadik gyerek vállalására.
Hiszen épp az volt a törvényalkotó szándéka, hogy megszülessenek ezek a
gyerekek. <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Van erről adatuk, hogy az elmúlt években a kedvezmények miatt
hány plusz gyermek születhetett világra?</span></strong></p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Ilyenkor a termékenységi arányszámot szokták nézni.</b></span> Ez a szám azt
mutatja meg, hogy ha az adott év termékenységi adatai állandósulnának,
akkor egy nő az élete folyamán átlagosan hány gyermeknek adna életet. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> 2009-ben ez 1,2 volt,</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>2020-ban már 1,56.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Jelenleg hozzávetőlegesen 100 ezer gyermek születik évente, ez azt
jelenti, hogy az elmúlt tíz év alatt gyakorlatilag egy évnyi, mintegy
100 ezer gyermekkel lettünk gazdagabbak.</b></span> Az is fontos adat, hogy<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> ezzel
együtt nőtt a házasságkötések és csökkent <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a válások száma.</span></b></span></p>
<p>Érdemes azonban folyamatában látni a dolgokat. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>2006-2009 között </b></span>sok
család vett fel devizahitelt. Amikor az árfolyamok elszabadultak,
ezeknek a családoknak a gazdálkodása összedőlt. Méréseink szerint a
bevételeik 60 százaléka akkor a rezsire és a hiteltörlesztésre ment el.
Az életminőségük látványosan romlott, ebből következően a válások száma
is megugrott.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> A családi <span style="background-color:rgb(234,209,220)">támogatások</span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>at az akkori kormány visszanyeste</b></span>, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a
gyes</b></span>-<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>t is lerövidítették két évre, megszűnt</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> a szocpol-, illetve a
családok otthonteremtési támogatása</b></span>, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>leálltak</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> az építkezések.</b></span><b> <span style="background-color:rgb(234,209,220)">Akkor úgy nézett ki, hogy </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">ha valaki gyereket vállal, az </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">egyenlő a mélyszegénységgel. Ez rossz üzenet volt </span></b>a fiatalok felé. Ez a helyzet volt tehát az előzmény.</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>2010-től az új kormány a gazdaság erősödésével párhuzamosan elkezdte a
családtámogatási elemek bevezetését, amelyeknek a körét folyamatosan
bővítette. A családok támogatását prioritássá tették, és látjuk, hogy
még a járvány idején is bővítették.</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Ahogy javult az életminőség, a családok eljutottak oda, hogy mertek eggyel több gyereket vállalni.</b></span></p>
<p>Ami nagy szó, hiszen korábbi felmérések azt mutatták, hogy általában a
családok eggyel több gyermeket szeretnének, mint amennyit végül
vállalnak. A családok éltek a családvédelmi akciótervben bejelentett
kedvezményekkel, onnantól ugrásszerűen megnövekedett a születések száma,
és ezzel a termékenységi arányszám is.</p>
<p><strong>2010 után jelentősen átalakult a családtámogatás rendszere:
konkrétan öt gyerek után jelenleg milyen kedvezmények, juttatások járnak
– fel tudja sorolni?</strong></p>
<p>Számtalan kedvezménnyel élhetnek ma már a családok, élethelyzettől
függően. Mi három kedvezménnyel éltünk eddig. Az egyik a családi
adókedvezmény – ezzel havonta több mint 100 ezer forinttal lettünk
beljebb. A másik a nagycsaládos gépkocsivásárlás volt, mert elhasználtuk
a 21 éves Zafiránkat, s így egy megbízhatóbb, környezetkímélőbb autót
vásárolhattunk. Adataink szerint egyébként a nagycsaládosok
gépkocsi-állománya elöregedett, ők tényleg napi használatra fogják be az
autóikat. A harmadik elem pedig a négy vagy több gyermekes édesanyák
számára biztosított szja-mentesség volt: ez is nagy segítség. Az
otthonfelújítás is folyamatban van, de a CSOK-ot nem vettük igénybe,
mert húsz éve ugyanott élünk, és maradunk is.</p>
<p><strong><span style="background-color:rgb(255,242,204)">A családtámogatási rendszer több pilléren áll, több eleme van. A NOE milyen elemet</span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)">hiányol még </span>a rendszerből?</strong></p>
<p>Erre azért nem szeretnék konkrétan válaszolni, mert ha egy civil
szervezet kimond egy óhajt vagy jogos igényt, akkor az azonnal bekerül a
politika játszmák erőterébe, ezt pedig mi nem szeretnénk.</p>
<div class="gmail-keretes">A tagságunk észrevételei, visszajelzései alapján voltak javaslataink, amelyek belekerültek a kedvezmények körébe, és most is <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>van egy-két javaslatunk, de ezeket a kormány képviselőivel szándékozzuk megvitatni.</b></span></div>
<p> <strong>Két megközelítés van: 1. a gyereket vállalók nagyobb terhet
viselnek, az életszínvonal-kiegészítés részükre kompenzálás az állam
részéről az ezzel vállalt társadalmi-egzisztenciális hátrányokért, 2. az
államnak nem szabadna egyes társadalmi csoportokat ilyen kiemelt anyagi
juttatásban részesítenie, sérül az egyenlőség elve (a telekárak a
gyermektelen párok számára is drágább lett, és számukra nincs
támogatás). Mit mond erre?</strong></p>
<p>A második megközelítés igen érdekes következményekkel járna, ha az
idősek utazási kedvezményeire, a betegek számára nyújtott táppénzre, a
munkanélküliek képzési és anyagi támogatására, vagy épp a
mozgáskorlátozottak, a tartós betegségben szenvedők számára nyújtott
támogatásokra gondolunk. Úgy gondolom, hogy ez a szemlélet épp az
egyenlőség szempontját nem veszi figyelembe, hiszen az esély
biztosítását akarja megszüntetni. Ez a szemlélet nem él a
differenciálás, a személyre szabás, s ez által a racionális döntés
meghozatalának lehetőségével. Azt is meg kell jegyezni, hogy a támogatás sohasem jelenti azt, hogy valakitől elvesznek, csak azt, hogy segítik azt, akinek kevesebb a lehetősége, tehát a gyermektelen pároktól sem vesz el senki semmit. Ugyanakkor
valóban létező jelenség, hogy az emberek egy olyan támogatást, amely
számukra nem elérhető, veszteségként élnek meg. Ezért is fontos, hogy
sokrétű a magyar családtámogatási rendszer, s így valamelyik eleme a
legtöbb család számára elérhető.</p>
<p>A régivágású szakértők egykor sokszor elmondták, hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a
gyermekvállalás nem<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> magánügy</span>, hanem közügy. Ahhoz, hogy jövőnk legyen,
gyerekeknek kell születniük</b></span>. Elfogadom, ha valaki azt mondja, hogy nem
szeretne gyereket vállalni. De <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>aki vállal, az az élet és a bolygónk
iránt is teljesen elkötelezi magát. Egy apa és egy anya teljesen másként
gondolkodik a világról. Igazán komoly tartalommal akkor töltődött meg a
férjem és az én életem is, amikor megérkeztek a gyerekek.</b></span></p>
<div class="gmail-keretes">A NOE ezen életforma mellett áll ki, de nem valami ellen. A kormány pedig gazdasági szempontokat is figyelembe véve gondoskodik a családokról.</div>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><strong>Magyarország a családtámogatással egy demográfiai fordulatban
is reménykedik. Nem véletlen, hogy Budapesten negyedik ízben rendezik
meg a napokban a Demográfiai Csúcsot. A NOE az egyik szervezője. Mi a
rendezvény jelentősége?</strong></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A mostani csúcs mottója, hogy a fenntarthatóság záloga a család</b></span>.
Ugyanis az a nézet alakult ki, amely lassan már-már váddá keményedik,
hogy a nagycsalád nagy környezetszennyezést is jelent. De ez nem így
van, és ezt kutatások is igazolják. Aki gyermeket vállal, az sokkal több
szállal kötődik a helyhez, ahol él, az elkötelezetten védi a
környezetet, épp a gyermeke jövője érdekében. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A Demográfiai Csúcs ezzel a
nagyon fontos kérdéssel foglalkozik majd. De emellett nagy jelentősége
van, hogy az erről a kérdésről hasonlóan gondolkodók összejöjjenek és
meg tudják vitatni ezeket a kérdéseket, ráadásul civil szervezetek,
szakértők és döntéshozók tudnak találkozni egymással. A másik pedig,
hogy a csúcs ráirányítja a társadalom figyelmét a család szerepére, és
helyre teheti <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a nonszensz vádakat</span> is.</b></span></p>
<p><strong>A demográfiai helyzet egész Európában lesújtó, öregedő
társadalmak alakultak ki. Mi Európa reménysége? Miként lenne lehetséges
megfordítani a hanyatló demográfiai trendet?</strong></p>
<div class="gmail-keretes">A demográfia uniós szintű ügy, a családpolitika nemzeti, tagállami hatáskör.</div>
<p>Van demográfiáért felelős uniós biztos is, ő is itt lesz a budapesti
csúcstalálkozón. A trendet megfordítani családpolitikai fordulatokkal
lehetne, tagállami hatáskörben. De lássuk be, jelenleg Nyugat-Európa nem
ilyen irányba tart. Ott most nem a családok támogatása van napirenden,
hanem a családok demoralizálása, a hagyományos családi értékek
megkérdőjelezése.</p>
<p> </p>
<p><img alt="" src="https://mandiner.hu/gallery/2020/12/mar%C3%A1czi2/20210915_FM-9258.jpg" style="margin-right: 0px;" width="192" height="128"></p>
<p> </p>
<p><strong>Van egy másik, a jelenünket érintő problémakör is: a
járványhelyzet. Ön a közösségi élet újraindításáért felelős operatív
törzs tagja. Nyáron volt nyitás, őszre viszont itt a negyedik hullám
fenyegetése. Mennyiben veszélyezteti ez a családok életritmusát?</strong></p>
<p>Azt minden esetleges negatív személyes tapasztalat ellenére is látni
kell, hogy a magyar járványkezelés kiemelkedően jó színvonalú volt,
viszonylag hamar rendelkezésre álltak az oltóanyagok is. Nagyon sok
feladat hever az operatív törzs előtt, a vírus az élet minden
szektorában otthagyta a nyomát.</p>
<div class="gmail-keretes">Mi a társadalmi visszajelzéseket igyekezzük képviselni az operatív törzs megbeszélésein.</div>
<p>A negyedik hullám küszöbén a fiatalok részére is elérhetőek már az
oltások, így még nagyobb a védelem. Tavasszal még más volt a helyzet, a
szülők féltették iskolába engedni a gyerekeket. Abban reménykedünk, hogy
ősszel nagyobb szigorításokra pont az oltóanyag miatt már nem lesz
szükség. Az iskolák hatáskörében állnak a helyi döntések.</p>
<p><strong>Volt egy nagy tapasztalat a digitális oktatással, rengeteg
feladat hárult a szülőkre, a családi közeg szerepe felértékelődött.
Milyen volt az iskolakezdés, és mit vár a következő iskolaévtől?</strong></p>
<p>Azon szülők, akik nem tudták megoldani a home office-t, akiknek
elfogytak a szabadságolásaik, azok nagyon várták már az iskolakezdést.
Hiszen akkor ők is flottul vissza tudnak kerülni a munka világába,
teljes állásban tudnak újra dolgozni.</p>
<div class="gmail-keretes">Nagy előny, ha már nem digitális oktatás van.</div>
<p>A fiatalok és a gyerekek is várták, hogy újra a saját közösségeikben legyenek. A nyár pedig azért segített töltődni. </p>
<p><strong><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Az elhúzódó járványhelyzetnek ezzel együtt sok negatív hatása
van <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a családokr</span>a</span>.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> Rengeteg egyéni keserű élethelyzet alakult ki a
munkahelyvesztéstől a gyerekelhelyezésen át a tanulási logisztikai
gondokig. Ebben</span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a NOE hogyan tud segíteni?</span></strong></p>
<p>Az első zárás tavaly volt, a második idén. Az első idején a NOE
himnuszát közösen felénekeltük, és eljuttattuk a családokhoz, ahogy sok
buzdító, kitartásra felszólító üzenetet is, illetve folyamatosan
tájékoztattuk őket a változásokról. Érkeztek adományok, amelyeket <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a
kétszáz helyi szervezetünk mellett dolgozó mintegy 1500 önkéntes
segített kiszállítani a segítségre szorulóknak. Tartós élelmiszert is
osztottunk, 1500 család kapott ebből</b></span>.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Érkeznek hozzánk segélykérések:
néhány száz család írt nekünk a központunkba, de a legtöbb kérés helyi
szinten érkezett be, és azt a helyi vezetőink ott próbálták kezelni. Az
elmúlt két évben több mint háromezer ember üdülhetett egy támogatónk
jóvoltából az Erzsébet Táborban, idén pedig több mint ötezren. Olyan
emberek jutottak el feltöltődni, pihenni, akik nehéz helyzetbe kerültek,
vagy még soha nem volt erre lehetőségük.</b></span></p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>
</b></span><div class="gmail-keretes"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A második hullámban hetven településen segítettek a mieink a rászorulóknak:</b></span><b> </b>bevásároltak nekik, néha főztek rájuk, gyerekekre vigyáztak, kórházba
került betegeket látogattak. A tanszergyűjtésnél idén már száz, míg
tavaly hatvanezer termékfelajánlás érkezett, ezzel <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>mintegy háromezer
családon tudtunk segíteni. Öröm volt megtapasztalni, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a bajban </span>még
többen álltak mellénk, és így vagy úgy, de segítették a családokat.</b></span></div><br></div>
</div>