[Grem] 'Ha Isten segít, a házasság kis mennyország' - Beszélg. az Eucharisztia és a házasság szentségéről

[Emoke Greschik]

 Ha Isten segít, a házasság kis mennyország – Beszélgetés az Eucharisztia
és a házasság szentségéről
Nézőpont <https://www.magyarkurir.hu/nezopont> – 2021. szeptember 10.,
péntek | 12:45
https://www.magyarkurir.hu/hirek/ha-isten-segit-hazassag-kis-mennyorszag-beszelgetes-az-eucharisztia-es-hazassag-szentsegerol

14
A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra (NEK) jelent meg Török-Endrédy
Orsolya és Sallai-Karikó Éva szerkesztésében *A házasság szentsége az
Eucharisztia fényében* című kiadvány, melyet a hazai Schönstatt Mozgalomhoz
tartozó Családok a Családért Egyesület adott ki. A szövegek
összeállításában többek között Török Péter is közreműködött. Vele és
feleségével, Endrédy Orsolyával beszélgettünk.

*A Schönstatt Mozgalomhoz tartozó házaspárnak hét gyermeke van, négy lány
és három fiú, kilenc és huszonnégy év közöttiek.*

*– Milyen élmények, események hatására született meg ez a kötet?*

*Török Péter:* Évek óta gondolkodtunk már a házasság szentsége és az
Eucharisztia közötti összefüggésről, és az eucharisztikus kongresszus most
aktualitást adott ennek. Tilmann Beller atya, a Schönstatt Mozgalom
magyarországi lelkivezetője évekkel ezelőtt az egyik lelkigyakorlaton
prófétai cselekedetként térdet hajtott egy-egy házaspár előtt, kifejezve,
hogy a házasság szentségében jelen lévő Krisztus előtt fejezi ki
tiszteletét. Ez nagyon mély, felemelő és lelkileg megtisztító élménye a
közösségünknek. Tilmann atya sokat beszélt arról, hogy

a házasság szentsége élő valóság, és ahhoz, hogy egy házaspár igazán mélyen
megélhesse a házasságát, benne a szeretetet, az irgalmat, nem elég csupán
az emberi elhatározás, hanem Isten kegyelmi jelenléte is szükséges.

Óbudaváron létrehoztuk a házasság tanösvényét: tizenöt állomáson keresztül
mutatjuk be a különböző életszakaszokat. Miután kiderült, hogy Budapesten
rendezik majd meg a 2020-as eucharisztikus kongresszust, a magyar egyház
részeként mi is az Eucharisztiával való kapcsolatunkra, életünkre
fókuszáltunk. Ez segített bennünket abban, hogy tudatosítsuk: az
Eucharisztia az egész emberi életet, így a házasságot is végigkíséri.
Óbudaváron megvalósítottuk az eucharisztikus házaspárok útját, és
megszületett ez a könyv is, amely elmélkedésre, házaspárok közötti
beszélgetésekre és közösségi feldolgozásra is alkalmas.

*Endrédy Orsolya:* Tilmann atya többször tartott nekünk olyan
lelkigyakorlatot, amelyen azt kérte tőlünk, csöndesedjünk el,
koncentráljunk kettőnk kapcsolatára, és a társunk szívében imádjuk Jézust.

A társunk szíve tabernákulum, és a kapcsolatunkban különleges erővel van
jelen a Szentháromságos Isten,

mélyedjünk el ebben a kapcsolatban. Amikor elkezdtünk mélyebben foglalkozni
az Eucharisztiával, rádöbbentünk, milyen sok a párhuzam a két szentség
között, mennyire erősítik egymást, és azt is felismertük, hogy az
Eucharisztiával kapcsolatos élményeink mennyire gazdagítják a
házasságunkat. Isten minden alkalmat megragad, hogy mély, személyes
kapcsolatba kerüljön velünk. Ahogyan a Szentírás is fogalmaz, Isten és
ember frigyre lép egymással. Minden szentségnek a házasság az őstípusa,
ahogyan Isten az emberhez közelít.

*– Említenének néhány párhuzamot?*

*T. P.:* Talán a legfontosabb az, amit Ferenc pápa úgy fogalmaz meg: a
házasság szentsége a Szentháromság ikonja. A házasság szentségében férj és
feleség egy test és egy lélek lesz, mégis különálló személyiségek, és a
szerelmük, a szeretetük termékeny, életet fakaszt. A Szentháromság is
egység, mégis különálló személyek alkotják, és a szeretetük termékeny. Az
Atya szeretete a Fiú iránt olyan mély és erős, hogy már személlyé válik.
Ugyanilyen párhuzam a Krisztus és az Egyháza közötti kapcsolat is. Szent
Pál tanítása, hogy a férfi és a nő elhagyja a szülői házat, egymáshoz
kapcsolódnak és egy testté lesznek. „Nagy titok ez, én Krisztusra és az
Egyházra vonatkoztatom” – mondja az apostol. A Krisztus és az Egyház
közötti szeretetkapcsolat és vágyakozás a házasságban is megvan, ugyanúgy
keresi a férj a feleségével az egységet és a szeretetet. A teremtő Atya
azért alkotta férfinak és nőnek az embert, hogy át is élhessük azt a
vonzalmat, ragaszkodást, amellyel ő van irántunk.

*E. O.:* A két szentség közötti párhuzam a kommunió is, amikor az
áldozásnál magunkba fogadjuk Krisztus testét, eggyé válunk vele. A
házasságban nemcsak lelki és szellemi egységre vagyunk hivatva, hanem
testi, fizikai egységre is. A személyiségünk lényegét adjuk oda a másiknak,
mondta egyszer Kentenich atya (Josef Kentenich, a Schönstatt Mozgalom
alapítója – *B. D.*) Az imádságban is ezt tesszük, amikor adorálunk, vagy
amikor a házaspár tagjai egymással beszélgetnek, és megélik az egységet.
Nekem ez a kedvenc állomásom, amikor az adoráció és a szentségimádási
csendes együttlét párhuzamát szemléljük: elcsöndesedünk az
Oltáriszentségben jelen lévő Jézus előtt, szemléljük, és rendezzük a
gondolatainkat. Kitágítjuk az eucharisztikus lakomának azt a pillanatát,
amikor Jézus jelenlétében vagyunk. A házasságunkban is szervezhetünk olyan
pillanatokat, napokat, amikor csak az a feladatunk, hogy egymással legyünk,
hogy egymásban elmerüljünk, és a szeretetünk forrásához kapcsolódjunk.
Ferenc pápa *Amoris laetitia* kezdetű enciklikájában van egy külön rész
arról, hogy milyen nagy fájdalom a mai embernek, ha a házastársa észre sem
veszi már. Levegőnek nézi, mert olyan természetesnek tekinti, hogy van.

Ám a szeretet lényegéhez tartozik, hogy észrevesszük a társunkat,
szemléljük, nagynak látjuk, és akkor tud igazán nagy lenni.

Az is párhuzam a két szentség között, hogy az Eucharisztia Jézus
keresztáldozatának megjelenítése. A házasságban sem minden rózsaszín, van
benne nagyon sok szenvedés is. Egymásnak is okozunk fájdalmat, szenvedést,
illetve közösen is hordozunk kereszteket, hiszen az élet viszontagságai
senkit nem kímélnek.

*– A könyvben úgy fogalmaznak: a házasság örökös bocsánatkérés és
megbocsátás. Előbb említették a kegyelmet: lehet, hogy emberi erővel nem
tudnák kezelni ezt a helyzetet, szükség van Krisztus kegyelmére.*

*E. O.:* Isten hűsége hozzánk minden bűnösségünk ellenére érvényes marad.
Ennek földi képe a házasság, amelynek éppen ezért vannak nagyon kellemetlen
részei is. Két bűnös élet van összekötve ebben a kapcsolatban. Ez is
párhuzam: az Eucharisztia vételének feltétele a rendszeres bűnbánat, a
gyónás, és ugyanígy, az élő házasság szentségének is feltétele a rendszeres
megtisztulás, gyónás, a kvázi menyegzői fürdő. Akkor tudunk újrakezdeni, ha
szembesülünk a saját bűneinkkel, és akkor tudunk irgalmasok lenni, ha
érezzük, hogy mi magunk is irgalomra szorulunk. A könyvben olvashatók
élettörténetek: házaspárok mesélnek arról, milyen apró dolgokban tudunk
egymás agyára menni a házasságban. De Krisztus minket megváltó halála miatt
ezek a helyzetek is mind nagyon értékes áldozatok lehetnek. Istennek nagyon
nagy tervei vannak a házassággal, és aztán szembesülünk azzal, hogy mi
micsoda karikatúrák vagyunk ehhez képest. Mégis,

nagyon fontos tudatosítanunk, milyen hatalmas perspektíva mindaz, ami benne
van Isten tervében. Csak így tudunk előrelépni, így lehetséges, hogy ne
csak a mindennapok szürkeségét, az apró konfliktusokat vagy akár a komoly
nehézségeket lássuk meg, hanem a távlatokat is, és tudatosítsuk, hogy mi az
Istentől nekünk szánt küldetésünk.

Főleg ma, amikor a család, a tiszta szerelem folyamatosan komoly
támadásoknak van kitéve.

*T. P.:* Nagyon könnyű felidéznünk, hogy Jézus gyógyított, prédikált, sokan
szerették, jó érzés volt a közelében lenni, mert mellette az ember nagynak
láthatta magát is. Ám Jézus volt az is, akit megvetettek, elárultak,
megtagadtak. Az, hogy milyen Isten, milyen Jézus Krisztus, a Megváltó, nem
attól függ, hogy én mit gondolok erről. A házasságban is hasonló a helyzet:
elgondolok valamit a házasságról, amit Isten megáld. Vannak csúcspontok,
amikor minden csodálatos, és hálát adok Istennek, hogy ilyen szép és jó
társat teremtett nekem. Ám nem panaszkodhatok akkor sem, amikor éppen
csalódom a társamban, és elgondolkozom azon, biztos-e, hogy ez az én utam,
és valóban kell-e ez nekem. Mit tehetek ilyenkor? Továbblépek, és addig
keresek, amíg megtalálom azt, aki tökéletesnek látszik? Vagy pedig
elfogadom, hogy Isten megteremtett engem, házasembernek szánt, a
házastársamat is erre hívta meg, és a kettőnk kapcsolata betöltheti ezt a
hivatást, ha hűséges maradok ahhoz, amit Isten elgondolt. Ez összefügg az
Eucharisztiával. Az első áldozásra az ember készül, és azt hiszi, minden
áldozás ilyen lesz, ünneplőbe öltözik a szíve és a teste is. Később azonban
előfordul, hogy összetöpörödve, összetörten megyünk áldozni, nem tudjuk
átélni azt az örömet, amit első alkalommal, vagy éppen csalódottságot
érzünk. Pedig tudjuk, hogy ott van Jézus az Oltáriszentségben, hogy
befogadjuk őt. „Uram, segíts hitetlenségemben.” Ha a házasságban Jézus
valóban jelen van, ha a teremtett valóság kettőnk egysége, és kitartunk a
hűségben, akkor nemcsak egymás mellett tartunk ki, hanem hűségesek maradunk
Isten rólunk elképzelt képéhez is, és azt mondjuk: ha a dicsőséges oldalt
örömmel vállaljuk, mert ilyen csodálatos Megváltót adott nekünk a Jóisten,
akkor elfogadjuk azt is, hogy ebben a kereszt, a szégyenérzet, a saját
kudarcaink is benne vannak. Az eucharisztikus kongresszus nagyszerű
lehetőség arra, hogy megpróbáljuk közelebb vinni az emberekhez a
szentmisét, az Oltáriszentséget. Ugyanez a helyzet a házassággal. Ma már
alig van egy életen át hűségben megélt házasság, nincs meg a minta, amiből
az emberek azt látnák, hogy ha az Isten segít, akkor a házasság tényleg kis
mennyország.

Ha fel tudjuk mutatni a házasság szentségét, akkor magát Istent mutatjuk
fel, azt, hogyan él közöttünk: „veletek vagyok a világ végéig”, veletek
szenvedek és örülök.

Nem biztos, hogy be tudjuk vinni a templomokba az embereket, de a szentségi
házasságokon keresztül megmutathatjuk a szeretet nagyságát, összetartó
erejét: Isten ilyen, és ilyennek teremtette meg az egymást szerető
emberpárt.

*– A kötetben Tilmann atya azt írja: az egész napos keresztény légkör
biztosítja a növekedést a gyerekeknek és a szülőknek is. Hogyan lehetséges
ezt megvalósítani?*

*E. O.:* A jézusi szeretetlégkört a vasárnapi mise után itthon is
megpróbáljuk megteremteni. Esténként a család együtt imádkozik, bár ezt nem
tudjuk mindig megvalósítani, mivel vannak gyerekeink, akik már nem élnek
itthon. Fontos, hogy feltegyük magunknak a kérdést: mi alakítja az
otthonunk légkörét? Nem mindegy, mit engedünk be az otthonunkba a filmeken,
olvasmányokon keresztül, milyen képek vannak a falon, mivel vesszük körül
magunkat. Igyekszünk minél tisztább lelki-szellemi forrásból meríteni, és
erős szűrőket használunk, figyelünk arra, hogy mit engedünk be a gyerekeink
életébe. Ez komoly szülői felelősség.

*T. P.:* Egy püspök egyszer arról írt, hogy amikor reggel felkel,
tudatosítja magában: ő püspök. Ennek megfelelően gondolja el a napját,
mindazt, amit tennie kell, este pedig számvetést készít. Ha egy keresztény
házasságban, családban élő ember reggel felkel, ugyanígy megtervezheti a
napját, azzal az elhatározással, hogy szentségi házasságban élő férfiként,
nőként akarja megélni ezt a napját, és elvégezni a feladatait. Ez a
szeretetkapcsolat átjárja a napját.

Az egész napos keresztény légkör alatt valami ilyesmit értek: a
feleségemmel és a gyerekeimmel, akiket szeretek, állandó kapcsolatban
vagyok. Végzem a napi munkámat, de mindig velem és bennem vannak. Olyan ez,
mint egy folytonos imádság.

A szeretetkapcsolat számunkra Istent is jelenti, nem csak az emberi
kapcsolatot. Kapcsolatban vagyok azzal, aki szeret, akit szeretek, s így
kapcsolatban vagyok Istennel.

*– A mai világban zajló folyamatok közül szinte minden a keresztény értékek
ellen hat. Hogyan tudják megóvni ezek káros hatásától a gyerekeiket Önök,
akik megalkuvás nélkül követik Krisztus tanításait?*

*T. P.:* Az kétségtelen, hogy ellen kell állnunk a rossznak, és erősítenünk
kell a jót. Ám úgy látom, a gyerekeink szíve a helyén van. A Jóisten bennük
is működik, ők is vágynak a jóra. Amikor hazajönnek, megkönnyebbülnek, mert
itthon megnyugszik a szívük. Nem csak kiiktatni kell bizonyos hatásokat,
hanem létrehozni azt a légkört, amelyben az élet növekedhet, és a lélek
meggyógyul.

*E. O.:* Nagy erőforrás, hogy Isten terve szerint a családok nem különálló
szigetek, hanem az Egyház részeként az egyházközségben és más közösségekben
szorosan kapcsolódnak egymáshoz. Ez komoly megtartó erő. A gyerekeknek a
kortárskapcsolatok sokat jelentenek, egy időben többet is, mint a család.
Egymástól tanulják a jót, erősítik egymást. Gyakran előfordul, hogy
megkérdezik, mit gondolunk erről vagy arról, és ez nagy ajándék nekünk.

*T. P.:* A család kis egyház, ecclesiola. Mint a megtört Szentostya minden
apró morzsája, részesül a nagy Egyház feladataiban és közösségi
kegyelmeiben. Ugyanúgy megvan benne a hitoktatás, a szociális szolgálat, a
közös liturgia feladata és a szentségi Jézus felmutatása, megjelenítése a
világban. Az otthonainkban a házasság szentsége biztosítja a Szentháromság
Isten szeretetének erőterét. Ezek az igazságok, egyházi tanítások nagy
lendületet, erőt, inspirációt adnak nekünk a hétköznapokban, s így más
szemmel tudunk nézni egymásra és az eseményekre. Kívánjuk, hogy minél több
házasság megújulhasson a szentségek erejéből Isten akarata szerint.

*

*Szeptember 11-én, a Margitszigeten, a Nemzetközi Eucharisztikus
Kongresszus keretében megrendezett családi napon felállítják az
eucharisztikus házaspárok útját, amelyről a fenti beszélgetésben
olvashattak.*

*Szerző: Bodnár Dániel*

*Fotó: Lambert Attila*

*Magyra Kurír*

<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
Mentes
a vírusoktól. www.avg.com
<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
<#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20210910/db64e743/attachment.html>