[Grem] Sarah bíboros szept.8-i bp-i NEK szentmiséjéről beszámoló

[Emoke Greschik]

 Sarah bíboros Budapesten: A nyugati társadalmak számára Isten meghalt, és
mi öltük meg őt
https://katolikus.ma/sarah-biboros-budapesten-a-nyugati-tarsadalmak-szamara-isten-meghalt-es-mi-oltuk-meg-ot/

Szerző:  Solymosi Judit <https://katolikus.ma/author/solymosijudit/>
Fotó: Lambert Attila / Magyar Kurír

*Szeptember 8. Nativitas Beatae Mariae Virginis, Kisboldogasszony napja,
Szűz Mária születésének ünnepe, a katolikus és az ortodox egyház közös
ünnepnapja. Ezen a napon szentelték fel a jeruzsálemi Szent Anna templomot,
amelyet a keresztény hagyomány szerint Mária születése helyén, szüleinek,
Joachimnak és Annának a lakóháza helyén építettek.*

A Szent Szűzre emlékezve így indította tegnapi miséjén a szentbeszédet
Robert Sarah bíboros, az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció
nyugalmazott prefektusa, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus prominens
vendége, aki a Budapest-Gazdagréti Szent Angyalok zsúfolásig megtelt
plébániatemplomban mutatott be szentmisét. Beszédét az alábbiakban
foglaljuk össze.

Sarah bíboros emlékeztetett arra, hogy Mária adta minden nép, minden nemzet
megváltóját, és az ő születésével kezdődött az üdvtörténet. Máriát, ezt a
szeplőtelen, bűntelen, tiszta szüzet választotta ki az Úr, mint aki méltó
arra, hogy megszülje Isten fiát. Mária testben-lélekben csodaszép, az övé a
legszebb, legragyogóbb lélek, amit Isten teremtett. Sarah bíboros arra
kérte a híveket, hogy a Szűzanya tisztasága emlékeztessen minket az
életszentségre való saját meghívásunkra, arra, hogy mi is hivatottak
vagyunk, hogy Isten fogadott gyermekei legyünk.

Isten nem a világi hatalom fejedelmeként jelenik meg nekünk, hanem
alázatban, kicsinységben nyilvánul meg. Nem egy gazdag ország palotájában
születik, hanem egy eldugott faluban egy barlangban. Sok zsidó éppen ezért
nem hitt a Megváltónak, mert egészen eltérő származásra, vagyoni háttérre,
rangra számítottak. Szemükben mindenki értéktelen senki volt, akinek nincs
híre, pénze, megfelelő háttere. És ez napjainkban is így van. Sokak
szemében a hatalom, a birtoklás, a pénz jelent mindent, és ennek
eredményeképpen megfeledkeztünk Istenről.

Erre a jelenségre – mármint hogy túlságosan is az anyagiakra koncentrálunk
– sorra felhívta a figyelmet Szent II. János Pál, XVI. Benedek és Ferenc
pápa is. Sarah bíboros kétszer is rendkívül erősen fogalmazott: a nyugati
társadalmak számára Isten meghalt, és mi öltük meg őt. Hitünket elhagyva
abszolutizáltuk a szabadságot, sutba dobtuk az értékeket, nem őriztük meg a
családokat. Az emberek teljes szabadságra vágyakoznak, és ehhez meg kell
szabadulniuk a korlátokat támasztó Istentől, holott teljes szabadságunkat
éppen az adná meg, ha ragaszkodnánk Isten parancsolataihoz. Az Istent
kizáró társadalmi fejlődés nem vezethet boldogsághoz.
Fotó: Lambert Attila / Magyar Kurír

„Az Istenszeretőknek minden a javukra válik”, idézte a bíboros Szent Pált.
Ne féljünk, hanem bízzunk Istenben. Nem mi üdvözítjük önmagunkat,
boldogságunk és üdvösségünk Istentől függ. És Isten anyja volt az első élő
tabernákulum a történelemben, aki a méhében hordta és átadta az embereknek
az élet táplálékát. Igen, nehéz megértenünk hitünk legigazibb valóságát,
azt, hogy Jézus valóságosan jelen van a szentostyában. Nem valami néma,
mozdulatlan bálvány, hanem él, szól hozzánk, meghallgat minket, átadja
magát nekünk, akik be akarjuk őt fogadni. Elkísér bennünket minden
életszakaszunkban az elsőáldozástól kezdve, és törekedjünk arra, hogy
minden szentáldozásnál ugyanaz járjon át bennünket, mint az első
alkalommal. Az Eucharisztia Isten szeretetének a teste, ajándék, nincs ára,
nem árucikk, nem lehet megvenni. Általa Jézus át akar bennünket alakítani,
ahogyan János evangélista írja a bíboros által idézett evangéliumi
szakaszban:

„Bizony, bizony, mondom nektek: Ha nem eszitek az Emberfia testét és nem
isszátok a vérét, nem lesz élet bennetek. De aki eszi az én testemet, és
issza az én véremet, annak örök élete van, s feltámasztom az utolsó napon.
A testem ugyanis valóságos étel, s a vérem valóságos ital. Aki eszi az én
testemet és issza az én véremet, az bennem marad, én meg benne. Engem az
élő Atya küldött, s általa élek. Így az is élni fog általam, aki engem
eszik. Ez a mennyből alászállott kenyér nem olyan, mint az, amelyet
atyáitok ettek és meghaltak. Aki ezt a kenyeret eszi, az örökké él.” (Jn 6,
53-58)

Mivel az üdvösséget csak Jézus Krisztus által kapjuk meg, elsőrendűen
fontos, hogy életünk középpontjában álljon az Eucharisztia. Ha fáradtságot,
félelmet, fájdalmat érzünk, térdeljünk le, és érezni fogjuk, hogy
újjászületünk! Mindennapi életünkben legyen nagyon fontos a szentségimádás.
Térdeljünk le és imádkozzunk csendben, akkor megérezzük, hogyan szól Isten
a szívünkhöz. Isten lakóhelye a csend. Sajnos, a modern ember nemigen
fordít időt a csendes imádkozásra. Sokaknak elpusztult a belső életre való
képessége. Talán a világjárvány teremt olyan feltételeket, amelyben az
otthonmaradással felfedezhetjük a csendet és a személyes imát, és
rádöbbenhetünk, hogy Isten gyermekei vagyunk, hiszen – ismételte – a mai
ember, aki csak időpocsékolásnak tartja az imádkozást, megölte Istent.

A szentmise végén Robert Sarah bíboros Isten áldását kérte minden
jelenlevőre és Mária szeretetébe ajánlotta Magyarországot és lakóit. Örömét
fejezte ki, hogy kötődést fog ezentúl érezni hozzánk és a gazdagréti
plébániához, és megígérte, hogy mindannyiunkért imádkozni fog.
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20210910/07316302/attachment.html>