[Grem] Köztéri zene és joguralom
Sziklay Levente
lsziklay at freemail.hu
2021. Sze. 4., Szo, 13:32:13 CEST
Még egy példa ( számunkra tragikus):
Várnai csata:
Van egy zseniális hadvezér-Hunyadi.
Van egy gyakorlatilag megnyert csata!
Van egy fiatal, lelkes és bátor király: Ulászló
Látja, a helyzetet és részt akar a dicsőségben:
Parancsot ad, hogy rohamozzák meg a janicsárokat -
és maga is a támadás élére áll.
Ez nem történhetett volna meg a korabeli Franciaországban. Ott rohamot vezényelni a királynak nem volt joga, hiába volt ott a csatatéren. Rohamra csak a főparancsnok - a connectable - adhatott parancsot.
Őt a király nevezte ki, le is válthatta akármikor- a csatatéren is, DE NEM VEHETTE ÁT A SZEREPÉT
Reinisch Egon <reinisch at t-online.hu> írta:
>
>
>
>
>
> Köszönjük,Zoltánnak ez páratlan jó elemzés volt .
> De ez valóban egy legenda a következő két történet viszont nem
> az :1717 -ben Savoyai Jenő visszafoglalja Nándorfehérvárát ahogy
> az osztrákok hívják akkor Belgeradot(erről az eseményről egy dal
> és egy induló is készült Prinz-Eugen Marsch címen ) ,de 1739 -ben
> az újabb török háború végén az Habsburg parancsnok és helyettese
> feladja a várat megfelelő ellátás híján . Az uralkodó szigorú
> büntetést kíván de a hadbíróság kedvező ítéletet hoz a parancsnok
> és helyettese számára az uralkodó dühöng de "EZ VAN ".
> Feleségem egyik felmenője 1717 -ben ott volt Savoyai seregében
> akkor kapott nemességet a bronz főző edényébe be lett vésve az
> 1717 év szám ,itt log az edény a falon a történelem néz le ránk
> így .
> 1863 -ban Kara Musztafa nagyvezírnek nem sikerül elfoglalni
> Bécset sőt szeptember 12. -n a kahlenbergi csatában főleg a
> lengyel szárnyas huszárok rohamával szét is verik a seregét majd
> az európai seregek még Esztergomot is visszafoglalják .
> Kara Musztafa gyorsan lefejezi néhány alvezérét és elküldi a
> fejüket a szultánnak nekik semmi féle hadbíróságra nincs joguk ,de
> a szultán azt mondja ezt jól tetted Musztafa de te sem úszod meg
> :Nándorfehérvárnál Kara Musztafát is megfojtják a szokásos
> selyemzsinórral neki sem lehet védő ügyvédje . Utódja Kara
> Ibrahim pasa lett aki szintén támogatta Kara Musztafa kivégzését
> (annak ellenére hogy Musztafa kegyeltje volt ) lám a hatalom édes
> gyönyörrel jár az sem baj ha ekkor a török pasáknál ez még
> életveszélyes volt .
>
> Ezt a két valóban megtörtént esetet is fellehet hozni a két
> rendszer akkoriban már meglévő különbségére .
> Üdv. Egon
>
>
>
> 2021.09.03. 22:17 keltezéssel, Zoltan
> Fodor írta:
>
> Kedves
> Lista!
>
>
> "Es gibt noch Richter in Berlin
> (Potsdam)"
>
> Der M?ller und K?nig von Preussen(II. Friedrich )
>
>
>
>
> Tal?l?s k?rd?s ?r?soddal kapcsolatban:
>
> "Vannak m?g b?r?k Berlinben!"
>
> Ki tudja, mire vonatkozik?
>
>
>
>
> Ez a mondatot illik a modern tarsadalmak alapjaul szolgalo biroi
> fuggetlenseg illusztralasara felhozni. Miert? Ha a fuggetlen
> igazsagszolgaltatasrol beszelunk, sokszor szoktak a Berlin
> melletti molnar es a porosz kiraly (II. Frigyes) tortenetet
> emlegetni. A legenda harom, egymasnak teljesen ellentmondo szinten
> letezik, foleg francia hatasra.
>
> Igy nem pusztan jogtorteneti, hanem legendakepzesi fontossagot is
> lehet tulajdonitani neki.
>
>
> 1. Amikor a kiralyt a kastely epitese soran a ma is mukodo (nem
> teljesen az eredeti) szelmalom zaja zavarta, a keletkezo vagy
> fenyegeteskent hasznalt jogvitaban a berlini birosag a molnarnak
> adott vagy adott volna igazat (vannak meg birak Berlinben). A
> kiraly eloszor megvenni, majd az ellenallas miatt "allamositani"
> akarta a malmot, mire a molnar igy szolt "Ja, Eurer Majesaett,
> wenn das Kammergericht in Berlin nicht waere" (szo szerint "Igen,
> felseges uram, ha nem volna ott a berlini fotorvenyszek"). Mire a
> kiraly elallt a tervetol, hiszen eselye sem lett volna. Tanulsag:
> a biro a kiraly felett all es fuggetlen es a molnarnak adna
> igazat. Szol a legenda. A tortenetben a molnaron kivul semmi nem
> igaz. A szelmalmos eset valojaban igy tortent:
>
>
> 2. II. Frigyes kiraly epittette a Sanssouci-i kastelyt es egy
> kozlei, igencsak kotekedo molnar arra hivatkozott, hogy a
> szeljaras meggyengult es ez hatranyosan erinti ot. A kiraly
> nagyvonaluan epittetett egy masik szelmalmot a kotekedo molnarnak,
> aki azutan az epitomunkasokat jocskan becsapta. A berlini
> birosagnak semmi szerepe nem volt az egesz tortenetben.
>
>
> 3. A ket fenti tortenettol fuggetlenul volt egy Arnold nevu
> vizimolnar, akinek a tortenete epp ellenkezo elojelu volt, de az
> igazsag ES a kiralyi onkeny peldajava valt. Az eset a kovetkezo: a
> molnar malma fole egy grof halastavat epittetett. Ez legyengitette
> a viz folyasat. A molnar perelt, vesztett. Fellebbezett, megint
> vesztett. A berlini birak mindig a grof partjat fogtak. A malmot
> elarvereztek es a grofhoz kerult. A vizimolnar II. Firgyeshez
> fordult. Ot meg zavarta a birak partossaga es kerte a birosagot,
> hogy karteritesre kotelezzek a grofot. A birak ismet a molnar
> ellen iteltek. Erre a kiraly egy evre a Spandau-i bortonbe zaratta
> a birakat (egyebkent ott ult elete vegeig a Naci part sokaig
> Hitler utani masodik embere --Stellvertretender Fuehrer der
> NSDAP-- Rudolf Hess is).
>
>
> Hol van itt (a valodi 3-ik esetrol beszelunk) a biroi
> fuggetlenseg? Sehol. Eppen ellenkezoleg. De az eset elegge bizarr
> volt, igy 70 evvel kesobb valoban elinditott egy ujragondolast es
> bekerult a porosz alkotmanyba a biroi fuggetlenseg.
>
>
> De! Hiaba tekintunk Nemetorszagra, mint egy fuggetlen birosaggal
> rendelkezo orszagra, ma is igaz Adolf Leonhardt porosz miniszter
> cinikus mondata: "Solange ich ueber die Befoerderungen bestimme,
> bin ich gern bereit, den Richtern ihre sogenannte Unabhaengigkeit
> zu konzedieren" (Ameddig en dontok a birak
> eloremenetelerol/fizetesemeleserol, addig szivesen elfogadom a
> birak ugynevezett fuggetlenseget.) Es valoban, ma is a
> miniszterium dont az eloremenetelrol, a fizetesi besorolasrol. Egy
> R1/1 fizetes 4600 Euro/ho egy R3 fizetes 8600 Euro/ho. (A poziciok
> mennek R10-ig, de azok inkabb birosagi elnokok, ahhoz mas karrier
> elkepzelesek kellenek.) Ettol persze meg fuggetlenek a birak, de
> aki magas posztra akar kerulni, az kenytelen besimulni a
> rendszerbe.
>
>
> Udv, Zoli
>
>
>
>
> ?dv
>
> L.
>
>
>
> Reinisch Egon ?rta:
>
> Kedves Lista !
>
> Afganiszt?n t?rt?net?t akkor r?szletes v?gig tudjuk
> olvasni h?la
>
> Levent?nek ?s imm?r Bal?zs .
>
> ?n viszont n?h?ny elvi vonatkoz?st fogok ismertetni a
> j?v?ben :
>
> A USA (?s a NATO) m?velet az?rt nem siker?lt
> Afganiszt?nban (?s
>
> Vietn?mban de Cub?ban is ez?t omlott ?ssze az USA
> bar?t Batista
>
> rendszer ) sem mert abszol?t korrupci? volt jelen
> mindk?t
>
> orsz?gban amit a doll?r milli?rdok meg?rkez?se csak
> fokozott .
>
> De tudjuk-e egy?ltal?n mi a korrupci? ?s melyik az
> egyetlen
>
> rendszer amely valamennyire k?pes a korrupci?t
> kord?ban tartani ?
>
> K?t f?le rendszer l?tezik ebb?l a szempontb?l a
> joguralom ?s az
>
> int?zm?nyi r?szben szem?lyf?ggetlen rendszer ebben ?s
> a szem?lyes,
>
> szem?ly f?gg? rendszer ezt k?lf?ld?n perszon?lis
> rendszernek
>
> h?vj?k ?s ez maga baksis rendszer ez nem m?k?dik
> ?gyhogy a
>
> tisztvisel? csak a fizet?s?rt dolgozik .
>
> A teljes joguralom csak Eur?p?ban alakult ki (hosszabb
> id?re
>
> m?sutt ez mindig elbukott ahol ma l?tezik az eur?pai
> minta
>
> szerinti )ez volt t?bbek k?z?tt a r?gi eur?pai siker
> titka .Az USA
>
> pont azon sz?llt el val?j?ban hogy k?ptelen volt egy
> joguralmi
>
> rendszert ki?p?teni (ez ember feletti feladat lett
> volna )?s
>
> automatikusan a helyi haduraknak ?s f?n?k?knek
> fizetett az?rt hogy
>
> minim?lisan b?ke legyen az orsz?gban ami persze
> ?lland? szolid
>
> h?bor?t jelentett .A meghirdetett v?laszt?sok ?s
> parlament?ris
>
> k?s?rletek csak egy Patyomkin faluk?nt l?teztek ?s
> csak addig am?g
>
> az USA hadereje jelen volt .
>
> Eml?keztek Szent Lajos kir?lyra :annyira ?lland?
> h?tk?znapi
>
> h?bor? volt b?ke id?ben a Francia Kir?lys?gban a
> hadurak k?z?tt
>
> hogy el kellett rendelni egy b?ke id?szakot,Ez ?gy
> volt a legt?bb
>
> eur?pai feud?lis orsz?gban :Treuga Dei .Isteni
> fegyvernyugv?s
>
> ,legal?bb az egyh?zi ?nnepeken vagy egy hosszabb
> id?szakban .
>
> Teh?t Afganiszt?n most tart ott ahol Eur?pa tartott t?bb
> sz?z
>
> vagy ?ppen ezer ?vvel ezel?tt .
>
> Folyt .k?v.
>
> ?dv. Egon
>
> 2021.09.03. 8:25 keltez?ssel, Szab?
>
> Lilla ?rta:
>
> Kedves Mindenki,
>
> Nagyon k?sz?n?m a v?laszokat ?s
>
> hozz?sz?l?sokat!!!, az?rt v?rom Levente ?g?rt
> folytat?s?t,
>
> amikor lesz r? ideje.
>
> K?sz?n?k mindent,
>
> Az ?r ?ldjon Benneteket!
>
> Szeretettel Lilla
>
> VASARHELYI Balazs
> vasarhelyib at freemail.hu>
>
> ezt ?rta (id?pont: 2021. szept. 3., P 7:19):
>
> A '80-as
>
> Szovjet bevonul?sra olvastam egy magyar?zatot,
> amit teljesen
>
> el tudok fogadni. R?viden a gondolatmenetek:
>
> 1) Strat?giai helyzet
>
> - a perzsa sah teljes m?rt?kben kiszolg?lta az
> USA-t,
>
> - Ir?n a k?tp?lusu rendszerben l?tfontoss?g?
> helyen volt,
>
> mivel innen lehetett legjobban a Szovet?ni?t
> megfigyelni
>
> ("l?gy fel?n?l")
>
> - a sah buk?s?val az amerikai megfigyel?knek el
> kellett
>
> hagyniuk az orsz?got
>
> - k?vetkez? strat?giai pont Afganiszt?n, ahonnan a
> szovjetek
>
> megfigyelhet?ek voltak
>
> - ebb?l k?vetkezik: ha Szovjet?ni? nem vonul be
> Afganiszt?ban,
>
> akkor amerika vonult volna be. Azaz ez egy megelz?
> bevonul?s
>
> volt (teljesen logikusan)
>
> 2) F?ldrajzi ok
>
> Szovjet?ni?nak (orszoknak) nincs meleg tengeri
> kik?t?je.
>
> Ett?l a t?nyt?l a mai napig "szenved". (lsd:
> sz?riai Lathakia
>
> kik?t??rt bevonult Sz?ri?ba)
>
> A tov?bbi c?l igaz?b?l Gwadar (Pakiszt?n) kik?t?je
> volt. A
>
> sakkj?tszma els? l?p?se volt.
>
> A k?t ok er?s?tette egym?st.
>
> VB
>
> -------- Eredeti lev?l --------
>
> Felad?: Sziklay Levente lsziklay at freemail.hu
>
> (Link -> mailto:lsziklay at freemail.hu)
>
> >
>
> D?tum: 2021 szeptember 2 21:40:50
>
> T?rgy: Re: [Grem] K?zt?ri zene
>
> C?mzett: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>
> (Link -> mailto:grem at turul.kgk.uni-obuda.hu)
>
> Kedves Lilla!
>
> Kicsit b?vebben:
>
> Afganiszt?n k?l?nb?z? nemzetis?g? t?rzsek haz?ja.
> A szomsz?dos
>
> birodalmak - Ir?n, Oroszorsz?g, brit India
> szor?t?s?ban ?s
>
> annak hat?s?ra j?tt l?tre. Ha nem volt el?g er?s
> az uralkod?,
>
> akkor elzavart?k/?s vagy meg?lt?k/ esetleg
> megvak?tott?k.
>
> Az angolok k?t afg?n h?bor?ban szenvedtek
> veres?get.
>
> Mindk?tszer tr?nvisz?lyba avatkoztak be, egyik sem
> siker?lt.
>
> K?zben a c?ri Oroszorsz?g egyre jobban
> terjeszkedett K?z?p -
>
> ?zsi?ban, ami a briteknek egyre nagyobb fejf?j?st
> okozott a
>
> XIX.sz?zadban. Ez volt a Nagy J?tszma. Az afg?n
> uralkod?
>
> udvar?ban megjelentek orosz diplom?ciai k?pvisel?k
> stb.
>
> A v?geredm?ny egy meg?llapod?s lett az oroszok ?s
> a britek
>
> k?z?tt a befoly?si ?vezetek elhat?roz?s?ra, a
> t?rk?pen ekkor
>
> h?zt?k meg a Durandt- vonalat, mely a brit
> befoly?si ?vezet
>
> hat?ra lett.
>
> Ez az?rt fontos, mert ez ma a t?nyleges hat?r
> Afganiszt?n ?s
>
> Pakiszt?n k?z?tt, mely t?bbnyire pasthun
> etnikumhoz tartoz?
>
> t?rzseket v?g kett?.
>
> A nagyhatalmi megegyez?s vonal?t Pakiszt?n a
> hat?r?nak tartja,
>
> a helyi t?rzsi n?pess?get nem nagyon ?rdekli, ?s
> semelyik
>
> afg?n korm?ny nem fogadta el - ez fontos lesz a
> k?s?bbiekben,
>
> de egy m?sik t?rt?net.
>
> A nagyhatalmi megegyez?s adta a sz?ks?ges
> stabilit?st
>
> Afganiszt?n l?t?nek.
>
> Ez kitartott a 70-es ?vekig, viszonylagos
> moderniz?ci?val. A
>
> k?zponti hatalom l?nyeg?ben Kabulban tudott
> korl?tok n?lk?l
>
> ir?ny?tani. Vannak k?pek ?s vide?k a 70-es ?vekb?l
>
> miniszokny?s afg?n l?nyok ?s n?k, amerikai ?s
> nyugat-eur?pai
>
> hippi turist?k stb...
>
> Folyt. K?v
>
> "Szab? Lilla" szabolilla11 at gmail.com>
>
> ?rta:
>
> >Nagyon k?sz?n?m Egon!LillaReinisch Egon
> reinisch at t-online.hu>
>
> ezt ?rta (id?pont: 2021. szept. 2., Cs 8:25):
>
> >
>
> >
>
> >
>
> >
>
> > Kedves Lilla !
>
> > El?sz?r is a szovjetek b?rmit elfoglalta amit
> lehetett -
>
> >
>
> > -de a k?zvetlenen el?zm?ny az volt ,hogy 1979
> ben
>
> Hafizullah Amin
>
> > m?r er?s iszl?m sz?nezetben megd?nt?tte a
> szovjet bar?t
>
> Taraki
>
> > f?le korm?nyt ?s Brezsnyev?k ?gy gondolt?k
> ,hogy az ir?ni
>
> iszl?m
>
> > forradalom gyeng?tettlen?l ?tterjed
> Afganiszt?nra ?s
>
> bej?n a
>
> > Szovjetuni? iszl?m vall?s? tagk?zt?rsas?gaiba
> .
>
> >
>
> > ?dv. Egon
>
> >
>
> > 2021.09.02. 8:13 keltez?ssel, Szab?
>
> > Lilla ?rta:
>
> >
>
> >
>
> >
>
> > Kedves Egon, ill. T?bbiek.
>
> > Azt szeretn?m k?rdezni, arra nem nagyon
> eml?kszem, hogy
>
> > anno az oroszok (1980-as ?vek?) mi?rt
> vonultak be
>
> > Afganiszt?nba?
>
> > Nagyon k?sz?n?m,
>
> > Lilla
>
> >
>
> >
>
>
> >_______________________________________________
>
> Grem mailing list
>
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>
>
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
>
> _______________________________________________
>
> Grem mailing list
>
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
>
>
> Mentes a v?rusokt?l. www.avast.com
>
>
>
>
>
> _______________________________________________
>
> Grem mailing list
>
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
>
>
> _______________________________________________
>
> Grem mailing list
>
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
>
>
> --
> Ezt az e-mailt az Avast v?ruskeres? szoftver ?tvizsg?lta.
>
> https://www.avast.com/antivirus
>
>
> _______________________________________________
>
> Grem mailing list
>
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
>
>
>
>
> _______________________________________________
>Grem mailing list
>Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
>
>
>
>
> Mentes a vírusoktól. www.avast.com
>
>
>
>
>_______________________________________________
>Grem mailing list
>Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
További információk a(z) Grem levelezőlistáról