[Grem] Köztéri zene és joguralom

Reinisch Egon reinisch at t-online.hu
2021. Sze. 3., P, 18:38:54 CEST


"Es gibt noch Richter  in Berlin (Potsdam)"

Der Müller und König von Preussen(II. Friedrich )

2021.09.03. 14:57 keltezéssel, Sziklay Levente írta:

> Kedves Mőci, Egon, Balázs!
> Találós kérdés írásoddal kapcsolatban:
> "Vannak még bírák Berlinben!"
> Ki tudja, mire vonatkozik?
> Üdv
> L.
>
>
> Reinisch Egon <reinisch at t-online.hu> írta:
>>   
>>     
>>   
>>   
>>     Kedves Lista !
>>     Afganisztán történetét akkor részletes végig tudjuk olvasni hála
>>       Leventének és immár Balázs .
>>     Én viszont néhány elvi vonatkozást fogok ismertetni  a jövőben :
>>     A USA (és a NATO) művelet azért nem sikerült Afganisztánban (és
>>       Vietnámban de Cubában is ezét omlott össze az USA barát Batista
>>       rendszer  ) sem mert abszolút korrupció volt jelen mindkét
>>       országban amit a dollár milliárdok megérkezése csak fokozott .
>>     De tudjuk-e egyáltalán mi a korrupció és melyik az egyetlen
>>       rendszer amely valamennyire képes a korrupciót kordában tartani ?
>>     Két féle rendszer létezik ebből a szempontból a joguralom és az
>>       intézményi részben személyfüggetlen rendszer ebben és a személyes,
>>       személy függő rendszer ezt külföldön perszonális rendszernek
>>       hívják és ez maga baksis rendszer ez nem működik úgyhogy a
>>       tisztviselő csak a fizetésért dolgozik .
>>     A teljes  joguralom csak Európában alakult  ki (hosszabb időre
>>       másutt ez mindig elbukott ahol ma létezik az európai minta
>>       szerinti )ez volt többek között a régi európai siker titka .Az USA
>>       pont azon szállt el valójában hogy képtelen volt egy joguralmi
>>       rendszert kiépíteni (ez ember feletti feladat lett volna )és
>>       automatikusan a helyi haduraknak és főnököknek fizetett azért hogy
>>       minimálisan béke legyen az országban ami persze állandó szolid
>>       háborút jelentett .A meghirdetett választások és parlamentáris
>>       kísérletek csak egy Patyomkin faluként léteztek és csak addig amíg
>>       az USA hadereje jelen volt .
>>     
>>     Emlékeztek Szent Lajos királyra :annyira állandó hétköznapi
>>       háború volt béke időben a Francia Királyságban a hadurak között
>>       hogy el kellett rendelni egy béke időszakot,Ez így volt a legtöbb
>>       európai feudális országban :Treuga Dei .Isteni fegyvernyugvás
>>       ,legalább az egyházi ünnepeken vagy egy hosszabb időszakban .
>>     Tehát Afganisztán most tart ott ahol Európa tartott több száz
>>       vagy éppen ezer évvel ezelőtt .
>>     Folyt .köv.
>>     
>>     Üdv. Egon
>>     
>>     2021.09.03. 8:25 keltezéssel, Szabó
>>       Lilla írta:
>>     
>>     
>>       
>>       Kedves Mindenki,
>>         Nagyon köszönöm a válaszokat és
>>           hozzászólásokat!!!, azért várom Levente ígért folytatását,
>>           amikor lesz rá ideje.
>>         Köszönök mindent,
>>         Az Úr áldjon Benneteket!
>>         Szeretettel Lilla
>>       
>>       
>>       
>>         VASARHELYI Balazs vasarhelyib at freemail.hu>
>>           ezt írta (időpont: 2021. szept. 3., P 7:19):
>>         
>>         A '80-as
>>           Szovjet bevonulásra olvastam egy magyarázatot, amit teljesen
>>           el tudok fogadni. Röviden a gondolatmenetek:
>>           
>>           1) Stratégiai helyzet
>>           - a perzsa sah teljes mértékben kiszolgálta az USA-t,
>>           - Irán a kétpólusu rendszerben létfontosságú helyen volt,
>>           mivel innen lehetett legjobban a Szovetúniót megfigyelni
>>           ("lágy felénél")
>>           - a sah bukásával az amerikai megfigyelőknek el kellett
>>           hagyniuk az országot
>>           - következő stratégiai pont Afganisztán, ahonnan a szovjetek
>>           megfigyelhetőek voltak
>>           - ebből következik: ha Szovjetúnió nem vonul be Afganisztában,
>>           akkor amerika vonult volna be. Azaz ez egy megelző bevonulás
>>           volt (teljesen logikusan)
>>           
>>           
>>           2) Földrajzi ok
>>           Szovjetúniónak (orszoknak) nincs meleg tengeri kikötője.
>>           Ettől a ténytől a mai napig "szenved". (lsd: szíriai Lathakia
>>           kikötőért bevonult Szíriába)
>>           A további cél igazából Gwadar (Pakisztán) kikötője volt. A
>>           sakkjátszma első lépése volt.
>>           
>>           A két ok erősítette egymást.
>>           
>>           VB
>>           -------- Eredeti levél --------
>>           Feladó: Sziklay Levente lsziklay at freemail.hu
>>           (Link -> mailto:lsziklay at freemail.hu)
>>           >
>>           Dátum: 2021 szeptember 2 21:40:50
>>           Tárgy: Re: [Grem] Köztéri zene
>>           Címzett: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>>           (Link -> mailto:grem at turul.kgk.uni-obuda.hu)
>>           Kedves Lilla!
>>           Kicsit bővebben:
>>           Afganisztán különböző nemzetiségű törzsek hazája. A szomszédos
>>           birodalmak - Irán, Oroszország, brit India szorításában és
>>           annak hatására jött létre. Ha nem volt elég erős az uralkodó,
>>           akkor elzavarták/és vagy megölték/ esetleg megvakították.
>>           Az angolok két afgán háborúban szenvedtek vereséget.
>>           Mindkétszer trónviszályba avatkoztak be, egyik sem sikerült.
>>           Közben a cári Oroszország egyre jobban terjeszkedett Közép -
>>           Ázsiában, ami a briteknek egyre nagyobb fejfájást okozott a
>>           XIX.században. Ez volt a Nagy Játszma. Az afgán uralkodó
>>           udvarában megjelentek orosz diplomáciai képviselők stb.
>>           A végeredmény egy megállapodás lett az oroszok és a britek
>>           között a befolyási övezetek elhatározására, a térképen ekkor
>>           húzták meg a Durandt- vonalat, mely a brit befolyási övezet
>>           határa lett.
>>           Ez azért fontos, mert ez ma a tényleges határ Afganisztán és
>>           Pakisztán között, mely többnyire pasthun etnikumhoz tartozó
>>           törzseket vág ketté.
>>           A nagyhatalmi megegyezés vonalát Pakisztán a határának tartja,
>>           a helyi törzsi népességet nem nagyon érdekli, és semelyik
>>           afgán kormány nem fogadta el - ez fontos lesz a későbbiekben,
>>           de egy másik történet.
>>           A nagyhatalmi megegyezés adta a szükséges stabilitást
>>           Afganisztán létének.
>>           Ez kitartott a 70-es évekig, viszonylagos modernizációval. A
>>           központi hatalom lényegében Kabulban tudott korlátok nélkül
>>           irányítani. Vannak képek és videók a 70-es évekből
>>           miniszoknyás afgán lányok és nők, amerikai és nyugat-európai
>>           hippi turisták stb...
>>           Folyt. Köv
>>           "Szabó Lilla" szabolilla11 at gmail.com>
>>           írta:
>>           >Nagyon köszönöm Egon!LillaReinisch Egon reinisch at t-online.hu>
>>           ezt írta (időpont: 2021. szept. 2., Cs 8:25):
>>           >
>>           >
>>           >
>>           >
>>           > Kedves Lilla !
>>           > Először is a szovjetek bármit elfoglalta amit lehetett -
>>           >
>>           > -de a közvetlenen előzmény az volt ,hogy 1979 ben
>>           Hafizullah Amin
>>           > már erős iszlám színezetben megdöntötte a szovjet barát
>>           Taraki
>>           > féle kormányt és Brezsnyevék úgy gondolták ,hogy az iráni
>>           iszlám
>>           > forradalom gyengítettlenül átterjed Afganisztánra és
>>           bejön a
>>           > Szovjetunió iszlám vallású tagköztársaságaiba .
>>           >
>>           > Üdv. Egon
>>           >
>>           > 2021.09.02. 8:13 keltezéssel, Szabó
>>           > Lilla írta:
>>           >
>>           >
>>           >
>>           > Kedves Egon, ill. Többiek.
>>           > Azt szeretném kérdezni, arra nem nagyon emlékszem, hogy
>>           > anno az oroszok (1980-as évek?) miért vonultak be
>>           > Afganisztánba?
>>           > Nagyon köszönöm,
>>           > Lilla
>>           >
>>           >
>>           >_______________________________________________
>>           Grem mailing list
>>           Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>>           http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>         
>>       
>>       
>>       
>>       _______________________________________________
>> Grem mailing list
>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>
>>     
>>    
>> 	
>>       
>> 		Mentes a vírusoktól. www.avast.com 		
>> 	
>>
>>
>>
>> _______________________________________________
>> Grem mailing list
>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>>
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem

-- 
Ezt az e-mailt az Avast víruskereső szoftver átvizsgálta.
https://www.avast.com/antivirus



További információk a(z) Grem levelezőlistáról