[Grem] Köztéri zene és joguralom

Sziklay Levente lsziklay at freemail.hu
2021. Sze. 3., P, 14:57:07 CEST


Kedves Mőci, Egon, Balázs!
Találós kérdés írásoddal kapcsolatban:
"Vannak még bírák Berlinben!" 
Ki tudja, mire vonatkozik?
Üdv
L.


Reinisch Egon <reinisch at t-online.hu> írta:
>
>  
>    
>  
>  
>    Kedves Lista !
>    Afganisztán történetét akkor részletes végig tudjuk olvasni hála
>      Leventének és immár Balázs .
>    Én viszont néhány elvi vonatkozást fogok ismertetni  a jövőben :
>    A USA (és a NATO) művelet azért nem sikerült Afganisztánban (és
>      Vietnámban de Cubában is ezét omlott össze az USA barát Batista
>      rendszer  ) sem mert abszolút korrupció volt jelen mindkét
>      országban amit a dollár milliárdok megérkezése csak fokozott .
>    De tudjuk-e egyáltalán mi a korrupció és melyik az egyetlen
>      rendszer amely valamennyire képes a korrupciót kordában tartani ?
>    Két féle rendszer létezik ebből a szempontból a joguralom és az
>      intézményi részben személyfüggetlen rendszer ebben és a személyes,
>      személy függő rendszer ezt külföldön perszonális rendszernek
>      hívják és ez maga baksis rendszer ez nem működik úgyhogy a
>      tisztviselő csak a fizetésért dolgozik .
>    A teljes  joguralom csak Európában alakult  ki (hosszabb időre
>      másutt ez mindig elbukott ahol ma létezik az európai minta
>      szerinti )ez volt többek között a régi európai siker titka .Az USA
>      pont azon szállt el valójában hogy képtelen volt egy joguralmi
>      rendszert kiépíteni (ez ember feletti feladat lett volna )és
>      automatikusan a helyi haduraknak és főnököknek fizetett azért hogy
>      minimálisan béke legyen az országban ami persze állandó szolid
>      háborút jelentett .A meghirdetett választások és parlamentáris
>      kísérletek csak egy Patyomkin faluként léteztek és csak addig amíg
>      az USA hadereje jelen volt .
>    
>    Emlékeztek Szent Lajos királyra :annyira állandó hétköznapi
>      háború volt béke időben a Francia Királyságban a hadurak között
>      hogy el kellett rendelni egy béke időszakot,Ez így volt a legtöbb
>      európai feudális országban :Treuga Dei .Isteni fegyvernyugvás
>      ,legalább az egyházi ünnepeken vagy egy hosszabb időszakban .
>    Tehát Afganisztán most tart ott ahol Európa tartott több száz 
>      vagy éppen ezer évvel ezelőtt .
>    Folyt .köv.
>    
>    Üdv. Egon
>    
>    2021.09.03. 8:25 keltezéssel, Szabó
>      Lilla írta:
>    
>    
>      
>      Kedves Mindenki,
>        Nagyon köszönöm a válaszokat és
>          hozzászólásokat!!!, azért várom Levente ígért folytatását,
>          amikor lesz rá ideje.
>        Köszönök mindent,
>        Az Úr áldjon Benneteket!
>        Szeretettel Lilla
>      
>      
>      
>        VASARHELYI Balazs vasarhelyib at freemail.hu>
>          ezt írta (időpont: 2021. szept. 3., P 7:19):
>        
>        A '80-as
>          Szovjet bevonulásra olvastam egy magyarázatot, amit teljesen
>          el tudok fogadni. Röviden a gondolatmenetek:
>          
>          1) Stratégiai helyzet
>          - a perzsa sah teljes mértékben kiszolgálta az USA-t,
>          - Irán a kétpólusu rendszerben létfontosságú helyen volt,
>          mivel innen lehetett legjobban a Szovetúniót megfigyelni
>          ("lágy felénél")
>          - a sah bukásával az amerikai megfigyelőknek el kellett
>          hagyniuk az országot 
>          - következő stratégiai pont Afganisztán, ahonnan a szovjetek
>          megfigyelhetőek voltak
>          - ebből következik: ha Szovjetúnió nem vonul be Afganisztában,
>          akkor amerika vonult volna be. Azaz ez egy megelző bevonulás
>          volt (teljesen logikusan)
>          
>          
>          2) Földrajzi ok
>          Szovjetúniónak (orszoknak) nincs meleg tengeri kikötője. 
>          Ettől a ténytől a mai napig "szenved". (lsd: szíriai Lathakia
>          kikötőért bevonult Szíriába)
>          A további cél igazából Gwadar (Pakisztán) kikötője volt. A
>          sakkjátszma első lépése volt.
>          
>          A két ok erősítette egymást.
>          
>          VB
>          -------- Eredeti levél --------
>          Feladó: Sziklay Levente lsziklay at freemail.hu
>          (Link -> mailto:lsziklay at freemail.hu)
>          >
>          Dátum: 2021 szeptember 2 21:40:50
>          Tárgy: Re: [Grem] Köztéri zene
>          Címzett: grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>          (Link -> mailto:grem at turul.kgk.uni-obuda.hu)
>          Kedves Lilla!
>          Kicsit bővebben:
>          Afganisztán különböző nemzetiségű törzsek hazája. A szomszédos
>          birodalmak - Irán, Oroszország, brit India szorításában és
>          annak hatására jött létre. Ha nem volt elég erős az uralkodó,
>          akkor elzavarták/és vagy megölték/ esetleg megvakították.
>          Az angolok két afgán háborúban szenvedtek vereséget.
>          Mindkétszer trónviszályba avatkoztak be, egyik sem sikerült.
>          Közben a cári Oroszország egyre jobban terjeszkedett Közép -
>          Ázsiában, ami a briteknek egyre nagyobb fejfájást okozott a
>          XIX.században. Ez volt a Nagy Játszma. Az afgán uralkodó
>          udvarában megjelentek orosz diplomáciai képviselők stb.
>          A végeredmény egy megállapodás lett az oroszok és a britek
>          között a befolyási övezetek elhatározására, a térképen ekkor
>          húzták meg a Durandt- vonalat, mely a brit befolyási övezet
>          határa lett.
>          Ez azért fontos, mert ez ma a tényleges határ Afganisztán és
>          Pakisztán között, mely többnyire pasthun etnikumhoz tartozó
>          törzseket vág ketté.
>          A nagyhatalmi megegyezés vonalát Pakisztán a határának tartja,
>          a helyi törzsi népességet nem nagyon érdekli, és semelyik
>          afgán kormány nem fogadta el - ez fontos lesz a későbbiekben,
>          de egy másik történet.
>          A nagyhatalmi megegyezés adta a szükséges stabilitást
>          Afganisztán létének.
>          Ez kitartott a 70-es évekig, viszonylagos modernizációval. A
>          központi hatalom lényegében Kabulban tudott korlátok nélkül
>          irányítani. Vannak képek és videók a 70-es évekből
>          miniszoknyás afgán lányok és nők, amerikai és nyugat-európai
>          hippi turisták stb...
>          Folyt. Köv
>          "Szabó Lilla" szabolilla11 at gmail.com>
>          írta:
>          >Nagyon köszönöm Egon!LillaReinisch Egon reinisch at t-online.hu>
>          ezt írta (időpont: 2021. szept. 2., Cs 8:25):
>          >
>          >
>          >
>          >
>          > Kedves Lilla !
>          > Először is a szovjetek bármit elfoglalta amit lehetett -
>          >
>          > -de a közvetlenen előzmény az volt ,hogy 1979 ben
>          Hafizullah Amin
>          > már erős iszlám színezetben megdöntötte a szovjet barát
>          Taraki
>          > féle kormányt és Brezsnyevék úgy gondolták ,hogy az iráni
>          iszlám
>          > forradalom gyengítettlenül átterjed Afganisztánra és
>          bejön a
>          > Szovjetunió iszlám vallású tagköztársaságaiba .
>          >
>          > Üdv. Egon
>          >
>          > 2021.09.02. 8:13 keltezéssel, Szabó
>          > Lilla írta:
>          >
>          >
>          >
>          > Kedves Egon, ill. Többiek.
>          > Azt szeretném kérdezni, arra nem nagyon emlékszem, hogy
>          > anno az oroszok (1980-as évek?) miért vonultak be
>          > Afganisztánba?
>          > Nagyon köszönöm,
>          > Lilla
>          >
>          >
>          >_______________________________________________
>          Grem mailing list
>          Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>          http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>        
>      
>      
>      
>      _______________________________________________
>Grem mailing list
>Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>
>    
>   
>	
>      
>		Mentes a vírusoktól. www.avast.com 		
>	
>
> 
>
>_______________________________________________
>Grem mailing list
>Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
>


További információk a(z) Grem levelezőlistáról