[Grem] Barsi Balázs atya prédikációjának gondolatai a pasaréti ferenceseknél tartott aranymiséjén

[Emoke Greschik]

 A templom az a hely, ahol Isten szeretetén megrendülünk – Barsi Balázs
aranymiséje Pasaréten
Megszentelt élet <https://www.magyarkurir.hu/megszentelt-elet> – 2021.
október 15., péntek | 20:18

https://www.magyarkurir.hu/hirek/a-templom-az-hely-ahol-isten-szereteten-megrendulunk-barsi-balazs-aranymiseje-pasareten
28
Barsi Balázs aranymisét mutatott be a budapest-pasaréti Pádauai Szent
Antal-plébániatemplomban október 14-én, a templom felszentelésének 87.
évfordulóján. Balázs atya papságának első éveiben ezen a plébánián szolgált.

Pasaréten a napokban fejeződött be a templom és a rendház felújítása. A 87
éves épület szentelésének évfordulóján Barsi Balázs prédikációja* az Isten
és ember találkozásának helyéről különösen aktuális volt a megújult
plébániatemplomban.*

Az aranymisés pap mellett koncelebrált Kálmán Peregrin OFM plébános,
Dobszay Bence OFM házfőnök, Andor György Károly OFM, Lengyel Donát OFM,
valamint szolgálatot teljesített Barcza Máté állandó diakónus.

A szentmise elején a hívek részéről *Balázs atyát egy olyan férfi
köszöntötte, aki ministránsként szolgált az ötven évvel ezelőtti újmiséjén*.
*Megköszönte az ünnepeltnek azt a munkát, amit a magyar egyházért végzett,
és hogy novíciusmesterként annyi testvért indított útjára.*

Barsi Balázs kiemelte, mennyire csodálatos dolog láncszemnek lenni az élet
szakadatlan láncolatában. Az atyaság olyan, mint az apaság, amelyben kapjuk
az életet és továbbadjuk. A könyörgésben *imádkozott azért, hogy Isten
adjon szent életű munkásokat az aratásába.*

*Az olvasmány a Teremtés könyvéből hangzott el. Jákob egy kőre lehajtva
fejét álmot látott, melyben Isten angyalai fel-le járnak a létrán. Az Úr
ígéretet tesz, hogy a földet neki és utódainak adja, oltalmazza őt és nem
hagyja el. Jákob ébredése után félelmet érzett, és megkente a követ olajjal
annak jeleként, hogy megtapasztalta Isten jelenlétét a helyen*.

*Szent Lukács evangéliumából a Zakeusról szóló szakaszt olvasták fel annak
az ígéretével, hogy „az Emberfia azért jött, hogy megkeresse és üdvözítse,
ami elveszett.”*

*Barsi Balázs a prédikációja elején hangsúlyozta: templomszentelést
ünnepelünk, de Isten olyan világot akart, amiben nincs templom*. A
Jelenések könyvében sem olvasunk templomról. Amikor Isten megteremtette
Ádámot, vele együtt gondolta el a csillagvilágot, és minden együtt mondta
Istennek, hogy „szeretlek”. *Nem volt semmi sem profán, minden szent volt
ebben a paradicsomi állapotban.*

*Templom volt a létezés, Isten és ember együtt volt.*

Isten nem teremtett tőle elszakadt embert,* de az ember szakított* *
Isten**nel,
elbújt, mert rádöbbent mezítelenségére. *Ádám érzéseit mi is átéljük,
hiszen az ő gyermekei vagyunk.

*Mi is hajlamosak vagyunk Isten elől bujdokolni,** mégis igazából arra
vágyunk, hogy megkeressen minke*t. „Elbújtam, mert félek, de nem csak
félek, mert hallom a lépéseit” – érezzük Ádámmal.

Isten ekkor is megszólította a bokorba bújt embert, aki tulajdonképpen
attól rettegett, hogy ő nem Isten. Az előle bujkáló ember számos helyen
megérzi Isten jelenlétét, és szentként jelöli meg azt a helyet.

Balázs atya megemlítette, hogy *Marx a félelemre, a rettegésre vezette
vissza **a vallást.* A pogány szentélyek építésében valóban közrejátszott a
félelmetes istenkép. Az ember szinte védekezésképp megadta az áldozatot a
pogány istenségnek annak reményében, hogy hagyja őt élni. *Nem szabad a
vasárnapi szentmisét ilyen módon megélnünk *– figyelmeztetett a szónok.

*A bábeli torony esetében az emberiség megismételte Ádám vétkét: be akarta
fogni **az Istent.** Fel akart menni **az égig*, ahol az ég és föld
egyesülésének kápolnája van. A mai meditációs módszerek is erre tesznek
kísérletet, de nem vagyunk egyek Istennel*. Isten válasza a bábeli templom
építésére azonban az, hogy belép a történelembe, és megszólítja Ábrahámot.
Egy csodálatos világot ígér neki, tejjel-mézzel folyó földet, áldást, és
még annál többet is: önmagát.*

Amikor Jákob álmát leírták, a próféták tanítása nyomán már tudták, hogy
nincs semmilyen létra: Isten nem fent, hanem mindenek fölött, mindeneken
kívül és mindeneken belül van – folytatta beszédét Barsi Balázs.

*Jákob tulajdonképpen megálmodta Jézust: „Én vagyok az út”, vagyis a létra.
**Senki nem fog felmenni az égbe, az embernek lehetetlen üdvözülni.* *Semmilyen
meditációs módszer és semmiféle erkölcsi törekvés önmagában nem* *üdvözít.
Isten maga jött értünk a názáreti Jézusban.*

Balázs atya elmondta, a sümegi templom kórusán van egy bekeretezett,
gyöngyökkel kirakott lábnyom latin felirattal: „A mi Urunk, Jézus Krisztus
lábnyoma az Olajfák hegyén.” Ez persze nevetségesnek tűnhet, de a lényeg
mégiscsak az, hogy Jézus emberré lett, valóban volt lábnyoma, a lépéseit
hallották. Benne össze van kötve az ég és a föld.

*Jákob tehát megálmodta Krisztust, és emiatt megrendült, de ez nem jelenti
azt, hogy megijedt vagy rettegett volna. „Milyen félelmetes ez a hely,
valóban itt van Isten háza és a mennyország kapuja!” – kiáltott fel, miután
felébredt, és megtette az első templomszentelést azzal, hogy a követ,
amelyet a feje alá tett, megkente olajjal.*

*A Szentlélek nagy ajándéka az istenfélelem*,* de **ezt az ajándékot**
elherdálta a** nyugati egyház nagy része, ahol a templomoknak többféle
funkciót adnak*. Balázs atya figyelmeztetett, nem szabad a szentmisét
átalakítani, a templomban színdarabot játszani, szórakoztatni, mert ezzel
tönkre tesszük a liturgiát.

*A templom az Isten háza, és a mennyország kapuja, az a hely, ahol
megrendülünk.*

A szentírás beszámol arról, hogy *az asszonyok az üres sírtól félelemmel,
de még nagyobb örömmel távoztak, hiszen ilyen félelmetesen nagy szeretetre
nem számítottak*. A megrendülésre Szent Ferenc San Damianóban átélt
istentapasztalatát is példaként hozta Barsi Balázs. De mit jelent a
megrendülés? – tette fel a kérdést. – Azt, hogy *az isteni világ annyira
megérintett, hogy úgy nem mehetek tovább, ahogy eddig mentem.*

*Félelmetes a hely, de nem a rettegés miatt, hanem azért, mert a
szeretetnek olyan nagyságát tapasztalom, ami szinte szorongást kelt.*

*Ezért van a tisztítótűz is, ahol addig tisztulunk, amíg ennek a
szeretetnek meg nem adjuk magunkat *– hangsúlyozta a szónok.

*Zakeus egy bűnös gazember volt, nyúzta a népet, a bordái mögött mégis
emberi szív dobogott *– folytatta az evangélium magyarázatával a
szentbeszédét. – *A fügefán elrejtőzött, de látni is akarta Jézust, aki
megpillantva őt, nem lehordta a bűnei miatt, és nem feltételeket szabott
neki, hanem kiválasztotta arra, hogy a zsinógóga elöljárója helyett nála
vacsorázzon és vegyen szállást. Zakeus is megrendült, mert eljött hozzá
Jézus, a szomszéd szobában aludt.*

„Mindennap legyen egy perced, amikor visszagondolsz arra, amikor
megérintett az Úr” – buzdított* Balázs atya. Beszédét egy Gyökössy Endrétől
vett feljegyzéssel zárta, melyben a lelkipásztor Mensáros László színészről
ír. A történet szerint 1957-ben börtönbe vetették Mensárost. Három másik
emberrel, egy cigány férfival, egy duhajkodóval és egy katolikus pappal
volt egy zárkában. A pap szőlővel és kovásztalan kenyérrel misézett minden
nap. Amikor az utolsó szem szőlő került sorra, megkérdezte a színészt,
akar-e áldozni. Az sokáig megrendülten hallgatott, majd kimondta: „Akarok!”
Gyökössy szerint ez volt az a többlet, amit mindig ki lehetett hallani a
színész versmondásaiból.*

*A szentmise végén Kálmán Peregrin elmondta, Balázs atyára is igaz, amit
Dosztojevszkij mondott Gogolra: „Mindnyájan az ő köpönyegéből bújtunk elő”.
*Megköszönte ezt a köpönyeget, mely befogadott és oltalmazott, majd békét
és áldást kívánt *az aranymisés atyá*nak, aki r*öviden ezt válaszolta: „Az
a köpönyeg legyen a Szűzanya köpönyege!”*

*Barsi Balázs kézrátétellel aranymisés áldást adott először a
paptestvéreknek, diakónusnak és a szerzeteseknek, majd a hosszú sorban
várakozó híveket is megáldotta kisebb csoportokban.*

*Szerző: Vámossy Erzsébet*

*Fotó: Lambert Attila*

*Magyar Kurír*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20211016/912f2911/attachment.html>