[Grem] Ma Assissi Szt. Ferenc ünnepe / dr. Diós István, Magy. Kat. Lexikon

[Emoke Greschik]

 Assisi Szent Ferenc
Kultúra <https://www.magyarkurir.hu/kultura> – 2021. október 4., hétfő |
6:00
 https://www.magyarkurir.hu/hirek/assisi-szent-ferenc
9
Október 4-e szentje: Assisi Szent Ferenc. Minden idők egyik legnépszerűbb
szentje, már életében legendák születtek róla, alakja számos képzőművészt,
zeneszerzőt, írót, filmrendezőt ihletett meg. XVI. Benedek pápa az
„életszentség óriásának” nevezte.

Ferenc az 1180-as évek elején született Assisiben. Posztókereskedő édesapja
az észak-itáliai város leggazdagabb embere volt, Franciaország iránti
szeretetéből becézte kisfiát, akit Jánosnak kereszteltek, Francescónak,
vagyis kis franciának.

A húszéves Ferenc egy hadjárat során megsebesült, s foglyul ejtették.
Szabadulása után visszatért szülővárosába, és fokozatosan felhagyott a
nagyvilági élettel. Megtérése meghatározó mozzanata volt találkozása egy
leprással, valamint a San Damiano-templomban átélt misztikus élménye,
amikor Krisztus háromszor így szólt hozzá a keresztről: „Ferenc, menj, és
javítsd meg omladozó házamat!”

*Giotto: Szent Ferenc a San Damiano keresztje előtt imádkozik*

1208-ig remeteként élt, majd egyre többen csatlakoztak hozzá. Ő azonban nem
mert a saját elgondolása szerint életszabályt adni társainak, ezért
valamennyien a Szent Miklós-templomba mentek, ahol az oltáron ki volt téve
az evangéliumoskönyv. Ferenc találomra felütötte a könyvet, és erre a
helyre talált: „Ha tökéletes akarsz lenni, menj, add el, amid van, és oszd
szét a szegények között!” (Mt 19,12). Ekkor felkiáltott: „Testvérek! Ez a
mi életünk! Ez a mi regulánk! Menjetek hát, és tegyétek meg, amit
hallottatok!” Mindez 1209. április 15-én történt. Ez a nap a ferences rend
születésnapja.

Néhány év alatt a testvérek száma elérte az ötezret. Ferenc Rómába ment, és
III. Ince pápa jóváhagyását kérte életformájukra. A pápa érezte, hogy
Ferencet Isten világosította meg és indította el útján.

*A legenda szerint III. Ince pápa álmot látott: látta, hogy a lateráni
bazilika összedőlni készül, de egy jelentéktelen kis szerzetes a templom
mellé áll, s miközben ő maga egyre nagyobb lesz, a vállával megtámasztja az
épületet. Néhány nappal később megjelent Ferenc társaival a pápa előtt.
Ekkor hangzott el a felismerés: „Valóban ez az a szerzetes, aki Isten
egyházát megtámasztotta, és megmentette a pusztulástól!”*

Ferenc és szerzetestestvérei az Angyalos Boldogasszony-kápolnában, vagyis a
Porciunkulában telepedtek le. A kápolna körül gallyakból építették a
kunyhóikat a testvérek. Ferenc a szegénységet úgy tekintette, mint
„Krisztus menyasszonyát”.

*A Porciunkula-kápolna*

A Porciunkula-kápolna (a *portiuncula* szó jelentése: „kicsinyke
osztályrész”) Assisitől délre, a városhoz közeli erdőben állt. A 6.
században épülhetett, a 13. század elején a Monte Subasió-i bencések
birtoka volt. Szent Ferenc 1208 körül helyreállította a romos kápolnát,
mely jelentős hellyé vált életében. 1209. február 24-én, Mátyás apostol
ünnepén itt hallotta meg a szegénység evangéliumát (Lk 9,3–5). 1211-ben a
bencések neki ajándékozták. A melléje épített „kolostor” lett a ferences
rend ősi anyaháza. A kápolna körül tartotta évenként, pünkösdkor a rendi
káptalant.

A rend tagjainak száma tovább növekedett. Mikor Assisi egyik nemesi
családjának fiatal leánya, Klára is Ferenc követői közé állt, megszületett
a ferences közösség női ága, a klarisszák rendje.

Ferenc tekintélyét mindenki elismerte, ezért békét tudott közvetíteni a
sokféle háborútól gyötört világban. 1210-ben Assisiben az addig viszálykodó
ellenfelek, Guido püspök és a város vezetői az ő hatására „örök
békeszerződést” kötöttek egymással, Arezzóban pedig megakadályozta a
polgárháborút. A keresztes hadjáratoknak is véget akart vetni, és az
iszlámot nem karddal, hanem prédikációval akarta megtéríteni. Két
sikertelen út után 1219-ben sikerült eljutnia a szaracénok közé. A szultán
megcsodálta ezt a rendkívüli embert, meghallgatta a prédikációját, de a
megtérésre nem volt hajlandó. 1220-ban Ferenc a Szentföldre is ellátogatott.

*A szent sok békeszerzésének egyik különleges esete maradt fenn a gubbiói
farkas legendájában. Gubbio környékén egy rendkívül vad farkas
garázdálkodott. Kegyetlenül pusztított, széttépett állatokat és embereket
egyaránt, és az egész vidék rettegett tőle. Ferenc minden figyelmeztetés
ellenére odament a vadállathoz, és így beszélt hozzá: „Igen nagy bajokat
okoztál, megérdemelnéd, hogy úgy bánjanak el veled, mint a gonosztevőkkel,
azaz kivégezzenek. Ellenségeddé tetted az egész várost. Én azonban
szeretnék békét kötni közted és köztük.” Akkor a rettenetes vadállat magába
szállt, követte Ferencet, és bement vele együtt a városba. Ott a piacon, az
egész nép jelenlétében ünnepélyesen megkötötték a békét.*

Ferenc megtérése pillanatától haláláig odaadó tisztelettel követte és
hirdette a megfeszített Krisztust. 1224-ben, a Szent Kereszt
felmagasztalásának ünnepén az Alverna-hegyen imádkozott, amikor Krisztus
csodálatos módon megújította szenvedésének jegyeit, a szent sebeket
szolgájának testében.

*Giotto: Szent Ferenc stigmatizációja*

Szent Ferenc nem volt tudós, mégis olyannyira magában hordozta a Szentírás
szellemét, hogy művelt teológusok csodálkoztak el a
szentírás-magyarázatain. Egy domonkos teológus így nyilatkozott róla:

Ennek az embernek a teológiája tisztaságával és emelkedettségével a sas
szárnyalásához hasonlít, amihez mérten a mi tudományunk hason csúszik a
földön.”

*Assisi szentjének tiszta lelkében háborítatlan öröm lakozott. A tökéletes
öröm titkáról így tanított, amikor egy téli reggelen a Porciunkula felé
tartottak: „A testvérek jó példája, a csodatevő erő, a betegek gyógyítása
és a halottak feltámasztása – nagy dolgok ezek, Leó testvér! De mindennél
több a tökéletes öröm. Nem található az sem a tudományban, sem a nyelvek
adományában, sem a nagy prédikálótehetségben, és mégis az egész világot meg
lehet vele téríteni. S ha mi most megérkezünk a Porciunkulához, és várnunk
kell a kapu előtt az esőben és a hidegben, mert a kapus megvárakoztatja a
hívatlan vendégeket, és mi ezt türelemmel elviseljük – ó, Leó testvér,
írjad csak –, ebben áll a tökéletes öröm! És ha a további zörgetésünkre a
kapus furkósbottal kirohan, megragadja a kapucninkat, a földre ránt, és a
hóban tetőtől talpig jól elver minket, ha mi ezt is türelemmel és Krisztus
szenvedésére gondolva zokszó nélkül el tudnánk viselni – írjad csak, Leó
testvér –, ebben áll a tökéletes öröm!”*

Ferencben mély tisztelet és csodálat élt Isten teremtett világa iránt.
Költeménye, a *Naphimnusz*
<https://www.magyarkurir.hu/hirek/a-het-verse-assisi-szent-ferenc-naphimnusz>
nem
pusztán gyönyörködés a természet szépségeiben, hanem Ferenc belső lelki
érésének gyümölcse.

II. János Pál pápa 1979-ben az ökológiával foglalkozók védőszentjévé
nyilvánította Szent Ferencet.

*Giotto: Szent Ferenc a madaraknak prédikál*

„Szent Ferenc a teremtés sértetlensége iránti mély és őszinte tisztelet
példáját kínálja a keresztények számára. Mint a szegények barátja, aki
szeretetben élt Isten minden teremtményével, Szent Ferenc az egész
teremtést – állatokat, növényeket, természeti erőket, sőt, Napfivérét és
Holdnővérét is – meghívta, hogy együtt tiszteljék és dicsőítsék az Urat. Az
assisi nincstelen tanúbizonyságát adja annak, hogy ha békében élünk
Istennel, nagyobb készséggel fogjuk építeni a békét az egész teremtéssel
is, ami elválaszthatatlan a népek közötti békétől.”

(II. János Pál pápa: *Az ökológiai válság: közös felelősségünk. Üzenet a
béke világnapjára.* *1990. január 1.*)

* * *

„Szent Ferenc misztikus volt, zarándok, aki egyszerűen és csodálatos
összhangban élt Istennel, másokkal, a természettel és önmagával. […] Ferenc
valahányszor nézte a napot, a holdat vagy akár a legkisebb állatokat,
mindig énekelni kezdett, és dicsérő énekébe az összes teremtményt bevonta.
[…] számára valamennyi teremtmény fivér és nővér volt, aki
szeretetkapcsolatban állt vele. Ezért feladatának érezte, hogy mindennek
gondját viselje, ami csak létezik. […] Szent Ferenc szegénysége és
egyszerűsége nem merőben külső aszketizmus volt, hanem valami gyökeresebb:
lemondás arról, hogy a valóságot puszta használati tárggyá alakítsa, amely
felett rendelkezni lehet. […] Szent Ferenc – hűen a Szentíráshoz – azt
javasolja, hogy a természetet olyan ragyogó könyvnek tartsuk, amelyen
keresztül Isten beszél hozzánk, az ő szépségéből és jóságából tükröz vissza
nekünk valamit. ”

(Ferenc pápa: *Laudato si’*)

Halála előtt Ferenc megáldotta testvéreit, felolvastatta Jézus
búcsúbeszédét, és még egyszer átnyújtott a jelenlévőknek egy-egy falat
kenyeret. Ezután megkérte őket, hogy vetkőztessék le, és fektessék le a
puszta földre – azt akarta, hogy a végső szegénység legyen a halotti
ruhája. A halált „Isten hozott, Halál testvér!” felkiáltással fogadta, és
énekelve adta vissza lelkét az Úrnak 1226. október 3-án a Porciunkulában.

*Giotto: Szent Ferenc halála*

Alig két évvel később IX. Gergely pápa a szentek sorába iktatta. Ünnepét
azonnal felvették a római naptárba, október 4-i dátummal.

*I**stenünk, te megadtad Assisi Szent Ferencnek, hogy a szegénységben és
alázatosságban Krisztushoz váljék hasonlóvá. Tégy készségessé minket, hogy
mi is az ő útján járva kövessük Fiadat, és örvendező szívvel veled
egyesüljünk! A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és
uralkodik a Szentlélekkel egységbe, Isten mindörökkön örökké. Ámen.*

*Forrás*
*Diós István: A szentek élete*
*Magyar katolikus lexikon*

*Magyar Kurír*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20211004/1268e902/attachment.html>