[Grem] Az arsi plébános megmutatta, hogyan lehet a lelkeket sikerrel elvezetni Istenhez

Emoke Greschik greschem at gmail.com
2021. Okt. 3., V, 21:43:55 CEST


 Isten csak 1-ig tud számolni
https://katolikus.ma/isten-csak-1-ig-tud-szamolni/

2021-09-29

*Felejtsétek el a szinódusi és egyéb tévutakat – Az arsi plébános már a 19.
században megmutatta, hogyan lehet a lelkeket sikerrel elvezetni Istenhez.
– Roland Noé írása*

Felejtsétek el az egyházi statisztikákat! *Isten amúgy is csak 1-ig tud
számolni.* Néhány hete ismét közzétették az egyes németországi egyházmegyék
statisztikáit, amire a média lázas izgalommal, az Egyház képviselői és
mások pedig rendre felületes magyarázkodással reagáltak. Hadd áruljak el
egy titkot: A Jóistent szemernyit sem érdekli a statisztika, hiszen amúgy
sem tud 1- nél tovább számolni. Akarom mondani: Neki csak az egyéni,
személyes lélek számít. Sokan azok közül, akik Németországban, Ausztriában
és Svájcban papíron még mindig katolikusok, szívükben feltehetően már rég
nem azok.

Ezt jelzi az istentiszteleteket látogatók ijesztően alacsony száma. Sajnos
nem tudok szabadulni attól a benyomástól, hogy az Egyház némely képviselője
úgy fél a díszletek mögé pillantani, mint az ördög a szenteltvíztől, s nem
is igen akar változtatni a jelenlegi állapoton, hacsak nem újra és újra a
mindenkor téves módszerekkel próbálkozva.

*Egyetlen releváns kérdés létezik: Hogyan találhat rá az ember
Istenre?* Előrebocsátok
valamit: igen valószínűtlen, hogy szinódusi tévutakkal, vitakörökben folyó
ötleteléssel és különféle értekezletekkel sikerülhet. Talán inkább
tágítanunk kellene a látókörünket, s visszatekintenünk a gyökereinkre. *Nemrég
ünnepeltük a katolikus Anyaszentegyház egyik igen nagy szentjének, az arsi
szent plébánosnak ünnepnapját. Vianney János Mária* – sok más szenttel
együtt – megmutatta, mit kell tenni azért, hogy a lélek megtalálja az
Istenhez vezető utat.*

Pillantsunk vissza az Úr 1818. esztendejére! *Egy ködös, hideg februári
napon Vianney János Mária útra kel, hogy Franciaország egyik
legjelentéktelenebb falujában meggyújtsa „Krisztus világosságát”. A közelbe
érkezvén találkozik Antoine Givre pásztorfiúval, aki útba igazítja Ars
felé: ‘tu m’as montré le chemin d’Ars; je te montrerai le chemin du ciel’.
(Te megmutattad nekem az Ars-ba vezető utat, én pedig meg fogom mutatni
neked a mennyországba vezetőt.) Sok évvel később, nem sokkal a szent halála
után Antoine is a mennyekbe vezető útra lép.*

*A plébános a falut megpillantva elcsodálkozik: „Milyen kicsi!“, *és máris
elragadja azon látomások egyike, amelyek aztán folytonos megvilágosodást
hozva végigkísérik életét. *A következő szózatot hallja: „Ez a plébánia nem
lesz képes befogadni mindazokat, akik majd egyszer ide özönlenek.“ **A
templom* *láttán valósággal megijed*: *az oltár dísztelen, az örökmécses
kialudt, jóllehet a Legszentebb még ott rejtezik a tabernákulumban. *János
Mária az oltárlépcsőre veti magát, és megérkezésének napján máris hosszú
imádságba mélyed. *Attól kezdve Ars-ban minden nap van szentmise.* *Eleinte
csak egész kevesen jönnek,* *de a mód, ahogy a misét celebrálja, kezdettől
fogva megindítja a híveket. Vianney tudja, hogy egyházközségét rá kell
vennie a megtérésre. Erre azonban csak Isten képes, Tőle kell kiimádkozni.*

*Innét kezdve a templom az első számú otthona. Tíz évig szinte éjjel-nappal
ott imádkozik a szent: már hajnali négykor a tabernákulum előtt térdel,
ezen felül engesztelő gyakorlatokat végez az egyházközség
megtéréséért.* *Később
egy alkalommal így válaszol **arra a kérdésre, **hogyan lehet helyes útra
téríteni a lelkeket:* *„Az ördög vajmi keveset törődik a vezeklőostorral és
a vezeklés más eszközeivel. Az ételtől, italtól és alvástól való
megtartóztatás viszont az őrületbe kergeti. Semmitől sem fél jobban az
ördög – s nincs, ami Istennek tetszőbb.“*

*Vianney János Mária mégis végiglátogatja a plébánia területén élőket, és a
beszélgetések kötetlen légkörében mindannyiszor megpróbálja Istenre terelni
a szót. Gondoskodik az egyházközség koldusairól és szegényeiről, később
szegényházat is épít. A családokat közös imádságra buzdítja, előnyben
részesítve a rózsafüzért. További fontos „stratégiai“ tevékenysége a
gyermekekkel való foglalkozás. „Milyen jó lehet a Jóisten, ha már a
plébánosunk is ilyen jó hozzánk!“ **– lelkendezik édesanyjának a
boldogságtól sugárzó, tizenkét esztendős Katharina Lassagne*, aki később a
plébános által létesített új iskola vezetője lesz. A *La Providence*
(Gondviselés) nevet viselő leányintézetben hangzottak el a szent híres
katekézisei is.

*Ars plébánosa mégis a gyóntatás révén vált világhírűvé*. *Kezdettől fogva
a rendszeres gyónásra biztatta híveit, és az évek során híre ment, hogy e
rendkívüli gyóntató rendelkezik a szívekbe látás adományával. *Ars-ba
érkezése után néhány évvel már *napi tizenöt-tizenhat órát gyóntatott, amit
csak röviden szakított meg a zsolozsma imádkozása, egyéb vallásos
kötelezettségek teljesítése és a napi hitoktatás kedvéért.* Rendszerint *már
éjjel egykor vagy kettőkor felkelt, hogy a gyónni szándékozókat
megszabadíthassa bűneik súlyától*.

*Az egyházközség végleges megtérésére azonban csak 10 év elteltével kerül
sor, amikor elcsitulnak a plébános személye elleni jelentős támadások
*– *megrágalmazták,
hogy törvénytelen gyermeke van *– és vége lesz az egyházközséget ért súlyos
megrázkódtatásnak. *Egy misszió alkalmával majdnem az egész falu meggyónt
és megvallotta bűneit. *„Ars már nem Ars!“ – jelenthette ki 1828-ban. *Talán
ideje volna újra felfedeznünk Ars felfoghatatlanul hatékony „titkát”, hogy
a lelkeket Istenhez vezethessük. *Ki tart velem?

* „Gondolom, szeretnétek megtudni milyen a langyos lélek állapota. Nos, a
következő. Egy langyos lélek még nem teljesen holt Isten szemében, mivel a
lelki életét alkotó hit, remény és szeretet nem hunyt ki benne teljesen.
Hite azonban nem buzgó, reménye nem szilárd és szeretete nem lángol … Semmi
sem hat rá mélyen. Igaz, meghallgatja Isten szavát, de gyakran untatja.
Kicsit fáradtan hallgatja, kicsit szokásból, mint aki azt gondolja, hogy
már eléggé ismeri, vagy már eléggé megvalósította. A kicsit hosszabb imától
irtózik.”* [Az idézet fordításának forrása: *Gérard Rossé*: A *szent
plébános*. Vianney *Szent* János élete és gondolatai. Ford. Puskely Mária.
OMC, 1987]


*Fordította: Vágyi Vata Mihály*Forrás: kat.net <https://kath.net/news/75928>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20211003/c4bae49b/attachment.html>


További információk a(z) Grem levelezőlistáról