[Grem] ma Bld. Gizella királyné ünnepe

[Emoke Greschik]

 Boldog Gizella királyné
https://www.magyarkurir.hu/hirek/boldog-gizella
Szent István király hitvesére, első koronás királynénkra, Szent Imre herceg
édesanyjára emlékezünk liturgikus emléknapján, május 7-én.

*Gizella bajor hercegnő, II. Henrik bajor herceg és Gizella burgundiai
hercegnő leánya, II. Henrik német-római császár húga, 980 körül született
Passauban. A** mélyen hívő Gizella kolostorba akart lépni, ám amikor Géza
fejedelem 995-ben megkérte kezét fia számára, Szent Adalbert püspök
biztatására beleegyezett a házasságba. A főpásztor megértette vele, hogy
jobban tetszik Istennek, ha közreműködik egy nép megtérésében, *mint ha
kolostori elvonultságban él.

A tervezett házasságot *a bajor hercegnő nagynénje, Gerberga apátnő
ellenezte: helytelenítette, hogy unokahúgát politikai okok miatt veszélynek
tegyék ki a „barbár herceg” oldalán; hiába utaltak arra, hogy István már jó
keresztény, és ígéretet tett egész népe megtérésére*. Végül Henrik meghívta
Istvánt Bajorországba, aki már az első találkozásnál lefegyverezte az
apátnőt előkelő, udvarias és őszinte viselkedésével. Gerberga azonban a
krónikás szerint még egy utolsó próba elé állította őt: hosszú ideig
halogatta a találkozást István és Gizella között, majd úgy rendezte, hogy
István a kolostorkertben lássa meg először Gizellát, aki éppen térden állva
imádkozott egy szobor előtt. Tudni akarta, hogyan viselkedik a „barbár”.
István félretette fegyverét, észrevétlenül Gizella mögé lopózott, meghajolt
a szobor előtt, és mozdulatlan maradt, míg Gizella be nem fejezte
ájtatosságát. Önuralmával Gerberga utolsó ellenállását is megtörte.

*István és Gizella esküvőjét 996-ban tartották német földön, ezt követően
Gizella követte urát Magyarországra. Gyermekeik közül csak Imre herceg érte
meg a felnőttkort.*
*Korabeli források szerint kölcsönös tisztelet, megértés és tapintat
jellemezte a királyi pár kapcsolatát. Gizella Veszprémben élt, itt
székesegyházat és apácazárdát is alapított, de sokszor elkísérte férjét
nehéz útjaira. Közreműködött az esztergomi és somlyóvásárhelyi zárdák
alapításában is, a jótettek gyakorlásában fáradhatatlan volt, segítő kezet
nyújtott a szükséget szenvedőknek. *

Szent István törvényei szerint az országos ügyek mellett a* magyar királyné
kötelességei közé tartozott a liturgikus textíliák elkészítése is. Ha
minden templomnak csak egy-egy rend öltözetet juttattak is az öt liturgikus
színben, csupán ez körülbelül kétezer miseruhát jelentett. Gizellától,
illetve szoros környezetéből származik az a székesfehérvári Szűz
Mária-templomnak adományozott aranyfonallal hímzett selyemszövet miseruha,
melyből a 12. században elkészült a koronázási palást. A* paláston István
király, Imre herceg és Gizella királyné is szerepel – ez az egyetlen,
hímzés formájában fennmaradt, hitelesnek minősíthető ábrázolás a királyi
családról.

A királyné István király halála után összetűzésbe került az új királlyal,
Orseolo Péterrel annak kormányzati hibái miatt. Péter megfosztotta Gizellát
hatalmától, elvette javait, és házi őrizetben tartotta, ahonnan végül
sikerült megszöknie. Visszatért Bajorországba, és szerzetes, később apátnő
lett a passaui bencés nővérek kolostorában. Itt hunyt el május 7-én,
valószínűleg 1059-ben. A zárda templomában helyezték örök nyugalomra. Sírja
búcsújáró hely. Tisztelete Magyarországon már a 12. századtól kimutatható.
A veszprémi Szent Mihály-bazilikában és a budapesti Szent
István-bazilikában őrzik egy-egy csontereklyéjét.

*Gizellát hivatalosan nem avatták boldoggá. A passaui püspökség 1975
áprilisában beadott kérésére a Szentszék engedélyezte emléknapján a saját
könyörgés használatát. A Rítuskongregáció elnöke az engedélyt megadó
okmányban „Sancta Gisela” néven említi királynénkat.*

*Urunk, Istenünk, te megtanítottad Boldog Gizellát, hogy már itt a földön
országodat keresse és az élet különféle útjain neked szolgáljon.
Közbenjárására engedd, hogy hivatásunkban hűségesek maradjunk és egykor
beléphessünk a megígért országba. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad
által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten
mindörökkön örökké. Ámen.*

*Forrás*
*Diós István: A szentek élete*
*Magyar katolikus lexikon*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20210507/c4727bdb/attachment.html>