<div dir="ltr">
<h1 class="gmail-cim">Boldog Gizella királyné</h1><div class="gmail-datumsav"><div class="gmail-ikonok"><a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/boldog-gizella">https://www.magyarkurir.hu/hirek/boldog-gizella</a> </div></div><div class="gmail-kozepre"><a class="gmail-fokep" rel="lightbox['g61031']"><span class="gmail-galcount" title="5 kép a galériában, kattintson!"></span></a></div><h3 class="gmail-lead"><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Szent
 István király hitvesére, első koronás királynénkra, Szent Imre herceg 
édesanyjára emlékezünk liturgikus emléknapján, május 7-én.</span></h3><div class="gmail-contentsav"><p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Gizella
 bajor hercegnő, II. Henrik bajor herceg és Gizella burgundiai hercegnő 
leánya, II. Henrik német-római császár húga, 980 körül született 
Passauban<span style="background-color:rgb(255,242,204)">. A</span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> mélyen hívő Gizella kolostorba akart lépni, ám amikor Géza 
fejedelem 995-ben megkérte kezét fia számára, Szent Adalbert püspök 
biztatására beleegyezett a házasságba. A főpásztor megértette vele, hogy
 jobban tetszik Istennek, ha közreműködik egy nép megtérésében, </b></span>mint ha 
kolostori elvonultságban él.</p>
<p>A tervezett házasságot <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a bajor hercegnő nagynénje, Gerberga apátnő 
ellenezte: helytelenítette, hogy unokahúgát politikai okok miatt 
veszélynek tegyék ki a „barbár herceg” oldalán; hiába utaltak arra, <span style="background-color:rgb(255,242,204)">hogy
 István már jó keresztény, és ígéretet tett egész népe megtérésére</span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">.</span> 
Végül Henrik meghívta Istvánt Bajorországba, aki már az első 
találkozásnál lefegyverezte az apátnőt előkelő, udvarias és őszinte 
viselkedésével. Gerberga azonban a krónikás szerint még egy utolsó próba
 elé állította őt: hosszú ideig halogatta a találkozást István és 
Gizella között, majd úgy rendezte, hogy István a kolostorkertben lássa 
meg először Gizellát, aki éppen térden állva imádkozott egy szobor 
előtt. Tudni akarta, hogyan viselkedik a „barbár”. István félretette 
fegyverét, észrevétlenül Gizella mögé lopózott, meghajolt a szobor 
előtt, és mozdulatlan maradt, míg Gizella be nem fejezte ájtatosságát. 
Önuralmával Gerberga utolsó ellenállását is megtörte.</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>István és Gizella esküvőjét 996-ban tartották német földön, ezt 
követően Gizella követte urát Magyarországra. Gyermekeik közül csak Imre
 herceg érte meg a felnőttkort.</b></span></p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Korabeli források szerint kölcsönös tisztelet, megértés és tapintat 
jellemezte a királyi pár kapcsolatát. Gizella Veszprémben élt, itt 
székesegyházat és apácazárdát is alapított, de sokszor elkísérte férjét 
nehéz útjaira. Közreműködött az esztergomi és somlyóvásárhelyi zárdák 
alapításában is, a jótettek gyakorlásában fáradhatatlan volt, segítő 
kezet nyújtott a szükséget szenvedőknek.
</b></span><p>Szent István törvényei szerint az országos ügyek mellett a<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> magyar 
királyné kötelességei közé tartozott a liturgikus textíliák elkészítése 
is. Ha minden templomnak csak egy-egy rend öltözetet juttattak is az öt 
liturgikus színben, csupán ez körülbelül kétezer miseruhát jelentett. 
Gizellától, illetve szoros környezetéből származik az a székesfehérvári 
Szűz Mária-templomnak adományozott aranyfonallal hímzett selyemszövet 
miseruha, melyből a 12. században elkészült a koronázási palást. A</b></span> 
paláston István király, Imre herceg és Gizella királyné is szerepel – ez
 az egyetlen, hímzés formájában fennmaradt, hitelesnek minősíthető 
ábrázolás a királyi családról.</p>

<p>A királyné István király halála után összetűzésbe került az új 
királlyal, Orseolo Péterrel annak kormányzati hibái miatt. Péter 
megfosztotta Gizellát hatalmától, elvette javait, és házi őrizetben 
tartotta, ahonnan végül sikerült megszöknie. Visszatért Bajorországba, 
és szerzetes, később apátnő lett a passaui bencés nővérek kolostorában. 
Itt hunyt el május 7-én, valószínűleg 1059-ben. A zárda templomában 
helyezték örök nyugalomra. Sírja búcsújáró hely. Tisztelete 
Magyarországon már a 12. századtól kimutatható. A veszprémi Szent 
Mihály-bazilikában és a budapesti Szent István-bazilikában őrzik egy-egy
 csontereklyéjét.</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Gizellát hivatalosan nem avatták boldoggá. A passaui püspökség 1975 
áprilisában beadott kérésére a Szentszék engedélyezte emléknapján a 
saját könyörgés használatát. A Rítuskongregáció elnöke az engedélyt 
megadó okmányban „Sancta Gisela” néven említi királynénkat.</b></span></p>
<p><span style="color:rgb(0,0,255)"><b><em>Urunk, Istenünk, te megtanítottad Boldog Gizellát, hogy már itt a
 földön országodat keresse és az élet különféle útjain neked szolgáljon.
 Közbenjárására engedd, hogy hivatásunkban hűségesek maradjunk és egykor
 beléphessünk a megígért országba. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad
 által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten 
mindörökkön örökké. Ámen.</em></b></span></p>
<p><strong><span style="text-decoration:underline">Forrás</span></strong><br><strong>Diós István: <em>A szentek élete</em></strong><br><strong><em>Magyar katolikus lexikon</em></strong></p></div>

</div>