<div dir="ltr">
<h1 class="gmail-cim">Boldog Gizella királyné</h1><div class="gmail-datumsav"><div class="gmail-ikonok"><a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/boldog-gizella">https://www.magyarkurir.hu/hirek/boldog-gizella</a> </div></div><div class="gmail-kozepre"><a class="gmail-fokep" rel="lightbox['g61031']"><span class="gmail-galcount" title="5 kép a galériában, kattintson!"></span></a></div><h3 class="gmail-lead"><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Szent
István király hitvesére, első koronás királynénkra, Szent Imre herceg
édesanyjára emlékezünk liturgikus emléknapján, május 7-én.</span></h3><div class="gmail-contentsav"><p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Gizella
bajor hercegnő, II. Henrik bajor herceg és Gizella burgundiai hercegnő
leánya, II. Henrik német-római császár húga, 980 körül született
Passauban<span style="background-color:rgb(255,242,204)">. A</span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> mélyen hívő Gizella kolostorba akart lépni, ám amikor Géza
fejedelem 995-ben megkérte kezét fia számára, Szent Adalbert püspök
biztatására beleegyezett a házasságba. A főpásztor megértette vele, hogy
jobban tetszik Istennek, ha közreműködik egy nép megtérésében, </b></span>mint ha
kolostori elvonultságban él.</p>
<p>A tervezett házasságot <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a bajor hercegnő nagynénje, Gerberga apátnő
ellenezte: helytelenítette, hogy unokahúgát politikai okok miatt
veszélynek tegyék ki a „barbár herceg” oldalán; hiába utaltak arra, <span style="background-color:rgb(255,242,204)">hogy
István már jó keresztény, és ígéretet tett egész népe megtérésére</span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">.</span>
Végül Henrik meghívta Istvánt Bajorországba, aki már az első
találkozásnál lefegyverezte az apátnőt előkelő, udvarias és őszinte
viselkedésével. Gerberga azonban a krónikás szerint még egy utolsó próba
elé állította őt: hosszú ideig halogatta a találkozást István és
Gizella között, majd úgy rendezte, hogy István a kolostorkertben lássa
meg először Gizellát, aki éppen térden állva imádkozott egy szobor
előtt. Tudni akarta, hogyan viselkedik a „barbár”. István félretette
fegyverét, észrevétlenül Gizella mögé lopózott, meghajolt a szobor
előtt, és mozdulatlan maradt, míg Gizella be nem fejezte ájtatosságát.
Önuralmával Gerberga utolsó ellenállását is megtörte.</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>István és Gizella esküvőjét 996-ban tartották német földön, ezt
követően Gizella követte urát Magyarországra. Gyermekeik közül csak Imre
herceg érte meg a felnőttkort.</b></span></p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Korabeli források szerint kölcsönös tisztelet, megértés és tapintat
jellemezte a királyi pár kapcsolatát. Gizella Veszprémben élt, itt
székesegyházat és apácazárdát is alapított, de sokszor elkísérte férjét
nehéz útjaira. Közreműködött az esztergomi és somlyóvásárhelyi zárdák
alapításában is, a jótettek gyakorlásában fáradhatatlan volt, segítő
kezet nyújtott a szükséget szenvedőknek.
</b></span><p>Szent István törvényei szerint az országos ügyek mellett a<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> magyar
királyné kötelességei közé tartozott a liturgikus textíliák elkészítése
is. Ha minden templomnak csak egy-egy rend öltözetet juttattak is az öt
liturgikus színben, csupán ez körülbelül kétezer miseruhát jelentett.
Gizellától, illetve szoros környezetéből származik az a székesfehérvári
Szűz Mária-templomnak adományozott aranyfonallal hímzett selyemszövet
miseruha, melyből a 12. században elkészült a koronázási palást. A</b></span>
paláston István király, Imre herceg és Gizella királyné is szerepel – ez
az egyetlen, hímzés formájában fennmaradt, hitelesnek minősíthető
ábrázolás a királyi családról.</p>
<p>A királyné István király halála után összetűzésbe került az új
királlyal, Orseolo Péterrel annak kormányzati hibái miatt. Péter
megfosztotta Gizellát hatalmától, elvette javait, és házi őrizetben
tartotta, ahonnan végül sikerült megszöknie. Visszatért Bajorországba,
és szerzetes, később apátnő lett a passaui bencés nővérek kolostorában.
Itt hunyt el május 7-én, valószínűleg 1059-ben. A zárda templomában
helyezték örök nyugalomra. Sírja búcsújáró hely. Tisztelete
Magyarországon már a 12. századtól kimutatható. A veszprémi Szent
Mihály-bazilikában és a budapesti Szent István-bazilikában őrzik egy-egy
csontereklyéjét.</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Gizellát hivatalosan nem avatták boldoggá. A passaui püspökség 1975
áprilisában beadott kérésére a Szentszék engedélyezte emléknapján a
saját könyörgés használatát. A Rítuskongregáció elnöke az engedélyt
megadó okmányban „Sancta Gisela” néven említi királynénkat.</b></span></p>
<p><span style="color:rgb(0,0,255)"><b><em>Urunk, Istenünk, te megtanítottad Boldog Gizellát, hogy már itt a
földön országodat keresse és az élet különféle útjain neked szolgáljon.
Közbenjárására engedd, hogy hivatásunkban hűségesek maradjunk és egykor
beléphessünk a megígért országba. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad
által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten
mindörökkön örökké. Ámen.</em></b></span></p>
<p><strong><span style="text-decoration:underline">Forrás</span></strong><br><strong>Diós István: <em>A szentek élete</em></strong><br><strong><em>Magyar katolikus lexikon</em></strong></p></div>
</div>