[Grem] Mi a sejtvonal? / Teológiai kérdésből oltáshisztéria? / dr. Bálint Bálint László

[Emoke Greschik]

 Teológiai kérdésből oltáshisztéria?
<https://mandiner.hu/cikk/20210326_teologiai_kerdesbol_oltashiszteria>

*https://mandiner.hu/cikk/20210326_teologiai_kerdesbol_oltashiszteria
<https://mandiner.hu/cikk/20210326_teologiai_kerdesbol_oltashiszteria>*

*"...........................................................................................................................................................................................................................................................................................................*


*............................................................................................................................................................................................................................................................................................................."*

*Mi a sejtvonal?*

De mi is az a „sejtvonal”, amiről a vita folyik? A sejt fogalmával még
tisztában vagyunk, biológiából tanultuk, talán mikroszkópban is láttuk
sejteket. Tudjuk, hogy vérben is sejtek vannak és a szervezetünket is
sejtek alkotják. A sejt a legkisebb önálló életre alkalmas egység. Saját
élete van, saját anyagcseréje, örökítő anyaga. Osztódni képes és önmagát
ezáltal megsokszorozza. És itt jön be a sejtvonal jelentősége. A testi
sejtjeinkről nem biztos, hogy tanultuk, hogy nem képesek végtelen
sejtosztódásra. Van bennük egy belső másolásvédelmi rendszer, mely néhány
sejtosztódás után leállítja az osztódásokat. A sejtre azt mondjuk, hogy
„megöregedik”, osztódása leáll. A sejtek vizsgálatához olyan sejtekre van
szükség, amiket a kutatók hosszú ideig tenyészteni és ezáltal vizsgálni
tudnak. Két sejttípusról derült ki, hogy az osztódási képessége akár
végtelen is lehet: a daganatsejtekről és az őssejtekkről. Őssejtek az
embrionális fejlődés során jönnek létre és képesek valamennyi egyéb sejt
típussá kifejlődni, ezért nagyon fontos kutatási eszközök. Mára már
megoldott, hogy felnőtt szervezetből származó sejtekből őssejteket
állítsanak elő, tehát sehol nem elfogadható az abortumokból való sejtek
feldolgozása.

Mi tehát a sejtvonal és mire használják? A sejtvonalak olyan, nagyrészt
homogén sejtekből álló sejtkultúrák, amelyeket kutatók évekkel évtizedekkel
korábban előállítottak és azóta is fenntartják. A sejtvonalak elvileg
végtelen sejtosztódásra képesek és kiváltanak olyan bonyolult
állatkísérleteket amelyek teljes szervezetek felhasználásával nehezen
kivitelezhetőek.
A sejtvonalakat kiterjedten használják, modern orvosbiológiai kutatások
elképzelhetetlenek ezek nélkül.

A legismertebb sejtvonalak daganat eredetűek. Az egyik legismertebb a HeLa
sejt,a mit Henrietta Lacks 1951-ben izolált méhnyakrák-szövetéből
izolálták. A sejtvonalak egyik tulajdonsága, hogy viszonylag homogének.
Ennek egyik első megvalósítása egy magyar fizikusnak köszönhető, Szilárd
Leó a második világháború után biológiai kutatásokba kapcsolódott be és
többek között hozzájárult a HeLA sejtek homogén sejtkultúrává alakításához.
Erre azért volt szükség, mert a polió-gyermekbénulás járvány megállításához
Jonas Salk, az oltás kidolgozója, egy olyan kísérletes rendszert keresett
amely segítségével az oltás standardizálható. A HeLa sejtet meg lehetett
fertőzni polio vírussal, de mivel nem volt homogén, ezért nem lehetett az
oltás szabványos kimérésében használni. Ezt a problémát oldotta meg Szilárd
Leó tanácsa alapján az akkori kutatók közössége.

Mire használják a sejtvonalakat? Döntően kutatók dolgoznak velük. Én is
dolgozok sejtvonalakkal, a diákjaim is. Amivel dolgozunk, többek között egy
emlődaganat-sejtvonal. Jellegzetessége, hogy a világ számos pontján
használják. A kutatók az eredményeiket megosztják egymással, így mindenki
többet tud erről az emlődaganat-sejtvonalról, mintha csak maga kutatná. Mi
magunk is fontos részleteket ismertünk meg a sejtek működéséből azáltal,
hogy ilyen emlődaganat sejteket vizsgáltunk és összevetettük mások kutatási
eredményeivel.

A kutatáson túl biotechnológiai alkalmazásuk is van a sejtvonalaknak.
Sejtvonalakat használnak az oltások teszteléséhez (lásd a fenti példát a
polio-gyermekbénulás elleni oltás fejlesztésénél), vagy egyéb
biotechnológiai tesztelésnél. De sejtvonalakat használnak olyan gyógyszerek
előállításához is, amelyek az elmúlt évtizedben terjedtek el és antitest
alapúak.
Ezek az új típusú gyógyszerek „csodákra képesek”,

azaz korábban kezelhetetlen betegségeket tettek kezelhetővé, mint
például bizonyos emlődaganat-féleségek, rheumatoid-izületi gyulladás vagy
súlyos pszoriázis.

*A sejtvonalak és a halál viszonya*

A kérdés etikai vonatkozásai súlyosak, ezért fontos, hogy pontosan
megértsük. A sejtvonalak többségét a XX. század közepén hozták létre.
Többségüket daganatokból. Az akkor élt daganatos betegek, akikből a
sejteket létrehozták, évtizedek óta meghaltak. A sejtjeik még most is élnek
és hozzájárulnak a tudomány fejlődéséhez. Kicsit olyan ez, mint a
szervátültetés. Van úgy, hogy balesetben valaki meghal, de egy szerve,
például szíve további élet megmentését teszi lehetővé. Bár az egyén
meghalt, a testének egy része továbbra is életet tud jelenteni. Én ilyennek
fogom fel a sejtvonalakat is.
A test egy része túléli a szervezet halálát, és az élet szolgálatába
szegődik

oltáskészítés, gyógyszerkészítés vagy „csak” kutatás formájában.

*Van-e köze a sejtvonalaknak az abortuszhoz? *

Olyan sejtvonal, amelyiket ma elvégzett abortuszok sejtjeiből készítenének,
nincs és nem is elfogadható etikai szempontból, mivel ma már lehet felnőtt
szervezet sejtjeiből őssejteket és ezáltal sejtvonalakat létrehozni. Van
olyan sejtvonal, amelyik évtizedekkel ezelőtt készült akkor abortált
magzatból. Több ilyen is van. Ezeket az abortuszokat sohasem a sejtvonal
készítés miatt hajtották végre. Az elpusztított magzatok sejtjeit a
megsemmisítés elől megmentették és létrehoztak belőlük sejtvonalakat.

Meggyőződésem, hogy ezen sejtvonalak használata gyógyszer-, oltáskészítés
vagy kutatási célra az élet győzelmét hirdetik a halál felett. Van úgy,
hogy valakinek az élete nem kívánt és betegség, baleset vagy erőszakos,
bűnös cselekedet miatt véget ér. A halál elpusztíthatja, de ha például a
szíve utána tovább dobog egy beteg életét megmentve, a veséje újra életet
ad egy betegnek, vagy akár sejtvonalként gyógyszerek és oltások
kifejlesztését teszi lehetővé és ezáltal ment meg életeket.
Ezek az alkalmazási példák egyértelműen az élet győzelmét jelentik a halál
és a betegség felett.

Hogyan gondoljunk tehát az oltásokra és az oltás kapcsán a sejtvonalakra?

Először is örüljünk neki, hogy van oltás. Örüljünk, hogy az oltásokat
tesztelik. Minden oltást tesztelni kell emberi alkalmazás előtt. Amelyiket
nem sejtvonalon tesztelnek, azt valószínűleg kísérleti állatokon tesztelik,
de mindenképp tesztelik, és minden kutatáshoz használnak sejtvonalakat. Ne
keressünk olyan oltást, amelyet kutatás nélkül hoztak létre, mert nincs.
Minden ellenkező CitizenGo-HU tájékoztató adatlap ellenében állítom, hogy
az az oltás, amelyik kutatások nélkül állítottak elő, az nem létezik, a
kutatások velejárója a sejtvonalak használata. Aki olyan oltást hoz létre,
amihez nem használtak áttételesen sem sejtvonalakat, az valahol 1950 előtti
időkben él.

Protestáns, református kutatóként meggyőződésem, hogy a szakmai vitáknak
nyíltaknak és érveken alapulóknak kell lenniük.
A tudományt a nyílt viták és az igazság keresése viszi előre.

Ezt a protestáns hagyományt kiemelt jelentőségűnek tartom.

Egyben meggyőződésem, hogy a szakmai vitákat szakértőknek kell lefolytatni.
Oltáskérdésben az újságírók és a teológusok laikusnak számítanak, vitájuk
felesleges és irreleváns. A mai média uralta világban sokszor sajtómunkások
vitatkoznak fociról, oltásról és teológiai kérdésekről is. Ezek a viták
szócséplésnek tekinthetőek és irrelevánsok. Nem releváns egy-egy kutatói
interjú sem, ahol a saját szakmai véleményét terjeszti valaki a
nagyközönség felé. Vannak viták, amelyeket nem feltétlenül a média
csatornáin keresztül kell egymással lefolytani. Mint ilyen károsnak tartom
a hisztériakeltésre alkalmas részigazságok közlését. Egy találó kép szerint
egy mérnök a híd építése során elmondja, hogy a híd 99.9%-ban biztonságos.
Ez alapján leszűrheti valaki, hogy nem teljesen biztonságos, de ha emiatt
úszva próbál a folyón átkelni, akkor súlyos tévedésben van a biztonságosság
fogalmáról.

Igy vagyunk az oltásokkal is. Aki azt állítja, hogy nem teljesen
biztonságos egy oltás annak igaza van. De a lényegi állítás, hogy
inkább a vírus egy darabjával vagy az elölt vírussal találkozzon a
szervezetem, mint az élő és aktív vírussal,

mert az oltás nagyságrenddel kevésbé veszélyes, mint maga a betegség.

Az oltással kapcsolatban fennálló aggályainkat ne tekintsük prófétai
elhívásnak. Mint protestáns nagyra értékelem a vatikáni nyilatkozat
bölcsességét. Odafigyel arra is, aki lelkiismereti okok miatt nem tudja az
oltást elfogadni. Nem ítéli el, de kinyilvánítja, hogy a megoldás az oltás,
a laikusoknak a kérdésben nincs felelősségük, a szakemberek pedig
próbáljanak olyan sejteket használni, amelyek nem abortumokból származnak.
Nem feltétlenül azért, mert azok jobbak, hanem azok kedvéért, akiket ez az
eredet megakadályoz az oltás elfogadásában. A kicsikre, a lelkileg
gyengékre való odafigyelés miatt. A nyilatkozat senkit nem ítél el, és
mindenkit igyekszik egy jobb világ irányába terelni.

Az amerikai püspöki kar és nyomában az ultra prolife aktivisták saját
szorongásaiknak a prófétaivá válnak. Ez nem egy bölcs hozzáállás. Javaslom
mindenkinek a saját fenntartásait kezelje a saját privát szférájában.
A hisztériakeltés és farizeusi purizmus itt nem az életpártiságról tesz
bizonyságot,

hanem a zavarkeltés része. Szorongásainkból, etikai dilemmáinkból ne
csináljunk médiaszenzációt. Ha szakmai érveink vannak, azokat
szakemberekkel beszéljük meg és ne a tömegeket hiszterizáljuk egy olyan
pillanatban, amikor életek forognak kockán. Ne tekintsük példának az
USA-béli katolikusok küzdelmeit. Az USA kultúrája a teljes szabadság és
szabadosság kultúrája. Ebben a kiélezett helyzetben az ottani katolikusok
különösen nagy erőfeszítéseket tesznek önazonosságunk megőrzéséért és
kinyilvánításáért. Meggyőződésem, hogy ebben a törekvésükben sokszor
túllőnek a célon. Elégedjünk meg a vatikáni állásfoglalással és ne akarjunk
amerikai vitákat és érveket átültetni a mai magyar valóságba.

Van egy magyar tragédia, a tömeges abortusz, és amerikai vitákat
importálunk ahelyett, hogy a megoldási lehetőségeken dolgoznánk. Mindezt
akkor, amikor emberek százai halnak meg naponta fulladásban.

Több bölcsességet várok el hazai életpárti szervezetektől, és bízom benne,
hogy szakmai javaslataikat nem a laikus közönség felé akarják
előterjeszteni, hanem a döntéshozók felé. Például a készülő magyar
oltóanyaggyár szakmai vezetése felé tudnak újabb szempontokat bemutatni.
Bátorítom a hazai életvédőket, hogy ne hozott anyagból dolgozzanak. Kis
ország vagyunk, bárkit el lehet érni néhány telefonon keresztűl. Szakítsunk
azzal a tudatunkkal, hogy az igazság kicsiny szigetei vagyunk, a hazai
tudományos közélet képviselőit el tudjuk elérni. Vegyük a fáradtságot, hogy
egy-egy véleményt több szakértővel is véleményeztessünk, mielőtt a
nyilvánosság elé állunk. Ne akarjunk bomba sztorit, hanem törekedjünk a
mértéktartó és óvatos tájékoztatásra. Javaslom a CitizenGO-HU szervezetnek,
hogy ne amerikai katolikus források anyagait vegye át gondolkodás,
értelmezés és kritika nélkül, hanem a mai magyar valóságban képviseljen
életvédő szempontokat.

Keressünk a helyi problémákra helyi válaszokat!

<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
Mentes
a vírusoktól. www.avg.com
<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
<#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20210329/eb04d4ea/attachment.html>