[Grem] Járvány

[Sziklay Levente]

És volt ahol úgy vidékeztek a járvány ellen, hogy fiatal meztelen lányok körbeszántották a falut (tényleg - ők húzták az ekét is) Üdv L.
Reinisch Egon <reinisch at t-online.hu> írta:
> 
A járvány és a fertőzés terjedésének meggátlására szigorú intézkedéseket vezettek be, nem csupán a vesztegzárállomásokon és a veszteglőhelyeken, hanem a fertőzött településeken is. Ezekből jól látható, hogy az egyik legfőbb feladat a betegek izolálása, elkülönítése volt. A védekezés céljára védővonalat (linea-t) húztak, leggyakrabban a folyóvizet jelölték ki erre, ahol ellenőrizték az átkelőhelyeket. A járvány sújtotta településeket elzárhatták, vesztegzár alá vethették. Debrecenben például 1739 májusa és 1740 áprilisa között rendeltek el karantént, a fertőzésveszélyt a házakra kiaggatott cédulák jelezték: a rövidebbekkel jelölték a fertőzésgyanús (suspectus, suspiciós) házakat, míg az igazoltan fertőzött (infectus, infectiosus) lakosú épületeket hosszú cédulával. Ezekből a házakból tilos volt a kilépés. A kijárási tilalmat fegyveres őrszemek (strázsák) tartatták be, akik azt ellenőrizték, hogy senki se hagyja el az épületeket. Nappal kétóránként, éjjel pedig minden órában megnézték, nincs-e valamire szükségük a bezártaknak. Több városban és településen kórházat (lazaretto, lazarétum) állítottak fel – ekkor bővítették ki a pesti Szent-Rókus kápolna melletti épületet, amely 1741-től pestiskórházként működött. A kőből készült, nagyobb kórházak ritkaságnak számítottak, a kisebb településeken ideiglenes, kevéssé felszerelt kórházak működtek.
A további fertőzéseket hasonló rendelkezések révén próbálták meggátolni, mint amilyenek napjainkban is megfigyelhetők: csökkentették vagy megtiltották a társas érintkezéseket és csoportosulásokat. Ekkor is elrendelték az iskolák és templomok bezárását, megtiltották a nyilvános temetéseket, a vásárokat és a borkiméréseket, bezáratták a kocsmákat. A hatékonyság természetesen a 18. században is a lakosság fegyelmezettségén, együttműködésén vagy ellenállásán múlott.
 
https://mnl.gov.hu/mnl/ol/hirek/jelentesek_a_18_szazad_kozepen_kitort_pestisjarvanyrol
Kedves Lista !
Mint látjátok a fenti szövegből láthatjátok az akkori állam már jól szervezetten próbálta meggátolni a járványt.(Aki a részleteket szeretné elolvasni a linken megtalálhatja.)
Pontosan azt csináltak amit ma is megtiltották a társas összejöveteleket sőt betiltották a miséket is a fertőző gócpontokon ,pedig a III.Károly uralkodó által a Magyar Királyságban illetékes egészség ügyi főbiztosság élére  Esterházy Imre esztergomi érseket nevezték ki.
 
Az szaniter kordonok őrzésére bevetették a Császári, Királyi sorkatonaságokat akiknek a mai viszonyokkal ellentétben állandó tűzparancsuk volt a kordont engedély nélkül átlépőkkel szemben a lakosság a mai helyzetnél fegyelmezetlenebb volt.
Az 1830 -s nagy kolera járvány idején pl. Pesten simán belelőtt a kordon átlépni akaró tömeg elsősorban a szünetben hazatérni akaró diákokba a sorgyalogság.
Mostanában sokszor (gyakran okkal ) szidjuk a saját korunkat de mint látjátok régente sokkal szigorúbban viselkedtek a hatóságok és még elvileg sem törődtek azzal a hívek mit szeretnének pedig nem volt on-line mise.
Itt szeretném elmondani hogy a Magyar Királyság ekkor is önálló ( belpolitikai értelemben ) állami léttel bírt a helytartó tanács alapvetően magyar kormányzati szerv (persze Habsburg ellenőrzés mellett ) és a központi kormányszervek és a haderő mellett a járvány leküzdésben a vármegyei hatóságok is részt vettek.
Üdv. Egon
 Mentes a vírusoktól. www.avast.com

  

    
  
  
    A
      járvány és a fertőzés terjedésének meggátlására szigorú
      intézkedéseket vezettek be, nem csupán a vesztegzárállomásokon és
      a veszteglőhelyeken, hanem a fertőzött településeken is. Ezekből
      jól látható, hogy az egyik legfőbb feladat a betegek izolálása,
      elkülönítése volt. A védekezés céljára védővonalat (linea-t)
      húztak, leggyakrabban a folyóvizet jelölték ki erre, ahol
      ellenőrizték az átkelőhelyeket. A járvány sújtotta településeket
      elzárhatták, vesztegzár alá vethették. Debrecenben például 1739
      májusa és 1740 áprilisa között rendeltek el karantént, a
      fertőzésveszélyt a házakra kiaggatott cédulák jelezték: a
      rövidebbekkel jelölték a fertőzésgyanús (suspectus, suspiciós)
      házakat, míg az igazoltan fertőzött (infectus, infectiosus) lakosú
      épületeket hosszú cédulával. Ezekből a házakból tilos volt a
      kilépés. A kijárási tilalmat fegyveres őrszemek (strázsák)
      tartatták be, akik azt ellenőrizték, hogy senki se hagyja el az
      épületeket. Nappal kétóránként, éjjel pedig minden órában
      megnézték, nincs-e valamire szükségük a bezártaknak. Több városban
      és településen kórházat (lazaretto, lazarétum) állítottak fel –
      ekkor bővítették ki a pesti Szent-Rókus kápolna melletti épületet,
      amely 1741-től pestiskórházként működött. A kőből készült, nagyobb
      kórházak ritkaságnak számítottak, a kisebb településeken
      ideiglenes, kevéssé felszerelt kórházak működtek.
    A
      további fertőzéseket hasonló rendelkezések révén próbálták
      meggátolni, mint amilyenek napjainkban is megfigyelhetők:
      csökkentették vagy megtiltották a társas érintkezéseket és
      csoportosulásokat. Ekkor is elrendelték az iskolák és templomok
      bezárását, megtiltották a nyilvános temetéseket, a vásárokat és a
      borkiméréseket, bezáratták a kocsmákat. A hatékonyság
      természetesen a 18. században is a lakosság fegyelmezettségén,
      együttműködésén vagy ellenállásán múlott.
    
    
    https://mnl.gov.hu/mnl/ol/hirek/jelentesek_a_18_szazad_kozepen_kitort_pestisjarvanyrol
    Kedves Lista !
    Mint látjátok a fenti szövegből láthatjátok az akkori
        állam már jól szervezetten próbálta meggátolni a járványt.(Aki a
        részleteket szeretné elolvasni a linken megtalálhatja.)
      
    Pontosan azt csináltak amit ma is megtiltották a
        társas összejöveteleket sőt betiltották a miséket is a fertőző
        gócpontokon ,pedig a III.Károly uralkodó által a Magyar
        Királyságban illetékes egészség ügyi főbiztosság élére 
        Esterházy Imre esztergomi érseket nevezték ki.
    
      
    Az szaniter kordonok őrzésére bevetették a Császári,
        Királyi sorkatonaságokat akiknek a mai viszonyokkal ellentétben
        állandó tűzparancsuk volt a kordont engedély nélkül átlépőkkel
        szemben a lakosság a mai helyzetnél fegyelmezetlenebb volt.
    Az 1830 -s nagy kolera járvány idején pl. Pesten simán
        belelőtt a kordon átlépni akaró tömeg elsősorban a szünetben
        hazatérni akaró diákokba a sorgyalogság.
    Mostanában sokszor (gyakran okkal ) szidjuk a saját
        korunkat de mint látjátok régente sokkal szigorúbban viselkedtek
        a hatóságok és még elvileg sem törődtek azzal a hívek mit
        szeretnének pedig nem volt on-line mise.
    Itt szeretném elmondani hogy a Magyar Királyság ekkor
        is önálló ( belpolitikai értelemben ) állami léttel bírt a
        helytartó tanács alapvetően magyar kormányzati szerv (persze
        Habsburg ellenőrzés mellett ) és a központi kormányszervek és a
        haderő mellett a járvány leküzdésben a vármegyei hatóságok is
        részt vettek.
      
    Üdv. Egon
    
   

      
Mentes a vírusoktól. www.avast.com 


 

_______________________________________________
Grem mailing list
Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20210323/c0f87aeb/attachment.html>