[Grem] Járvány

[Reinisch Egon]

A járvány és a fertőzés terjedésének meggátlására szigorú intézkedéseket 
vezettek be, nem csupán a vesztegzárállomásokon és a veszteglőhelyeken, 
hanem a fertőzött településeken is. Ezekből jól látható, hogy az egyik 
legfőbb feladat a betegek izolálása, elkülönítése volt. A védekezés 
céljára védővonalat (linea-t) húztak, leggyakrabban a folyóvizet 
jelölték ki erre, ahol ellenőrizték az átkelőhelyeket. A járvány 
sújtotta településeket elzárhatták, vesztegzár alá vethették. 
Debrecenben például 1739 májusa és 1740 áprilisa között rendeltek el 
karantént, a fertőzésveszélyt a házakra kiaggatott cédulák jelezték: a 
rövidebbekkel jelölték a fertőzésgyanús (suspectus, suspiciós) házakat, 
míg az igazoltan fertőzött (infectus, infectiosus) lakosú épületeket 
hosszú cédulával. Ezekből a házakból tilos volt a kilépés. A kijárási 
tilalmat fegyveres őrszemek (strázsák) tartatták be, akik azt 
ellenőrizték, hogy senki se hagyja el az épületeket. Nappal kétóránként, 
éjjel pedig minden órában megnézték, nincs-e valamire szükségük a 
bezártaknak. Több városban és településen kórházat (lazaretto, 
lazarétum) állítottak fel – ekkor bővítették ki a pesti Szent-Rókus 
kápolna melletti épületet, amely 1741-től pestiskórházként működött. A 
kőből készült, nagyobb kórházak ritkaságnak számítottak, a kisebb 
településeken ideiglenes, kevéssé felszerelt kórházak működtek.

A további fertőzéseket hasonló rendelkezések révén próbálták meggátolni, 
mint amilyenek napjainkban is megfigyelhetők: csökkentették vagy 
megtiltották a társas érintkezéseket és csoportosulásokat. Ekkor is 
elrendelték az iskolák és templomok bezárását, megtiltották a nyilvános 
temetéseket, a vásárokat és a borkiméréseket, bezáratták a kocsmákat. A 
hatékonyság természetesen a 18. században is a lakosság 
fegyelmezettségén, együttműködésén vagy ellenállásán múlott.


https://mnl.gov.hu/mnl/ol/hirek/jelentesek_a_18_szazad_kozepen_kitort_pestisjarvanyrol

Kedves Lista !

Mint látjátok a fenti szövegből láthatjátok az akkori állam már jól 
szervezetten próbálta meggátolni a járványt.(Aki a részleteket szeretné 
elolvasni a linken megtalálhatja.)

Pontosan azt csináltak amit ma is megtiltották a társas összejöveteleket 
sőt betiltották a miséket is a fertőző gócpontokon ,pedig a III.Károly 
uralkodó által a Magyar Királyságban illetékes egészség ügyi főbiztosság 
élére Esterházy Imre esztergomi érseket nevezték ki.


Az szaniter kordonok őrzésére bevetették a Császári, Királyi 
sorkatonaságokat akiknek a mai viszonyokkal ellentétben állandó 
tűzparancsuk volt a kordont engedély nélkül átlépőkkel szemben a 
lakosság a mai helyzetnél fegyelmezetlenebb volt.

Az 1830 -s nagy kolera járvány idején pl. Pesten simán belelőtt a kordon 
átlépni akaró tömeg elsősorban a szünetben hazatérni akaró diákokba a 
sorgyalogság.

Mostanában sokszor (gyakran okkal ) szidjuk a saját korunkat de mint 
látjátok régente sokkal szigorúbban viselkedtek a hatóságok és még 
elvileg sem törődtek azzal a hívek mit szeretnének pedig nem volt 
on-line mise.

Itt szeretném elmondani hogy a Magyar Királyság ekkor is önálló ( 
belpolitikai értelemben ) állami léttel bírt a helytartó tanács 
alapvetően magyar kormányzati szerv (persze Habsburg ellenőrzés mellett 
) és a központi kormányszervek és a haderő mellett a járvány leküzdésben 
a vármegyei hatóságok is részt vettek.

Üdv. Egon



-- 
Ezt az e-mailt az Avast víruskereső szoftver átvizsgálta.
https://www.avast.com/antivirus
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20210323/094d62de/attachment.html>