[Grem] Archeogenetika és a Csoda Szarvas 2.

2021. Már. 20., Szo, 04:45:10 CET

Kedves Laci!

Ugyan a levelek már keresztezik egymást, hadd kiabáljak be még egyszer a 
pálya széléről.

1. Írod, hogy Egon téved, amikor homogén szláv nyelvű népet feltételez a 
hajdani Kárpát medencében.  Hogy Egon mit gondol, majd elmondja -- de ha 
jól értettem Török Tibor határozottan tagadja, hogy a Kárpát medencét 
szláv nyelvű nép(ek) népesítette(-ték) volna be.  Az érv, ami 
előadásában elhangzik: ha úgy lett volna, most szláv nyelvet beszélnénk.

2. Homogenitás.  Hadd tekintsem ezt a fogalmat „relatívnek” -- elvégre 
vegytiszta homogenitás csak a vegyészetben van.
Ha jól értem, azt állítod, hogy a sztyeppékről ideérkezett törzsek 
olyannyira homogénebbek voltak a Kárpát medence lakosságánál, hogy annak 
ellenére, hogy csak mintegy tizedakkora (vagy huszadakkora) népességet 
jelentettek, apránkánt nem a helyiekbe olvadtak be, hanem a helyiek 
olvadtak be közéjük -- már ami a nyelvet illeti.
Ezzel a gondolattal kapcsolatban valami nem látszik stimmelni.  Éspedig: 
ha a Kárpát medencében a Kr.e. 4. évezred óta nagy, de legalábbis 
évszázadokig fennálló civilizációk váltogatták egymást (ld. az előadás 
ide vágó részét), akkor ők talán kevésbé styeppei életmódot folytattak, 
mint Árpád és népe(i) akik kevésbé növényt termesztettek és bányásztak 
(és inkább portyáztak és állatot terelgettek), mint az itteniek.  Tehát 
a nagyobbrészt letelepedett ős(ebb) lakosság talán inkább volt homogén, 
mint Árpád és népei, nem jól látom?  Talán te is hangsúlyoztad többször, 
hogy az eurázsiai óriás sztyeppék népei állandóan keveredtek és 
újra-újra szerveződtek: nagyon nem voltak homogének.  Tehát nyelvi (és 
talán etnikai) homogenitás (is) kevésbé várható el tőlük, mint a Kárpát 
medencében évezredek, de minimum évszázadok során gyökeret vert 
gazdálkodó populáció(k) eseten.  Nem zárom ki, hogy az utóbbiak közt 
voltak „más” nyelvek is (mondjuk dunai szlávok), de a sok évszázados 
gazdálkodó-kereskedő együttlét azért talán mégis a homogenitás felé 
tereli a folyamatokat, nem?  Attól függetlenül, hogy az Árpád korát 
megelőző évtizedekben volt-e itt központosított hatalom, vagy sem (az 
utóbbi, ha jól értettelek).  Szóval a 10-szeres (20-szoros?) 
létszámfölény mellett még a sztyeppei (Árpád) és megtelepedett (helyiek 
zöme) életmódok különbségei is afelé hatnak, hogy ne az erősebben 
heterogén érkező kisebbség, hanem az homogénebb helyi többség olvassza 
be a másikat, már ami a nyelvet illeti.  Ha egyáltalán voltak nyelvi 
különbségek (miert ne lettek volna).

3. Természetesnek látom, hogy egy hajdani, írott emlékekben alig 
rögzített nyelv megismerése (sőt, felismerése is) komoly korlátokba 
ütközhet -- sőt annak az eldöntése sem könnyű, hogy pl. a 
kárpát-medencei (ősi) magyar nyelv mióta van jelen errefelé, és melyik 
civilizáció-populáció hozta ide.  Török Tibor egy megjegyzés erejéig ezt 
a kérdést is említi és nyitva hagyja.
És akkor itt jön a csodaszarvas.  Azaz a mesemotívumok, jelképek, 
népművészeti elemek, elemi szógyökök, dallamok, szokások világa, amelyek 
(talán akkor még) nagyobbrészt a politikától függetlenül adódtak át 
apáról fiúra.  Jogosnak tűnik a megközelítés, hogy az akkor bejárható 
világ (Európa, Észak-Afrika, Mezopotámia, Ázsia, India, Távol-Kelet) 
területén még ma is itt-ott nyomokban megtalálható ősi nyelvi és 
jelképemlékeket, szokásokat, stb. összevesse az ember, és azok 
segítségével állítson fel hipotéziseket.
De persze egy (1) csodaszarvas nem csinál nyarat.  Nem csak egyes 
kiemelt motívumokat kell nézni, hanem a mozaik sokféle darabkáját, 
valahogy együtt.  És ha szarvas és sólyom sokfelé él is, azért az 
ábrázolási sajátosságok száma igen nagy lehet, tehát ha a hasonlóság 
azokra is kiterjed (nemcsak a szarvas jelenlétére), a párhuzam többet 
nyom a latba.

Nem jól látnám?

4. És akkor itt jön Ady: „Hóditották ez országot / Derék, lelkes, úri 
szittyák” -- szóval a XX. sz. elején az iskolákban azt tanították, hogy 
csak a vezető réteg érkezett ide a Honfoglalással, a „nép” már itt volt. 
  Önmagában ez sem perdöntő, de a mozaik egyik darabkája.

Gyuszi

On 2021-03-19 13:52, László Baják wrote:
> Kedves Egon! Tévedés azt feltételezni, hogy a Kárpát-medencében
> homogén szláv népesség élt. Számos különböző nyelvű,
> egymástól elszigetelten létező népcsoportot kell feltételezni.
> Ezeket a különböző származású, nyelvű csoportokat a
> honfoglaló magyarok szervezték néppé, mégpedig magyar néppé.
> Ilyen értelemben persze a magyar nép ősei részben helybeliek
> voltak. A Kárpát-medencében az egyetlen politikai hatalom a
> frankoké volt a Dunántúl egy részén. A magyarok ezt a csekély
> számú frank urat viszont elzavarták. A szkíták és a hunok
> földje a későbbiekben számos más nép földje lett, többek
> között a magyaroké is. Ebből azonban nem következik, hogy a
> szkíták, a hunok és a magyarok azonosak.
> 
>  		 [1]
>  		Mentes a vírusoktól. www.avast.com [1]
> 
> Reinisch Egon <reinisch at t-online.hu> ezt írta (időpont: 2021. márc.
> 19., P, 7:58):
> 
>> 
> https://www.google.com/search?q=j%C3%B6v%C5%91k%C3%A9p+8.&oq=&aqs=chrome.0.69i59i450l8.65351293j0j15&sourceid=chrome&ie=UTF-8
>> 
>> A fenti linken megnézhetitek Dr. Török Tibor részletes genetikai
>> 
>> elemzését is ,amelyből két következtetést lehet véleményen
>> szerint
>> levonni (ezeket a következtetéseket Dr. Török is levonta )
>> 
>> 1. A Kárpát-medencében a köznépi sírokban fekvő emberi
>> maradványok
>> genomja nem köthető a beérkező lovasnépekhez tehát etnikailag
>> sem
>> hozzájuk tartoztak.Így nem köthetők sem a szarmatákhoz a
>> hunokhoz az
>> avarokhoz sem  Árpád népéhez.
>> 
>> Viszont a köznép olyan számbeli fölényben volt a lovasnépekhez
>> képest
>> hogyha ők szlávok lettek volna akkor ma szlávul beszélnénk
>> mint ahogy
>> ez a mai Bulgária területén megtörtént.Tehát a magyar nyelvet
>> a régen
>> itt élő köznép hordozta.
>> 
>> 2. A honfoglaló Árpád népeként azonosított sírokban fekvők
>> jelentős
>> része szkíta és hun területekhez köthető tehát gesztáink
>> állítása
>> alapvetően igaz a szkíta hun rokonsággal (valójában
>> azonossággal
>> kapcsolatban ami a honfoglaló Árpád népét illeti azzal együtt
>> hogy
>> természetesen más genetikai elem is fellelhető )
>> 
>> A film címe ha a link nem működne..Jövőkép .-Dr.Török Tibor
>> -Milyen
>> kérdéseket adhat választ  az archeogenetika -
>> 
>> Üdv. Egon
>> 
>> --
>> Ezt az e-mailt az Avast víruskereső szoftver átvizsgálta.
>> https://www.avast.com/antivirus
>> 
>> _______________________________________________
>> Grem mailing list
>> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
>> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem
> 
> 
> Links:
> ------
> [1]
> https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail
> _______________________________________________
> Grem mailing list
> Grem at turul.kgk.uni-obuda.hu
> http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem