[Grem] interjú Takaró Mihály, irodalomtörténésszel, magyar tanárral ...

2021. Már. 11., Cs, 17:21:28 CET

 *A múltat nem megváltoztatni, hanem megismertetni kell a fiatalokkal*

https://gondola.hu/cikkek/118932-A_multat_nem_megvaltoztatni__hanem_megismertetni_kell_a_fiatalokkal.html
Lehet véleményünk, szabadon gondolkodó 21. századi emberek vagyunk, de ez
nem jelentheti azt, hogy éppen a múltról való tudást vesszük el az
emberektől – jelentette ki *Takaró Mihály a Magyar Nemzetnek adott
interjúban. A József Attila-díjas irodalomtörténésszel, Magyar Örökség- és
Németh László-díjas tanárral többek között a megújult
érettségivizsga-**követelményrendszerről,
az azt ért támadásokról és a fiatalok olvasási szokásairól beszélgettünk,
de kiderült az is, miért hibás megközelítés korábbi századok irodalmát
alávetni a 21. századi értékítéletnek. *
2021. március 10. 19:01
<https://gondola.hu/cikkek/118932-A_multat_nem_megvaltoztatni__hanem_megismertetni_kell_a_fiatalokkal.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/118932-A_multat_nem_megvaltoztatni__hanem_megismertetni_kell_a_fiatalokkal.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/118932-A_multat_nem_megvaltoztatni__hanem_megismertetni_kell_a_fiatalokkal.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/118932-A_multat_nem_megvaltoztatni__hanem_megismertetni_kell_a_fiatalokkal.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/118932-A_multat_nem_megvaltoztatni__hanem_megismertetni_kell_a_fiatalokkal.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/118932-A_multat_nem_megvaltoztatni__hanem_megismertetni_kell_a_fiatalokkal.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/118932-A_multat_nem_megvaltoztatni__hanem_megismertetni_kell_a_fiatalokkal.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/118932-A_multat_nem_megvaltoztatni__hanem_megismertetni_kell_a_fiatalokkal.html#>

*– A Kárpát-medencei Magyartanárok Kulturális Egyesületét (KMTKE) 2014-ben
hívták életre a magyar kultúra ápolása és fejlesztése, a Kárpát-medencei
magyarság oktatási, kulturális és közművelődési tevékenységének segítése
érdekében. Az egyesület elnökeként mi a véleménye a megújult magyar
érettségi vizsga követelményrendszeréről?*

– Nagyon alaposan és részletesen megvizsgáltam a már hivatalosan is
megjelent általános vizsgakövetelményeket, és ismerem a részletes
vizsgakövetelményeket is. *Összességében igen pozitív képet láthatunk*.
Elgondolkodtató, hogy *eddig *a magyar írásbeli érettségik előtt a diákok
közül szinte mindenki azt mondta, hogy „a magyartól nem féltem, mert arra
nem kellett készülni”, miközben minden érettségi főtárgyból az iskolában
megszerzett tudást, ismereteket kérdezi az írásbeli. Gondoljunk csak arra,
hogy a matematikából kapott feladatsorok pont azokat az anyagrészeket
tükrözik, amelyeket a diákok tanultak, vagyis az írásbelin a diákok a
tanultakról adnak számot. Ugyanez vonatkozik a történelemérettségire
is. *Magyarból
volt egyedül olyan az írásbeli, hogy effektíve készülni rá nem nagyon
kellett, ennek eredményeként a tantárgy súlya is folyamatosan csökkent. **Az
új vizsga-követelményrendszer megalkotói a felé indultak el, hogy magyarból
is számot kelljen adni bizonyos tudásanyagról, ismeretmennyiségből. Így
kerül be például egy nyelvtani és egy irodalmi feladatsor. *A
vizsga-követelményrendszer ezen kívül modern, ami azt jelenti, hogy *nem
csupán a tudástartalom a lényeges, hanem azok a módszerek és készségek,
képességek is, amelyek kialakulnak, illetve ki kell, hogy alakuljanak a
középiskolai oktatásban, mint például az érvelés, az önálló vélemény
kifejtése vagy az ok-okozati összefüggések felismerése.* Vagyis ismeretre,
képességre, készségre, alkalmazott és alkalmazható tudásra kérdez rá az új
érettségi-követelményrendszer.
*– Fenyő D. György, a Magyartanárok Egyesületének alelnöke visszalépésről
beszélt a magyarérettségit illetően, egy interjúban úgy fogalmazott, „a sok
tény és adat bemagoltatása mellett nem marad idő az olvasás
megszerettetésére”. Mit gondol erről?*

– *Az új követelményrendszer alapján 2023-ban vizsgáznak először a tanulók.**
Az alelnök által elmondottak véleménynek látszó, nem jóindulatú
feltételezések*, hiszen amíg nem ismeri valaki a feladatsort, addig csak
feltételezheti, hogy az „magoláson” alapuló, lexikális adatokat kérdez. *Amikor
megjelennek majd az érettségi próbafeladatsorok, abból ki fog derülni, hogy
nem igaz, amit Fenyő D. György állít.*

*Takaró Mihály elmondta, részletes, alap- és kerettanterven alapuló
dokumentum született a vizsgakövetelményekről Fotó: Mirkó István*

*Az „újbeszél” egyik klasszikus esete, amikor a tudást és az ismeretek
átadását a magoltatással próbálják behelyettesíteni*, mintha e fogalmak
azonosak lennének. *A magolás azt jelenti, hogy nem értem, amit tanulok,
szó szerint betanulom **– ezt* *senki nem kéri.** A modern embernek azonban
éppen tudásra és ismeretre van szüksége az álláspontja kialakításához. *Vagy
egy másik példa a szavak jelentőségére: egy tanárnak sem csupán támogatnia,
hanem segítenie kell a diákot. Egy új pedagógiai nyelv keletkezik, amely
bár látszólag kis megkülönböztetéseket alkalmaz, azok lényegi különbséget
hordoznak.

*– Akkor mégis mi állhat ezt a még nem ismert feladatsort érintő támadások
mögött?*

– *Ugyanaz a vita, amely egy éve a Nemzeti alaptanterv és kerettanterv
esetében is lezajlott, és amelynek során sokan úgy nyilatkoztak, hogy
láthatóan nem is ismerték az alaptantervet, de főként a kerettantervet. *Volt
ugyanis olyan, aki a kerettanterv megjelenése előtt, vagyis annak ismerete
nélkül nyilatkozott az egész kérdésben, *miközben nyilvánvaló, hogy az
alaptanterv az alapokat rögzíti, a kerettanterv pedig ezeket részletezi.
Most ugyanez a helyzet. *Egyébként pedig részletes, alap- és kerettanterven
alapuló dokumentum született a vizsgakövetelményekről, amelyet már évek óta
vártak azok a magyartanárok, akik kimondottan tanítani szeretnének,
tudástartalmat átadni, és azt vallják, hogy *az irodalmi műalkotásoknak
értékközvetítő funkciójuk van.*

*– Helyet kapnak-e az új követelményrendszerben a kompetenciaalapú
fejlesztés, a szövegértési, érvelő és gyakorlati szövegalkotási feladatok?*

– *Természetesen igen.** A részletes követelményrendszerben többek között a
szövegértés, a személyes állásfoglalás kialakítása, az irodalmi és nem
irodalmi szövegek értelmezése, az írásbeli szövegalkotás, a személyes
vélemény megfogalmazása, a tájékoztató és esszé típusú szövegek írása
szerepel. *Ne felejtsük el azt sem, hogy az írásbeli és a szóbeli rész két
különböző műfaja az érettséginek.* Bizonyos dolgok az írásbeli érettségiből
átkerültek a szóbeli érettségibe, és aki elolvassa a részletes
követelményrendszert, annak mindez világossá válik.* *Az emelt szintű
magyar érettségi mérhetőségével, kiszámíthatatlanságával is komoly bajok
voltak eddig, nem véletlen, hogy a többi tárgyhoz képest nagyon kevesen
választották,* *most ez is változhat.*

*– Az Oktatási Hivatal mérései alapján a fiatalok olvasási kedvében drámai
csökkenés tapasztalható, a tizenévesek szinte alig vesznek a kezükbe
könyvet saját elhatározásból. Ön szerint mi állhat ennek a hátterében?*

– A fiatalok olvasási kedve csak részben múlik az iskolai tanítás
sikerességén. Ennek oka, hogy abban a világban, amelyben ma élünk, *az
olvasáskultúra helyét fokozatosan a képkultúra veszi át, a mai gyerekek
ehhez szoktak hozzá. *A mobiltelefonjuktól kezdve – gondoljunk csak a
TikTokra, az Instagramra és még sorolhatnánk a különböző alkalmazásokat – a
filmeken át szinte minden alapvetően képi világot tükröz. És a társadalom
is ezeket a szocializációs mintázatokat közvetíti. Nem azért nem vesznek a
kezükbe könyvet, mert az iskolában nem tanítjuk meg őket olvasásra vagy az
olvasás szeretetére, hanem mert* jelenleg olyan társadalmi struktúrában
élünk, amelyben nagyon sok minden az olvasás ellen hat.*

*– Kifejtené ezt bővebben?*

– Ha arról van szó, hogy egy mai gyerekkel hogyan szerettessük meg az
olvasást, hogy mi az, amitől az olvasási kedv feltámad, teljes tévútnak
érzem, ha *azt mondják, hogy például olyan műveket kell olvastatni velük,
amelyeket filmesítve már láttak.* Ugyanis nem az szokott történni, hogy egy
film megnézése után a gyerek előveszi a könyvet, hanem ennek a fordítottját
tapasztaljuk: *a könyv helyett megnézi a filmet.* További nagyon fontos
szempont, hogy ha hisszük – márpedig mi hisszük és valljuk –, hogy *a
valódi irodalmi műalkotásnak értékközvetítő funkciója van, annak bizonyos
elemeit csak az olvasás által sajátíthatják el a fiatalok. Nem ma és nem is
száz éve találták ki az irodalomoktatást. Vagyis az a metódus, az a
módszeregyüttes, amellyel meg tudjuk szerettetni az olvasást, az igényes
irodalmi műveket, az iskola feladata is.* Itt pedig fontos kérdésként merül
fel a szubkultúra. A szubkultúra általában könnyebben fogyasztható, talán
sokaknak jobban is tetszik, mint a kultúra. Azonban az iskolának nem
szubkultúrát kell közvetítenie, hanem kultúrát. Tehát *alapvető kérdésekben
**mutatkoznak különbségek ma Magyarországon a tanárok felfogásában. Ilyen **a
kultúraközvetítés, a módszertani kérdések, a művek értékközvetítő funkciója
vagy az, hogy kellenek-e ismeretek vagy sem.* Az látszik, hogy nagyon
sokszínű ma a magyar tanártársadalom, és így a magyartanár-társadalom is.

*Nem maradhatna a világirodalomból szinte egyetlenegy mű sem, ha Tóth
Krisztina logikáját követnénk Fotó: Mirkó István*

*– Az utóbbi időben nagy port vert fel Tóth Krisztina véleménynyilvánítása:
az írónő kivenné a kötelező olvasmányok közül Az arany embert és a Bárány
Boldizsárt is a nőalakok ábrázolása miatt. Mit szól a Tóth Krisztina körül
kialakult polémiához?*

– *Nem szabad a 21. század szerint értékelni egy 19. századi társadalmi
valóságban keletkezett művet. Ez olyan, mintha az őskori emberen
számonkérnénk, hogy nem ismerte a demokráciát. **A művek átírása szintén
veszélyes,* hiszen a múlt átírása az orwelli világot idézi. *Nem maradhatna
a világirodalomból szinte egyetlenegy mű sem, ha Tóth Krisztina logikáját
követnénk. **A magyar tanári társadalom és főként a magyar társadalom
széles rétegei fejezték ki álláspontjukat azt illetően, hogy miért
tarthatatlan ez az álláspont. *Én is azok közé tartozom, akik nem értenek
egyet Tóth Krisztina véleményével.

*– És miért nem ért egyet vele?*

– Ez nem személyes szimpátia vagy antipátia kérdése, hanem hogy mit akarunk
egy irodalmi művel megmutatni. *Aki Az arany embert ismeri, az tudja,
hogy **elsősorban
nem a nőábrázolásról szól, hanem a korai kapitalizmus minden szörnyűséges
ellentmondásáró*l.* Az arany ember egy valóságos személy története, amelyet
Jókai egy balatoni hajózás során ismer meg egy hölgytől,* pontosabban csak
a történet végét tudja meg, és az egészet ő alkotja meg visszafelé. Ha
valaki ezt tudja, akkor az is láthatóvá válik, *hogy pontosan azok a
jellemrajzok fontosak ebben a műben, amelyben Jókai megmutatja, hogy az
arany ember hogyan változik. A végén mit választ? Kivonul a beteg és bűnös,
kapitalizálódó világból, ahol ő is bűnösen szerezte a vagyonát, és a senki
szigetére megy. *Ez persze nem lehet általános megoldás, és Jókai ezt
tudja, azonban pontosan a kapitalizálódó Magyarország világában írja ezt
le. A szereplők pedig természetesen koruk nemi és társadalmi szerepei
szerint jelennek meg a műben. Abban a kapitalizálódó világban, amely
hihetetlen ellentmondásokat visel magán. Na de* a korhűsége miatt támadni
egy korlenyomatot? Egyszóval Tóth Krisztina nagyot tévedett,* ráadásul
azzal, hogy a 21. századi ember értékítélete alapján ítél meg egy 19.
századi művet*, tulajdonképpen kirekeszti a múlt teljes irodalmát, mivel a
korábbi századokban teljesen más nő- és férfiképek voltak jelen.
Kierkegaard gondolata jut eszembe: „aki a korszellemmel köt házasságot,
hamar megözvegyül”.*

*– Pedig egyre többször fordul elő, hogy a mai korszellem jegyében kérnek
számon a múltban keletkezett műveket: pár éve az Egri csillagokat szerették
volna mellőzni a magyar irodalomból, mivel abban Sárközi karakterét
cigánynak nevezik.*

– *Gárdonyi művében Sárközi egy pozitív karakter, ő az, aki hűségével
megmenti az egri várat – az áruló Hegedűs lebuktatásával –, ott van a
csatában az elejétől a végéig. De milyen furcsa lenne például, ha A vén
cigány című Vörösmarty-verset a címe miatt nem tanítanák. A 19. században a
cigányzenészeket cigányzenészeknek hívták, nem lehet ma a 18. századi
cigányzenét romazenének nevezni, egyszerűen azért, mert ez nem a valóság. A
valóságot átírni tilos.* *Ha mi azt akarjuk, hogy a gyerekek
megismerkedjenek azzal, hogy a korábbi századokban hogyan gondolkodtak az
emberek, arra egyetlen módszer van, el kell olvastatni velük.* Aztán majd
ők kialakítják a véleményüket róla. Vagyis nem műveket kell kivenni a
magyar irodalomból, nem a múltat kell erőszakosan megváltoztatni és
elrejteni a gyerekeink elől, hanem éppenhogy meg kell mutatni nekik.

*– De lehetséges egyáltalán, hogy valakinek már fiatal korában kiforrott
véleménye legyen?*

– Nem gondolom, azonban a vélemény formálódása organikus folyamat kell hogy
legyen. Ez *az egész arról szól, hogy milyen embert akarunk nevelni.
Kritikai személyiséget vagy mérlegelni képes személyiséget? A kettő között
az a különbség, hogy a kritikai gondolkodó eleve mindenhez kritikusan
közelít, a mérlegelő gondolkodó azonban képes arra, hogy háttérismeretek
alapján mérlegelje azt, hogy valami igaz vagy nem igaz, jó vagy nem jó,
követendő avagy elvetendő. Az ideál nem a kritikai gondolkodású ember, mert
a mérlegelő gondolkodó is juthat kritikai megállapításra. De mérlegelni
csak az tud, aki ismer. Aki tudja, hogy hogy néz ki egy 19. századi nőalak,
mert olvasta, mert ismeri, és így véleményt tud nyilvánítani. Lehet
véleményünk, szabadon gondolkodó 21. századi emberek vagyunk, de ez nem
jelentheti azt, hogy éppen a múltról való tudást vesszük el az emberektől.*

*– Ön hogyan látja, a magyar társadalom többsége milyen álláspontot
képvisel ebben a kérdésben?*

– *Tóth Krisztina véleménye* *a társadalom ingerküszöbének mérésére is
szolgál**t. Azt mérte, hogy* *hol tart az emberek ingerküszöbe. Mi az, ami
ellen nagy fölzúdulás van,* *és mi az, ami már átmeg*y. Ebben az
ingerküszöbmérésben az látszott meg, hogy hol tart a mai magyar társadalom
ennek a kérdésnek a megítélésében, és* úgy tűnik, hogy az elsöprő többség a
hagyományos értékek és a művek értékközvetítő funkcióját vallja*. Itt
valójában értékítéletek ütköznek egymással, és * szerencsére jóval többen
vannak azok, akik ebben a kérdésben nem úgy gondolkoznak, mint Tóth
Krisztina.* *Észrevehetjük azt is, hogy nyilvános polémia csak az
identitásképző tárgyak esetében keletkezik, amelyek a nemzeti identitást és
a világnézetet érintik, ez főként a magyar és a történelem, de a vizuális
kultúra és az ének-zene is.** Ezek a támadások tehát nem véletlenek,
azonban ártalmasak és kontraproduktívak,* *mert a cél az lenne, hogy az
adott kor valóságát ismertessük meg a tanulókkal, és a többit bízzuk a
mérlegelőképességükre.*
magyarnemzet.hu

<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
Mentes
a vírusoktól. www.avg.com
<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
<#m_-1779692938371108809_m_-8036269137028780518_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20210311/e9268c00/attachment.html>