<div dir="ltr">
<h2 id="m_-1779692938371108809m_-8036269137028780518gmail-:im">
</h2><div><font size="4"><b>A múltat nem megváltoztatni, hanem megismertetni kell a fiatalokkal</b></font></div>
<div><span><br></span></div><div><span><a href="https://gondola.hu/cikkek/118932-A_multat_nem_megvaltoztatni__hanem_megismertetni_kell_a_fiatalokkal.html" target="_blank">https://gondola.hu/cikkek/118932-A_multat_nem_megvaltoztatni__hanem_megismertetni_kell_a_fiatalokkal.html</a></span></div><div><span>Lehet véleményünk, szabadon
gondolkodó 21. századi emberek vagyunk, de ez nem jelentheti azt, hogy
éppen a múltról való tudást vesszük el az emberektől – jelentette ki
<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Takaró Mihály a Magyar Nemzetnek adott interjúban. A József Attila-díjas
irodalomtörténésszel, Magyar Örökség- és Németh László-díjas tanárral
többek között a megújult érettségivizsga-</b></span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>követelményrendszerről, az azt
ért <span style="background-color:rgb(234,209,220)">támadások</span>ról és a fiatalok olvasási szokásairól beszélgettünk, de
kiderült az is, miért <span style="background-color:rgb(234,209,220)">hibás megközelítés </span>korábbi századok irodalmá<span style="background-color:rgb(234,209,220)">t
alávetni a 21. századi értékítéletnek. </span></b></span></span></div>
<div>
</div>
<div>
2021. március 10. 19:01
</div>
<div>
<div>
<div>
<a title="E-mail" href="https://gondola.hu/cikkek/118932-A_multat_nem_megvaltoztatni__hanem_megismertetni_kell_a_fiatalokkal.html#" target="_blank"><span style="background-color:rgb(132,132,132);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a></div></div></div>
<a title="Nyomtat" href="https://gondola.hu/cikkek/118932-A_multat_nem_megvaltoztatni__hanem_megismertetni_kell_a_fiatalokkal.html#" target="_blank"><span style="background-color:rgb(115,138,141);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a title="Twitter" href="https://gondola.hu/cikkek/118932-A_multat_nem_megvaltoztatni__hanem_megismertetni_kell_a_fiatalokkal.html#" target="_blank"><span style="background-color:rgb(29,161,242);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a title="Gmail" href="https://gondola.hu/cikkek/118932-A_multat_nem_megvaltoztatni__hanem_megismertetni_kell_a_fiatalokkal.html#" target="_blank"><span style="background-color:rgb(219,68,55);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a title="Google+">
</a><a title="Pinterest" href="https://gondola.hu/cikkek/118932-A_multat_nem_megvaltoztatni__hanem_megismertetni_kell_a_fiatalokkal.html#" target="_blank"><span style="background-color:rgb(203,32,39);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a title="MySpace" href="https://gondola.hu/cikkek/118932-A_multat_nem_megvaltoztatni__hanem_megismertetni_kell_a_fiatalokkal.html#" target="_blank"><span style="background-color:rgb(40,40,40);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a title="Kedvencek/Könyvjelzők" href="https://gondola.hu/cikkek/118932-A_multat_nem_megvaltoztatni__hanem_megismertetni_kell_a_fiatalokkal.html#" target="_blank"><span style="background-color:rgb(245,202,89);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a title="Még több..." href="https://gondola.hu/cikkek/118932-A_multat_nem_megvaltoztatni__hanem_megismertetni_kell_a_fiatalokkal.html#" target="_blank"><span style="background-color:rgb(255,101,80);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a><div><div>
</div>
<div style="float:right"><span style="vertical-align:bottom;width:68px;height:20px"></span></div>
</div>
<div><img src="https://gondola.hu/kepek/nyitonagy/126562.jpg" alt="" style="margin-right:0px" width="193" height="109"></div>
<p>
<b>– A Kárpát-medencei Magyartanárok Kulturális Egyesületét
(KMTKE) 2014-ben hívták életre a magyar kultúra ápolása és fejlesztése, a
Kárpát-medencei magyarság oktatási, kulturális és közművelődési
tevékenységének segítése érdekében. Az egyesület elnökeként <span style="background-color:rgb(208,224,227)">mi a
véleménye a megújult magyar érettségi vizsga követelményrendszeréről?</span></b></p>
<p align="justify">
– Nagyon alaposan és részletesen megvizsgáltam a már hivatalosan is
megjelent általános vizsgakövetelményeket, és ismerem a részletes
vizsgakövetelményeket is. <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Összességében igen pozitív képet láthatunk</b></span>.
Elgondolkodtató, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>eddig </b></span>a magyar írásbeli érettségik előtt a diákok
közül szinte mindenki azt mondta, hogy „a magyartól nem féltem, mert
arra nem kellett készülni”, miközben minden érettségi főtárgyból az
iskolában megszerzett tudást, ismereteket kérdezi az írásbeli.
Gondoljunk csak arra, hogy a matematikából kapott feladatsorok pont
azokat az anyagrészeket tükrözik, amelyeket a diákok tanultak, vagyis az
írásbelin a diákok a tanultakról adnak számot. Ugyanez vonatkozik a
történelemérettségire is. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b><span style="background-color:rgb(208,224,227)">Magyarból </span>volt egyedül olyan az írásbeli, hogy
effektíve készülni rá nem nagyon kellett, ennek eredményeként <span style="background-color:rgb(208,224,227)">a
tantárgy súlya </span>is folyamatosan csökkent. </b></span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Az új
vizsga-követelményrendszer megalkotói a felé indultak el, hogy magyarból
is számot kelljen adni bizonyos tudásanyagról, ismeretmennyiségből. Így
kerül be például egy nyelvtani és egy irodalmi feladatsor. </b></span>A
vizsga-követelményrendszer ezen kívül modern, ami azt jelenti, hogy <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>nem
csupán a tudástartalom a lényeges, hanem azok a módszerek és készségek,
képességek is, amelyek kialakulnak, illetve ki kell, hogy alakuljanak a
középiskolai oktatásban, mint például az érvelés, az önálló vélemény
kifejtése vagy az ok-okozati összefüggések felismerése.</b></span> Vagyis
ismeretre, képességre, készségre, alkalmazott és alkalmazható tudásra
kérdez rá az új érettségi-követelményrendszer.</p><b>– <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><span style="background-color:rgb(208,224,227)">Fenyő D. György, a Magyartanárok Egyesületének alelnöke </span>
visszalépésről beszélt </span>a magyarérettségit illetően, egy interjúban úgy
fogalmazott, „a sok tény és adat bemagoltatása mellett nem marad idő az
olvasás megszerettetésére”. Mit gondol erről?</b>
<p align="justify">
– <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Az új követelményrendszer alapján 2023-ban vizsgáznak először a
tanulók.</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> <span style="background-color:rgb(208,224,227)">Az alelnök </span>által elmondottak véleménynek látszó, nem jóindulatú
feltételezések</b></span>, hiszen amíg nem ismeri valaki a feladatsort, addig csak
feltételezheti, hogy az „magoláson” alapuló, lexikális adatokat kérdez.
<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Amikor megjelennek majd az érettségi próbafeladatsorok, abból ki fog
derülni, hogy<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> nem <span style="background-color:rgb(208,224,227)">igaz</span>, amit</span> Fenyő D. György<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> állít.</span></b></span></p>
<p align="justify">
<img src="https://gondola.hu/kepek/126563.jpg" alt="" style="margin-right:0px" width="193" height="120"></p>
<p id="m_-1779692938371108809m_-8036269137028780518gmail-caption-attachment-9489671">
<i>Takaró Mihály elmondta, részletes, alap- és kerettanterven alapuló
dokumentum született a vizsgakövetelményekről Fotó: Mirkó István</i></p>
<p align="justify">
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Az „újbeszél” egyik klasszikus esete, amikor<span style="background-color:rgb(208,224,227)"> a tudást és az ismeretek
átadásá</span>t a magoltatással próbálják behelyettesíteni</b></span>, mintha e fogalmak
azonosak lennének. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A magolás azt jelenti, hogy nem értem, amit tanulok,
szó szerint betanulom </b><b>– ezt</b></span> <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>senki nem kéri.</b><b> A modern embernek azonban
éppen tudásra és ismeretre van szüksége az álláspontja kialakításához.
</b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Vagy egy másik példa a szavak jelentőségére: egy tanárnak sem csupán
támogatnia, hanem segítenie kell a diákot. </span></span><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Egy </span>új pedagógiai nyelv
keletkezik, amely bár látszólag kis megkülönböztetéseket alkalmaz, azok
lényegi különbséget hordoznak.</p>
<p align="justify">
<b>– <span style="background-color:rgb(234,209,220)">Akkor mégis mi állhat </span><span style="background-color:rgb(208,224,227)">ezt a még nem ismert feladatsort</span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)">érintő támadások mögött?</span></b></p>
<p align="justify">
– <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Ugyanaz a vita, amely egy éve a Nemzeti alaptanterv és kerettanterv
esetében is lezajlott, és amelynek során <span style="background-color:rgb(234,209,220)">sokan úgy nyilatkoztak, hogy
láthatóan nem is ismerték</span> az alaptantervet, de<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> főként</span> a kerettantervet.
</b></span>Volt ugyanis olyan, aki a kerettanterv megjelenése előtt, vagyis annak
ismerete nélkül nyilatkozott az egész kérdésben, <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>miközben nyilvánvaló,
hogy az alaptanterv az alapokat rögzíti, a kerettanterv pedig ezeket
részletezi. Most ugyanez a helyzet. </b></span>Egyébként pedig részletes, alap- és
kerettanterven alapuló dokumentum született a vizsgakövetelményekről,
amelyet már évek óta vártak azok a magyartanárok, akik kimondottan
tanítani szeretnének, tudástartalmat átadni, és azt vallják, hogy <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>az
irodalmi műalkotásoknak értékközvetítő funkciójuk van.</b></span></p>
<p align="justify">
<b>– <span style="background-color:rgb(208,224,227)">Helyet kapnak-e az új követelményrendszerben a
kompetenciaalapú fejlesztés, a szövegértési, érvelő és gyakorlati
szövegalkotási feladatok?</span></b></p>
<p align="justify">
– <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Természetesen igen<span style="background-color:rgb(208,224,227)">.</span></b><b> A részletes követelményrendszerben többek között a
szövegértés, a személyes állásfoglalás kialakítása, az irodalmi és nem
irodalmi szövegek értelmezése, az írásbeli szövegalkotás, a személyes
vélemény megfogalmazása, a tájékoztató és esszé típusú szövegek írása
szerepel. </b></span>Ne felejtsük el azt sem, hogy az írásbeli és a szóbeli rész
két különböző műfaja az érettséginek.<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> Bizonyos dolgok az írásbeli
érettségiből átkerültek a szóbeli érettségibe, és aki elolvassa a
részletes követelményrendszert, annak mindez világossá válik.</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Az <span style="background-color:rgb(208,224,227)">emelt
szintű magyar érettségi </span>mérhetőségével, kiszámíthatatlanságával is komoly
bajok voltak eddig, nem véletlen, hogy <span style="background-color:rgb(208,224,227)">a többi tárgyhoz</span> képest nagyon
kevesen választották,</b></span> <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>most ez is változhat.</b></span></p>
<p align="justify">
<b>– <span style="background-color:rgb(208,224,227)">Az Oktatási Hivatal mérései alapján a fiatalok olvasási
kedvében</span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)">drámai csökkenés tapasztalható, a tizenévesek szinte alig
<span style="background-color:rgb(208,224,227)">vesznek a kezükbe könyvet saját elhatározásból</span>.</span> Ön szerint mi állhat
ennek a hátterében?</b></p>
<p align="justify">
– A fiatalok olvasási kedve csak részben múlik az iskolai tanítás
sikerességén. Ennek oka, hogy abban a világban, amelyben ma élünk, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>az
<span style="background-color:rgb(208,224,227)">olvasáskultúra helyét </span>fokozatosan a <span style="background-color:rgb(208,224,227)">képkultúra </span>veszi át, a <span style="background-color:rgb(208,224,227)">mai gyerekek </span>
ehhez szoktak hozzá. </b></span>A mobiltelefonjuktól kezdve – gondoljunk csak a
TikTokra, az Instagramra és még sorolhatnánk a különböző alkalmazásokat –
a filmeken át szinte minden alapvetően képi világot tükröz. És a
társadalom is ezeket a szocializációs mintázatokat közvetíti. Nem azért
nem vesznek a kezükbe könyvet, mert az iskolában nem tanítjuk meg őket
olvasásra vagy az olvasás szeretetére, hanem mert<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> jelenleg olyan
társadalmi struktúrában élünk, amelyben nagyon sok minden <span style="background-color:rgb(208,224,227)">az olvasás</span>
ellen hat.</b></span></p>
<p align="justify">
<b>– Kifejtené ezt bővebben?</b></p>
<p align="justify">
– Ha arról van szó, hogy egy mai gyerekkel hogyan szerettessük meg az
olvasást, hogy mi az, amitől az olvasási kedv feltámad, teljes tévútnak
érzem, ha <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>azt mondják, hogy például olyan <span style="background-color:rgb(208,224,227)">műveket </span>kell olvastatni velük,
<span style="background-color:rgb(208,224,227)">amelyeket</span> filmesítve már láttak.</b></span> Ugyanis nem az szokott történni, hogy
egy film megnézése után a gyerek előveszi a könyvet, hanem ennek a
fordítottját tapasztaljuk: <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a <span style="background-color:rgb(208,224,227)">könyv</span> helyett megnézi <span style="background-color:rgb(208,224,227)">a filmet</span>.</b></span> További
nagyon fontos szempont, hogy ha hisszük – márpedig mi hisszük és valljuk
–, hogy <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>a valódi irodalmi műalkotásnak értékközvetítő funkciója van,
annak bizonyos elemeit csak az olvasás által sajátíthatják el a
fiatalok. Nem ma és nem is száz éve találták ki az irodalomoktatást.
Vagyis az a metódus, az a módszeregyüttes, amellyel meg tudjuk
szerettetni az olvasást, az igényes irodalmi műveket, az iskola feladata
is.</b></span> Itt pedig fontos kérdésként merül fel a szubkultúra. A szubkultúra
általában könnyebben fogyasztható, talán sokaknak jobban is tetszik,
mint a kultúra. Azonban az iskolának nem szubkultúrát kell közvetítenie,
hanem kultúrát. Tehát <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>alapvető kérdésekben </b><b>mutatkoznak különbségek ma
Magyarországon a tanárok felfogásában. Ilyen </b><b>a kultúraközvetítés, a
módszertani kérdések, a művek értékközvetítő funkciója vagy az, hogy
kellenek-e ismeretek vagy sem.</b></span> Az látszik, hogy nagyon sokszínű ma a
magyar tanártársadalom, és így a magyartanár-társadalom is.</p>
<p align="justify">
<img src="https://gondola.hu/kepek/126564.jpg" alt="" style="margin-right:0px" width="193" height="126"></p>
<p id="m_-1779692938371108809m_-8036269137028780518gmail-caption-attachment-9489674">
<i>Nem maradhatna a világirodalomból szinte egyetlenegy mű sem, ha Tóth Krisztina logikáját követnénk Fotó: Mirkó István</i></p>
<p align="justify">
<b>– Az utóbbi időben <span style="background-color:rgb(234,209,220)">nagy port vert fel Tóth Krisztina
véleménynyilvánítása: az írónő kivenné </span><span style="background-color:rgb(208,224,227)">a kötelező olvasmányok közül Az
arany embert és a Bárány Boldizsárt is a nőalakok ábrázolása miat</span>t. Mit
szól a Tóth Krisztina körül kialakult polémiához?</b></p>
<p align="justify">
– <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Nem szabad a 21. század <span style="background-color:rgb(234,209,220)">szerint</span> értékelni egy 19. századi társadalmi
valóságban keletkezett művet.<span style="color:rgb(116,27,71)"> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><span style="color:rgb(0,0,0)">Ez olyan, mintha <span style="background-color:rgb(208,224,227)">az őskori emberen
</span>számonkérnénk, hogy nem ismerte a demokráciát</span></span></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><span style="color:rgb(0,0,0)">. </span></span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><span style="color:rgb(0,0,0)"><b><span style="background-color:rgb(208,224,227)">A művek </span>átírása szintén
veszélyes,</b></span></span> hiszen a múlt átírása az orwelli világot idézi. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Nem
maradhatna <span style="background-color:rgb(208,224,227)">a világirodalomból </span>szinte egyetlenegy mű sem, ha Tóth
Krisztina logikáját követnénk. </b></span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A magyar tanári társadalom és főként a
magyar társadalom széles rétegei fejezték ki álláspontjukat azt
illetően, hogy miért <span style="background-color:rgb(234,209,220)">tarthatatlan ez az álláspont</span>. </b></span>Én is azok közé
tartozom, akik nem értenek egyet Tóth Krisztina véleményével.</p>
<p align="justify">
<b>– <span style="background-color:rgb(208,224,227)">És miért nem ért egyet<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> vele</span>?</span></b></p>
<p align="justify">
– Ez nem személyes szimpátia vagy antipátia kérdése, hanem hogy mit
akarunk egy irodalmi művel megmutatni. <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Aki Az arany embert ismeri, az
tudja, hogy </b><b>elsősorban nem a nőábrázolásról szól, hanem a korai
kapitalizmus minden szörnyűséges ellentmondásáró</b></span>l.<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> Az arany ember egy
valóságos személy története, amelyet Jókai egy balatoni hajózás során
ismer meg egy hölgytől,</b></span> pontosabban csak a történet végét tudja meg, és
az egészet ő alkotja meg visszafelé. Ha valaki ezt tudja, akkor az is
láthatóvá válik, <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>hogy pontosan azok a jellemrajzok fontosak ebben a
műben, amelyben Jókai megmutatja, hogy az arany ember hogyan változik. A
végén mit választ? Kivonul a beteg és bűnös, kapitalizálódó világból,
ahol ő is bűnösen szerezte a vagyonát, és a senki szigetére megy. </b></span>Ez
persze nem lehet általános megoldás, és Jókai ezt tudja, azonban
pontosan a kapitalizálódó Magyarország világában írja ezt le. A
szereplők pedig természetesen koruk nemi és társadalmi szerepei szerint
jelennek meg a műben. Abban a kapitalizálódó világban, amely hihetetlen
ellentmondásokat visel magán. Na de<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> a <span style="background-color:rgb(208,224,227)">korhűsége</span> miatt támadni egy
<span style="background-color:rgb(208,224,227)">korlenyomat</span>ot? Egyszóval Tóth Krisztina nagyot tévedett,</b></span> ráadásul azzal,
hogy a 21. századi ember értékítélete alapján ítél meg egy 19. századi
művet<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>, tulajdonképpen kirekeszti <span style="background-color:rgb(208,224,227)">a múlt teljes irodalmát, mivel a
korábbi századokban teljesen más nő- és férfiképek voltak jelen.
Kierkegaard gondolata jut eszembe:</span> „aki a korszellemmel köt házasságot,
hamar megözvegyül”.</b></span></p>
<p align="justify">
<b>– Pedig egyre többször fordul elő, hogy a mai korszellem
jegyében kérnek számon a múltban keletkezett műveket: <span style="background-color:rgb(234,209,220)">pár éve <span style="background-color:rgb(208,224,227)">az Egri
csillagokat</span> szerették volna mellőzni <span style="background-color:rgb(208,224,227)">a magyar irodalomból, mivel abban
Sárközi karakterét cigánynak nevezik.</span></span></b></p>
<p align="justify">
– <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Gárdonyi művében Sárközi egy pozitív karakter, ő az, aki hűségével
megmenti az egri várat – az áruló Hegedűs lebuktatásával –, ott van a
csatában az elejétől a végéig. De milyen furcsa lenne például, ha A vén
cigány című Vörösmarty-verset a címe miatt nem tanítanák. A 19.
században a cigányzenészeket cigányzenészeknek hívták, nem lehet ma a
18. századi cigányzenét <span style="background-color:rgb(249,203,156)">romazenén</span>ek nevezni, egyszerűen azért, mert <span style="background-color:rgb(234,209,220)">ez
nem</span> a valóság. A valóságot<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> átírni</span> tilos.</b></span> <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Ha mi azt akarjuk, hogy a
gyerekek megismerkedjenek azzal, hogy a korábbi századokban hogyan
gondolkodtak az emberek, arra egyetlen módszer van, el kell olvastatni
velük.</b></span> Aztán majd ők kialakítják a véleményüket róla. Vagyis nem műveket
kell kivenni a magyar irodalomból, nem a múltat kell erőszakosan
megváltoztatni és elrejteni a gyerekeink elől, hanem éppenhogy meg kell
mutatni nekik.</p>
<p align="justify">
<b>– De lehetséges egyáltalán, hogy valakinek már fiatal korában kiforrott véleménye legyen?</b></p>
<p align="justify">
– Nem gondolom, azonban a vélemény formálódása organikus folyamat kell
hogy legyen. Ez <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>az egész arról szól, hogy milyen embert akarunk nevelni.
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> Kritikai személyiséget </span>vagy mérlegelni képes személyiséget? A kettő
között az a különbség, hogy<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> a kritikai gondolkodó eleve mindenhez
kritikusan közelít,</span> a mérlegelő gondolkodó azonban képes arra, hogy
háttérismeretek alapján mérlegelje azt, hogy valami igaz vagy nem igaz,
jó vagy nem jó, követendő avagy elvetendő. Az ideál nem <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a kritikai
gondolkodású ember</span>, mert a mérlegelő gondolkodó is juthat kritikai
megállapításra. De mérlegelni csak az tud, aki ismer. Aki tudja, hogy
hogy néz ki egy 19. századi nőalak, mert olvasta, mert ismeri, és így
véleményt tud nyilvánítani. Lehet véleményünk, szabadon gondolkodó 21.
századi emberek vagyunk, de ez nem jelentheti <span style="background-color:rgb(234,209,220)">azt, hogy éppen</span> a múltról
való tudást <span style="background-color:rgb(234,209,220)">vesszük el</span> az emberektől.</b></span></p>
<p align="justify">
<b>– Ön hogyan látja, a magyar társadalom többsége milyen álláspontot képvisel ebben a kérdésben?</b></p>
<p align="justify">
– <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Tóth Krisztina véleménye</b></span> <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>a társadalom ingerküszöbének mérésére is <span style="background-color:rgb(234,209,220)">
szolgál</span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>t. Azt mérte, hogy</b></span> <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>hol tart az emberek ingerküszöbe. Mi az, ami
ellen nagy fölzúdulás van,</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>és mi az, ami már átmeg</b></span>y. Ebben az
ingerküszöbmérésben az látszott meg, hogy hol tart a mai magyar
társadalom ennek a kérdésnek a megítélésében, és<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> úgy tűnik, hogy az
elsöprő többség a hagyományos értékek és a művek értékközvetítő
funkcióját vallja</b></span>. Itt valójában értékítéletek ütköznek egymással, és <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>
szerencsére jóval többen vannak azok, akik ebben a kérdésben nem <span style="background-color:rgb(234,209,220)">úgy
<span style="background-color:rgb(208,224,227)">gondolkoznak, </span>mint Tóth Krisztina</span>.</b></span> <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Észrevehetjük azt is, hogy nyilvános
polémia csak az identitásképző tárgyak esetében keletkezik, amelyek a
nemzeti identitást és a világnézetet érintik, ez főként a magyar és a
történelem, de a vizuális kultúra és az ének-zene is.</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> Ezek a támadások
tehát nem véletlenek, azonban ártalmasak és kontraproduktívak,</b></span> <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>mert a
cél az lenne, hogy az adott kor valóságát ismertessük meg a tanulókkal,
és a többit bízzuk a mérlegelőképességükre.</b></span></p>
<div><a href="http://magyarnemzet.hu" target="_blank">magyarnemzet.hu</a></div>
<div id="m_-1779692938371108809m_-8036269137028780518DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br> <table style="border-top:1px solid #d3d4de">
<tbody><tr>
<td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-green-avg-v1.png" alt="" style="width:46px;height:29px" width="46" height="29"></a></td>
<td style="width:470px;padding-top:17px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes a vírusoktól. <a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" style="color:#4453ea" target="_blank">www.avg.com</a> </td>
</tr>
</tbody></table>
<a href="#m_-1779692938371108809_m_-8036269137028780518_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div></div>