[Grem] !!! A mai baloldal kulturális marxizmusa

2021. Már. 1., H, 18:09:44 CET

 A munkások helyett homoszexuálisok és bevándorlók – miként váltott
célcsoportot a baloldal?
https://vasarnap.hu/2021/03/01/a-munkasok-helyett-homoszexualisok-es-bevandorlok-mikent-valtott-celcsoportot-a-baloldal/

Napjainkban gyakran előkerül a téma, hogy *korunk liberálisai marxista
tanokból merítenek és marxista retorikát folytatnak*, *azonban *mindenki
előtt nyilvánvaló, *hogy a 19. századi liberalizmus és marxizmus messze más
nézetekkel rendelkezett a világról*. Az alábbi eszmetörténeti áttekintés
azt mutatná be röviden, miként született *meg a 20. században a kulturális
marxizmus nevű irányzat*, amely *az összefonódást lehetővé tette a
liberalizmus és marxizmus között.*

Áttekintésünkben* a legelső láncszem Antonio Gramsci olasz kommunista
újságíró, mozgalmár. Gramsci a többi korabeli kommunistához hasonlóan nagy
reményeket látott az I. világháborúban a proletárforradalom szempontjából.* *Az
elképzelésük az volt, hogy a frontra küldött proletárok a szenvedéseik
következtében végleg az „elnyomó burzsoázia” ellen támadnak. *Az ellenséges
lövészárokban szolgáló katonában felismerik a „kizsákmányolt proletár
elvtársat”, és ahelyett, hogy velük harcolnának, inkább *a tisztikarban és
a hátországban vezénylő „polgári és nemesi burzsoák”** ellen kelnek fel.*

*Azonban *ez az elképzelés elmaradt: ahelyett, hogy a világ proletárjai
egyesültek volna, *a katonák hazafiságtól fűtve vonultak a frontra a
hazájuk védelmében, és eszükbe sem jutott az osztályharc.** Bizakodásra
adott okot a kommunistáknak a háború után, hogy Európa-szerte komoly
kommunista tevékenység bontakozott ki, helyenként tiszavirág-életű
tanácsköztársaságokkal.** Azonban a társadalom józansága ezeket is gyorsan
elsöpörte*. Így került börtönbe Gramsci is, az 1920-as fasiszta
hatalomátvételt követően. A fogságban az elmaradt világméretű
proletárforradalmon töprengett.

*Gramsci a proletárforradalom elmaradásáért *a* nyugati kultúrát és annak **az
alapját, a kereszténységet* *tette felelőssé*. *Szerinte a keresztény hiten
és erkölcsökön (Isten, haza, család) alapuló értékek lehetetlenné teszik a
kommunizmus terjedését a társadalomban.* *Azért ahhoz, hogy a marxizmus
világszinten hatalomra kerüljön, a kereszténységet meg kell
semmisíteni* – *azonban
nem erőszak útján, hanem a kultúra átalakításával, az emberekből kinevelve
a krisztusi igazságot.*

*Erre a célra alkotta meg a „hosszú menetelés” doktrináját, vagyis a
metapolitikát*. Gramsci ebben a tervezetében elveti az addigi kommunista
törekvést, amely a hatalom erőszakos megragadását, majd egy diktatórikus
elnyomó átalakítást irányozott elő. Szerinte minden politikai uralmat civil
konszenzus erősít meg, vagyis, ha a hatalmon lévő kör nem népszerű a
társadalomban, mivel az értékeik nem egyeznek a széles tömegekével, akkor
az tartósan nem tud a hatalomban maradni. Ezért a hatalomba kívánkozóknak –*
jelen esetben a marxistáknak – el kell terjeszteniük a társadalomban a
saját értékeiket, egy kulturális átalakítás során.*

*Szerinte a legfontosabb az, hogy a kommunisták a véleményformáló
ágazatokban (oktatás, sajtó, színház, mozi, művészetek stb.) teret
nyerjenek*, és a *saját értékeiket burkoltan hirdessék, ezzel a társadalmat
szép lassan átnevelve.*

*Ezt a metapolitikát tapasztalhatjuk *nyugaton és idehaza egyaránt, *például
a genderpropaganda esetében: a kötelező iskolai és óvodai „érzékenyítések”;
Hollywood és a Netflix filmjei; a sportolók és celebek kiállásai; valamint
a folyamatos mesterségesen generált hisztéria a liberális média részéről –
mind a társadalom értékeinek és normáinak átalakítását célozza.*

Gramsci után* a következő láncszem* az áttekintésünkben *Marx Horkheimer,
az úgynevezett „frankfurti iskola” igazgatója.* *A frankfurti iskola **egy
szellemi műhely volt a frankfurti egyetemen*, Társadalomkutatási Intézet
néven.* Itt *különböző tudományokban jártas (leginkább szociológusok,
pszichológusok, filozófusok) *marxista elemek tevékenykedtek a kommunizmus
tökéletesítésén*. Horkheimer 1930-ban vette át az igazgatói széket, ám *pár
éven belül az intézménynek költöznie kellett a nemzetiszocialista
hatalomátvétel miatt. Az USA-ba áttelepülve a Columbia Egyetemen
rendezkedtek be, és a továbbiakban onnan működtek. **Horkheimer már itt
alkotta meg 1937-ben a Hagyományos és kritikai elmélet című munkáját.*

Ennek kiindulási pontjai *a különböző kutatások, amelyek kimutatták, hogy a
munkásság mindössze 15 százaléka fogékony a proletárforradalomra*. Ez az
arány messze kevés egy esetleges bolsevik forradalomhoz, így neki is muszáj
volt eltekintenie a már említett erőszakos kommunista hatalomátvételtől.
Gramsci nyomán is *az okok vizsgálatával kezdte: * *szerinte a munkásság
azért nem vevő a proletárforradalom eszméjére, mivel betagozódott a jóléti
társadalomba*. Vagyis onnantól, hogy *már nem „csak a láncaikat
veszthetik”, nem áll érdekükben kockáztatni. *A cselekvőképtelen munkásság
miatt neki is szükséges volt eltekintenie a marxista tudományosság azon
doktrinájától, amely minden kutatást és elméletet a proletárforradalom
eszméjének rendel alá. *„Kritikai elméletében” összekapcsolta a különböző
szaktudományokat, a közgazdaságtant, a szociológiát és a pszichológiát, és
egy olyan értelmezési keretet kívánt nyújtani a fennálló társadalomnak és
normáknak, amely magában hordozza azok megváltoztatásának szükségességét
is.*

*Horkheimer munkájá*ról egyik tanítványa így fogalmazott: *„lényegében a
nyugati kultúra főbb elemeinek destruktív kritikája, beleértve a
kereszténységet, a kapitalizmust, a hatalmat, a családot, a patriarchátust,
a hierarchiát, az erkölcsöt, a hagyományt, a szexuális korlátokat, a
lojalitást, a hazafiasságot, a nacionalizmust, egész örökségünket, a
nemzetelvűséget, a konvenciókat és a konzervativizmust.” *

*Horkheimer kritikai elmélete egyfajta programadó mű volt a frankfurti
iskola számára, ami Garmsci metapolitikájával új irányba terelte a marxista
törekvéseket.* Ezt szokás *kulturális **marxizmus*nak nevezni, *hiszen **az
értékek és a kultúra* *síkján kívánja átnevelni a népet, hogy az akarja a
marxizmust.*

Ugyan *Horkheimer már eltekintett attól, hogy a marxizmus mozgatója **a
munkásság**, ugyanakkor **ő még nem fejtette meg, hogy ki lesz az „új
proletariátus”.* Ennek *a kérdésnek a megválaszolása a frankfurti iskola
másik hírhedt alakjára, Herbert Marcusére maradt.* *A szociológus,
filozófus és politológus Marcuse szintén részt vett a kritikai elmélet
megalkotásában, *azonban neki volt egy nagy előnye kollégáival szemben: *nagyon
jól értett a diákság nyelvén*. *Azzal, hogy ő a diákmozgalmakkal jó viszont
ápolt, valamint a Woodstock nemzedék sztárfilozófusává vált, kiválóan tudta
tolmácsolni az ifjúságnak a frankfurti iskola elképzeléseit (népszerűségére
bizonyíték, hogy a párizsi diáklázadások alkalmával „Marx Mao Marcuse”
feliratú transzparensekkel vonult a tömeg, de a „Szeretkezz, ne háborúzz”
szlogen is az ő ihletése.)*
<https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2021/02/Nevtelen-1.png>

Antonio Gramsci, Max Horkheimer, Herbert Marcue

*Az 1964-ben megjelent Egydimenziós ember című munkája ad választ arra,
hogy ki lesz az új proletariátus*: *„A konzervatív népi bázis alatt azonban
ott van a kivetettek és kívülállók altalaja: a más fajú és más színű
kizsákmányoltak és üldözöttek, a munkanélküliek és a munkaképtelenek. Ők a
demokratikus folyamaton kívül léteznek: az ő oppozíciójuk tehát forradalmi,
még ha tudatuk nem is az. Az a tény, hogy kezdik megtagadni a játékban való
részvételt, olyan tény lehet, mely egy korszak végének kezdetét jelzi.”*

*Marcuse szerint csak az képes forradalmi cselekvésre, aki az adott
társadalom normáin kívül esik, vagyis érdeke, hogy az aktuális kultúra
megsemmisüljön. Ezek szerinte az etnikai, vallási, szexuális kisebbségek.*

Azonban mivel ezek az elemek, Marcuse szerint a „társadalmon kívül”
helyezkednek el, a kultúra megváltoztatására, vagyis a Gramsci-féle
metapolitikára nincs lehetőségük. Ezenkívül hiába forradalmi az
oppozíciójuk, ha ők *ezt maguktól nem ismerik fel*, illetve* kell valaki,
aki irányba tereli őket*.* Ezért egy „forradalmi élcsapatra” is szükség
van, aki az „elnyomottak szószólója lesz” a metapolitikát megvalósítva.
Szerinte ilyen potenciális forradalmárrá bárki változhat, csak ki kell
illeszkednie a társadalomból.* *Az „Esszé a felszabadításról” című művében
fogalmazza meg a „nagy elutasítás” gondolatát, amely egy a társadalomból
kiileszkedett ellenkultúrát kíván létrehozni.*

*A forradalmi élcsapatra remek alapanyagot látott az akkori diákságban –
akikkel mint említettük jó viszonyt ápolt – ugyanis a korszak Woodstock
nemzedéke, a beat-, hippi-, punkmozgalom, a drogfogyasztás és a szexuális
szabadosság jól megtestesítette a társadalomból való kiilleszkedést és a
kulturális normákkal való szembenállást. *

Miután a diákság ezekkel az „értékekkel” felvértezve kezdi meg életét, és
egy-egy értelmiségi pályán elhelyezkedve, elkezdheti a jelenlegi rendszer
átalakítását is.* A Gramsci-féle metapolitika itt is érvényesül, miszerint
egy ellenkultúra megjelenik, és lebontva az addigi társadalmi korlátokat,
teret enged egy új embertípus és egy új társadalom felépülésének. Gramsci
azt jósolta, hogy három generációnyi idő elég lesz a kulturális
átalakításhoz. Korunk tendenciáit figyelembe véve a becslése igen pontosnak
bizonyult…*

*Chvála Márton*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20210301/6d8dd748/attachment.html>