[Grem] Ma Aranyszavú Szent Péter ünnepe / archív.katolikus.hu

[Emoke Greschik]

 RANYSZAVÚ SZENT PÉTER Július 30.
*Imola, 400 körül +Ravenna, 450 körül

Aranyszavú Szent Péter születésének nem tudjuk a pontos idejét. Valószínű,
hogy kevéssel 400 előtt látta meg a napvilágot, Forum Corneliiben (Imola).
A város püspöke, Cornelius vezette el jó atyaként a papságra. Még 430 előtt
Ravenna püspöke lett.

Ez a város az 5. század elejéig nem játszott jelentős szerepet, de ekkor
virágzásnak indult. A nyugat-római császárok a 4. század közepétől főleg
Milánóban székeltek. Amint megkezdődött a népvándorlás, a császári udvar
nem volt ott biztonságban. A gótok betörtek a római birodalomba, ezért az
akkori császár, Honorius (395-- 423) miniszterének és fővezérének,
Stilichónak tanácsára úgy határozott, hogy székhelyét áthelyezi Ravennába.
404-től tehát itt élt a császár, mert a várost a szárazföld felől mocsár
vette körül, így könnyen meg lehetett védeni.

Ezzel Aranyszavú Szent Péter a birodalom nyugati fővárosának lett a
püspöke. Ennek messzemenő következményei lettek. Míg Ravenna 430 körül
fővárosi rangra nem emelkedett, egyszerű püspöki székhely volt, amelynek
létét a 2. századtól lehet kimutatni. De azáltal, hogy császárváros lett,
amint ez ötven évvel korábban Konstantinápolyban is történt, a ravennai
püspök rangját is emelni kellett. Ennek jegyében Ravenna püspökének joga
lett, hogy a szomszédos egyházmegyék (Faenza, Forli, Bologna, Modena,
Voghenza) püspökeit, akik eddig Milánóhoz tartoztak, fölszentelje.
Ugyanakkor maga Ravenna továbbra is Róma kötelékében maradt, ez azt
jelentette, hogy a ravennai püspököt csak a pápa szentelhette föl.

431-ben Kürrhosz püspöke, Teodoretosz, az antiochiai teológiai iskola
vezetője levelében Róma, Milánó, Aquileia és Ravenna püspökéhez fordult,
mert nem volt megelégedve azzal, hogy az efezusi zsinaton (431) Máriát
,,Istenszülő''-nek nevezték; ő úgy gondolta, hogy Máriát legfeljebb
,,Krisztus-szülő''-nek lehet mondani. Ez már annak volt a jele, hogy
Ravenna rangja emelkedett.

Péter püspök olyan magatartást tanúsított a császári ház iránt, mint 60
évvel azelőtt Ambrus püspök Milánóban vagy a kortárs konstantinápolyi
püspökök. Püspöksége idején az elszánt Galla Placidia, Nagy Theodosius
császár lánya és a névleg uralkodó III. Valentinianus császár anyja volt a
kulcsszemélyiség Ravennában. Valójában ő uralkodott. 427-től folyamatosan
Ravennában élt, és hamarosan megváltoztatta a város arculatát. Amikor
Konstantinápolyból Ravenna felé hajózott (427), hogy a nyugat-római
birodalom fölött az uralmat átvegye, a tengeren veszélybe került, fiával,
Valentinianusszal és ennek menyasszonyával, II. Theodosius császár lányával
együtt. Ebben a helyzetben fogadalmat tett, hogy ha megmenekülnek,
templomot épít Ravennában és Szent János oltalma alá helyezi. Ezt a
templomot, amely ma is áll, Péter püspök szentelte fel; valószínű, hogy az
apszisban eredetileg ott volt a képe is.

Más templomok is épültek Péter püspöksége idején. Biztosan tudjuk, hogy ő
helyezte el a Galla Placidia-mauzóleum melletti San Vitale- templom
alapkövét; ugyanígy azt is, hogy Ravenna elővárosában és kikötőjében
(Classis) plébániatemplomot építtetett (ez nem azonos az ismert Szent
Apollinaris-templommal!), anélkül, hogy ennek az önálló városnak külön
püspököt szentelt volna. De az érseki palota szép kápolnája nem az ő
nevéhez fűződik, hanem egy másik Péter püspökéhez. Mindamellett nem egészen
egyértelmű, hogy a ravennai egyházi építkezések miként kapcsolódtak egy-egy
püspökhöz, mert a 9. századból való Agnellus-féle Püspöki könyv számít fő
forrásnak, de ennek adatai nem mindig megbízhatók. Annyi azonban tény, hogy
751-ben, amikor a frankok elfoglalták, Ravennának több mint hatvan temploma
volt.

Egyébként Péternek Agnellus adta a Chrysologus, 'Aranyszavú' nevet, követve
az antiochiai példát, ahol János papot, a későbbi konstantinápolyi püspököt
ékesszólása miatt Chrysostomus, 'Aranyszájú'- nak nevezték.

Péter egy másik alkalommal is belebonyolódott a keleti egyházban a kérdés
körül folyó teológiai vitába, hogy Jézus Krisztusban az istenség és az
emberség milyen viszonyban van egymással. Konstantinápolyban Eutüchész
archimandrita (főapát) az alexandriai véleményt képviselte, amely szerint a
megtestesülés után Jézus Krisztus egy új ,,istenemberi'' természetnek lett
a birtokosa. 449-ben Róma és Ravenna püspökeihez fordult a kérdés
eldöntéséért. Péter azt válaszolta, hogy az ilyen nehéz és fontos
kérdésekben Róma az illetékes, mert ott székel Péter, akire Jézus Krisztus
Egyházát építette. Róma püspöke, Nagy Szent Leó (440--461) egyértelműen
elvetette Eutüchész álláspontját.

Aranyszavú Péternek mintegy 180 beszéde maradt fenn. Stílusa tömör volt és
megfelelt az ókori szónoklás szabályainak. Nem beszélt tovább, mint egy
negyedóráig. Forró nyári napokon nem beszélt. Nagypénteken pedig azért
hallgatott, ,,mert eltemették a Szót''. Beszédei, mivel arra törekedett
hogy a nép megértse, szemléletesek voltak. A korabeli ízlésnek megfelelően
sok görög szót használt. A hit és erkölcs tanítása terén kifejtett
tevékenységéért Aranyszavú Pétert 1729-ben az egyháztanítók sorába emelték.
Halálának pontos idejét nem tudjuk. Utolsó beszédeiben háborús
veszedelemre, járványra, hadifoglyok tömegeire utal. Lehetséges, hogy a
hunok betöréséről (450) beszélt.

A ravennai egyház 9. századi Püspökkönyve szerint Szent Péter Ravenna
mellett nem december 2-án, hanem július 31-én halt meg. Ünnepét 1729-ben
vették fel a római naptárba, december 4-re. 1969-ben áthelyezték július
30-ra.
------------------------------

*Aranyszavú Szent Péterről saját szavai és a későbbi följegyzések alapján
alkothatunk képet. A hagyomány megőrizte, milyen sajátos módon látta el
püspöki feladatait. *

Amikor Ravenna püspöke meghalt, utódot választottak, majd útra kelt Rómába
egy küldöttség, hogy a jóváhagyást megszerezze és kérje a fölszentelést.
Ezekben a napokban épp ott volt Rómában Imola püspöke diákonusával,
Péterrel.* Sixtus pápa pedig álmában látta Szent Pétert és tanítványát,
Apollinarist, Ravenna első püspökét. Egy fiatalembert mutattak neki azzal,
hogy Isten őt akarja ravennai püspöknek*. Másnap megjelent a császárváros
küldöttsége, de a pápa nem hagyta jóvá a választásukat, mert a jelölt nem
hasonlított arra, akit álmában látott. Az egész küldöttséget szemügyre
vette, de nem volt senki, akinek arca hasonlóságot mutatott volna. Erre*
Imola püspökét is maga elé rendelte a kíséretével. Alighogy meglátta
Pétert, örömmel felkiáltott: ,,Ő az! Őt rendelte a Gondviselés Ravennába
püspöknek!''** Péter megijedt, a küldöttség csodálkozott, de amikor a pápa
elmondta álmát, elfogadták döntését. *

*A karizmatikus szónok csakhamar megnyerte hallgatói szívét; sokakkal
megesett, ami Ágostonnal Ambrus szószéke közelében: a szavak behatoltak a
lélekbe*, és a hallottakat nem lehetett semmibe venni, akarva-akaratlan
hatottak: irigységgel telt udvaroncok vetélytársaikat előnyben
részesítették;* zsugoriak és fösvények szétosztották gyűjtött javaikat a
szegények között. Vége szakadt az erkölcstelen játékoknak és táncoknak, a
halódó antik világ e kísérőjelenségeinek. Tévtanok hívei megtértek és
felvételüket kérték az Egyházba.* Egy nap -- amint olvashatjuk -- a
szószéken elhagyta a hangja: a túlzott erőfeszítéstől megbénultak a
hangszalagjai. A nép hangosan feljajdult a templomban, és nem akart
lecsillapodni. Sokan a nyolc hónap alatt, míg nem hallhatták, annyira
szomorúak voltak, mintha személyes gyász érte volna őket.

*Néhány részlet Aranyszavú Szent Péter beszédeiből: *

*A hazatért tékozló fiúval ezt mondatta: ,,Mindent elveszítettem, amit csak
egy fiú elveszíthet, de az Atya abból, ami őt Atyává teszi, semmit nem
veszített el.'' *

*zlbSzentelése évfordulóján elmondta, hogy szerinte milyennek kell lennie a
püspöknek: ,,Jól együtt kell működnie az állam vezetőivel, az öregek iránt
tisztelettel kell viseltetnie, a fiatalokat jósággal és szeretettel kell
megnyernie, a paptestvéreket és a gyerekeket pedig szeretnie kell;
mindenben Krisztus szabad szolgájának kell bizonyulnia.'' *

*A Miatyánkról ezt mondta egyik beszédében: ,,Krisztus azért tanított meg
röviden imádkozni, mert gyorsan meg akarja adni, amit kérünk... Menjünk
hát, gyermekeim, ahova az irgalom szólít, a szeretet vonz, a vágy hív!
Istent, az Atyát érezze a szív, mondja a nyelv, szólítsa a lélek és minden,
ami bennünk van, legyen nyitva kegyelmének, s ne a félelemnek, mert a bíró
Atyává változott, s nem azt akarja, hogy féljük, hanem hogy szeressük.'' *
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20210730/0ee6a909/attachment.html>