[Grem] A Habsburgok valóban átírták a magyar őstörténetet?

[Emoke Greschik]

 A Habsburgok valóban átírták a magyar őstörténetet?

https://vasarnap.hu/2021/07/28/a-habsburgok-valoban-atirtak-a-magyar-ostortenetet/

Középkori dinasztiák, reformkori asszimilációs programok és ügynökakták.
Csak pár azok közül, amelyek segítenek megvilágítani őstörténet kutatásunk
kevésé ismert részleteit. B. Szabó Jánossal, a Budapesti Történeti Múzeum
történészével beszélgettünk.
*– Sokan úgy vélik, hogy a Habsburgok a 18-19. században beavatkoztak a
magyar őstörténet-kutatásba, és megfosztották a magyarokat a szkíta-hun
őseiktől. Valóban így történt?*

– Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után nem sok
„szeretnivaló” akadt a dinasztián, így szokássá vált visszamenőleg is
megvetni az osztrák uralkodókat. Ezek a nézetek a vesztes első világháborút
követően még tovább erősödtek.

*Én azonban nem tudok róla, hogy lenne valódi bizonyíték is arra, hogy a
Habsburgok el akarták volna tagadni a magyarok dicső múltját: ez nem is
igazán lett volna érdekük. *

A Habsburg uralkodók hosszú időn keresztül betartották a középkori magyar
királyság alkotmányos játékszabályait, amíg ezek fontosak és hasznosak
voltak a számukra. Ebből a szempontból nézve: ha a magyar királyok őse
Attila, akkor az ő ősük is az.
<https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2021/07/ThanMor.jpg>

Than Mór alkotása: Attila lakomája, 1870 (Forrás: Wikipedia.hu)

Tudom, hogy még ma is nagyon sokan úgy gondolják, hogy a Habsburgok idegen
megszállók voltak Magyarországon, de 1527 után a helyzet – majd 400 évig –
sokkal bonyolultabb volt ennél. Rövid időszakok kivételével például nem is
volt hozzá még „megszálló” hadsereg sem. Viszont a Habsburg-ház uralkodóit
a Szent Koronával a törvényes formák szerint koronázták meg, ami annyit
tesz, hogy uralmuk a magyar alattvalóik egyetértésén alapult.

*Azaz a magyarországi uralkodásuk alapját a középkori magyar királyokhoz
fűződő folytonosság jelentette.*
<https://nemzetikonzultacio.kormany.hu/>hirdetés
*– Akkor a Habsburg uralkodók, törvénytisztelő módon jártak el, mint magyar
királyok? *

– Többnyire igen, legalábbis formálisan be kellett tartaniuk az elődeik
törvényeit. Az akkori tradícióknak még igen nagy ereje volt. Gondoljunk
csak bele, a 18. század elején maga *II. Rákóczi Ferenc* a szabadságharc
megindításakor az 1222-ben kiadott Aranybullára hivatkozott.

*Egy ötszáz évvel korábbi dokumentumra!*
<https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2021/07/Az-onodi-orszaggyules-1864.jpg>

II. Rákóczi Ferenc alakja Than Mór Az ónodi országgyűlés című festményén,
1864. A később készült, Attila királyt ábrázoló festményével szemmel
látható a „rokonság” (Forrás: Wikipedia.hu)

Az Aranybulla alapján meg is lett volna a lehetősége arra, hogy a mozgalmát
a Habsburgok is törvényesnek ismerjék el, és ennek értelmében kössenek
valamiféle megállapodást, amivel a sérült jogokat lehet majd helyreállítani.

*Nem véletlen, hogy a trónfosztásra csak évekkel Rákóczi mozgalmának
kezdete után került sor.*

Mai rohanó, gyorsan változó világunkban ez a szemlélet már
felfoghatatlannak tűnik. Gondoljunk bele, hogy csak az elmúlt száz évben
hányszor kapott Magyarország teljesen új törvénykezési gyakorlatot,
alkotmányt, alaptörvényt – és kellett mindent elölről kezdeni.
*– Ezért nem értjük az Habsburg uralkodók magyarországi stratégiáját?*

– A hazai kurucos-nemzeti történelemszemléletből sosem fogjuk megérteni
mindezt. Az adott kor csak a saját nézőpontján keresztül lenne valójában
értelmezhető. Hogy hogyan is működtek és mi motiválta igazán a
Habsburg-házat.

*Amíg ezek a középkori keretek léteztek, addig azok voltak számukra a
legitimitást biztosító jogforrások.*

Sokáig csak a Szent Istvánra visszavezethető uralkodói méltóság volt
fontos, a középkori Regnum, nem az abban élő számtalan féle nép, vagy azok
múltja. Nem igazán volt miért okuk „megfosztani” a magyarokat „elődeiktől”.
Nem beszélve arról, hogy ez esetben is csupán az összlakosság igen kis
hányadát kitevő, de a politikai jogokat birtokló nemesi nemzet elődei
lehettek volna érdekesek, a lakosság több mint 90 százalékát kitevő
közrendűek ősei – akiket eleve jórészt más eredetűnek is tartottak –
valójában senkit nem érdekeltek a modern polgári nemzeteszme megszületése
előtt.

*Ma ők a lakosság többségének az ősei, nem az egykori nemesek…*
<https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2021/07/Maria_Theresia_als_Konigin_von_Ungarn_zu_Pferde-scaled.jpg>

Mária Terézia magyar királlyá választása, 1741 (részlet) (Forrás:
Wikipedia.com)
*– Hunfalvy Pálról – aki a finnugor rokonság híve volt – már életében is
azt terjesztették, hogy osztrák ügynök volt, aki a magyar őstörténet
tekintélyét igyekezett aláásni. *

– Ezek jelenlegi tudásunk szerint bizonyítatlan spekulációk. Annyi valóban
igaz, Hunfalvy saját visszaemlékezéséből is tudjuk, hogy az ügynökvád már
az 1850-es években megfogalmazódott vele szemben.

* Nincs ezen mit csodálkozni, hiszen a Bach korszakban az egész ország
„ügynökfrászban” volt. *

Viszont ma már számos levéltári forrást ismerünk a 19. századi osztrák
ügynökökről, de épp Hunfalvy Pálról semmilyen bizonyíték nem került elő.
<https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2021/07/Hunfalvy_Pal_Ellinger.jpg>

Hunfalvy Pál nyelvész, etnológus, történetíró (Forrás: Wikipedia.hu)
*– Nem akarta a nemzeti múltat aláásni? *

– Meglepő módon éppen ellenkezőleg: Hunfalvy ténykedése sok területen a
modern magyar nemzet létrejöttének érdekeit szolgálta. Ha ma is pusztán
régi, a nemesi történelemszemlélet mentén gondolkodnánk, akkor a népünk
tömegei nemigen férnének bele a magyar nemzet fogalmába.

*Az, hogy ma származásra való tekintet nélkül mindannyian egy nemzet
tagjainak érezhetjük magunkat, azt éppen Hunfalvyék generációjának az
eredménye.*
*– Hogyhogy?*

– Úgy, hogy ők nem a származási, hanem kultúrnemzetben gondolkodtak, azaz –
a középkori felfogástól ellentétben – nem csak azt tartották a nemzet
tagjának, aki nemesi származású. Ezzel tudták a nemzet fogalmát kitágítani,
melyre a 19. században valóban igen nagy szükség is volt.

*Hitték és vallották, hogy a magyar nemzet tagja lehet bárki, aki
elsajátítja a magyar nyelvet és kultúrát.*

Ekkoriban vált erős jelmondattá „Nyelvében él a nemzet!” – amit mindenki
ismer, a jelentésébe viszont kevesen szoktak belegondolni.
<https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2021/07/1280px-XXXVIII._TABLA._Magyar_viselet_1825–1849.jpg>

Reformkori magyar viseletek (Forrás: Wikipedia.hu)

Maga Hunfalvy is – szepességi szászként – tizenhét éves korában tanult meg
magyarul. Tehát maga is az akkori asszimilációs program sikerét mutatja.
Gondoljunk csak bele, *Petőfit *is eredetileg *Petrovicsnak *hívták, a
tizenhárom aradi vértanú között bizony a magyar születésűek voltak
kisebbségben. Sőt, Hunfalvy fő vitapartnere, a „török-ugor nyelvháború”
másik vezéralakja, *Vámbéry Ármin *pedig zsidó származású volt.
*– Akkor ez sikeres asszimilációnak tekinthető.*

– Meglehetősen, hiszen mire bekövetkezett a Monarchia felbomlása, addigra a
magyarság számarányát sikerült feltornázni 50 százalék fölé a 19. század
első felében mért körülbelül 40 százalékról. Nyilván nem azért, mert a
magyar anyák több gyereket szültek volna, mint a szlovákok, meg a románok.

*Mindez csak úgy történhetett, hogy a magyarság vonzó asszimilációs
célpontot kínált az országban élő más nemzetiségek számára.*

Ha így tekintünk a 19. századra és a korban meglévő őstörténeti kérdésekre,
akkor egészen másképpen látjuk Hunfalvy Pál szerepét is.
<https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/07/38074123391_2b96c2e37e_c.jpg>

III. Béla névtelen krónikása, Anonymus szobra a Városligetben. Ligeti
Miklós alkotása, 1903 (Forrás: Flickr.com)
*– Ekkor vált az új nemzettudat központi részévé a régi nemesi múlt?*

– Jórészt igen, hiszen nálunk nem lehetett olyan egyszerűen váltani, mint a
mintaadó Franciaországban, ahol a nemesség tradicionálisan a hódító
frankoktól eredeztette magát. Ott ezt a képet a forradalom után az új,
polgári nemzet számára egyszerűen lecserélték az „őseink a gallok”
formulára.

*Hunfalvy pontosan látta a történeti legitimáció szerepét az új
nemzetépítésben. *

A Román Királyság megalakulásával pedig az elsők között ismerte fel azokat
a veszélyeket, melyek a magyar államegységet fenyegették Erdélyben.
Tisztában volt azzal is, hogy *Anonymus Gesta Hungaroruma* az egyetlen – a
magyarok által is elismert – történeti forrás, ami románokat emleget
Erdélyben a honfoglalás előtt!

*Ezért ő Béla király névtelen jegyzőjének szerepét – s vele együtt
óhatatlanul az egész középkori krónikás hagyomány hitelét – igyekezett
csökkenteni, hogy az, a románok jelenkori követelésének ne legyen
táptalaja. *

Mégsem így emlékeznek meg róla, hanem úgy, mint osztrák „ügynök”, aki
megfosztotta a magyarokat a dicső őseitől.
<https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2021/07/Attila_Hunnorum_Rex_Flagellum_Dei_Aquilejae_Eversor_Utini_Instaurator.jpg>

Attila a hunok királya, Isten ostora, Aquileia elpusztítója… 17. századi
metszet (Forrás: Wikipedia.hu)
*– A rendszerváltozás után Hunfalvy „ügynökségét” éppen a szocialista
rendszer valódi és egyik legnagyobb ügynöke, Kiszely István hangoztatta
előszeretettel.*

– Hogy miért foglalkozott ezzel az „elterelő” témával, az már a
pszichológia területe. Nem ő volt az egyetlen, aki az „új idők” dalait
meghallva sajátos „profilváltást” hajtott végre, és az akkor divatos
„magyar őstörténet”-kutatásba menekült, hogy ott nem túl megalapozott, de
szenzációsan hangzó dolgokat hangoztasson. A meglepő inkább az, hogy
mennyien vevők voltak rá.

*Nekünk, szakembereknek az az egyik legfájóbb pont mindebben, hogy a mai
online kultúrának szinte nincs szüksége hitelesítésre.
<https://vasarnap.hu/2021/07/19/ostortenet-alternativ-oshaza-hun-magyar-rokonsag/>*

Számos jelentős történelmi kérdésben ma inkább az érzelmi töltetek a
döntőek. A szóbeszédek, hitek és tévhitek pedig gyakorta egy olyan össznépi
társasjátékot hoztak létre, mely egyre távolabb sodorja a társadalmat a
megismerhető történelmi valóságtól. Pedig okulni egyedül abból lehetne…
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20210728/3c5d5d06/attachment.html>