<div dir="ltr">
<div class="entry-heading gmail-cat-meta-line"><h2 class="entry-title">A Habsburgok valóban átírták a magyar őstörténetet?</h2>
</div>
<div class="gmail-cikk-lead">
<p><a href="https://vasarnap.hu/2021/07/28/a-habsburgok-valoban-atirtak-a-magyar-ostortenetet/">https://vasarnap.hu/2021/07/28/a-habsburgok-valoban-atirtak-a-magyar-ostortenetet/</a></p><p>Középkori dinasztiák, reformkori asszimilációs
programok és ügynökakták. Csak pár azok közül, amelyek segítenek
megvilágítani őstörténet kutatásunk kevésé ismert részleteit. B. Szabó
Jánossal, a Budapesti Történeti Múzeum történészével beszélgettünk.</p>
</div>
<div class="gmail-content">
<h6><strong>–<font size="2"> Sokan úgy vélik, hogy a Habsburgok a 18-19.
században beavatkoztak a magyar őstörténet-kutatásba, és megfosztották a
magyarokat a szkíta-hun őseiktől. Valóban így történt?</font></strong></h6>
<p>– Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után nem sok
„szeretnivaló” akadt a dinasztián, így szokássá vált visszamenőleg is
megvetni az osztrák uralkodókat. Ezek a nézetek a vesztes első
világháborút követően még tovább erősödtek.</p>
<p style="padding-left:40px"><span style="color:rgb(0,0,0)"><strong>Én
azonban nem tudok róla, hogy lenne valódi bizonyíték is arra, hogy a
Habsburgok el akarták volna tagadni a magyarok dicső múltját: ez nem is
igazán lett volna érdekük. </strong></span></p>
<p>A Habsburg uralkodók hosszú időn keresztül betartották a középkori
magyar királyság alkotmányos játékszabályait, amíg ezek fontosak és
hasznosak voltak a számukra. Ebből a szempontból nézve: ha a magyar
királyok őse Attila, akkor az ő ősük is az.</p>
<div id="gmail-attachment_176168" style="width:847px" class="gmail-wp-caption gmail-aligncenter"><a href="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2021/07/ThanMor.jpg" class="gmail-fancybox gmail-image"><img aria-describedby="caption-attachment-176168" class="gmail-wp-image-176168" src="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2021/07/ThanMor.jpg" alt="" style="margin-right: 0px;" width="481" height="327"></a><p id="gmail-caption-attachment-176168" class="gmail-wp-caption-text">Than Mór alkotása: Attila lakomája, 1870 (Forrás: Wikipedia.hu)</p></div>
<p>Tudom, hogy még ma is nagyon sokan úgy gondolják, hogy a Habsburgok
idegen megszállók voltak Magyarországon, de 1527 után a helyzet – majd
400 évig – sokkal bonyolultabb volt ennél. Rövid időszakok kivételével
például nem is volt hozzá még „megszálló” hadsereg sem. Viszont a
Habsburg-ház uralkodóit a Szent Koronával a törvényes formák szerint
koronázták meg, ami annyit tesz, hogy uralmuk a magyar alattvalóik
egyetértésén alapult.</p>
<p style="padding-left:40px"><span style="color:rgb(128,128,128)"><strong>Azaz a magyarországi uralkodásuk alapját a középkori magyar királyokhoz fűződő folytonosság jelentette.</strong></span></p><div class="gmail-banner-commercial"><a href="https://nemzetikonzultacio.kormany.hu/" target="_blank"><span class="gmail-video-sound-on"></span></a><span class="gmail-add-title">hirdetés</span></div>
<h6><strong>–<font size="2"> Akkor a Habsburg uralkodók, törvénytisztelő módon jártak el, mint magyar királyok? </font></strong></h6>
<p>– Többnyire igen, legalábbis formálisan be kellett tartaniuk az
elődeik törvényeit. Az akkori tradícióknak még igen nagy ereje volt.
Gondoljunk csak bele, a 18. század elején maga <em>II. Rákóczi Ferenc</em> a szabadságharc megindításakor az 1222-ben kiadott Aranybullára hivatkozott.</p>
<p style="padding-left:40px"><span style="color:rgb(0,0,0)"><strong>Egy ötszáz évvel korábbi dokumentumra!</strong></span></p>
<div id="gmail-attachment_176173" style="width:871px" class="gmail-wp-caption gmail-aligncenter"><a href="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2021/07/Az-onodi-orszaggyules-1864.jpg" class="gmail-fancybox gmail-image"><img aria-describedby="caption-attachment-176173" class="gmail-wp-image-176173" src="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2021/07/Az-onodi-orszaggyules-1864.jpg" alt="" style="margin-right: 0px;" width="481" height="361"></a><p id="gmail-caption-attachment-176173" class="gmail-wp-caption-text">II.
Rákóczi Ferenc alakja Than Mór Az ónodi országgyűlés című festményén,
1864. A később készült, Attila királyt ábrázoló festményével szemmel
látható a „rokonság” (Forrás: Wikipedia.hu)</p></div>
<p>Az Aranybulla alapján meg is lett volna a lehetősége arra, hogy a
mozgalmát a Habsburgok is törvényesnek ismerjék el, és ennek értelmében
kössenek valamiféle megállapodást, amivel a sérült jogokat lehet majd
helyreállítani.</p>
<p style="padding-left:40px"><span style="color:rgb(0,0,0)"><strong>Nem véletlen, hogy a trónfosztásra csak évekkel Rákóczi mozgalmának kezdete után került sor.</strong></span></p>
<p>Mai rohanó, gyorsan változó világunkban ez a szemlélet már
felfoghatatlannak tűnik. Gondoljunk bele, hogy csak az elmúlt száz évben
hányszor kapott Magyarország teljesen új törvénykezési gyakorlatot,
alkotmányt, alaptörvényt – és kellett mindent elölről kezdeni.</p>
<h6><strong>–<font size="2"> Ezért nem értjük az Habsburg uralkodók magyarországi stratégiáját?</font></strong></h6>
<p>– A hazai kurucos-nemzeti történelemszemléletből sosem fogjuk
megérteni mindezt. Az adott kor csak a saját nézőpontján keresztül lenne
valójában értelmezhető. Hogy hogyan is működtek és mi motiválta igazán a
Habsburg-házat.</p>
<p style="padding-left:40px"><span style="color:rgb(0,0,0)"><strong>Amíg ezek a középkori keretek léteztek, addig azok voltak számukra a legitimitást biztosító jogforrások.</strong></span></p>
<p>Sokáig csak a Szent Istvánra visszavezethető uralkodói méltóság volt
fontos, a középkori Regnum, nem az abban élő számtalan féle nép, vagy
azok múltja. Nem igazán volt miért okuk „megfosztani” a magyarokat
„elődeiktől”. Nem beszélve arról, hogy ez esetben is csupán az
összlakosság igen kis hányadát kitevő, de a politikai jogokat birtokló
nemesi nemzet elődei lehettek volna érdekesek, a lakosság több mint 90
százalékát kitevő közrendűek ősei – akiket eleve jórészt más eredetűnek
is tartottak – valójában senkit nem érdekeltek a modern polgári
nemzeteszme megszületése előtt.</p>
<p style="padding-left:40px"><span style="color:rgb(128,128,128)"><strong>Ma ők a lakosság többségének az ősei, nem az egykori nemesek…</strong></span></p>
<div id="gmail-attachment_176174" style="width:912px" class="gmail-wp-caption gmail-aligncenter"><a href="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2021/07/Maria_Theresia_als_Konigin_von_Ungarn_zu_Pferde-scaled.jpg" class="gmail-fancybox gmail-image"><img aria-describedby="caption-attachment-176174" class="gmail-wp-image-176174" src="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2021/07/Maria_Theresia_als_Konigin_von_Ungarn_zu_Pferde-1024x618.jpg" alt="" style="margin-right: 0px;" width="481" height="290"></a><p id="gmail-caption-attachment-176174" class="gmail-wp-caption-text">Mária Terézia magyar királlyá választása, 1741 (részlet) (Forrás: Wikipedia.com)</p></div>
<h6><strong>–<font size="2"> Hunfalvy Pálról – aki a finnugor rokonság híve volt – már
életében is azt terjesztették, hogy osztrák ügynök volt, aki a magyar
őstörténet tekintélyét igyekezett aláásni. </font></strong></h6>
<p>– Ezek jelenlegi tudásunk szerint bizonyítatlan spekulációk. Annyi
valóban igaz, Hunfalvy saját visszaemlékezéséből is tudjuk, hogy az
ügynökvád már az 1850-es években megfogalmazódott vele szemben.</p>
<p style="padding-left:40px"><span style="color:rgb(128,128,128)"><strong> <span style="color:rgb(0,0,0)">Nincs ezen mit csodálkozni, hiszen a Bach korszakban az egész ország „ügynökfrászban” volt. </span></strong></span></p>
<p>Viszont ma már számos levéltári forrást ismerünk a 19. századi
osztrák ügynökökről, de épp Hunfalvy Pálról semmilyen bizonyíték nem
került elő.</p>
<div id="gmail-attachment_176175" style="width:653px" class="gmail-wp-caption gmail-aligncenter"><a href="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2021/07/Hunfalvy_Pal_Ellinger.jpg" class="gmail-fancybox gmail-image"><img aria-describedby="caption-attachment-176175" class="gmail-wp-image-176175" src="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2021/07/Hunfalvy_Pal_Ellinger.jpg" alt="" style="margin-right: 0px;" width="368" height="290"></a><p id="gmail-caption-attachment-176175" class="gmail-wp-caption-text">Hunfalvy Pál nyelvész, etnológus, történetíró (Forrás: Wikipedia.hu)</p></div>
<h6><strong>–<font size="6"> <font size="2">Nem akarta a nemzeti múltat aláásni? </font></font></strong></h6><font size="2">
</font><p><font size="2">– Meglepő módon éppen ellenkezőleg: Hunfalvy tényked</font>ése sok területen
a modern magyar nemzet létrejöttének érdekeit szolgálta. Ha ma is
pusztán régi, a nemesi történelemszemlélet mentén gondolkodnánk, akkor a
népünk tömegei nemigen férnének bele a magyar nemzet fogalmába.</p>
<p style="padding-left:40px"><span style="color:rgb(128,128,128)"><strong>Az,
hogy ma származásra való tekintet nélkül mindannyian egy nemzet
tagjainak érezhetjük magunkat, azt éppen Hunfalvyék generációjának az
eredménye.</strong></span></p>
<h6><font size="2"><strong>– Hogyhogy?</strong></font></h6>
<p>– Úgy, hogy ők nem a származási, hanem kultúrnemzetben gondolkodtak,
azaz – a középkori felfogástól ellentétben – nem csak azt tartották a
nemzet tagjának, aki nemesi származású. Ezzel tudták a nemzet fogalmát
kitágítani, melyre a 19. században valóban igen nagy szükség is volt.</p>
<p style="padding-left:40px"><span style="color:rgb(68,68,68)"><strong>Hitték és vallották, hogy a magyar nemzet tagja lehet bárki, aki elsajátítja a magyar nyelvet és kultúrát.</strong></span></p>
<p>Ekkoriban vált erős jelmondattá „Nyelvében él a nemzet!” – amit
mindenki ismer, a jelentésébe viszont kevesen szoktak belegondolni.</p>
<div id="gmail-attachment_176177" style="width:917px" class="gmail-wp-caption gmail-aligncenter"><a href="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2021/07/1280px-XXXVIII._TABLA._Magyar_viselet_1825–1849.jpg" class="gmail-fancybox gmail-image"><img aria-describedby="caption-attachment-176177" class="gmail-wp-image-176177" src="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2021/07/1280px-XXXVIII._TABLA._Magyar_viselet_1825–1849-1024x642.jpg" alt="" style="margin-right: 0px;" width="481" height="302"></a><p id="gmail-caption-attachment-176177" class="gmail-wp-caption-text">Reformkori magyar viseletek (Forrás: Wikipedia.hu)</p></div>
<p>Maga Hunfalvy is – szepességi szászként – tizenhét éves korában
tanult meg magyarul. Tehát maga is az akkori asszimilációs program
sikerét mutatja. Gondoljunk csak bele, <em>Petőfit </em>is eredetileg <em>Petrovicsnak </em>hívták,
a tizenhárom aradi vértanú között bizony a magyar születésűek voltak
kisebbségben. Sőt, Hunfalvy fő vitapartnere, a „török-ugor nyelvháború”
másik vezéralakja, <em>Vámbéry Ármin </em>pedig zsidó származású volt.</p>
<h6><strong>–<font size="2"> Akkor ez sikeres asszimilációnak tekinthető.</font></strong></h6>
<p>– Meglehetősen, hiszen mire bekövetkezett a Monarchia felbomlása,
addigra a magyarság számarányát sikerült feltornázni 50 százalék fölé a
19. század első felében mért körülbelül 40 százalékról. Nyilván nem
azért, mert a magyar anyák több gyereket szültek volna, mint a
szlovákok, meg a románok.</p>
<p style="padding-left:40px"><span style="color:rgb(0,0,0)"><strong>Mindez csak úgy történhetett, hogy a magyarság vonzó asszimilációs célpontot kínált az országban élő más nemzetiségek számára.</strong></span></p>
<p>Ha így tekintünk a 19. századra és a korban meglévő őstörténeti
kérdésekre, akkor egészen másképpen látjuk Hunfalvy Pál szerepét is.</p>
<div id="gmail-attachment_117257" style="width:810px" class="gmail-wp-caption gmail-aligncenter"><a href="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/07/38074123391_2b96c2e37e_c.jpg" class="gmail-fancybox gmail-image"><img aria-describedby="caption-attachment-117257" class="gmail-wp-image-117257 gmail-size-full" src="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2020/07/38074123391_2b96c2e37e_c.jpg" alt="" style="margin-right: 0px;" width="481" height="356"></a><p id="gmail-caption-attachment-117257" class="gmail-wp-caption-text">III. Béla névtelen krónikása, Anonymus szobra a Városligetben. Ligeti Miklós alkotása, 1903 (Forrás: Flickr.com)</p></div>
<h6><font size="2"><strong>– Ekkor vált az új nemzettudat központi részévé a régi nemesi múlt?</strong></font></h6>
<p>– Jórészt igen, hiszen nálunk nem lehetett olyan egyszerűen váltani,
mint a mintaadó Franciaországban, ahol a nemesség tradicionálisan a
hódító frankoktól eredeztette magát. Ott ezt a képet a forradalom után
az új, polgári nemzet számára egyszerűen lecserélték az „őseink a
gallok” formulára.</p>
<p style="padding-left:40px"><span style="color:rgb(0,0,0)"><strong>Hunfalvy pontosan látta a történeti legitimáció szerepét az új nemzetépítésben. </strong></span></p>
<p>A Román Királyság megalakulásával pedig az elsők között ismerte fel
azokat a veszélyeket, melyek a magyar államegységet fenyegették
Erdélyben. Tisztában volt azzal is, hogy <em>Anonymus Gesta Hungaroruma</em> az egyetlen – a magyarok által is elismert – történeti forrás, ami románokat emleget Erdélyben a honfoglalás előtt!</p>
<p style="padding-left:40px"><span style="color:rgb(0,0,0)"><strong>Ezért ő <em>Béla</em>
király névtelen jegyzőjének szerepét – s vele együtt óhatatlanul az
egész középkori krónikás hagyomány hitelét – igyekezett csökkenteni,
hogy az, a románok jelenkori követelésének ne legyen táptalaja. </strong></span></p>
<p>Mégsem így emlékeznek meg róla, hanem úgy, mint osztrák „ügynök”, aki megfosztotta a magyarokat a dicső őseitől.</p>
<div id="gmail-attachment_176178" style="width:444px" class="gmail-wp-caption gmail-aligncenter"><a href="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2021/07/Attila_Hunnorum_Rex_Flagellum_Dei_Aquilejae_Eversor_Utini_Instaurator.jpg" class="gmail-fancybox gmail-image"><img aria-describedby="caption-attachment-176178" class="gmail-wp-image-176178" src="https://vasarnap.hu/wp-content/uploads/2021/07/Attila_Hunnorum_Rex_Flagellum_Dei_Aquilejae_Eversor_Utini_Instaurator.jpg" alt="" width="434" height="696"></a><p id="gmail-caption-attachment-176178" class="gmail-wp-caption-text">Attila a hunok királya, Isten ostora, Aquileia elpusztítója… 17. századi metszet (Forrás: Wikipedia.hu)</p></div>
<h6><font size="2"><strong>– A rendszerváltozás után Hunfalvy „ügynökségét” éppen a
szocialista rendszer valódi és egyik legnagyobb ügynöke, Kiszely István
hangoztatta előszeretettel.</strong></font></h6>
<p>– Hogy miért foglalkozott ezzel az „elterelő” témával, az már a
pszichológia területe. Nem ő volt az egyetlen, aki az „új idők” dalait
meghallva sajátos „profilváltást” hajtott végre, és az akkor divatos
„magyar őstörténet”-kutatásba menekült, hogy ott nem túl megalapozott,
de szenzációsan hangzó dolgokat hangoztasson. A meglepő inkább az, hogy
mennyien vevők voltak rá.</p>
<p style="padding-left:40px"><span style="color:rgb(0,0,0)"><strong>Nekünk, szakembereknek az az egyik legfájóbb pont mindebben, hogy a <a href="https://vasarnap.hu/2021/07/19/ostortenet-alternativ-oshaza-hun-magyar-rokonsag/" target="_blank" rel="noopener">mai online kultúrának szinte nincs szüksége hitelesítésre. </a></strong></span></p>
<p>Számos jelentős történelmi kérdésben ma inkább az érzelmi töltetek a
döntőek. A szóbeszédek, hitek és tévhitek pedig gyakorta egy olyan
össznépi társasjátékot hoztak létre, mely egyre távolabb sodorja a
társadalmat a megismerhető történelmi valóságtól. Pedig okulni egyedül
abból lehetne…</p>
<p> </p></div>
</div>