[Grem] Ma Szt. Brigitta, Európa társvédőszentje ünnepe / dr. Diós István. A szentek élete

[Emoke Greschik]

 Szent Brigitta szerzetesnő, Európa társvédőszentje
Kultúra <https://www.magyarkurir.hu/kultura> – 2021. július 23., péntek |
10:00

https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-brigitta-szerzetesno-europa-tarsvedoszentje
7
„Észak misztikusa”, a svédek nemzeti szentje, Skandinávia népszerű szentje
hazánkban talán kevésbé ismert. Szent Brigittára emlékezünk liturgikus
ünnepén, július 23-án.

*Brigitta 1303-ban született Svédországban. Édesapja földesúr (jarl) és
törvényszéki bíró volt, anyja pedig rokonságban állt Svédország királyi
családjaival*.* Hét éves volt, mikor első látomásában részesült.* *Tizenhárom
éves korában férjhez adták Ulf Gudmarssonhoz annak ellenére*,* hogy
kolostori életre vágyott. Maga az Úr Krisztus nyugtatta meg állapotának
szent volta felől:* *„Egy alázatos és jámbor asszony kedvesebb nekem, mint
egy gőgös szűz, s egy istenfélő életet élő asszony ugyanúgy szolgálhat
engem, mint egy tiszta és alázatos szűz. Ha két lélek a szeretetben eggyé
lesz – és Isten dicsőségére gyermekeket hoznak világra és nevelnek föl – a
lelki templomban, amelyet szeretetük épített nekem, én ott vagyok
harmadikként.” **Házasságukból nyolc gyermek született. *

*„Úgy neveld gyermekeidet, hogy az én gyermekeim is legyenek” – **mondta
egyik látomásában a Szent Szűz Brigittának.*
*Férjével kórházakat alapítottak, vagyonukból támogatták a svéd földön
megjelenő ciszterci és domonkos kolostorokat. Mindketten beléptek a
ferences világi harmadrendbe. Brigitta naponta tizenkét szegényt szolgált
ki, járta a környéket, és segített a rászorulókon. *

*Brigitta gondolatait Krisztus passiója és Mária együttszenvedése uralta,
misztikus élete középpontjában az Úr kínszenvedéséről és a Szent Szűz
fájdalmáról és öröméről való elmélkedés állt. Misztikus
élményeit Revelationes coelestes** című könyve nyolc kötetében írta le*.
Jézus szenvedéseinek leírásakor Brigitta azonosult Máriával. Nem érte be
azzal, hogy honfitársait elvezesse Isten Anyjához, hanem maga is mintegy
anyja lett Svédországban a kereszténységnek.

*Szent Brigitta látomásai (miniatúra, 1400 k.)*

*Férje halála után, 1346-ban megalapította a Legszentebb Üdvözítő rendjét,
mely a kettős kolostor intézményére épülő férfi és női rend. Brigitta
kolostori eszménye szembefordulást jelentett az Istentől kapott
küldetésének megfelelni nem tudó, akkoriban elvilágiasodott egyházzal*. Az
apácák jelvénye a fátylukat leszorító pántkorona Krisztus öt sebének
jelével. Ugyanezt a jelet a férfi szerzetesek köpenyükön viselik. A
szabályzatot az alvastrai ciszterci kolostorban dolgozták ki, majd V. Orbán
pápa hagyta jóvá 1370-ben.

*1349-ben Brigitta Rómába költözött. Háza a Piazza Farnesén éveken át
nyitva állt az északról érkező zarándokok előtt, akiknek lehetőséget
teremtett arra is, hogy anyanyelvükön gyónhassanak. Sanyarú körülmények
között élt, szegényeivel egy sorban, gyakran koldult is. **Katalin (Karin)
nevű leánya Brigitta mellett élt az örök városban, anyja halála után pedig
azt a kolostori életmódot választotta, amelyet Brigitta megálmodott. Később
őt is szentté avatták*.
*Brigitta keményen vezekelt **az egyház, a főpapok és a klérus bűneiért*. Élete
szorosan kapcsolódott a 14. századi Európa politikai és egyházi
eseményeihez. *Sajátos karizmája erejével Isten intő üzenetét közvetítette
uralkodóknak, romlott életű főpapoknak és a pápáknak.** Sokat fáradozott,
hogy Európa uralkodóit kibékítse egymással, V. Orván pápát pedig rábírta,
hogy térjen vissza Avignonból Rómába.*

*1372-ben Brigitta elzarándokolt Jeruzsálembe, a hazafelé vezető úton
megbetegedett, és 1373-ban Rómában meghalt.*

*A svédországi Vadstenában helyezték örök nyugalomra, ahol lánya, Katalin
vezetése alatt két kolostor létesült*: egy a Brigitta által alapított rend
női ágának, egy pedig a paptestvéreknek.
*Brigittát 1391. október 7-én avatták szentté*. Ünnepét 1623-ban vették fel
a római naptárba, október 7-ére. 1969-ben helyezték át halála napjára,
július 23-ára.* II. János Pál pápa 1999. október 1-jén Európa
társvédőszentjévé nyilvánította Szent Benedekkel, Szent Cirillel és Szent
Metóddal, Sienai Szent Katalinnal és Edith Steinnel együtt*.

* * *

*Egy alkalommal olyan hatást gyakorolt Brigittára egy prédikáció, amely
Jézus szenvedéseiről szólt, hogy amikor egy feszület előtt imádkozott,
hallotta a hangot*: *„Nézz ide, mennyi sebet ejtettek rajtam!” **A kislány
egészen kétségbeesve fölkiáltott: „Ó Uram, ki tette ezt veled?*” *Ezt a
választ kapta: „Azok, akik megvetnek, és megfeledkeznek arról, hogy
szeressenek.”*

Harminckét éves korában Brigittát Stockholmba hívták a királyi udvarba. Nem
volt kedvére az udvari élet, de fölismerte feladatát: a lelkére kell
beszélnie II. Magnus királynak, aki könnyelmű, kicsapongó életet
folytatott, uralkodói kötelességeit pedig elhanyagolta. Brigitta
„nyúlszívű”-nek és „megkoronázott szamár”-nak hívta a királyt. És hamar
látnia kellett, hogy az udvarnál tehetetlen, ezért hazatért. Akkor egy nap
elragadtatásban hangot hallott: „Asszony, hallgass rám, én vagyok az Úr, a
te Istened. Tudd meg, hogy nem csupán miattad beszélek, hanem az egész
kereszténység javára. Menj vissza az udvarhoz, de nem mint udvarhölgy,
hanem mint Isten prófétája!” Brigitta ezután kopott vezeklő öltözetben
jelent meg az udvarban. Csodálkoztak rajta és gúnyolták, ő viszont
ostorozta az uralmon lévők visszaéléseit, és apokaliptikus fenyegetésekkel
fordult a király, a nemesség és a klérus ellen. Elítélte a rablólovagokat,
fölszólalt az ellen, hogy robotot követelve megszentségtelenítik a
vasárnapot, és minden más módon sértik az emberi méltóságot. A királynak
szemére vetette, hogy amikor a parasztokra súlyos adót vet ki, úgy tesz,
mint egy útonálló, aki kifosztja a vándorokat.

Szent felháborodásában a méltatlan papság ellen is fölemelte a szavát:
„Egyetlen pap sem teszi életében azt, amit hirdet, ezért a szavának nincs
foganatja. A szentségeket úgy szolgáltatják ki, hogy az gúnyszámba megy.
Ennek a kornak a papjai fogták a tíz parancsot, és egyetlen paranccsá
zsugorították össze: Adj pénzt!”

Brigitta Rómában is nyíltan ostorozta a bűnöket. A fejedelmeket
gyilkosoknak nevezte, a prelátusokat állatoknak. Egy kardinálist majomhoz
hasonlított, egy püspököt pedig iszapba süppedt teknősbékához. Az egyik
apátról így beszélt: „A szerzetesek tükrének kellene lennie, és a szajhák
feje.” Keménysége sokakban ellenszenvet váltott ki. Elterjesztették róla,
hogy boszorkány, akit el kellene égetni. Mikor máglyára akarták küldeni, a
Szűzanya oltalmát ígérte, és megparancsolta, hogy övéivel minden este
énekelje el az *Ave maris stella* himnuszt. Ezt a brigittinák mindmáig meg
is teszik minden este a vesperás után.

Lángoló szavaival Brigitta elérte, hogy V. Orbán pápa elhagyta Avignont, és
visszatért Rómába. Nem sokkal később azonban a pápa úgy érezte, nem tud
azokkal a nehézségekkel megküzdeni, amelyekkel Péter városában
szembetalálta magát, és visszafordult. „Fáradt vagyok a harchoz!” Akkor a
látnok asszony ezt mondta neki: „Azt hiszi, szentséges atya, hogy az én
szívemet nem sebzi a honvágy az északi táj után, ahol a tavak
kristálytiszta vizében ősrengetegek és hullámzó gabonaföldek tükröződnek?
De nem a vágyainknak kell megszabniuk, milyen úton járjunk, hanem Isten
akaratának. S ha mégis visszatér Avignonba, tudja meg, csak azért teszi,
hogy ott meghaljon” – Orbán néhány héttel azután, hogy visszaérkezett
Avignonba, meg is halt.

*Istenünk, te Szent Brigittát élete folyamán különböző utakon vezetted, és
Fiad szenvedésének szemlélése és átélése által csodálatosan megtanítottad
őt a kereszt bölcsességére. Add, hogy bármely hivatásban éljünk is, mindig
és mindenben téged keressünk. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által,
aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön
örökké. Ámen.*

*Forrás *
*Diós István: A szentek élete*
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20210723/06c6550c/attachment.html>