<div dir="ltr">
<h1 class="gmail-cim">Szent Brigitta szerzetesnő, Európa társvédőszentje</h1><div class="gmail-datumsav"><a href="https://www.magyarkurir.hu/kultura">Kultúra</a> – 2021. július 23., péntek | 10:00<div class="gmail-ikonok"> <a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-brigitta-szerzetesno-europa-tarsvedoszentje">https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-brigitta-szerzetesno-europa-tarsvedoszentje</a></div></div><div class="gmail-kozepre"><a class="gmail-fokep" rel="lightbox['g54481']"><img src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=54481&v=0&img=c_brigitta_oltarkep.jpg" style="margin-right: 0px;" width="329" height="487"><span class="gmail-galcount" title="7 kép a galériában, kattintson!"><img src="https://www.magyarkurir.hu/design1/img/img.png" align="absmiddle"> 7</span></a></div><h3 class="gmail-lead"><span style="background-color:rgb(255,242,204)">„Észak
misztikusa”, a svédek nemzeti szentje, </span>Skandinávia népszerű szentje
hazánkban talán kevésbé ismert. <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Szent Brigittára emlékezünk liturgikus
ünnepén, július 23-án.</span></h3><div class="gmail-contentsav"><p><span style="text-align:justify"><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Brigitta 1303-ban
született Svédországban. Édesapja földesúr (jarl) és törvényszéki bíró
volt, anyja pedig rokonságban állt Svédország királyi családjaival</b></span>.<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Hét
éves volt, mikor első látomásában részesült.</span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Tizenhárom éves korában
férjhez adták Ulf Gudmarssonhoz annak ellenére</b></span>,<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> hogy kolostori életre
vágyott. Maga az Úr Krisztus nyugtatta meg állapotának szent volta
felől:</b></span> </span><em style="text-align:justify">„<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><span style="color:rgb(0,0,0)"><b>Egy alázatos és jámbor
asszony kedvesebb nekem, mint egy gőgös szűz, s egy istenfélő életet élő
asszony ugyanúgy szolgálhat engem, mint egy tiszta és alázatos szűz. Ha
két lélek a szeretetben eggyé lesz</b> <b>– és Isten dicsőségére gyermekeket
hoznak világra és nevelnek föl – a lelki templomban, amelyet szeretetük
épített nekem, én ott vagyok harmadikként.</b>”<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> </b></span></span></span></em><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><span style="text-align:justify">Házasságukból nyolc gyermek született. </span></b></span></p>
<p><em>„<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Úgy neveld gyermekeidet, hogy az én gyermekeim is legyenek</b></span>” – </em><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>mondta egyik látomásában a Szent Szűz Brigittának.</b></span></p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Férjével kórházakat alapítottak, vagyonukból támogatták a svéd földön
megjelenő ciszterci és domonkos kolostorokat. Mindketten beléptek a
ferences világi harmadrendbe. Brigitta naponta tizenkét szegényt
szolgált ki, járta a környéket, és segített a rászorulókon.
</b></span><p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Brigitta gondolatait Krisztus passiója és Mária együttszenvedése
uralta, misztikus élete középpontjában az Úr <span style="background-color:rgb(234,209,220)">kínszenvedésé</span>ről és a Szent
Szűz<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> fájdalmá</span>ról és öröméről való elmélkedés állt. <span>Misztikus élményeit </span><em><em>Revelationes coelestes</em></em></b></span><span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> című
könyve nyolc kötetében írta le</b></span>. Jézus szenvedéseinek leírásakor
Brigitta azonosult Máriával. Nem érte be azzal, hogy honfitársait
elvezesse Isten Anyjához, hanem maga is mintegy anyja lett Svédországban
a kereszténységnek.</span></p>
<p><a title="Szent Brigitta látomásai (miniatúra, 1400 k.)" rel="lightbox['g54481']"><img style="display: block; margin: auto;" class="gmail-ckep" src="https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=54481&v=0&p=1&img=c_brigitta_kinyilatkoztatasai_1400k.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p style="text-align:center"><em>Szent Brigitta látomásai (miniatúra, 1400 k.)</em></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Férje halála után, 1346-ban megalapította a Legszentebb Üdvözítő
rendjét, mely a kettős kolostor intézményére épülő férfi és női rend.
Brigitta kolostori eszménye szembefordulást jelentett az Istentől kapott
küldetésének megfelelni <span style="background-color:rgb(234,209,220)">nem tudó, akkoriban elvilágiasodott</span> egyházzal</b></span>.
Az apácák jelvénye a fátylukat leszorító pántkorona Krisztus öt sebének
jelével. Ugyanezt a jelet a férfi szerzetesek köpenyükön viselik. A
szabályzatot az alvastrai ciszterci kolostorban dolgozták ki, majd V.
Orbán pápa hagyta jóvá 1370-ben.</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>1349-ben Brigitta Rómába költözött. Háza a Piazza Farnesén éveken át
nyitva állt az északról érkező zarándokok előtt, akiknek lehetőséget
teremtett arra is, hogy anyanyelvükön gyónhassanak. Sanyarú körülmények
között élt, szegényeivel egy sorban, gyakran koldult is. </b></span><span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Katalin
(Karin) nevű leánya Brigitta mellett élt az örök városban, anyja halála
után pedig azt a kolostori életmódot választotta, amelyet Brigitta
megálmodott. Később őt is szentté avatták</b></span>.</span></p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b></b></span><span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Brigitta keményen vezekelt </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">az egyház,</span> a főpapok és a klérus bűneiért</b></span>. É<span>lete
szorosan kapcsolódott a 14. századi Európa politikai és egyházi
eseményeihez. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Sajátos karizmája erejével Isten intő üzenetét
közvetítette <span style="background-color:rgb(234,209,220)">uralkodóknak, romlott életű főpapoknak és a pápák</span>nak.</b><b> Sokat
fáradozott, hogy Európa <span style="background-color:rgb(217,234,211)">uralkodóit</span> kibékítse egymással, V. Orván pápát
pedig rábírta, hogy térjen vissza<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> Avignon</span>ból Rómába.</b></span></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> </b></span></span>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>1372-ben Brigitta elzarándokolt Jeruzsálembe, a hazafelé vezető úton megbetegedett, és 1373-ban Rómában meghalt.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A svédországi Vadstenában helyezték örök nyugalomra, ahol lánya,
Katalin vezetése alatt két kolostor létesült</b></span>: egy a Brigitta által
alapított rend női ágának, egy pedig a paptestvéreknek. </p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Brigittát 1391. október 7-én avatták szentté</b></span>. Ünnepét 1623-ban vették
fel a római naptárba, október 7-ére. 1969-ben helyezték át halála
napjára, július 23-ára.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> II. János Pál pápa 1999. október 1-jén Európa
társvédőszentjévé nyilvánította Szent Benedekkel, Szent Cirillel és
Szent Metóddal, Sienai Szent Katalinnal és Edith Steinnel együtt</b></span>.
<p style="text-align:center">* * *</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Egy alkalommal olyan hatást gyakorolt Brigittára egy prédikáció,
amely Jézus <span style="background-color:rgb(234,209,220)">szenvedéseiről</span> szólt, hogy amikor egy feszület előtt
imádkozott, hallotta a hangot</b></span>: <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>„Nézz ide, mennyi sebet ejtettek rajtam!”
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A kislány egészen kétségbeesve fölkiáltott: „Ó Uram, ki tette ezt
veled?</b></span>” <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Ezt a választ kapta: „Azok, akik megvetnek, és megfeledkeznek
arról, hogy szeressenek.”</b></span></p>
<p>Harminckét éves korában Brigittát Stockholmba hívták a királyi
udvarba. Nem volt kedvére az udvari élet, de fölismerte feladatát: a
lelkére kell beszélnie II. Magnus királynak, aki könnyelmű, kicsapongó
életet folytatott, uralkodói kötelességeit pedig elhanyagolta. Brigitta
„nyúlszívű”-nek és „megkoronázott szamár”-nak hívta a királyt. És hamar
látnia kellett, hogy az udvarnál tehetetlen, ezért hazatért. Akkor egy
nap elragadtatásban hangot hallott: „Asszony, hallgass rám, én vagyok az
Úr, a te Istened. Tudd meg, hogy nem csupán miattad beszélek, hanem az
egész kereszténység javára. Menj vissza az udvarhoz, de nem mint
udvarhölgy, hanem mint Isten prófétája!” Brigitta ezután kopott vezeklő
öltözetben jelent meg az udvarban. Csodálkoztak rajta és gúnyolták, ő
viszont ostorozta az uralmon lévők visszaéléseit, és apokaliptikus
fenyegetésekkel fordult a király, a nemesség és a klérus ellen. Elítélte
a rablólovagokat, fölszólalt az ellen, hogy robotot követelve
megszentségtelenítik a vasárnapot, és minden más módon sértik az emberi
méltóságot. A királynak szemére vetette, hogy amikor a parasztokra
súlyos adót vet ki, úgy tesz, mint egy útonálló, aki kifosztja a
vándorokat.</p>
<p>Szent felháborodásában a méltatlan papság ellen is fölemelte a
szavát: „Egyetlen pap sem teszi életében azt, amit hirdet, ezért a
szavának nincs foganatja. A szentségeket úgy szolgáltatják ki, hogy az
gúnyszámba megy. Ennek a kornak a papjai fogták a tíz parancsot, és
egyetlen paranccsá zsugorították össze: Adj pénzt!”</p>
<p>Brigitta Rómában is nyíltan ostorozta a bűnöket. A fejedelmeket
gyilkosoknak nevezte, a prelátusokat állatoknak. Egy kardinálist
majomhoz hasonlított, egy püspököt pedig iszapba süppedt teknősbékához.
Az egyik apátról így beszélt: „A szerzetesek tükrének kellene lennie, és
a szajhák feje.” Keménysége sokakban ellenszenvet váltott ki.
Elterjesztették róla, hogy boszorkány, akit el kellene égetni. Mikor
máglyára akarták küldeni, a Szűzanya oltalmát ígérte, és megparancsolta,
hogy övéivel minden este énekelje el az <em>Ave maris stella</em> himnuszt. Ezt a brigittinák mindmáig meg is teszik minden este a vesperás után.</p>
<p>Lángoló szavaival Brigitta elérte, hogy V. Orbán pápa elhagyta
Avignont, és visszatért Rómába. Nem sokkal később azonban a pápa úgy
érezte, nem tud azokkal a nehézségekkel megküzdeni, amelyekkel Péter
városában szembetalálta magát, és visszafordult. „Fáradt vagyok a
harchoz!” Akkor a látnok asszony ezt mondta neki: „Azt hiszi, szentséges
atya, hogy az én szívemet nem sebzi a honvágy az északi táj után, ahol a
tavak kristálytiszta vizében ősrengetegek és hullámzó gabonaföldek
tükröződnek? De nem a vágyainknak kell megszabniuk, milyen úton járjunk,
hanem Isten akaratának. S ha mégis visszatér Avignonba, tudja meg, csak
azért teszi, hogy ott meghaljon” – Orbán néhány héttel azután, hogy
visszaérkezett Avignonba, meg is halt.</p>
<p><em>Istenünk, te Szent Brigittát élete folyamán különböző utakon
vezetted, és Fiad szenvedésének szemlélése és átélése által csodálatosan
megtanítottad őt a kereszt bölcsességére. Add, hogy bármely hivatásban
éljünk is, mindig és mindenben téged keressünk. A mi Urunk, Jézus
Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel
egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.</em></p>
<p><strong><span style="text-decoration:underline">Forrás </span></strong><br><strong>Diós István: <em>A szentek élete</em></strong></p></div>
</div>