[Grem] interjú USA konzervatív politológus professzorral a konzervativizmus új irányáról, a magyar példáról / Szilvay G.

[Emoke Greschik]

 A magyar családpolitika minta lehet Amerikában is – Gladden J. Pappin a
Mandinernek <https://mandiner.hu/cikk/20210130_gladden_j_pappin_interju>
2021. január 30. 12:09
https://mandiner.hu/cikk/20210130_gladden_j_pappin_interju

*Írta: Szilvay Gergely <https://mandiner.hu/szerzo/szilvay_gergely> *
*Az amerikai és a magyar konzervatívok ugyanazokkal a kérdésekkel küzdenek,
és ugyanazokkal az erőkkel néznek szembe *–* mondja Gladden J. Pappin, a
University of Dallas professzora a Mandinernek. A politológus* szerint a
tengerentúli konzervatívoknak *a szabad piac helyett a közjóra kellene
koncentrálnia és nagyobb szerepet kellene szánnia az államnak.* *Hogyan
értékeli Trump elnökségét, a magyar kormányzást, és mit vár Bidentől? *
Nagyinterjúnk!

*Gladden J. Pappin* * a University of Dallas politológia professzora, az
American Affairs főszerkesztő-helyettese, valamint a University of Notre
Dame Center for Ethics and Culture intézetének főtanácsadója. Történelmet
hallgatott a Harvardon, majd ugyanott doktorált kormányzástudományból*.
Decemberben volt a Mathias Corvinus Collegium vendége. Interjúnk a
professzorral!

***

*Miért jön 2020 végén Magyarországra egy dallasi politológia professzor?*

A Dallasi Egyetem első oktatói közt ott voltak a kommunizmus elől menekült
magyar ciszterci szerzetesek is. A magam részéről *2010, a konzervatív
kormányzat hatalomra kerülése óta követem a magyar politika eseményeit.*
*Az amerikai és a magyar konzervatívok ugyanazokkal a kérdésekkel küzdenek,**
és ugyanazokkal az erőkkel néznek szembe*. *Mindkét kontinensen* *a
liberális ideológia uralkodik a kulturális és politikai intézményekben. *Ezért
nagyon *fontos, hogy erősítsük a kapcsolatokat egymás közt mi,
konzervatívok.*

*Érdekes, amit mond, mert a rendszerváltás óta azt hangoztatták a magyar
liberálisok, hogy a magyar konzervatívok nem valódi konzervatívok, és
nyugatra mutogattak, mint ahol fellelhető a szalonképes konzervativizmus,
például a gazdasági konzervativizmus vagy az antikvárius magatartás
példájában – miszerint a konzervativizmus az olyasmi intézmények
szentimentális kedvelésében merülne ki, mint a brit monarchia. Ön mégis azt
állítja, vannak közös témáink. Mik ezek?*

Abban bizonyosan igaza van, hogy *a kommunizmus* *összeomlása után az
amerikai konzervatívok leginkább a szabadpiaci nézeteik exportálására
koncentráltak*, és beálltak a washingtoni konszenzus mögé. *Emellett a
nyitott határok politikáját támogatták. Ennek *a* hátránya volt, hogy az
amerikai ipar látta kárát, és emellett a főbb intézményeinken hagyták
eluralkodni a liberális ideológiát.* Igazából *nem volt policyjük
semmire, *mivel
ellene voltak a policynak. Amikor például 1994-ben többségre tettek szert a
képviselőházban, azt ígérték, hogy megszüntetik az oktatási minisztériumot
és a környezetvédelmi ügynökséget. *A magyar konzervativizmus ezzel szemben
inkább a közjóra koncentrál; a nép, a nemzet javára. *Az amerikai
konzervatívok viszont inkább a kormányzati terjeszkedés és a szövetségi
kormány ellen voltak, valamint a szabadpiaci liberalizációt támogatták.
Azonban szerintem az amerikai konzervatívoknak ez ügyben változtatniuk kell
az álláspontjukon – éppenséggel már változik is a véleményük.* Az új
amerikai konzervatív mozgalom vagy gondolkodás úgyszintén, akárcsak a
magyar, a kormányzást mint a közjó érdekében végzett politikát kell, hogy
helyezze a középpontba *– a részletek talán nem ugyanazok, de a
megközelítés ugyanaz.

*Ön szerint miért vesztette el a választást Donald Trump?*

A legtöbb jobboldali úgy gondolja, valami egyértelműen nem stimmelt a
választásokkal, valami nagyon gyanús, habár erre nem lett teljesen
egyértelmű bizonyíték. És *nagyon sok különleges jelenség kísérte a
voksolást, például számos tagállam viselkedett teljesen szokatlanul. **Trump
20 százalékkal több szavazatot kapott 2020-ban, mint 2016-ban*, és még így
is vesztett, ami igen meglepő.* Biden győzelme öt billegő állam egyes
városi választókörzetein múlott. Szerintem a levélszavazás gyakorlata
megkérdőjelezhető. Hónapokkal korábban már érkeztek be a szavazatok, mintha
a szavazás egy hosszú folyamat lenne, miközben valójában egy rövid idő
alatt lezajló, villanásszerű eseménynek kellene lennie. **A szavazás napja
viszont nem szabadnap,* a republikánusok elutasítják, hogy az legyen, mert
akkor több szavazatot kapnak a demokraták. Szerintem* jó lenne megállapodni
abban, hogy vagy szabadnappá tesszük ezt a november eleji keddet, vagy
áttesszük a szavazás napját vasárnapra.* Úgy gondolom, hogy a szavazás egy
republikánus állampolgári cselekedet, mellyel megmutatod, hogy érdekelt
vagy a politikában. Aki szavazni akar, annak pedig el kell fáradnia a
szavazóhelyiségbe és szavaznia kell. Azaz erőfeszítést kell tennie ezért.
Neked kell elmenni a szavazásért, nem a szavazás megy hozzád.

A republikánus szavazótábor korábban bízott a választásokban, de mostanra
kiábrándult belőle; *a baloldal pedig mindig is cinikus volt ez ügyben, és
mindig minden rendelkezésre álló lehetőséget kihasznált a hatalom
megragadására, mert úgy gondolja, csak ő* *képviseli hitelesen az
embereket. A republikánusok viszont eddig fenntartották az választásokba
vetett hitet, amivel fenntartották az amerikai demokráciát is, és most már
nincs így.* Magyarán most egyik párt sem hisz a választásokban, ami akár
oda is vezethet, hogy lépéseket tesznek ez ügyben.

*Nem volna egyszerű megoldás bevezetni Amerikában a kötelező személyi
igazolványt és a személyazonosság kötelező igazolását a választásnál?*

Szerintem is jó lenne, ha kötelező lenne a személyazonosság igazolása, de
Amerikában ez bonyolult és érzékeny kérdés amiatt, hogy egykoron a
feketéket számos államban különféle kreatív megoldásokkal tartották távol a
szavazástól, s emiatt rossz emlékeket idéz fel a követelmények
támasztása. *Nálunk,
Texasban amúgy kötelező a személyazonosság igazolása, de aki
Massachusettsben szavaz, akkor pusztán csak az utca- és névjegyzékben rá
kell böknie, hogy ő kicsoda, és már szavazhat is. Őrület!*

Függetlenül attól, hogy a 2020-as elnökválasztás el volt-e csalva vagy sem,
az világossá vált, hogy valamit kezdeni kell az ilyen hiányosságokkal.
Viszont ez ügyben a republikánusok is bűnösek, mivel olyan mértékben
lokalisták és annyira elutasítják a szövetségi beavatkozás lehetőségét,
hogy emiatt a szövetségi kormány nem tud lépni. *Ezért ötven külön
választási rendszerünk van ötven államban, amelyek ötvenféleképp működnek.**
Sőt, a republikánusok a magánvállalatokat kedvelik a választási rendszerben
is. A sokat szidott Dominion-rendszer egy magáncég, és senki nem tudja, kik
a befektetői. **Szerintem a republikánusok a következő négy évben
szorgalmazni fogják a választási reformot.*

*Mit vár a Biden-kormánytól?*

*Valószínűleg a **Biden-kormány az Obama-kormány harmadik ciklusa lesz,
csak agresszívebb lesz a kulturális agenda terén*. A vállalati világ, *a
kapitalizmusa maga woke-ká vált, woke baloldali meggyőződést terjeszt. A
baloldal elkövette azt a hibát, hogy Trumpot pusztán anomáliaként
értelmezte ahelyett,* *hogy mélyebb politikai-gazdasági problémák
kifejeződéseként tekintett volna rá. *Márpedig ezek az okok, problémák még
mindig ott vannak – és nem csak a jobboldalon, hanem a baloldalon is.* A
Biden-kormány szerintem csalódást fog okozni a baloldalon, és táplálni
fogja a jobboldali populisták elégedetlenségét.*

*Miért nyert Biden a választásokon?*

*Részben mert Trumpot könnyű volt démonizálni, pedig a republikánus
szavazóbázist mozgósította.*
A demokratáknak az lenne a jó, ha négy év múlva újra Trump indulna, mert
könnyű ellenségképet gyártani belőle.

*Vannak kedvenc republikánus elnökjelöltjei?*

Jó pár politikus van, aki a megfelelő kvalitásokkal rendelkezik, és
Trumpéhoz hasonló politikát csinálna. Például Josh Hawley, Missouri egyik
szenátora, vagy Tucker Carlson tévés műsorvezető, bár utóbbi sosem viselt
közhivatalt.

*Akárcsak Trump.*

*Trump ugyan nem viselt közhivatalt előtte, de vállalatokat vezetett és
rendkívüli érzéke volt az emberek iránt. Nehéz megtalálni azt a megfelelő
jelöltet, aki egyszerre karizmatikus személyiség és intelligens politikus.
Miközben azonban jelöltet keresnek, a populista mozgalom remélhetőleg meg
tud erősödni, mind számokban, mind programban. A populista mozgalom a
washingtoni think-thankek világa ellen jött létre.*

*A populizmus a jobboldaliság veszélyes és radikális verziója, vagy
egyszerűen visszatérés az eredeti gondolathoz, állásponthoz? Esetleg
pusztán egy stílus, retorika?*

*Szerintem a populizmus ösztöne helyes, jó megérzéseken alapul, amit ki
kell egészíteni a megfelelő programmal.*

*A populizmus a szakértőiség ellen jött létre, és abban igaza van, hogy a
szakértők javasolta megoldások nem jöttek be*.* A szakértők azt mondták,
hogy a globális szabadkereskedelem fokozása a valódi nemzeti érdek, ami
minden nemzetet hozzásegít a jóléthez. *Azonban kiderült, hogy vagy *hazudtak,
vagy tévedtek*. *Amerika* p*éldául a gyáripara egy jelentős részét
elvesztette emiatt.* *A populizmus*, *mint harag és felháborodás veszélyes
lehet, ha kimerül a kritikában vagy támadásban.*

*Orbán Viktort nem hívták populistának tíz éve, amikor kormányra került.
Aztán mégis kikiáltották populistának.*

*Én is jobban kedvelem a szuverenista megjelölést, de ezt az angolban
kevéssé használják. Egyesek a „nemzetállam-központú” kifejezést használják,
de talán ez kissé nehézkes. Esetleg emlegetik még a közjó fogalmát a
középpontba helyezőket is így.* Mindenesetre Európa különálló
nemzetállamokból áll; Amerika más. A jobboldal túlságosan identitárius
része viszont nem érdekel engem, mert *Amerikát mindig a mobilitás és a
lehetőségek tartották össze.  Nem szeretném, ha a sajátos amerikai
társadalmi szerződés szétesne.*

*Mennyire polarizált ma Amerika?*

*Valamennyire mindig is polarizált volt az Egyesült Államok*. A kilencvenes
évek a kultúrharc jegyében telt, ami Patrick Buchanan 1992-es, a Nemzeti
Republikánus Konvención elmondott beszédével
<https://voicesofdemocracy.umd.edu/buchanan-culture-war-speech-speech-text/?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202101>
kezdődött. *De a háttérben a baloldal és a jobboldal egyetértett abban,
hogy a neoliberális gazdaságpolitikát kell követni*. *A mai polarizáció egy
törésvonal miatt alakult ki. A média ma átpolitizáltabb Amerikában, mint
korábban, részben azért, mert a konzervatívok sikerrel hozták létre a saját
médiauniverzumukat
<https://mandiner.hu/cikk/20180613_konzervativ_sajto?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202101>,
**és a mainstream média azt mondta, akkor ő most a baloldali média lesz*.
Hogy magyarázható máshogy, hogy *Trump 2020-ban húsz százalékkal több
szavazatot kapott, mint 2016-ban, miközben a média 80 százaléka ellene
volt.*

*Egy esszéjében
<https://americanaffairsjournal.org/2020/08/from-conservatism-to-postliberalism-the-right-after-2020/?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202101>
az amerikai konzervativizmusának három fajtájáról értekezik: a Bush-féle
neoliberális Never Trumperekről; a Trump-féle nemzeti konzervatívról; és
azokról, akik Trump elnökségét egy új jobboldal létrehozására igyekeztek
felhasználni. Saját maga pedig egyfajta közjóra irányuló integralizmus
mellett foglalt állást, ami túlmegy a „nemzeti konzervatív” agendán.
Gondolja, hogy eme harmadik meghatározó lehet Amerika közéletében a már
meghatározó másik kettő mellett?*

*Amit *ezen esszémben *javasoltam, az egyfajta*, *a közjót középpontba
helyező,* liberalizmus utáni * konzervativizmus. Ez konkrétan a
családpolitikára és iparpolitikára való koncentrálást jelenti, azaz az ipar
újjáépítését és a családi élet felvirágoztatását*.* Ez *a jobboldali
politika tanulna az európai jobboldaltól, és *nem tartana annyira a
beavatkozó-védelmező államtól. Valamint némileg korporatív módon
reintegrálná az államot, a társadalmat és a gazdaságot: egységes egészként
kezelné azt  *– ezért nevezem integralistának. *A magyar családpolitika
például rendkívül érdekes a számomra**.** Az amerikai értékelvű
konzervatívok inkább olyan ügyekre koncentrálnak, mint az abortusz
ellenzése. Ez is fontos, de eközben ellenzik a jóléti államot*. A problémák
egy részére megoldás lehetne persze a jóléti állam megszüntetése – de
*szerintem
jobb ötlet a jóléti politikák megfelelő helyre irányítása, például a
családokhoz*. *A jóléti állam például inkább az egyedülálló szülőket
támogatta,** de** támogathatná éppenséggel a családalapítást is.*

*Ha nem támogatják az egyedülálló szülőket, vagy csak jobban támogatják a
teljes családokat, akkor az diszkrimináció a baloldal szerint.*

Ez érzékeny kérdés, de szerintem *az lehetne a megoldás, hogy a teljes
támogatást a teljes családnak tartják fenn. Ha a család felbomlása
akaratlan volt, megtarthatják a teljes támogatást*, *ha egyszerűen csak úgy
döntöttek a szülők, hogy elválnak, akkor csökkenne** a támogatás, de nem
szűnne meg**. Az érzékenységet meg kell őrizni a modern helyzetek
egyedisége iránt. Amerikának hatalmas fiskális lehetőségei vannak, ez az
egész csak politikai akarat kérdése. *A kulturális konzervativizmus
vegyítve a libertarianizmussal nem hozza meg a megfelelő eredményt, és nem
teremnek a nyomában családok.

*Rod Dreher hívta fel a figyelmet egyszer
<https://mandiner.hu/cikk/20180502_rod_dreher_amiben_marxnak_igaza_volt_figyelmeztetes_konzervativoknak?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202101>,
hogy a hagyományok megőrzésével szembemegy a laissez-faire kapitalizmus,
mivel az utóbbi éppen rombolja a hagyományokat.*

Az amerikai konzervatívok úgy beszélnek a gazdasági versenyről, ha az még
mindig a Fő utcán folyna, és arról szólna, hogy jogod van szabadon
borbélyüzletet nyitni és olcsóbban hajat vágni, mint a versenytársad az
utca túloldalán. Ezzel mindenki egyetért, de ma a libertárius álláspont
végső soron a Facebook, a Google és az Amazon támogatását jelenti. Ezek
persze olcsó szolgáltatásokat nyújtanak, de közben fel is verik az árakat,
minthogy rombolják az infrastruktúrát és a hagyományos vállalkozásokat. Egyes
területeken van jogosultsága a nagyvállalati működésnek, de minél jobban
koncentrálódnak az érdekeltségek, a kormánynak annál inkább biztosítania
kellene, hogy mindez a közjót szolgálja.

Például* figyelnie kellene, hogy megfelelően bánjanak az alkalmazottakkal,*
mert ma úgy tűnik, hogy *az olyan vállalatok működése, mint az Uber, a
szerződött alkalmazottak kizsákmányolásán alapszik. *Számomra *ez
emberiességi kérdés, amiben a konzervatívoknak vezető szerepet kéne
vinniük.*

*Az európai, és főleg a közép-európai konzervativizmus sosem volt annyira
államellenes, mint az amerikai, sőt időnként kifejezetten az aktív állam
pártján volt, miközben a kapitalizmus sokak számára még a rendszerváltás
után is valamiféle baloldali dolgot jelentett. Így számunkra nem tűnik
annyira furának, amit ön mond, inkább ismerősnek, és az amerikai jobboldal
eddigi gyakorlata az, ami furább a számunkra.*

*A fő kérdés, hogy miként viszonyul az állam a rajta kívül álló dolgokhoz.
A legtöbb nemzetállam erős, de nem úgy, mint Észak-Korea és más kommunista
államok. Japánra, Szingapúrra, Dél-Koreára, Izraelre gondolok például.
**Ezekben
az országokban az állam nem avatkozik be nagyon direkt mindenbe erős
kézzel, de mégis meghatározza a verseny kereteit és felügyeli azt, esetleg
bizonyos irányba terelik*. *A kommunista jellegű állami diktatúra
elrettentő példa*, *de az az elképzelés, miszerint az állam csak szükséges
rossz vagy egyenesen ellenség, egy másik szélsőség.*

*Tapasztalható a konzervatívokkal szembeni diszkrimináció az egyetemeken
<https://mandiner.hu/cikk/20190118_igy_teszi_tonkre_az_egyetemi_szabadsagot_a_lopakodo_uj_szelsobal?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202101>
és a közösségi oldalakon, a Big Tech-birodalomban? S ha igen, mit lehet
tenni ellene?*

*Igen, a Big Tech-vállalatok nagyrészt az egyetemről épp kikerült, húszas
éveiben lévő fiatalokat alkalmaznak*. Ez Amerika vezető iparága. Régen
egy-egy iparvállalat fizikailag befektetett az országba, például
útépítéssel. De a Big Tech nem ezt csinálja, ezért más a vállalati
kultúrája is. Amikor* a gazdaság motorja az iparvállalatok helyett a
Szilícium-völgy informatikai vállalatainak könnyű világa lett, az
megváltoztatta a kultúránkat is*. A konzervatívok az egész jelenségre úgy
tekintenek, mint a méltányosság kérdésére, ami nem a legjobb és
legmeggyőzőbb megoldás.* A Twitter, Facebook és a hasonló cégek az előző öt
évben politizálódtak át igazán és váltak súlyosan baloldali intézményekké,
ennek ellenére Trump úgy tekintett rájuk, mint a vezető iparágra, amivel
kesztyűs kézzel kell bánni.* *Talán legközelebb, ha hatalomra kerülnek, a
republikánusok már máshogy fognak rájuk tekinteni, és megpróbálják
megregulázni őket. *Ráadásul* a Big Tech-vállalatok ideális munkavállalója
szingli, aki egyedül él egy szűk lakásban, és online rendeli a kajáját.*

A baloldal sok ideig támadta a vállalati városokat, amit egy adott cég
épített az alkalmazottainak, ezzel lakhatást nyújtva nekik, de teljes
függőségben is tartva őket. *Most a Facebook csinál vállalati várost
Kaliforniában,* de ez ellen nem tiltakoznak, mert *ez liberális vállalati
város*. Na most a vállalati városok hasznosak lehetnek az iparosodás egy
szakaszában; de a Facebook indoklása valószínűleg az, hogy *ez tök jó, mert
járhatsz ingyen jógára. Ez a munkatőke, és elég kemény: az Amazon figyeli,
milyen gyorsan csomagolod a könyveket, és minden nap arra bíztat, hogy
csináld gyorsabban, gyorsabban, gyorsabban.* *A Trump-kormány sok jó
gazdasági intézkedést hozott*, *de* *a munkások védelmét* *nem vállalta
fel, mert azt baloldali témának tartotta.*

*Önnek nem volt még baja belőle az akadémiai világban, hogy konzervatív
nézeteket vall?*

*A University of Dallas küldetése a nyugati hagyomány megőrzése és
továbbadása a következő nemzedékeknek. Ezért biztosítja a szólásszabadság
jogát minden tanárának, legyen az konzervatív vagy liberális*. Emellett a
Harvardon végeztem. Attól tartok ugyanakkor, hogy *az akadémiai világ mai
irányultsága, a baloldali aktivizmus felé való eltolódás nagyon is árt* *a
tudományosságnak, a kutatásnak.*

*A népszerű kutatási témák egyre sekélyesebbek. Nincs például kurzus **a
polgárháborúról*, *de van kurzus a polgárháború anyagi tárgyainak
emlékezetéről*.* Az átpolitizálódás még az alkalmazott tudományokat is
fenyegeti, ami igen veszélyes.*

*Heather Mac Donald kriminológus azt nyilatkozta lapunknak
<https://mandiner.hu/cikk/20170929_heather_macdonald_dramaian_no_az_eroszak_az_amerikai_varosokban_heather_mac_donald?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202101>:
„Az akadémiai szféra reménytelen. Fogalmam sincs, mi változtathatná
meg”. Egyesek szerint az olyan kis főiskolákban van a remény, mint a
szövetségi támogatást el nem fogadó, így szellemi függetlenségét megőrző
Hillsdale College. Ön hogy látja a helyzetet?*

*A washingtoni kormánynak sokkal keményebbnek kellene lennie az
egyetemekkel szemben.*

*Arra gondol, amit Trump is belengetett, hogy az Amerika-ellenes nézeteket
terjesztő egyetemektől megvonják a szövetségi támogatást?*

*Nem könnyű ezt kidolgozni és megcsinálni, de lehetséges volna egyes
támogatások odaítélését például hazafias projektekhez kötni*. A fő kérdés
azonban az, hogy miként értelmezed a sokszínűség és
diszkrimináció-ellenesség követelményeit. Ez pedig részben a Legfelsőbb
Bíróság döntéseitől függhet. *A fő probléma, hogy az egyetemek a polgárjogi
törvények diszkriminációellenességét messze tágabban értelmezik, mint* *amit
azok eredetileg jelentettek.*
*A faji diszkrimináció puszta tiltása így a szexuális irányultságok
sokszínűségének kifejezett bátorításává és elősegítésévé vált**, még a
vallásos intézményekben is.* *Van néhány intézmény azonban, mint az ön
által említett Hillsdale College vagy épp a University of Dallas, ahol én
tanítok, amelyek elkötelezettek a nyugati hagyomány iránt.*

*Mit tehetnek a konzervatívok?*

Az oktatás korán kezdődik, és az otthontanulás ma sokkal jelentősebb az
Egyesült Államokban, mint máshol, és jobban elfogadják, főleg a járvány
miatt. De persze az agresszívabb demokrata kormányok nagyobb nyomást
gyakorolnak a társadalomra.

*Mit gondol Rod Dreher benedeki opciójáról
<https://mandiner.hu/cikk/20180211_rod_reher_the_benedict_option_konyvrecenzio?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202101>?*

Hát, az vele a baj, hogy* Marx malmára hajtja a vizet, és önbeteljesítő
jóslattá válhat. Ha a keresztények kivonulnak a közéletből, akkor nyilván a
nem keresztények fogják elfoglalni a helyüket.*

*Amikor a kormány **ellenünk** van, akkor viszont védelmi intézkedéseket
kell hoznunk*. Amúgy viszont *mindig a győzelemre kellene gyúrni. Ha
túlságosan elmerülsz a tradicionalista konzervativizmusban, akkor
megtanulod, hogyan veszítsél – mondom ezt úgy, hogy amúgy nyilván bizonyos
mértékben én is tradicionalista vagyok.*

*Minek nevezné magát, ha nem tradicionalistának? Integralistának, mint
ahogy említett esszéjében teszi?*

*Egyesek integralizmusnak mondják, mások szuverenizmusnak. A közjó
politikáját támogatom.* Az integralizmus kissé terhelt kifejezés, ezért
inkább azt szoktam mondani, hogy az állam, a társadalom és a gazdaság
integrálása mellett vagyok a közjó fényében. De mondhatjuk ezt végülis a
közjó integralizmusának is.
A politikai változásokat gyakran kis mozgalmak indítják el, akik nem
igazodnak az épp bevett társadalmi normához – jól látjuk ezt a baloldalon*.
Ma túlságosan sokan kötődnek az identitáspolitikához. **Szerintem a közjó
integralizmusa vagy szuverenista konzervativizmus, mint a Republikánus Párt
politikája meggyőző lehetne azoknak a hispánoknak és feketéknek is, akik
meg szeretnék őrizni a hagyományos családot, és ehhez szükségük van az
állam segítségére is. Az ő körükben igen nehéz növelni a republikánusok
számát, de Trumpnak éppenséggel sikerült.*

*Mi a baj a tradicionalizmussal? Relativisztikus, nem képes megvédeni
magát, vagy valami más?*

Hát, éppenséggel *én is tradicionalista vagyok. A tradicionalizmusnak meg
kellene találnia a módját, hogy restaurálni tudja azokat a hagyományokat és
javakat, amelyeket támogat, és ne váljon* *nosztalgikussá.* *X. Piusz pápa
mondása volt: „instaurare omnia in Christo”, azaz **„helyreállítani mindent
Krisztusban”*. Az „instauráció” nem ugyanaz, mint mondjuk a
Bourbon-restauráció; inkább azt, jelenti, hogy hanyatlás volt, és *helyre
kell állítani a dolgok harmonikus teljességét egy magasabb szinten. Ez
nyilván nagy kihívás, de például Lengyelország és Magyarország jelentős
lépéseket tett ebbe az irányba, így** az amerikai konzervatívoknak
figyelmet kell szentelniük e két országnak.*

*Kiket olvassunk?*

Nagyon kedvelem Pierre Manent
<https://en.wikipedia.org/wiki/Pierre_Manent?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202101>
francia politológust, aki valamiképp meg szeretné őrizni a hagyományos
rendet, és egyben nagyon politikus. Szerintem ő védte meg a legmeggyőzőbben
a nemzetet, mint egy közös politikai projekt, politikai közösség megfelelő
nagyságú méretét.* Adrian Vermeule
<https://en.wikipedia.org/wiki/Adrian_Vermeule?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202101>
Harvard-professzor mutatta be a legjobban* *a liberalizmust, mint
alternatív, szekuláris vallást, *és azzal is foglalkozott, hogy értelmezzük
az amerikai jogot a közjó fényében. Valamint kifejtette, hogyan lehetne
használni az adminisztratív államot konzervatív módon.

*Hogy látják Orbán Viktort az amerikai konzervatívok?*

*Őszintén szólva az amerikai konzervatívokat hagyományosan sajnos csak
Amerika érdekli. 2016 a Brexit-szavazás és Trump győzelmének éve volt, és
ez arra késztette őket, hogy szétnézzenek Európában. Így talán azóta jobban
érdeklődnek Orbán politikája iránt. Szerintem a családpolitika a
legérdekesebb, és ez az, amit érdemes mintának tekintenie akár Amerikának
is. Úgyszintén szimpatikus, ahogy helyreállította a nemzeti mivoltba és
történelembe vetett megfelelő hitet és büszkeséget.*
*Orbánnak nagyon érdekes megjegyzései voltak a liberalizmussal kapcsolatban
is*, amelyeket nem nagyon mernének kinyilvánítani amerikai politikusok. *A
liberalizmus támadása szimpatikus dolog, de még fontosabb, hogy lényegi
javaslatunk legyen, olyan megoldások és politikák tekintetében, amelyek nem
függnek a liberalizmustól. A konzervatívoknak át kell venniük a liberálisok
témáit: a liberálisok azt mondják, a konzervatívok és antiliberálisok nem
hisznek a jogállamban, miközben meglehetősen jól kifejtett konzervatív
értelmezése van a joguralomnak. Ugyanakkor egyes fogalmakat újra kell
gondolnunk, mert a joguralom nem jelentheti azt, hogy egyes nagyvállalatok
szuverénként működhetnek. A liberalizmus kritikusainak mindenesetre felelős
politikákat kell javasolniuk, és a magyar családpolitika meggyőzött, hogy
nem csak konzervatív szószaporítás létezik, hanem éppenséggel vannak
konkrét jó gyakorlatok is. Amerikában a demokraták pontosan tudják, hogyan
őrizzék meg és támogassák a választóikat. A republikánusok mindig csak a
szabadság megőrzését ígérik, legyen az bármi, és nem nyújtanak semmi
konkrétat a választóknak. A kilencvenes években a morális
konzervativizmusról prédikáltak, de nem adtak hozzá támogatást, hogy az
legyél, maximum egy kis adócsökkentést. Aztán meglepődtek, hogy az emberek
nem alapítanak családot. A magyar politika jó példája annak is, hogyan
segítsd a választóidat. *

*Fotók: Ficsor Márton*

<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
Mentes
a vírusoktól. www.avg.com
<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
<#m_1034126293673675380_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20210131/a9b46857/attachment.html>