<div dir="ltr">
<div>
<h1><a href="https://mandiner.hu/cikk/20210130_gladden_j_pappin_interju" target="_blank">A magyar családpolitika minta lehet Amerikában is – Gladden J. Pappin a Mandinernek</a></h1>
<div style="margin:10px 0px">2021. január 30. 12:09</div><div style="margin:10px 0px"><a href="https://mandiner.hu/cikk/20210130_gladden_j_pappin_interju" target="_blank">https://mandiner.hu/cikk/20210130_gladden_j_pappin_interju</a></div>
<div style="margin:5px 5px 15px 0px;overflow:auto"><br><b>Írta: <a href="https://mandiner.hu/szerzo/szilvay_gergely" target="_blank">Szilvay Gergely</a> </b></div>
<div>
<div>
</div>
</div>
<div id="m_1034126293673675380gmail-articlecontent"><div>
<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Az amerikai és a magyar konzervatívok ugyanazokkal a kérdésekkel
küzdenek, és ugyanazokkal az erőkkel néznek szembe </b></span>–<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> mondja Gladden J.
Pappin, a University of Dallas professzora a Mandinernek. A politológus</b></span>
szerint a tengerentúli konzervatívoknak <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>a szabad piac helyett a közjóra
kellene koncentrálnia és nagyobb szerepet kellene szánnia az államnak.</b></span>
<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Hogyan értékeli Trump elnökségét, a magyar kormányzást, és mit vár
Bidentől? </b></span>Nagyinterjúnk!</div>
<div>
<p style="margin-bottom:11px"><b>Gladden J. Pappin</b>
<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> a University of Dallas politológia professzora, az American Affairs
főszerkesztő-helyettese, valamint a University of Notre Dame Center for
Ethics and Culture intézetének főtanácsadója. Történelmet hallgatott a
Harvardon, majd ugyanott doktorált kormányzástudományból</b></span>. Decemberben
volt a Mathias Corvinus Collegium vendége. Interjúnk a professzorral!</p>
<p style="margin-bottom:11px;text-align:center">***</p>
<p style="margin-bottom:11px"><b>Miért jön 2020 végén Magyarországra egy dallasi politológia professzor?</b></p>
<p style="margin-bottom:11px">A Dallasi Egyetem első oktatói közt ott
voltak a kommunizmus elől menekült magyar ciszterci szerzetesek is. A
magam részéről <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>2010, a konzervatív kormányzat hatalomra kerülése óta
követem a magyar politika eseményeit.</b></span></p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>
</b></span><div style="margin-bottom:11px"><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Az amerikai és a magyar konzervatívok ugyanazokkal a kérdésekkel küzdenek<span style="background-color:rgb(208,224,227)">,</span></b><b> és<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> ugyanazokkal az erőkkel </span>néznek
szembe</b></span>. <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Mindkét kontinensen</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a liberális ideológia uralkodik<span style="background-color:rgb(208,224,227)"> a kulturális
és politikai intézményekben</span>. </b></span>Ezért nagyon <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>fontos, hogy erősítsük a
kapcsolatokat egymás közt mi, konzervatívok.</b></span></div>
<p style="margin-bottom:11px"><b>Érdekes, amit mond, mert a
rendszerváltás óta azt hangoztatták a magyar liberálisok, hogy a magyar
konzervatívok nem valódi konzervatívok, és nyugatra mutogattak, mint
ahol fellelhető a szalonképes konzervativizmus, például a gazdasági
konzervativizmus vagy az antikvárius magatartás példájában – miszerint a
konzervativizmus az olyasmi intézmények szentimentális kedvelésében
merülne ki, mint a brit monarchia. Ön mégis azt állítja, vannak közös
témáink. Mik ezek?</b></p>
<p style="margin-bottom:11px">Abban bizonyosan igaza van, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a
kommunizmus</b></span> <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>összeomlása után az amerikai konzervatívok leginkább a
szabadpiaci nézeteik exportálására koncentráltak</b></span>, és beálltak a
washingtoni konszenzus mögé. <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Emellett a nyitott határok politikáját
támogatták. Ennek </b></span>a<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> hátránya volt, hogy <span style="background-color:rgb(208,224,227)">az amerikai ipar </span>látta kárát, és
emellett <span style="background-color:rgb(208,224,227)">a főbb intézményeink</span>en hagyták eluralkodni a liberális
ideológiát.</b></span> Igazából <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>nem volt policyjük semmire, </b></span>mivel ellene voltak a
policynak. Amikor például 1994-ben többségre tettek szert a
képviselőházban, azt ígérték, hogy megszüntetik az oktatási
minisztériumot és a környezetvédelmi ügynökséget.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><u><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">A magyar
konzervativizmus ezzel szemben inkább a közjóra koncentrál; a nép, a
nemzet javára.</span> </b></u></span>Az amerikai konzervatívok viszont inkább a kormányzati
terjeszkedés és a szövetségi kormány ellen voltak, valamint a
szabadpiaci liberalizációt támogatták. Azonban szerintem az amerikai konzervatívoknak ez ügyben változtatniuk kell az álláspontjukon – éppenséggel már változik is a
véleményük.<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> Az új amerikai konzervatív mozgalom vagy gondolkodás
úgyszintén, akárcsak a magyar, a kormányzást mint <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a közjó érdekében
végzett politikát kell, hogy helyezze a középpontba</span> </b></span>– a részletek talán
nem ugyanazok, de a megközelítés ugyanaz.</p>
<p style="margin-bottom:11px"><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Ön szerint miért vesztette el a választást Donald Trump?</b></span></p>
<p style="margin-bottom:11px">A legtöbb jobboldali úgy gondolja, valami
egyértelműen nem stimmelt a választásokkal, valami nagyon gyanús, habár
erre nem lett teljesen egyértelmű bizonyíték. És <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>nagyon sok különleges
jelenség kísérte a voksolást, például számos tagállam viselkedett
teljesen szokatlanul. </b><b>Trump 20 százalékkal több szavazatot kapott
2020-ban, mint 2016-ban</b></span>, és még így is vesztett, ami igen meglepő.<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> Biden
győzelme öt billegő állam egyes városi választókörzetein múlott.
Szerintem <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a levélszavazás gyakorlata </span>megkérdőjelezhető. Hónapokkal
korábban már érkeztek be a szavazatok, mintha a szavazás egy hosszú
folyamat lenne, miközben valójában egy rövid idő alatt lezajló,
villanásszerű eseménynek kellene lennie. </b><b>A szavazás napja viszont nem
szabadnap,</b></span> a republikánusok elutasítják, hogy az legyen, mert akkor több
szavazatot kapnak a demokraták. Szerintem<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> jó lenne megállapodni abban,
hogy vagy szabadnappá tesszük ezt a november eleji keddet, vagy
áttesszük a szavazás napját vasárnapra.</b></span> Úgy gondolom, hogy a szavazás
egy republikánus állampolgári cselekedet, mellyel megmutatod, hogy
érdekelt vagy a politikában. Aki szavazni akar, annak pedig el kell
fáradnia a szavazóhelyiségbe és szavaznia kell. Azaz erőfeszítést kell
tennie ezért.</p>
<div style="margin-bottom:11px">Neked kell elmenni a szavazásért, nem a szavazás megy hozzád.</div>
<p style="margin-bottom:11px">A republikánus szavazótábor korábban
bízott a választásokban, de mostanra kiábrándult belőle; <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a baloldal
pedig mindig is cinikus volt ez ügyben, és mindig minden rendelkezésre
álló lehetőséget kihasznált a hatalom megragadására, mert úgy gondolja,
csak ő</b></span> <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>képviseli hitelesen az embereket. A republikánusok viszont eddig
fenntartották az választásokba vetett hitet, amivel fenntartották az
amerikai demokráciát is, és <span style="background-color:rgb(234,209,220)">most már nincs</span> így.</b></span> Magyarán most egyik párt
sem hisz a választásokban, ami akár oda is vezethet, hogy lépéseket
tesznek ez ügyben.</p>
<p style="margin-bottom:11px;text-align:center"><img alt="" src="https://mandiner.hu/gallery/2020/12/Gladden%20Pappin/20201208_FM-3077.jpg" style="margin-right:0px" width="196" height="130"></p>
<p style="margin-bottom:11px"><b>Nem volna egyszerű megoldás
bevezetni Amerikában a kötelező személyi igazolványt és a
személyazonosság kötelező igazolását a választásnál?</b></p>
<p style="margin-bottom:11px">Szerintem is jó lenne, ha kötelező lenne a
személyazonosság igazolása, de Amerikában ez bonyolult és érzékeny
kérdés amiatt, hogy egykoron a feketéket számos államban különféle
kreatív megoldásokkal tartották távol a szavazástól, s emiatt rossz
emlékeket idéz fel a követelmények támasztása. <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Nálunk, Texasban amúgy
kötelező a személyazonosság igazolása, de aki Massachusettsben szavaz, akkor pusztán csak az utca- és névjegyzékben r<span style="background-color:rgb(234,209,220)">á kell böknie, hogy ő kicsoda, és már szavazhat is. Őrület!</span></b></span></p>
<p style="margin-bottom:11px">Függetlenül attól, hogy a 2020-as
elnökválasztás el volt-e csalva vagy sem, az világossá vált, hogy
valamit kezdeni kell az ilyen hiányosságokkal. Viszont ez ügyben <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><span style="background-color:rgb(255,255,255)">a
republikánusok is bűnösek, mivel olyan mértékben lokalisták és annyira
elutasítják a szövetségi beavatkozás lehetőségét, hogy emiatt a
szövetségi kormány nem tud lépni.<span style="background-color:rgb(255,255,255)"><b> </b></span></span><b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Ezért </span>ötven külön választási
rendszerünk van ötven államban, amelyek ötvenféleképp működnek<span style="background-color:rgb(234,209,220)">.</span></b><b> Sőt, a
republikánusok a magánvállalatokat kedvelik a választási rendszerben is.
A sokat szidott Dominion-rendszer egy magáncég, és senki nem tudja, kik
a befektetői. </b></span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Szerintem a republikánusok a következő négy évben
szorgalmazni fogják a választási reformot.</b></span></p>
<p style="margin-bottom:11px"><b>Mit vár a Biden-kormánytól?</b></p>
<p style="margin-bottom:11px"><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Valószínűleg a </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Biden-kormány az Obama-kormány harmadik ciklusa lesz, csak agresszívebb lesz a kulturális
agenda terén</b></span>. A vállalati világ, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a kapitalizmusa maga woke-ká vált, woke
baloldali meggyőződést terjeszt. A baloldal elkövette azt a hibát, hogy
<span style="background-color:rgb(208,224,227)">Trumpot</span> pusztán anomáliaként értelmezte ahelyett,</b></span> <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>hogy mélyebb
politikai-gazdasági problémák kifejeződéseként tekintett volna rá.
</b></span>Márpedig ezek az okok, problémák még mindig ott vannak – és nem csak a
jobboldalon, hanem a baloldalon is.<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b><span style="background-color:rgb(208,224,227)"> A Biden-kormány s</span>zerintem csalódást
fog okozni a baloldalon, és táplálni fogja a jobboldali populisták
elégedetlenségét.</b></span></p>
<p style="margin-bottom:11px"><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Miért nyert Biden a választásokon?</b></span></p>
<p style="margin-bottom:11px"><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Részben mert<span style="background-color:rgb(208,224,227)"> Trumpot </span>könnyű volt démonizálni, <span style="background-color:rgb(208,224,227)">pedig a republikánus szavazóbázist mozgósította.</span></b></span></p>
<div style="margin-bottom:11px">A demokratáknak az lenne a jó, ha négy év múlva újra Trump indulna, mert könnyű ellenségképet gyártani belőle.</div>
<p style="margin-bottom:11px"><b>Vannak kedvenc republikánus elnökjelöltjei?</b></p>
<p style="margin-bottom:11px">Jó pár politikus van, aki a megfelelő
kvalitásokkal rendelkezik, és Trumpéhoz hasonló politikát csinálna.
Például Josh Hawley, Missouri egyik szenátora, vagy Tucker Carlson tévés
műsorvezető, bár utóbbi sosem viselt közhivatalt.</p>
<p style="margin-bottom:11px;text-align:center"><img alt="" src="https://mandiner.hu/gallery/2020/12/Gladden%20Pappin/20201208_FM-3145.jpg" style="margin-right:0px" width="196" height="130"></p>
<p style="margin-bottom:11px"><b>Akárcsak Trump.</b></p>
<p style="margin-bottom:11px"><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Trump ugyan nem viselt közhivatalt előtte,
de vállalatokat vezetett és rendkívüli érzéke volt az emberek iránt.
Nehéz megtalálni azt a megfelelő jelöltet, aki egyszerre karizmatikus
személyiség és intelligens politikus. Miközben azonban jelöltet
keresnek, a populista mozgalom remélhetőleg meg tud erősödni, mind
számokban, mind programban. A populista mozgalom <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a washingtoni
think-thankek világa ellen </span>jött létre.</b></span></p>
<p style="margin-bottom:11px"><b>A populizmus a jobboldaliság
veszélyes és radikális verziója, vagy egyszerűen visszatérés az eredeti
gondolathoz, állásponthoz? Esetleg pusztán egy stílus, retorika?</b></p>
<p style="margin-bottom:11px"><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Szerintem a populizmus ösztöne helyes, jó megérzéseken alapul, amit ki kell egészíteni a megfelelő programmal.</b></span></p>
<p style="margin-bottom:11px"><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A populizmus a szakértőiség ellen jött
létre, és abban igaza van, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a szakértők javasolta megoldások nem
jöttek be</span></b></span>.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> A szakértők azt mondták, hogy a globális szabadkereskedelem
fokozása a valódi nemzeti érdek, ami minden nemzetet hozzásegít a
jóléthez. </b></span>Azonban kiderült, hogy vagy <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>hazudtak, vagy tévedtek</b></span>. <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Amerika</b></span>
p<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>éldául a gyáripara egy jelentős részét elvesztette emiatt.</b></span> <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A
populizmus</b></span>, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>mint harag és felháborodás veszélyes lehet, ha kimerül a
kritikában vagy támadásban.</b></span></p>
<p style="margin-bottom:11px"><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Orbán Viktort nem hívták <span style="background-color:rgb(249,203,156)">populistának</span> tíz éve, amikor kormányra került. Aztán mégis kikiáltották<span style="background-color:rgb(249,203,156)"> populistának.</span></b></span></p>
<p style="margin-bottom:11px"><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Én is jobban kedvelem a szuverenista
megjelölést, de ezt az angolban kevéssé használják. Egyesek a
„nemzetállam-központú” kifejezést használják, de talán ez kissé
nehézkes. Esetleg emlegetik még a közjó fogalmát a középpontba
helyezőket is így.</b></span> Mindenesetre Európa különálló nemzetállamokból áll;
Amerika más. A jobboldal túlságosan identitárius része viszont nem
érdekel engem, mert <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Amerikát mindig a mobilitás és a lehetőségek
tartották össze. Nem szeretném, ha a sajátos amerikai társadalmi szerződés szétesne.</b></span></p>
<p style="margin-bottom:11px"><b>Mennyire polarizált ma Amerika?</b></p>
<p style="margin-bottom:11px"><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Valamennyire mindig is polarizált volt az
Egyesült Államok</b></span>. A kilencvenes évek a kultúrharc jegyében telt, ami
Patrick Buchanan 1992-es, a Nemzeti Republikánus Konvención elmondott <a href="https://voicesofdemocracy.umd.edu/buchanan-culture-war-speech-speech-text/?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202101" target="_blank">beszédével</a>
kezdődött. <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>De a háttérben a baloldal és a jobboldal egyetértett abban,
hogy a neoliberális gazdaságpolitikát kell követni</b></span>. <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A mai polarizáció
egy törésvonal miatt alakult ki. A média ma átpolitizáltabb Amerikában,
mint korábban, részben azért, mert a konzervatívok sikerrel hozták létre
a <a href="https://mandiner.hu/cikk/20180613_konzervativ_sajto?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202101" target="_blank">saját médiauniverzumukat</a>,
</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>és a mainstream média azt mondta, akkor ő most a baloldali média lesz</b></span>.
Hogy magyarázható máshogy, hogy <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Trump 2020-ban húsz százalékkal több
szavazatot kapott, mint 2016-ban, miközben a média<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> 80 százaléka ellene
volt</span>.</b></span></p>
<p style="margin-bottom:11px;text-align:center"><img alt="" src="https://mandiner.hu/gallery/2020/12/Gladden%20Pappin/20201208_FM-3069.jpg" style="margin-right:0px" width="196" height="130"></p>
<p style="margin-bottom:11px"><b>Egy <a href="https://americanaffairsjournal.org/2020/08/from-conservatism-to-postliberalism-the-right-after-2020/?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202101" target="_blank">esszéjében</a>
az amerikai konzervativizmusának három fajtájáról értekezik: a
Bush-féle neoliberális Never Trumperekről; a Trump-féle nemzeti
konzervatívról; és azokról, akik Trump elnökségét egy új jobboldal
létrehozására igyekeztek felhasználni. Saját maga pedig egyfajta közjóra
irányuló integralizmus mellett foglalt állást, ami túlmegy a „nemzeti
konzervatív” agendán. Gondolja, hogy eme harmadik meghatározó lehet
Amerika közéletében a már meghatározó másik kettő mellett?</b></p>
<p style="margin-bottom:11px"><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Amit </b></span>ezen esszémben <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>javasoltam, az
egyfajta</b></span>, </span><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">a közjót középpontba helyező</span>,</b><span style="background-color:rgb(255,255,255)"> liberalizmus utáni </span><b>
<span style="background-color:rgb(255,242,204)">konzervativizmus. Ez konkrétan a családpolitikára és iparpolitikára való
koncentrálást jelenti, azaz az ipar újjáépítését és a családi élet
felvirágoztatását</span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">.</span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> Ez </b></span>a jobboldali politika tanulna az európai
jobboldaltól, és <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>nem tartana annyira a beavatkozó-védelmező államtól.
Valamint némileg korporatív módon reintegrálná az államot, a társadalmat és a gazdaságot: egységes egészként kezelné azt </b></span>– ezért nevezem integralistának. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">A
magyar családpolitika</span> <span style="background-color:rgb(208,224,227)">például rendkívül érdekes a számomra</span></b></span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>.</b></span><span style="background-color:rgb(159,197,232)"><b> Az amerikai
értékelvű konzervatívok inkább olyan ügyekre koncentrálnak, mint az
<span style="background-color:rgb(234,209,220)">abortusz</span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> ellenzése.</span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Ez is fontos</span>, de eközben ellenzik a jóléti államot</b></span>. A
problémák egy részére megoldás lehetne persze a jóléti állam
megszüntetése – de <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>szerintem jobb ötlet a jóléti politikák megfelelő
helyre irányítása, például a családokhoz</b></span>. <span style="background-color:rgb(249,203,156)"><b>A jóléti állam például inkább
az egyedülálló szülőket támogatta<span style="background-color:rgb(208,224,227)">,</span></b></span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> de</b><b> <span style="background-color:rgb(255,242,204)">támogathatná éppenséggel a
családalapítást is.</span></b></span></p>
<p style="margin-bottom:11px"><b>Ha nem támogatják az egyedülálló
szülőket, vagy csak jobban támogatják a teljes családokat, akkor az
diszkrimináció a baloldal szerint.</b></p>
<p style="margin-bottom:11px">Ez érzékeny kérdés, de szerintem <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>az
lehetne a megoldás, hogy a teljes támogatást a teljes családnak tartják
fenn. Ha a család felbomlása akaratlan volt, megtarthatják a teljes
támogatást</b></span>, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>ha egyszerűen csak úgy döntöttek a szülők, hogy elválnak,
akkor<span style="background-color:rgb(208,224,227)"> csökkenne</span></b></span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> a támogatás, de nem szűnne meg</b><b>. Az érzékenységet meg
kell őrizni a modern helyzetek egyedisége iránt. Amerikának hatalmas
fiskális lehetőségei vannak, ez az egész csak politikai akarat kérdése. </b></span>A
kulturális konzervativizmus vegyítve a libertarianizmussal nem hozza
meg a megfelelő eredményt, és nem teremnek a nyomában családok.</p>
<p style="margin-bottom:11px"><b>Rod Dreher <a href="https://mandiner.hu/cikk/20180502_rod_dreher_amiben_marxnak_igaza_volt_figyelmeztetes_konzervativoknak?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202101" target="_blank">hívta fel a figyelmet egyszer</a>, hogy a hagyományok megőrzésével szembemegy a laissez-faire kapitalizmus, mivel az utóbbi éppen rombolja a hagyományokat.</b></p>
<p style="margin-bottom:11px"><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Az amerikai konzervatívok úgy beszélnek a
gazdasági versenyről, ha az még mindig a Fő utcán folyna, és arról
szólna, hogy jogod van szabadon borbélyüzletet nyitni és olcsóbban hajat
vágni, mint a versenytársad az utca túloldalán. Ezzel mindenki
egyetért, de ma a libertárius álláspont végső soron a Facebook, a Google
és az Amazon támogatását jelenti. Ezek persze olcsó szolgáltatásokat
nyújtanak, de közben fel is verik az árakat, minthogy rombolják az
infrastruktúrát és a hagyományos vállalkozásokat. </span>Egyes területeken van
jogosultsága a nagyvállalati működésnek, de minél jobban koncentrálódnak
az érdekeltségek, a kormánynak annál inkább biztosítania kellene, hogy mindez a közjót szolgálja.</p>
<p style="margin-bottom:11px">Például<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> figyelnie kellene, hogy
megfelelően bánjanak az alkalmazottakkal,</b></span> mert ma úgy tűnik, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>az
olyan vállalatok működése, mint az Uber, a szerződött alkalmazottak
kizsákmányolásán alapszik. </b></span>Számomra <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>ez emberiességi kérdés, amiben a
konzervatívoknak vezető szerepet kéne vinniük.</b></span></p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>
</b></span><p style="margin-bottom:11px"><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b><img alt="" src="https://mandiner.hu/gallery/2020/12/Gladden%20Pappin/20201208_FM-3209.jpg" style="margin-right:0px" width="196" height="130"></b></span></p>
<p style="margin-bottom:11px"><b><span style="background-color:rgb(208,224,227)">Az európai, és főleg a
közép-európai konzervativizmus sosem volt annyira államellenes, mint az
amerikai, sőt időnként kifejezetten az aktív állam pártján volt,</span>
miközben a kapitalizmus sokak számára még a rendszerváltás után is
valamiféle baloldali dolgot jelentett. Így számunkra nem tűnik annyira
furának, amit ön mond, inkább ismerősnek, és az amerikai jobboldal
eddigi gyakorlata az, ami furább a számunkra.</b></p>
<p style="margin-bottom:11px"><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A fő kérdés, hogy miként viszonyul az
állam a rajta kívül álló dolgokhoz. A legtöbb nemzetállam erős, de nem
<span style="background-color:rgb(234,209,220)">úgy, mint Észak-Korea és más kommunista államok</span>. Japánra, Szingapúrra,
Dél-Koreára, Izraelre gondolok például<span style="background-color:rgb(208,224,227)">. </span></b><b>Ezekben az országokban az állam
nem avatkozik be nagyon direkt mindenbe erős kézzel, de mégis
meghatározza a verseny kereteit és felügyeli azt, esetleg bizonyos
irányba terelik</b></span>. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A kommunista jellegű állami diktatúra elrettentő példa</b></span>,
<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>de az az elképzelés, miszerint az állam <span style="background-color:rgb(234,209,220)">csak szükséges rossz vagy
egyenesen ellenség, egy másik szélsőség.</span></b></span></p>
<p style="margin-bottom:11px"><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Tapasztalható <span style="background-color:rgb(208,224,227)">a </span><a href="https://mandiner.hu/cikk/20190118_igy_teszi_tonkre_az_egyetemi_szabadsagot_a_lopakodo_uj_szelsobal?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202101" target="_blank"><span style="background-color:rgb(208,224,227)">konzervatívokkal </span>szembeni diszkrimináció az egyetemeken</a> és a közösségi oldalakon, a Big Tech-birodalomban?</span> S ha igen, <span style="background-color:rgb(208,224,227)">mit lehet tenni ellene?</span></b></p>
<p style="margin-bottom:11px"><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Igen, a Big Tech-vállalatok nagyrészt az
egyetemről épp kikerült, húszas éveiben lévő fiatalokat alkalmaznak</b></span>. Ez
Amerika vezető iparága. Régen egy-egy iparvállalat fizikailag
befektetett az országba, például útépítéssel. De a Big Tech nem ezt
csinálja, ezért más a vállalati kultúrája is. Amikor<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> a gazdaság motorja
az iparvállalatok helyett a Szilícium-völgy informatikai vállalatainak
könnyű világa lett, az megváltoztatta a kultúránkat is</b></span>. A konzervatívok
az egész jelenségre úgy tekintenek, mint a méltányosság kérdésére, ami
nem a legjobb és legmeggyőzőbb megoldás.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> A Twitter, Facebook és a
hasonló cégek az előző öt évben politizálódtak át igazán és váltak
súlyosan baloldali intézményekké, ennek ellenére <span style="background-color:rgb(208,224,227)">Trump</span> úgy tekintett
rájuk, mint a vezető iparágra, amivel kesztyűs kézzel kell bánni.</b></span> <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Talán
legközelebb, ha hatalomra kerülnek, a republikánusok már máshogy fognak
rájuk tekinteni, és megpróbálják megregulázni <span style="background-color:rgb(234,209,220)">őket</span>. </b></span>Ráadásul<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> a Big Tech-vállalatok ideális munkavállalója szingli, aki egyedül él egy szűk lakásban, és online rendeli a kajáját.</b></span></p>
<p style="margin-bottom:11px">A baloldal sok ideig támadta a vállalati
városokat, amit egy adott cég épített az alkalmazottainak, ezzel
lakhatást nyújtva nekik, de teljes függőségben is tartva őket. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Most a
Facebook csinál vállalati várost Kaliforniában,</b></span> de ez ellen nem
tiltakoznak, mert <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>ez liberális vállalati város</b></span>. Na most a vállalati
városok hasznosak lehetnek az iparosodás egy szakaszában; de a Facebook
indoklása valószínűleg az, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>ez tök jó, mert járhatsz ingyen jógára.
Ez a munkatőke, és elég kemény: az Amazon figyeli, milyen gyorsan
csomagolod a könyveket, és minden nap arra bíztat, hogy csináld
gyorsabban, gyorsabban, gyorsabban.</b></span> <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A Trump-kormány <span style="background-color:rgb(255,242,204)">sok jó gazdasági
intézkedést hozott</span></b></span>, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>de</b></span> <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>a munkások védelmét</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"> <b>nem vállalta fel, mert azt
baloldali témának tartotta.</b></span></p>
<p style="margin-bottom:11px"><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Önnek nem volt még baja belőle az akadémiai világban, hogy konzervatív nézeteket vall?</b></span></p>
<p style="margin-bottom:11px"><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A University of Dallas küldetése a nyugati
hagyomány megőrzése és továbbadása a következő nemzedékeknek. Ezért
biztosítja a szólásszabadság jogát minden tanárának, legyen az
konzervatív vagy liberális</b></span>. Emellett a Harvardon végeztem. Attól tartok
ugyanakkor, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>az akadémiai világ mai irányultsága, a baloldali aktivizmus felé való eltolódás nagyon is árt</b></span> <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>a tudományosságnak, a kutatásnak.</b></span></p>
<p style="margin-bottom:11px"><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A népszerű kutatási témák egyre
sekélyesebbek. Nincs például<span style="background-color:rgb(208,224,227)"> kurzus </span></b></span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>a polgárháborúról</b></span>, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>de van kurzus a
polgárháború anyagi tárgyainak emlékezetéről</b></span>.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> Az átpolitizálódás még az
<span style="background-color:rgb(208,224,227)">alkalmazott tudományok</span>at is fenyegeti, ami igen veszélyes.</b></span></p>
<p style="margin-bottom:11px;text-align:center"></p>
<p style="margin-bottom:11px"><b>Heather Mac Donald kriminológus <a href="https://mandiner.hu/cikk/20170929_heather_macdonald_dramaian_no_az_eroszak_az_amerikai_varosokban_heather_mac_donald?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202101" target="_blank">azt nyilatkozta lapunknak</a>: <i>„<span style="background-color:rgb(234,209,220)">Az akadémiai szféra reménytelen</span>. Fogalmam sincs, mi változtathatná meg”.<span style="background-color:rgb(208,224,227)"> </span></i><span style="background-color:rgb(208,224,227)">Egyesek
szerint az olyan kis főiskolákban van a remény, mint a szövetségi
támogatást el nem fogadó, így <span style="background-color:rgb(255,242,204)">szellemi függetlenségét megőrző</span> Hillsdale
College. Ön hogy látja a helyzetet?</span></b></p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>
</b></span><p style="margin-bottom:11px"><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A washingtoni kormánynak sokkal keményebbnek kellene lennie<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> az egyetemekkel </span>szemben.</b></span></p>
<p style="margin-bottom:11px"><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Arra gondol, amit Trump is
belengetett, hogy az Amerika-<span style="background-color:rgb(234,209,220)">ellenes nézeteket terjesztő egyeteme</span>ktől
megvonják a szövetségi támogatást?</b></span></p>
<p style="margin-bottom:11px"><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Nem könnyű ezt kidolgozni és megcsinálni,
de lehetséges volna egyes támogatások odaítélését például <span style="background-color:rgb(255,242,204)">hazafias
projektekhez</span> kötni</b></span>. A fő kérdés azonban az, hogy miként értelmezed a
sokszínűség és diszkrimináció-ellenesség követelményeit. Ez pedig
részben a Legfelsőbb Bíróság döntéseitől függhet. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A fő probléma, hogy az
egyetemek a polgárjogi törvények diszkriminációellenességét messze
tágabban értelmezik, mint</b></span> <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>amit azok eredetileg jelentettek.</b></span></p>
<div style="margin-bottom:11px"><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A faji diszkrimináció
puszta tiltása<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> <u>így a szexuális irányultságok sokszínűségének kifejezett
bátorításává és elősegítésévé vált</u></span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b><u>, még <span style="background-color:rgb(208,224,227)">a vallásos intézmények</span>ben is</u>.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Van
néhány intézmény azonban, mint az ön által említett Hillsdale College
vagy épp a University of Dallas, ahol én tanítok, amelyek elkötelezettek
a nyugati hagyomány iránt.</b></span></div>
<p style="margin-bottom:11px"><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Mit tehetnek a konzervatívok?</b></span></p>
<p style="margin-bottom:11px">Az oktatás korán kezdődik, és az
otthontanulás ma sokkal jelentősebb az Egyesült Államokban, mint máshol,
és jobban elfogadják, főleg a járvány miatt. De persze <span style="background-color:rgb(255,255,255)">az agresszívabb
demokrata kormányok nagyobb nyomást gyakorolnak a társadalomra.</span></p>
<p style="margin-bottom:11px"><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Mit gondol Rod Dreher <a href="https://mandiner.hu/cikk/20180211_rod_reher_the_benedict_option_konyvrecenzio?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202101" target="_blank">benedeki opciójáról</a>?</b></span></p>
<p style="margin-bottom:11px">Hát, az vele a baj, hogy<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> Marx malmára hajtja a vizet, és önbeteljesítő jóslattá válhat. Ha <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a keresztények</span> kivonulnak<span style="background-color:rgb(208,224,227)"> a közélet</span>ből, akkor nyilván a nem keresztények fogják elfoglalni a helyüket.</b></span></p>
<p style="margin-bottom:11px"><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Amikor a kormány </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>ellenünk</b></span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> <span style="background-color:rgb(234,209,220)">van, akkor
viszont</span> védelmi intézkedéseket kell hoznunk</b></span>. Amúgy viszont <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>mindig a
győzelemre kellene gyúrni<span style="background-color:rgb(234,209,220)">. Ha túlságosan elmerülsz </span>a tradicionalista
konzervativizmusban, akkor megtanulod, <span style="background-color:rgb(234,209,220)">hogyan veszítsél </span>– mondom ezt
úgy, hogy amúgy nyilván bizonyos mértékben én is tradicionalista vagyok.</b></span></p>
<p style="margin-bottom:11px;text-align:center"></p>
<p style="margin-bottom:11px"><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Minek nevezné magát, ha nem tradicionalistának? Integralistának, mint ahogy említett esszéjében teszi?</b></span></p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>
</b></span><p style="margin-bottom:11px"><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Egyesek integralizmusnak mondják, mások
<span style="background-color:rgb(255,242,204)">szuverenizmusnak. A közjó politikáját támogatom</span>.</b></span> Az integralizmus kissé
terhelt kifejezés, ezért inkább azt szoktam mondani, hogy az állam, a
társadalom és a gazdaság integrálása mellett vagyok a közjó fényében. De
mondhatjuk ezt végülis a közjó integralizmusának is.</p>
<div style="margin-bottom:11px">A politikai változásokat gyakran kis mozgalmak indítják el, akik nem igazodnak az épp bevett társadalmi normához – jól látjuk ezt a baloldalon<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>. Ma
túlságosan sokan kötődnek az identitáspolitikához.<span style="background-color:rgb(208,224,227)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Szerintem a közjó
integralizmusa vagy szuverenista konzervativizmus, mint a Republikánus
Párt politikája meggyőző lehetne azoknak a hispánoknak és feketéknek is,
akik meg szeretnék őrizni a hagyományos családot, és ehhez szükségük
van az állam segítségére is. Az ő körükben igen nehéz növelni a
republikánusok számát, de Trumpnak éppenséggel sikerült.</b></span></div>
<p style="margin-bottom:11px"><b>Mi a baj a tradicionalizmussal? Relativisztikus, nem képes megvédeni magát, vagy valami más?</b></p>
<p style="margin-bottom:11px">Hát, éppenséggel <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>én is tradicionalista
vagyok. A tradicionalizmusnak meg kellene találnia a módját, hogy
restaurálni tudja azokat a hagyományokat és javakat, amelyeket támogat,
és ne váljon</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>nosztalgikussá.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>X. Piusz pápa mondása volt: <i>„instaurare omnia in Christo”</i>, azaz </b></span><i><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>„helyreállítani mindent Krisztusban</b></span>”</i>.
Az „instauráció” nem ugyanaz, mint mondjuk a Bourbon-restauráció;
inkább azt, jelenti, hogy hanyatlás volt, és <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>helyre kell állítani a
dolgok harmonikus teljességét egy magasabb szinten. Ez nyilván nagy
kihívás, de például Lengyelország és Magyarország jelentős lépéseket
tett ebbe az irányba, így</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> <span style="background-color:rgb(208,224,227)">az amerikai konzervatívoknak </span>figyelmet kell szentelniük e két országnak.</b></span></p>
<p style="margin-bottom:11px"><b>Kiket olvassunk?</b></p>
<p style="margin-bottom:11px">Nagyon kedvelem <a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Pierre_Manent?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202101" target="_blank">Pierre Manent</a>
francia politológust, aki valamiképp meg szeretné őrizni a hagyományos
rendet, és egyben nagyon politikus. Szerintem ő védte meg a
legmeggyőzőbben a nemzetet, mint egy közös politikai projekt, politikai
közösség megfelelő nagyságú méretét.<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> <a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Adrian_Vermeule?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202101" target="_blank">Adrian Vermeule</a>
Harvard-professzor mutatta be a legjobban</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a liberalizmust, mint
alternatív, szekuláris vallást, </b></span>és azzal is foglalkozott, hogy
értelmezzük az amerikai jogot a közjó fényében. Valamint kifejtette,
hogyan lehetne használni az adminisztratív államot konzervatív módon.</p>
<p style="margin-bottom:11px"><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Hogy látják Orbán Viktort az amerikai konzervatívok?</b></span></p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>
</b></span><p style="margin-bottom:11px"><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Őszintén szólva az amerikai
konzervatívokat hagyományosan sajnos csak Amerika érdekli. 2016 a
Brexit-szavazás és Trump győzelmének éve volt, és ez arra késztette
őket, hogy szétnézzenek Európában. Így talán azóta jobban érdeklődnek
Orbán politikája iránt. Szerintem <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a családpolitika</span> a legérdekesebb, és
ez az, amit érdemes mintának tekintenie akár Amerikának is. Úgyszintén
szimpatikus, <span style="background-color:rgb(255,242,204)">ahogy helyreállította a nemzeti mivoltba és történelembe
vetett megfelelő hitet és büszkeséget</span>.</b></span></p>
<div style="margin-bottom:11px"><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Orbánnak nagyon érdekes megjegyzései voltak<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> <span style="background-color:rgb(208,224,227)">a liberalizmus</span></span><span style="background-color:rgb(208,224,227)">s</span>al kapcsolatban is</b></span>, amelyeket nem nagyon mernének
kinyilvánítani amerikai politikusok. <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">A liberalizmus</span> <span style="background-color:rgb(208,224,227)">támadása szimpatikus
dolog, de még fontosabb, hogy lényegi javaslatunk legyen, olyan
megoldások és politikák tekintetében, amelyek nem függnek a
liberalizmustól. A konzervatívoknak át kell venniük a liberálisok
témáit:<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> a liberálisok </span><span style="background-color:rgb(255,229,153)">azt mondják</span><span style="background-color:rgb(249,203,156)">, a konzervatívok és antiliberálisok
nem hisznek</span> a jogállamban, miközben meglehetősen jól kifejtett
konzervatív értelmezése van a joguralomnak. Ugyanakkor egyes fogalmakat
újra kell gondolnunk, mert a joguralom<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> nem jelentheti azt, hogy egyes
nagyvállalatok szuverénként működhetnek. A liberalizmus</span> kritikusainak
mindenesetre felelős politikákat kell javasolniuk, és a magyar
családpolitika meggyőzött, hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)">nem </span>csak konzervatív <span style="background-color:rgb(234,209,220)">szószaporítás</span>
létezik, hanem éppenséggel <span style="background-color:rgb(255,242,204)">vannak konkrét jó gyakorlatok is.</span> Amerikában <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a
demokraták <span style="background-color:rgb(208,224,227)">pontosan tudják, hogyan őrizzék meg és támogassák a
választóikat. A republikánusok mindig csak a szabadság megőrzését
ígérik, legyen az bármi,</span> és nem nyújtanak semmi </span>konkrétat a
választóknak. A kilencvenes években a morális konzervativizmusról
<span style="background-color:rgb(234,209,220)">prédikáltak, de nem adtak</span> hozzá támogatást, hogy az legyél, <span style="background-color:rgb(234,209,220)">maximum egy
kis </span>adócsökkentést.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> Aztán meglepődtek, hogy</span> az emberek <span style="background-color:rgb(234,209,220)">nem alapítana</span>k
családot.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> A magyar politika jó példája annak is, hogyan segítsd a
választóidat. </span></span></b></div>
<p style="margin-bottom:11px;text-align:right"><i>Fotók: Ficsor Márton</i></p>
</div></div>
</div>
<div> </div>
<div id="m_1034126293673675380DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br> <table style="border-top:1px solid #d3d4de">
<tbody><tr>
<td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-green-avg-v1.png" alt="" style="width:46px;height:29px" width="46" height="29"></a></td>
<td style="width:470px;padding-top:17px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes a vírusoktól. <a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" style="color:#4453ea" target="_blank">www.avg.com</a> </td>
</tr>
</tbody></table>
<a href="#m_1034126293673675380_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div></div>