[Grem] Tehetséggondozás a Kárpát-medencében (a múlt és a jövő) / Orbán Balázs, a Mathias Corvinus Collegium kuratóriumának elnöke, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese.

2021. Jan. 13., Sze, 06:39:15 CET

 A tehetséggondozás 100 éve – az MCC-sztori
Orbán Balázs
<balazs.orban at me.gov.NEMSPA_M.hu?subject=http://index.hu/velemeny/2021/01/12/a_tehetseggondozas_100_eve_-_az_mcc-sztori/&cc=cikkszerzonek@mail.index.NEMSPA_M.hu>
2021.01.12. 11:17
https://index.hu/velemeny/2021/01/12/a_tehetseggondozas_100_eve_-_az_mcc-sztori/?fbclid=IwAR3a7Lv3qjChA79FS4Bxpqzp4eZlZU9nMihSbdZQGqQ7lB_Fc_Ihkz_JyKM&utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_202101

*„Nincs ország, ahol több lenne a tehetség, mint éppen magyar földön, de
egyúttal nincs ország, ahol a tehetség nehezebben tudna teljes
kifejlődéshez jutni, mint éppen miközöttünk. Az idegen nemzetek négyzetre
emelik kiválóságaikat, mi, magyarok gyököt igyekszünk belőlük vonni.” *

*Gróf Klebelsberg Kunó szavai *ezek, akinek kultusz- és oktatási
minisztersége alatt, a trianoni országvesztés traumáját követően soha nem
gondolt mértékben fejlődött a magyar oktatási rendszer, rohamos mértékben
javult a népművelődés helyzete, és állt helyre az ország kulturális
önbecsülése.

Noha Klebelsberg ezeket a mondatokat 1928-ban írta le, joggal állíthatjuk,
hogy azóta sem sokat változtak a dolgok idehaza. Egészen mostanáig:   *az
Országgyűlés *egy világjárvány kellős közepén, a minden országban nehéz
gazdasági helyzet ellenére is* úgy döntött, hogy a tehetséggondozás ügye
többet érdemel,* s majd száz évvel a borús klebelsbergi verdikt után végre*
ki kell építeni egy olyan rendszert, amely ingyenes képzéseivel, a
hagyományos iskolarendszeren túlmutató módon,* komoly nemzetközi
beágyazottsággal nem „gyököt von”, hanem* „négyzetre emeli” a tehetséget.
Egy ilyen intézmény komoly mértékben hozzá tud járulni ahhoz, hogy az oly
nehéz XX. század után a XXI. század végre nekünk, magyaroknak, a siker
évszázada legyen. *
A tömegoktatás terjedése és a szocializmus ideologikus oktatása

De hol is kezdjük a helyzetértékelést? Azt javaslom, hogy a klebelsbergi
korszak után, a világégést és a vesztes *második világháborút követően.
Szerte a világon nagyjából ekkor köszöntött be végleg a tömeges oktatás
korszaka*. Addigra már kötelezővé és általánossá vált az alapfokú és a
középiskolai oktatás, s akkor már megkezdődött a felsőoktatás tömegessé
válása is. Ez természetesen nem egy negatív jelenség. Sőt, éppen
ellenkezőleg: *minden szociológiai kutatás elismeri, hogy közvetlen
összefüggés van az iskolai végzettség és az életszínvonal, majd abból
következően számos egyéb tényező, például az egészségben eltöltött évek
számának emelkedése között*. De ettől még tény, hogy a tömegoktatás
elterjedésével az az egyéni, tutoriális oktatási módszerekre épülő,
műhelymunkaszerű, kiscsoportos oktatási rendszer, amely korábban jellemezte
kisebb részben a közoktatást, nagyobb részben a felsőoktatást, teljesen
elhalványult.

Ezeket az általános tendenciákat csak tovább erősítette a kiépülő *kommunista
rendszer politikai ideológiája,* amely nem a polgári gondolkodás, a nemzeti
műveltség és kultúra, a nemzetközi kiválóság, valamint a „reneszánsz ember”
típusának képzését tartotta elsődleges feladatának. Ehelyett *ideológiai
célokra használta az oktatást, de különösen a felsőoktatást, s azon belül
is a humán területeket*. Ebből következett, hogy sok esetben a hallgatók
sem meritokrata alapon, vagyis érdemek szerint kerültek be, s az oktatók
sem ennek alapján léptek előre vagy ragadtak meg a pályájukon. De mindebből
más is következett; ahogy egy tanulmány fogalmaz:

A hazai felsőfokú intézmények száma 1950 után indult először gyors
emelkedésnek. Szovjet mintára szakfőiskolák és szakegyetemek jöttek létre,
amelyek egy-egy speciális képzésre, képzéscsoportra fókuszáltak, és döntően
az új gazdaságpolitika által elsődlegesen támogatott területek diplomás
állományát hivatottak kibocsátani.

Jó messze kerültünk a klebelsbergi elvektől, *az oktatás
átpolitizálódott,* *miközben
a felsőoktatásban lévők száma meredeken emelkedett (1945-ben 20 000
felsőoktatási hallgató volt Magyarországon, 1990-ben pedig már 100 000). *
Az Eötvös Collegium példája

Ebből az időszakból szomorú történet *az Eötvös Collegiumé, amely a
kommunista forradalmi hevület által romba döntött tehetséggondozó
intézményrendszer egyik sajnálatosan klasszikus példája. A Collegiumot a
francia szellemi elit képzésében kulcsszerepet játszó École normale
supérieure mintájára alapította báró Eötvös Loránd még 1895-ben. *A
kollégiumi tagság* óriási lehetőséget jelentett a felvett diákok számára a
„sima” egyetemi képzéssel összehasonlítva: az extra képzést kis létszámú
csoportokban kapták a kollégisták.* A kezdetben főként saját forrásokból és
adományokból működő Collegium diákjai által elért eredmények a kormányzat
figyelmét is felkeltették, ennek köszönhetően az internátus jelentős
támogatásban részesült. Ugyanakkor  *a Collegium tudományos működésébe való
politikai beavatkozás sem ekkor, sem pedig a két háború közötti időszakban
nem volt jellemző. Az első világháborút követően ezt Teleki Pál személye
garantálta, aki 1919-től volt a Collegium kurátora.*

Jellemző, hogy *az Eötvös Collegium létjogosultságát* *csak a
„baloldali-forradalmi” erők kérdőjelezték meg. A Tanácsköztársaság alatt a
Collegium beolvasztásának tervét nem más, mint Lukács György
népbiztoshelyettes vezényelte le 1919 júliusában*. A második, végzetes
támadás a második világháború utáni kommunista hatalomátvételt követően
érte az intézményt: *1950-ben megszüntették az Eötvös Collegiumot.* *A
rendszerváltoztatást követően is csupán korlátozott módon, az ELTE egyik
színvonalas szakkollégiumaként éledt újjá a hajdani nemzetstratégiai
jelentőségű intézmény*. A dualizmus és a két háború közötti tehetséggondozó
intézmény sorsa jó példa arra, hogy az oktatás terén nem években vagy
kormányzati ciklusokban, hanem évtizedekben kell gondolkodni.
Rendszerváltoztatás, tömegoktatás és a szakkollégiumi mozgalmak

Ugorjunk egyet az időben, egészen a ’80-as évekig! A fenti előzmények után
korántsem véletlen, hogy a rendszerváltoztatás levezénylésében
kulcsszerepet játszó szakkollégiumi mozgalom az elavult, tudományos
marxizmus ideológiájával átitatott felsőoktatási képzéssel szemben
fogalmazta meg magát. *A magyar rendszerváltoztatás sajátossága volt, hogy
akkoriban a húszas éveik elején járó ambiciózus diákok csupa
önszorgalomból, források, tapasztalat, nemzetközi kapcsolatok nélkül
képezték magukat* oly módon és olyan témákban, amiket az egyetemeken nem
lehetett tanítani, vagy a tanáraik még csak nem is hallottak róluk. Éppen
az mutatja, hogy ezekben a *szakkollégiumokban tényleg a legtehetségesebb
diákokat sodorta össze az élet, *hogy ennyi esetlegesség dacára ezek az
intézmények mégis meghatározó szerephez jutottak.

*1990 után *az irány nem változott, a cél továbbra is a felsőfokú
végzettséggel rendelkezők arányának növelése volt: mára* a felsőfokú
végzettséggel rendelkezők aránya 33% fölé emelkedett* (az EU által elvárása
ennél is magasabb, jelenleg 40%). Még mindig minden kutatás azt mutatja,
hogy így is jó befektetés diplomát szerezni (magasabb fizetés, biztosabb
elhelyezkedés, egészségesebb élet, magasabb presztízs, szélesebb kapcsolati
háló), ezért a felsőoktatás továbbra is a tömegoktatás irányába mozdult,
annak minden pozitív és negatív következményével.

Sajnos nem ritka élmény: zsúfolt, több száz fő befogadására alkalmas
előadóterem, egyetlen tanársegéd, aki elkésik, majd előbb befejezi az órát,
elérni nem lehet, de nem is kell, mert csak egy viszonylag könnyű írásbeli
vizsgát kell teljesíteni az év végén a megadott pár tucat tételből. Ebből a
szisztémából két dolog következik: a felsőfokú végzettséggel rendelkezők
száma nő, a tehetséggondozás ügye viszont egyre halványabban jelenik meg.
Ennek ellensúlyozására tenni kellett valamit. Erre *jött létre 1996-ban az
egyik legnagyobb, Magyarország utolsó önálló nagyhatalmi korszakából
származó uralkodónkról, a kultúra és tudomány nagy mecénásáról és
állammodernizátorról elnevezett Mathias Corvinus Collegium (MCC). *
A tehetséggondozó intézmények új generációja

A legtöbb addigi tehetséggondozó hely egy-egy egyetemhez, nem pedig az
egész felsőoktatási rendszerhez kötődött. Nem volt olyan intézmény se,
amely az általános iskolától a felsőoktatásig – sőt, azon túl is –
foglalkozott volna a legtehetségesebb fiatalok képzésével. A
rendszerváltoztatás során az alulról építkező szakkollégiumok fölötti
üvegplafon is egyre nyilvánvalóbbá vált. Nem lehet ugyanis elvárni húszéves
fiataloktól, hogy a tanulmányaik mellett egy profi tehetséggondozó
intézményt is működtessenek, a tudományterületük uralkodó paradigmáinak
ismeretén túl kellő nemzetközi beágyazottsággal és kapcsolati hálóval
rendelkezzenek.

A nyugati világban a nagyobb tehetséggondozó intézmények kevés kivételtől
eltekintve alapítványi formában működnek, s profi menedzsment vezeti őket
az alumni kör élő bevonásával.

*Az alapító Tombor család 1996-ban jelentős támogatást ajánlott fel egy
olyan intézmény kialakítására, amelynek célja a kiemelkedően tehetséges, az
ország iránt elkötelezett magyar fiatalok felkarolása és képzése. A szakmai
képzések mellett gyorsan elindult a tutori rendszer, illetve azok az
előadás-sorozatok, ahol a diákok neves előadókkal találkozhattak, illetve
több diák már az első időszakban külföldi tanulmányúton szerezhetett
értékes külföldi diplomát és tapasztalatot. Később az MCC hozzálátott a
bentlakásos kollégium megszervezéséhez, igazgatója Maróth Miklós professzor
lett, és valamennyi szakirány külön irányítás alá került. 2001
szeptemberében a bentlakásos kollégium 47 hallgatóval nyitotta meg kapuit a
Gellért-hegyen, a Somlói út 51. szám alatt.* Az MCC a Munkásőrség Országos
Parancsnokságához tartozó kaszárnya volt épületét kapta meg, amely a
munkásőrök helyett a tehetséges magyar gyerekek és a tehetséggondozás
fellegvára lett.
Az MCC filozófiája

*Az MCC célja nem az, hogy egyetemként működjön, és diplomát adjon.
Ehelyett a jog, a közgazdaságtan, a társadalomtudományok, a nemzetközi
kapcsolatok, a pszichológia, a média/kommunikáció, illetve hamarosan már a
történelemtudomány terén is speciális képzést nyújt, valamint tutoriális
módszerekre épülő oktatást és nevelést *azzal a céllal, hogy egyedülálló
felkészültséget, világlátást és gondolkodásmódot adjon a fiataloknak. Az
egyetemistáknak szóló program nem ér véget a hagyományos oktatási rendszer
befejezésével. A nyugati egyetemek mintáján látszik, hogy egy hatékonyan
működtetett, *nagy létszámú alumni közösség jótékony hatással van a diákság
motivációjára és az intézmény működésére egyaránt. *
Kapcsolódó
[image: Az MCC nem engedi a hajótulajdonosok részére a révfülöpi kikötő
használatát]
<https://index.hu/belfold/2020/12/30/az_mcc_nem_engedi_a_hajotulajdonosok_reszere_a_revfulopi_kikoto_hasznalatat/>
Az MCC nem engedi a hajótulajdonosok részére a révfülöpi kikötő használatát
<https://index.hu/belfold/2020/12/30/az_mcc_nem_engedi_a_hajotulajdonosok_reszere_a_revfulopi_kikoto_hasznalatat/>

A révfülöpi kikötő lezárult a hajótulajdonosok előtt.

Már 2002-ben útjára indult a Mathias Corvinus Collegium középiskolásokat
célzó, távoktatáson alapuló, ingyenes képzési programja, amelyben a
korosztály legtehetségesebb diákjainak teremt közös oktatási, szociális és
alkotó teret. Az e-learning rendszer virtuális találkozásain túl a táborok
– így a felújítást követően a révfülöpi
<https://index.hu/belfold/2020/12/30/az_mcc_nem_engedi_a_hajotulajdonosok_reszere_a_revfulopi_kikoto_hasznalatat/>
gyermektábor is –, kirándulások lehetőséget biztosítanak arra is, hogy a
középiskolás diákok megismerkedhessenek a Kárpát-medence tájaival és
embereivel, a világ fontos döntéshozatali helyszíneivel, illetve olyan
barátságokat és ismeretségeket kössenek, amelyek a magyarság összetartását
is erősítik. *Az újabb fordulópontot a 2015-ös esztendő jelentette, amikor
a kollégium nyitott az általános iskolás korosztály felé is, és útjára
indította a Fiatal Tehetség Programját. A diákok itt a közoktatási
modellben nem oktatott, a mindennapi élethez ugyanakkor szorosan kapcsolódó
területeken szerezhetnek gyakorlati ismereteket és tapasztalatokat. *
A nemzeti tehetséggondozó intézménnyé válás feladata

*2020-ban az MCC hatalmas mérföldkőhöz érkezett. A korábbi intézményi
alapokon egy Magyarországon egyedülálló szellemi építkezés indult el. Az
átalakult szervezet vezetésében és működtetésében több volt diák is
tevékeny részt vállal. A vezető testület tagja több más alumnus mellett az
ország egyik legfiatalabb egyetemi tanára, az MCC egyik első diákja, később
hosszú ideig a kollégium igazgatója is. Jó látni azt is, hogy a vezetők
között akad olyan is, aki 15 éves kora óta tagja az MCC-nek, s a
középiskolás programból jutott el a főigazgató-helyettesi pozícióig. *
Kapcsolódó
*[image: Csaknem százmilliárd forintot kapott az Orbán-kormánytól a Mathias
Corvinus Collegium]
<https://index.hu/belfold/2020/12/25/mathias_corvinus_collegium/>*
Csaknem százmilliárd forintot kapott az Orbán-kormánytól a Mathias Corvinus
Collegium <https://index.hu/belfold/2020/12/25/mathias_corvinus_collegium/>

*A pénzt egy Kárpát-medencei oktatási intézményrendszer kiépítésére akarják
fordítani*

Az Országgyűlés által biztosított támogatás keretében az MCC közérdekű
vagyonkezelő alapítvánnyá alakult, amely intézményi értelemben biztosítja a
függetlenségét mind a mindenkori kormánytól, mind az alapító családtól. A
gazdálkodási függetlenség megteremtése érdekében pedig tulajdonba kapott
több ingatlant, amelyek a jövőbeli szakmai munka infrastrukturális
háttereként fognak szolgálni, valamint a MOL és a Richter részvényeinek
<https://index.hu/belfold/2020/12/25/mathias_corvinus_collegium/>
10-10%-át. Ennek köszönhetően az *Mathias Corvinus Collegium egy, a nyugati
világban már bevált működési modell segítéségével, egy nemzetközi szinten
is egyedülálló magyar szakmai modell révén igazi nemzetstratégiai
intézménnyé válik. *

*2020 végén az MCC további jelentős pénzügyi juttatásban részesült, amelyet
a szakmai program magas színvonalú végrehajtásához szükséges
infrastrukturális feltételek megteremtésére fordít.*

*A budapesti központ és a több tucat helyszínen megvalósuló szakmai munkát
támogató, bejárós vagy bentlakásos formában működő, sok esetben műemléki
rekonstrukciót is igénylő infrastrukturális háttér kiépítése a mostani
becslések szerint több mint 100 milliárd forintot igényel. *Ezt *kormányzati
támogatás* nélkül hosszú évtizedek alatt sem tudta volt az intézmény
előteremteni, így ezen a ponton még szükség volt a támogatásra – éppen úgy,
mint a dualizmus korában az Eötvös Collegium esetében.

*Jelentős az összeg, amelyet az alapítványnak a felelős gazdálkodás
követelményét megtartva kell kezelnie. Az egyszeri beruházásokat leszámítva
az intézmény költségvetése jóval alatta marad majd egy magyar egyetem
költségvetésének. Az MCC alapítványi részvényvagyonának átlagos éves hozama
6-7 milliárd forint, a tervek szerint érintetlenül hagyott
részvényportfolió alapján ennyiből gazdálkodhat az intézmény évente. (Az
ELTE kiadási főösszege ennek hétszerese, az ugyanilyen konstrukcióban
működő Corvinus Egyetemé ennek háromszorosa.* A Közép-európai Egyetem pedig
miközben csupán 1000 hallgatóval foglalkozik, az intézmény két és félszeres
éves kiadással, s szintén hasonlóan alapítványi konstrukcióban működik
Budapesten.) A gazdálkodásra vonatkozó adatok mind közérdekűnek minősülnek,
ezt semmilyen alaptörvényi változás nem érintette, így erről mindenki
személyesen meggyőződhet majd.
Magyar szív és ész, globális verseny

*A Mathias Corvinus Collegium tevékenységének célja a Kárpát-medencei
összmagyarság érdekeinek szolgálata. A térség adottságaiból kifolyólag a
legtöbb program jelenleg még Budapest-fókuszú, de az új struktúrában néhány
éven belül szerte a Kárpát-medencében 35 helyen, Magyarországon minden
megyében lesz MCC-központ*. *Az általános iskolásoknak szóló programban
3500, a középiskolásoknak szóló programban 4000, az egyetemi programokban
1500, az egyéb, kisebb létszámú programokban pedig 500 magyar fiatal fog
tudni ingyenesen tanulni. Minden magyarországi megyében és minden fontosabb
határon túli központban elérhető lesz az MCC általános és középiskolásoknak
szóló programja*, a városok szellemi életének fejlődését szolgáló
kulturális és közösségi tér, miközben *nyolc egyetemi városban (Budapesten,
Bécsben, Kolozsvárott, Győrben, Miskolcon, Debrecenben, Szegeden és
Pécsett) patinás, belvárosi épületekben bentlakásos és bejárós egyetemi
program, komplex képzési és oktatási központ nyílik, illetve újul meg. *

*A cél egy olyan generáció nevelése, amely miközben ismeri és szereti a
világot, magyarul érez és gondolkodik, illetve képzettségben felveszi a
versenyt **a globális elittel.*

Az MCC diákközeli hozzáállásával, az új nemzedék világképének
értelmezésével olyan, folyamatosan csiszolódó *nevelési rendszert működtet,
amely a ráció és a hit egyensúlyára törekedve alakítja a következő
nemzedékek gondolkodását. A tehetséggondozás nemzetstratégiai,* nem pedig
pártpolitikai *kérdés.** Ahogy Klebelsberg gróf mondta egykor: nekünk,
magyaroknak nem gyököt vonni kell tehetségeinkből, hanem négyzetre kell
emelni őket.*

*A szerző a Mathias Corvinus Collegium kuratóriumának elnöke, a
Miniszterelnökség miniszterhelyettese.*

<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
Mentes
a vírusoktól. www.avg.com
<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
<#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20210113/564b4bdb/attachment.html>