[Grem] *****SPAM(6.3)***** Mi lesz a többi koronavírussal?

[Levente Vihar]

ÜdvözletteL.

https://ipon.hu/magazin/cikk/mi-lesz-a-tobbi-koronavirussal?utm_source=email&utm_campaign=newsletter_magazine_133

Mi lesz a többi koronavírussal?

Világszerte több kutatócsoport is olyan vakcinákon dolgozik, amelyek a
SARS-CoV-2-n túl univerzálisan más koronavírusok ellen is hatásosak
lehetnek, és így megelőzhetik a következő világjárványt.
[image: Mi lesz a többi koronavírussal?]
<https://media.icdn.hu/content/entity/2021/02/60053/opt-6028277f13711coronavirus.webp>Mi
lesz a többi koronavírussal?
<https://ipon.hu/magazin/cikk/mi-lesz-a-tobbi-koronavirussal?utm_source=email&utm_campaign=newsletter_magazine_133#hozzaszolasok>

Bár még nem tudjuk, hogy a jelenleg alkalmazott COVID-19 elleni vakcinák
mennyi ideig nyújtanak védettséget, és így azt sem, hogy hosszú távon
hatásosak lesznek-e vagy netán évente alkalmazni kell őket, hasonlóan az
influenza elleni védőoltásokhoz, annyi bizonyos, hogy ennyire gyorsan még
soha nem fejlesztettek ki vakcinát semmilyen betegség ellen. A klinikai
tesztekkel együtt több esetben is kevesebb mint egy év alatt elvégzett
munka azonban még így sem volt elég gyors ahhoz, hogy lépést tartson a
vírussal, amelyről először a tavalyi év első napjaiban hallhattunk.

Világszerte eddig több mint 2,3 millióan haltak bele a járványba, és
rengetegen vannak, akik ugyan túlélték a betegséget, de tartós
egészségkárosodást szenvedtek. Az egészségügyi rendszerre mindenütt óriási
terhelés nehezedik, és az egyszerűen felmérhetetlen, hogy a járvány miatt
elmaradó szűrővizsgálatok és kezelések hány ember életét rövidítik meg.
Ráadásul hiába vannak már kész, igazoltan hatásos vakcinák a bolygó
lakosságának átoltása a következő év végéig is eltarthat.

Ha pedig végre sikerül megfékezni a jelenlegi járványt, akkor sincs semmi
garancia arra, hogy nem bukkan fel egy újabb veszélyes koronavírus a
színen, elvégre

a SARS-CoV-2 az elmúlt 20 év alatt már a harmadik ilyen típusú kórokozó,
amely a denevérekről az emberre átkerülve halálos járványt robbantott ki.

Sőt, a jövőben bekövetkező hasonló, világjárványt okozni képes patogének
felbukkanása a járványügyi szakértők szerint gyakorlatilag elkerülhetetlen.

Ezért is dolgozik
<https://www.nytimes.com/2021/02/09/health/universal-coronavirus-vaccine.html?action=click&module=RelatedLinks&pgtype=Article>
több kutatócsoport már évek óta úgynevezett pánkoronavírus-vakcinákon,
amelyek az egymásra sok tekintetben hasonló koronavírusok mindegyike, de
legalábbis többsége ellen hatásosak lehetnek. A szakértők munkáját a
tavalyi évig nem övezte különösebb figyelem, mivel a korábbi
koronavírus-járványok sokkal kisebb számú beteget érintettek. A
világjárvány azonban megmutatta, hogy mire lehetnek képesek ezek a
patogének, ami a korábbi kutatásoknak is új lendületet adott, így többen
eljutottak odáig, hogy már vakcina-prototípusokat tesztelnek állatokon,
rövidesen pedig embereken is. Többek szerint ugyanakkor érdemes lenne
összehangolni az erőfeszítéseket, hogy az univerzális vakcina is minél
előbb, lehetőleg egy-két éven belül elkészüljön.
[image: Galéria megnyitása]
<https://media.icdn.hu/content/entity/2021/02/60053/opt-602828990d64funiversal.webp>
Múló lelkesedés

Amikor az első koronavírusokat felfedezték az 1960-as években, ezek kapcsán
gyakorlatilag szóba sem került, hogy vakcinákra lehetne szükség ellenük,
hiszen az ismert változatok csak közönséges náthát okoztak. Aztán 2002-ben
felbukkant a SARS-CoV, és vele a súlyos akut légzőszervi szindróma, a SARS.
A szintén Kínából indult, eredetileg szintén denevérekből származó vírus
okozta járvány a világ 37 országában okozott megbetegedéseket, de végül
szigorú elkülönítéssel sikerült útját állni a terjedésnek.

Utóbbiban az alacsonyabb fertőzőképesség mellett minden bizonnyal az is
szerepet játszott, hogy a SARS-CoV-2-höz képest a SARS-CoV-fertőzésnek
sokkal nyilvánvalóbb tünetei voltak, és a betegek hamarabb lettek rosszul,
így kevesebb idejük volt saját közösségükben terjeszteni a betegséget. (Ez
fokozottan igaznak bizonyult később, a MERS kapcsán is.) Így végül
világszerte csak 8096 beteget azonosítottak, a halálozási arány viszont
sokkal súlyosabb volt a mostaninál: a betegek 9,6 százaléka belehalt a
vírus okozta tüdőgyulladás következményeibe.

A SARS felbukkanásával egy időben gyors ütemben megkezdődött a betegség
elleni vakcinák fejlesztése is, mivel azonban korábban egyetlen koronavírus
ellen sem készült védőoltás, az alapoktól kellett kezdeni a kutatásokat.
Végül a szakértők a vírus alapos tanulmányozása után arra jutottak, hogy a
vírusrészecske felszínén található tüskefehérje tűnik a legígéretesebb
célpontnak az immunitás biztosításához. Ennek blokkolásával ugyanis
megakadályozható, hogy a koronavírus bejusson a sejtekbe, és azok saját
rendszereit eltérítve replikálja magát.

A SARS-járványnak viszont közben vége lett, a vakcinafejlesztés pedig
érdeklődés és támogatás hiányában megtorpant.

2012-ben azonban újra nyilvánvalóvá vált a koronavírusokban rejlő
potenciális veszély, amikor a denevérekről ismét egy halálos légzőszervi
betegséget okozó vírus került át az emberre. A MERS-CoV, vagyis a
közel-keleti légúti koronavírus Szaúd-Arábiában bukkant fel, 2015-ig
összesen 24 országban detektálták, de azóta is fel-felbukkannak kisebb
gócok. A jelenleg ismert adatok szerint 1329 ismert esetet jegyeztek fel,
akik közül 525-en belehaltak a betegségbe. Ez 39 százalékos halálozási
arányt jelent.

A MERS kapcsán is beindult a vakcinafejlesztés, ekkor viszont már nem
kellett nulláról kezdeni a munkát. És egyre többen jutottak arra a
következtetésre, hogy az újabb és újabb járványokozó koronavírus kivárása
nem feltétlenül jó stratégia, hanem valamiféle univerzális megoldást
kellene találni a láthatóan visszatérő problémára. Aztán a MERS-járvány is
kifulladt, és hamarosan újabb, más típusú vírusok kerültek az érdeklődés
középpontjába, mint a zika és az ebola kórokozói, a koronavírusokkal
kapcsolatos kutatások és fejlesztések pedig ismét háttérbe szorultak.
[image: Galéria megnyitása]
<https://media.icdn.hu/content/entity/2021/02/60053/opt-60282898c4302coronavirus-ladder-man-telescope-vector-1-738x443.webp>
Hasznos alapok

Amikor Maria Elena Bottazzi, a Baylor Egyetem virológusa 2016-ban egy
pánkoronavírus-vakcina fejlesztésére kért támogatást az Egyesült Államok
kormányától, azt a választ kapta, hogy ilyen kutatásokra jelenleg nincs
keret. Bottazzi annak idején a SARS kapcsán kezdett koronavírusokkal
dolgozni, azonban csak addig jutottak, hogy készülő vakcinájuk kapcsán
igazolták, az egerekben hatásos, nem toxikus az emberi sejtekre, és
lehetséges nagy tételben gyártani.

Aztán ahogy a járvány elmúlt, elvesztették a korábbi kutatási támogatást,
így a nagyobb emlősökön való tesztelésre és a klinikai vizsgálatok
beindítására már nem volt lehetőség. Pénz és mindenféle érdeklődés
hiányában Bottazzi sok más, a területen dolgozó kutatóhoz hasonlóan a
fagyasztóba rakta készülő vakcináját, majd más témákon kezdett dolgozni.

Itt tartottunk 2020 elején, amikor felbukkant a harmadik emberre veszélyes
koronavírus, a SARS-CoV-2. Ez ugyan sokkal kevésbé bizonyult halálosnak,
mint a SARS-CoV vagy a MERS-CoV, de ezeknél nagyságrendekkel jobbnak
bizonyult abban, hogy emberről emberre terjedjen. A jelenleg már több mint
egy éve tartó járvány a Föld minden szegletébe eljutott, és WHO októberi
becslése szerint a Föld lakosságának 10 százalékát fertőzte meg (a
megerősített esetek száma jelenleg 108 millió felett jár, a haláleseteké
pedig 2,38 millió). És a járványnak még koránt sincs vége.

A SARS-CoV-2 elleni vakcinák rendkívül gyors fejlesztésében kulcsszerepet
játszottak a SARS- és a MERS-járvány kapcsán végzett kutatások.

Bottazzi és kollégái maguk is dolgoznak egy védőoltáson, amely jelenleg a
klinikai kutatások korai fázisában van. Mások pedig a koronavírusokat
korábban kutatók munkájára építve értek el fontos eredményeket. Például a
BioNTech és a Pfizer vakcinája, és a Moderna védőoltása is a
koronavírusokra széles körben jellemző, már említett tüskefehérje genetikai
szekvenciáját tartalmazza. Utóbbiak vakcinák kevesebb mint egy év alatt
készültek el, míg a korábbi rekorder, a mumpsz elleni vakcina kifejlesztése
4 évet vett igénybe.
Univerzális megoldások

Bár a COVID-19 ellen már több hatásos vakcina is van, ismét egyre több
kutató gondolja úgy, hogy nem szabad ezen a ponton megállni, és
univerzálisabb megoldást kell keresni, annál is inkább, mert nem tudhatjuk,
mikor bukkan fel egy újabb veszélyes koronavírus. Így jelenleg az
univerzális vakcinák fejlesztése is gőzerővel folyik, és fontos
előrelépések történtek a területen.

Egy cambridge-i cég, a VBI vaccines munkatársai például tavaly nyárra
sikeresen létrehoztak egy olyan fehérjeburkot, amely a vírusokat borító
burokra hasonlít, és mindhárom veszélyes koronavírus, a SARS-CoV, a
SARS-CoV-2 és a MERS-CoV tüskefehérjéjét is tartalmazza. Amikor az ezt
tartalmazó vakcinát egerekbe fecskendezték, az állatok mindhárom vírus
ellen antitesteket kezdtek termelni. Érdekes módon ezen antitestek
némelyike egy negyedik koronavírus, a náthát okozó vírusok egyike ellen is
hatásosnak bizonyult. A kutatók a kísérlet adatait már nyilvánosságra hozták
<https://www.vbivaccines.com/wire/preclinical-coronavirus-data-candidate-selection/>,
bár az eredményeket egyelőre nem publikálták tudományos folyóiratban.

A szakértőknek több teóriájuk is van azzal kapcsolatban, hogyan védhetett a
vakcina olyan vírus ellen, amelynek fehérjéit nem tartalmazta.

Az egyik érdekes lehetőség, hogy amikor egyszerre többféle koronavírus
proteinjének van kitéve a szervezet, nem kezd el mindegyik ellen külön
specializált antitesteket gyártani, hanem a költséghatékonyság jegyében
olyan ellenanyagokat termel, amelyek mindegyik idegen fehérjével szemben
hatásosak.

Egy pár hete Pamela Bjorkman, a Caltech biológusa és kollégái publikáltak
egy tanulmányt <https://science.sciencemag.org/content/371/6530/735> saját
kísérleteikről. Ezek során egy olyan vakcinát fejlesztenek, amelyben nyolc
különböző koronavírus tüskeproteinjének csúcsa szerepel egy közös
fehérjemagra illesztve. Ezt a nanopartikulát egerekbe fecskendezték, és az
állatok olyan antitesteket kezdtek termelni, amelyek mind a nyolc
koronavírus tüskefehérjéjéhez képesek voltak kapcsolódni. Sőt: négy
olyanéhoz is, amelyeket nem használtak a vakcina fejlesztésekor.

Kayvon Modjarrad, a Walter Reed Katonai Kutatóintézet új típusú fertőző
betegségekkel foglalkozó igazgatója szintén egy hasonló vakcinán dolgozik,
amelyben egy nanorészecske többfajta fehérje darabkáját hordozza. A tervek
szerint a klinikai vizsgálatok heteken belül elkezdődhetnek, és bár
jelenleg a vakcina csak a SARS-CoV-2 fehérjéinek darabjait tartalmazza, a
szakértők egy univerzális változat elkészítését is tervbe vették.
[image: Galéria megnyitása]
<https://media.icdn.hu/content/entity/2021/02/60053/opt-60282898e9b44nanoparticle-vaccine-technology.webp>

Daniel Hoft, a Saint Louis-i Egyetem virológusa egy másik típusú védőoltást
fejleszt társaival. A Gritstone Oncology nevű kaliforniai biotechnológiai
céggel közösen egy olyan megoldáson dolgoznak, amely a koronavírus –
bármilyen koronavírus – jelenlétében olyan sejtfelszíni fehérjék
megjelenését váltja ki, amelyek aztán riasztják az immunrendszert. A
klinikai vizsgálatok valószínűleg itt is hamarosan elkezdődnek.

Eric Topol, a Scripps Kutatóintézet kutatója szintén némileg eltérő
stratégiát követ. Szerinte a pánkoronavírus-vakcinák kutatóinak azokat az
univerzális antitesteket kellene azonosítaniuk, amelyek természetes
körülmények között is felbukkannak a fertőzések esetén. A HIV-vel és más
vírusfertőzésekkel kapcsolatos korábbi kutatások igazolták
<https://www.scripps.edu/news-and-events/press-room/2021/20210203-hiv-vaccine.html>,
hogy

egy-egy fertőzés során a keletkező sok milliárdnyi antitest közt akadhat
néhány olyan ritka típus, amely az egymással rokon vírusok széles skálája
ellen hatásosak.

Ha tehát sikerülne olyan vakcinát fejleszteni, amely ezen antitestek
termelődését váltja ki, máris meglenne az általános védettség. A
koronavírusok pedig elég hasonlóak egymáshoz ahhoz, hogy ilyen módon
elméletileg ki lehessen iktatni őket, mondja Topol.

***

Az univerzális vakcinák fejlesztése valószínűleg még eltart egy darabig, de
a legfontosabb az lenne, hogy a munka azt követően is folytatódjon, hogy a
mostani járvány lezajlott. Hiszen, ahogy Hoft mondja, ezek a harmadik
generációs vakcinák elsősorban arra lesznek jók, hogy egy eljövendő
járványok idején legyen mit lekapni a polcról, és bevetni – ilyenekre pedig
nagyon nagy szükség van, hiszen senki sem akarja megismételni az elmúlt
évet.
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20210214/7b2ae4a2/attachment.html>