<div dir="ltr"><div>ÜdvözletteL.</div><div><br></div><div><a href="https://ipon.hu/magazin/cikk/mi-lesz-a-tobbi-koronavirussal?utm_source=email&utm_campaign=newsletter_magazine_133">https://ipon.hu/magazin/cikk/mi-lesz-a-tobbi-koronavirussal?utm_source=email&utm_campaign=newsletter_magazine_133</a></div><div><br></div><div>
<h1 class="gmail-article__title">
Mi lesz a többi koronavírussal?
</h1> <div class="gmail-article__lead"><p class="gmail-article__lead-text gmail-article__text">
Világszerte több kutatócsoport is olyan
vakcinákon dolgozik, amelyek a SARS-CoV-2-n túl univerzálisan más
koronavírusok ellen is hatásosak lehetnek, és így megelőzhetik a
következő világjárványt.
</p></div> <div class="gmail-article__meta-wrapper"><a href="https://media.icdn.hu/content/entity/2021/02/60053/opt-6028277f13711coronavirus.webp" class="gmail-article__lead-image-link gmail-article__image-link"><img src="https://media.icdn.hu/content/entity/2021/02/60053/opt-6028277f13711coronavirus.webp" alt="Mi lesz a többi koronavírussal?" title="Mi lesz a többi koronavírussal?" class="gmail-article__lead-image gmail-image-fit" style="margin-right: 0px;" width="276" height="155"> <span class="gmail-article__open-gallery gmail-open-gallery-grid-icon gmail-js-open-gallery-grid"></span></a><h1 class="gmail-article__title">Mi lesz a többi koronavírussal?
</h1></div><div class="gmail-content-wrapper"><div class="gmail-article__header--sticky__content"> <a href="https://ipon.hu/magazin/cikk/mi-lesz-a-tobbi-koronavirussal?utm_source=email&utm_campaign=newsletter_magazine_133#hozzaszolasok" class="gmail-article__header--sticky__comments"><span></span> </a></div></div> <div class="gmail-article__body"><p>Bár
még nem tudjuk, hogy a jelenleg alkalmazott COVID-19 elleni vakcinák
mennyi ideig nyújtanak védettséget, és így azt sem, hogy hosszú távon
hatásosak lesznek-e vagy netán évente alkalmazni kell őket, hasonlóan az
influenza elleni védőoltásokhoz, annyi bizonyos, hogy ennyire gyorsan
még soha nem fejlesztettek ki vakcinát semmilyen betegség ellen. A
klinikai tesztekkel együtt több esetben is kevesebb mint egy év alatt
elvégzett munka azonban még így sem volt elég gyors ahhoz, hogy lépést
tartson a vírussal, amelyről először a tavalyi év első napjaiban
hallhattunk.</p><p>Világszerte eddig több mint 2,3 millióan haltak bele a
járványba, és rengetegen vannak, akik ugyan túlélték a betegséget, de
tartós egészségkárosodást szenvedtek. Az egészségügyi rendszerre
mindenütt óriási terhelés nehezedik, és az egyszerűen felmérhetetlen,
hogy a járvány miatt elmaradó szűrővizsgálatok és kezelések hány ember
életét rövidítik meg. Ráadásul hiába vannak már kész, igazoltan hatásos
vakcinák a bolygó lakosságának átoltása a következő év végéig is
eltarthat.</p><p>Ha pedig végre sikerül megfékezni a jelenlegi járványt,
akkor sincs semmi garancia arra, hogy nem bukkan fel egy újabb
veszélyes koronavírus a színen, elvégre</p><div class="gmail-blockquote"><p>a
SARS-CoV-2 az elmúlt 20 év alatt már a harmadik ilyen típusú kórokozó,
amely a denevérekről az emberre átkerülve halálos járványt robbantott
ki.</p></div><p>Sőt, a jövőben bekövetkező hasonló, világjárványt okozni
képes patogének felbukkanása a járványügyi szakértők szerint
gyakorlatilag elkerülhetetlen.</p><p>Ezért is <a href="https://www.nytimes.com/2021/02/09/health/universal-coronavirus-vaccine.html?action=click&module=RelatedLinks&pgtype=Article">dolgozik</a>
több kutatócsoport már évek óta úgynevezett pánkoronavírus-vakcinákon,
amelyek az egymásra sok tekintetben hasonló koronavírusok mindegyike, de
legalábbis többsége ellen hatásosak lehetnek. A szakértők munkáját a
tavalyi évig nem övezte különösebb figyelem, mivel a korábbi
koronavírus-járványok sokkal kisebb számú beteget érintettek. A
világjárvány azonban megmutatta, hogy mire lehetnek képesek ezek a
patogének, ami a korábbi kutatásoknak is új lendületet adott, így többen
eljutottak odáig, hogy már vakcina-prototípusokat tesztelnek állatokon,
rövidesen pedig embereken is. Többek szerint ugyanakkor érdemes lenne
összehangolni az erőfeszítéseket, hogy az univerzális vakcina is minél
előbb, lehetőleg egy-két éven belül elkészüljön.</p><div class="gmail-article__body__block gmail-article__body__block--center-no-stretch"><div class="gmail-article__image-block"><a href="https://media.icdn.hu/content/entity/2021/02/60053/opt-602828990d64funiversal.webp" target="_blank" rel="noopener noreferrer" class="gmail-article__image-block__link gmail-article__image-link"><img alt="Galéria megnyitása" title="Galéria megnyitása" class="gmail-article__image-block__image" src="https://media.icdn.hu/content/entity/2021/02/60053/opt-602828990d64funiversal.webp" style="margin-right: 0px;" width="309" height="165"><span class="gmail-article__open-gallery gmail-open-gallery-grid-icon gmail-js-open-gallery-grid"></span></a></div></div><h3>Múló lelkesedés</h3><p>Amikor
az első koronavírusokat felfedezték az 1960-as években, ezek kapcsán
gyakorlatilag szóba sem került, hogy vakcinákra lehetne szükség ellenük,
hiszen az ismert változatok csak közönséges náthát okoztak. Aztán
2002-ben felbukkant a SARS-CoV, és vele a súlyos akut légzőszervi
szindróma, a SARS. A szintén Kínából indult, eredetileg szintén
denevérekből származó vírus okozta járvány a világ 37 országában okozott
megbetegedéseket, de végül szigorú elkülönítéssel sikerült útját állni a
terjedésnek.</p><p>Utóbbiban az alacsonyabb fertőzőképesség mellett
minden bizonnyal az is szerepet játszott, hogy a SARS-CoV-2-höz képest a
SARS-CoV-fertőzésnek sokkal nyilvánvalóbb tünetei voltak, és a betegek
hamarabb lettek rosszul, így kevesebb idejük volt saját közösségükben
terjeszteni a betegséget. (Ez fokozottan igaznak bizonyult később, a
MERS kapcsán is.) Így végül világszerte csak 8096 beteget azonosítottak,
a halálozási arány viszont sokkal súlyosabb volt a mostaninál: a
betegek 9,6 százaléka belehalt a vírus okozta tüdőgyulladás
következményeibe.</p><p>A SARS felbukkanásával egy időben gyors ütemben
megkezdődött a betegség elleni vakcinák fejlesztése is, mivel azonban
korábban egyetlen koronavírus ellen sem készült védőoltás, az alapoktól
kellett kezdeni a kutatásokat. Végül a szakértők a vírus alapos
tanulmányozása után arra jutottak, hogy a vírusrészecske felszínén
található tüskefehérje tűnik a legígéretesebb célpontnak az immunitás
biztosításához. Ennek blokkolásával ugyanis megakadályozható, hogy a
koronavírus bejusson a sejtekbe, és azok saját rendszereit eltérítve
replikálja magát.</p><div class="gmail-blockquote"><p>A SARS-járványnak viszont közben vége lett, a vakcinafejlesztés pedig érdeklődés és támogatás hiányában megtorpant.</p></div><p>2012-ben
azonban újra nyilvánvalóvá vált a koronavírusokban rejlő potenciális
veszély, amikor a denevérekről ismét egy halálos légzőszervi betegséget
okozó vírus került át az emberre. A MERS-CoV, vagyis a közel-keleti
légúti koronavírus Szaúd-Arábiában bukkant fel, 2015-ig összesen 24
országban detektálták, de azóta is fel-felbukkannak kisebb gócok. A
jelenleg ismert adatok szerint 1329 ismert esetet jegyeztek fel, akik
közül 525-en belehaltak a betegségbe. Ez 39 százalékos halálozási arányt
jelent.</p><p>A MERS kapcsán is beindult a vakcinafejlesztés, ekkor
viszont már nem kellett nulláról kezdeni a munkát. És egyre többen
jutottak arra a következtetésre, hogy az újabb és újabb járványokozó
koronavírus kivárása nem feltétlenül jó stratégia, hanem valamiféle
univerzális megoldást kellene találni a láthatóan visszatérő problémára.
Aztán a MERS-járvány is kifulladt, és hamarosan újabb, más típusú
vírusok kerültek az érdeklődés középpontjába, mint a zika és az ebola
kórokozói, a koronavírusokkal kapcsolatos kutatások és fejlesztések
pedig ismét háttérbe szorultak.</p><div class="gmail-article__body__block gmail-article__body__block--center-no-stretch"><div class="gmail-article__image-block"><a href="https://media.icdn.hu/content/entity/2021/02/60053/opt-60282898c4302coronavirus-ladder-man-telescope-vector-1-738x443.webp" target="_blank" rel="noopener noreferrer" class="gmail-article__image-block__link gmail-article__image-link"><img alt="Galéria megnyitása" title="Galéria megnyitása" class="gmail-article__image-block__image" src="https://media.icdn.hu/content/entity/2021/02/60053/opt-60282898c4302coronavirus-ladder-man-telescope-vector-1-738x443.webp" style="margin-right: 0px;" width="430" height="258"><span class="gmail-article__open-gallery gmail-open-gallery-grid-icon gmail-js-open-gallery-grid"></span></a></div></div><h3>Hasznos alapok</h3><p>Amikor
Maria Elena Bottazzi, a Baylor Egyetem virológusa 2016-ban egy
pánkoronavírus-vakcina fejlesztésére kért támogatást az Egyesült Államok
kormányától, azt a választ kapta, hogy ilyen kutatásokra jelenleg nincs
keret. Bottazzi annak idején a SARS kapcsán kezdett koronavírusokkal
dolgozni, azonban csak addig jutottak, hogy készülő vakcinájuk kapcsán
igazolták, az egerekben hatásos, nem toxikus az emberi sejtekre, és
lehetséges nagy tételben gyártani.</p><p>Aztán ahogy a járvány elmúlt,
elvesztették a korábbi kutatási támogatást, így a nagyobb emlősökön való
tesztelésre és a klinikai vizsgálatok beindítására már nem volt
lehetőség. Pénz és mindenféle érdeklődés hiányában Bottazzi sok más, a
területen dolgozó kutatóhoz hasonlóan a fagyasztóba rakta készülő
vakcináját, majd más témákon kezdett dolgozni.</p><p>Itt tartottunk 2020
elején, amikor felbukkant a harmadik emberre veszélyes koronavírus, a
SARS-CoV-2. Ez ugyan sokkal kevésbé bizonyult halálosnak, mint a
SARS-CoV vagy a MERS-CoV, de ezeknél nagyságrendekkel jobbnak bizonyult
abban, hogy emberről emberre terjedjen. A jelenleg már több mint egy éve
tartó járvány a Föld minden szegletébe eljutott, és WHO októberi
becslése szerint a Föld lakosságának 10 százalékát fertőzte meg (a
megerősített esetek száma jelenleg 108 millió felett jár, a haláleseteké
pedig 2,38 millió). És a járványnak még koránt sincs vége.</p><div class="gmail-blockquote"><p>A
SARS-CoV-2 elleni vakcinák rendkívül gyors fejlesztésében kulcsszerepet
játszottak a SARS- és a MERS-járvány kapcsán végzett kutatások.</p></div><p>Bottazzi
és kollégái maguk is dolgoznak egy védőoltáson, amely jelenleg a
klinikai kutatások korai fázisában van. Mások pedig a koronavírusokat
korábban kutatók munkájára építve értek el fontos eredményeket. Például a
BioNTech és a Pfizer vakcinája, és a Moderna védőoltása is a
koronavírusokra széles körben jellemző, már említett tüskefehérje
genetikai szekvenciáját tartalmazza. Utóbbiak vakcinák kevesebb mint egy
év alatt készültek el, míg a korábbi rekorder, a mumpsz elleni vakcina
kifejlesztése 4 évet vett igénybe.</p><div class="gmail-article__body__block gmail-article__body__block--center"><span class="gmail-article__video gmail-article__video--youtube"><span class="gmail-article__video__embed-wrapper"></span></span></div><h3>Univerzális megoldások</h3><p>Bár
a COVID-19 ellen már több hatásos vakcina is van, ismét egyre több
kutató gondolja úgy, hogy nem szabad ezen a ponton megállni, és
univerzálisabb megoldást kell keresni, annál is inkább, mert nem
tudhatjuk, mikor bukkan fel egy újabb veszélyes koronavírus. Így
jelenleg az univerzális vakcinák fejlesztése is gőzerővel folyik, és
fontos előrelépések történtek a területen.</p><p>Egy cambridge-i cég, a
VBI vaccines munkatársai például tavaly nyárra sikeresen létrehoztak egy
olyan fehérjeburkot, amely a vírusokat borító burokra hasonlít, és
mindhárom veszélyes koronavírus, a SARS-CoV, a SARS-CoV-2 és a MERS-CoV
tüskefehérjéjét is tartalmazza. Amikor az ezt tartalmazó vakcinát
egerekbe fecskendezték, az állatok mindhárom vírus ellen antitesteket
kezdtek termelni. Érdekes módon ezen antitestek némelyike egy negyedik
koronavírus, a náthát okozó vírusok egyike ellen is hatásosnak
bizonyult. A kutatók a kísérlet adatait már <a href="https://www.vbivaccines.com/wire/preclinical-coronavirus-data-candidate-selection/">nyilvánosságra hozták</a>, bár az eredményeket egyelőre nem publikálták tudományos folyóiratban.</p><p>A
szakértőknek több teóriájuk is van azzal kapcsolatban, hogyan védhetett
a vakcina olyan vírus ellen, amelynek fehérjéit nem tartalmazta.</p><div class="gmail-blockquote"><p>Az
egyik érdekes lehetőség, hogy amikor egyszerre többféle koronavírus
proteinjének van kitéve a szervezet, nem kezd el mindegyik ellen külön
specializált antitesteket gyártani, hanem a költséghatékonyság jegyében
olyan ellenanyagokat termel, amelyek mindegyik idegen fehérjével szemben
hatásosak.</p></div><p>Egy pár hete Pamela Bjorkman, a Caltech biológusa és kollégái publikáltak egy <a href="https://science.sciencemag.org/content/371/6530/735">tanulmányt</a>
saját kísérleteikről. Ezek során egy olyan vakcinát fejlesztenek,
amelyben nyolc különböző koronavírus tüskeproteinjének csúcsa szerepel
egy közös fehérjemagra illesztve. Ezt a nanopartikulát egerekbe
fecskendezték, és az állatok olyan antitesteket kezdtek termelni,
amelyek mind a nyolc koronavírus tüskefehérjéjéhez képesek voltak
kapcsolódni. Sőt: négy olyanéhoz is, amelyeket nem használtak a vakcina
fejlesztésekor.</p><p>Kayvon Modjarrad, a Walter Reed Katonai
Kutatóintézet új típusú fertőző betegségekkel foglalkozó igazgatója
szintén egy hasonló vakcinán dolgozik, amelyben egy nanorészecske
többfajta fehérje darabkáját hordozza. A tervek szerint a klinikai
vizsgálatok heteken belül elkezdődhetnek, és bár jelenleg a vakcina csak
a SARS-CoV-2 fehérjéinek darabjait tartalmazza, a szakértők egy
univerzális változat elkészítését is tervbe vették.</p><div class="gmail-article__body__block gmail-article__body__block--center-no-stretch"><div class="gmail-article__image-block"><a href="https://media.icdn.hu/content/entity/2021/02/60053/opt-60282898e9b44nanoparticle-vaccine-technology.webp" target="_blank" rel="noopener noreferrer" class="gmail-article__image-block__link gmail-article__image-link"><img alt="Galéria megnyitása" title="Galéria megnyitása" class="gmail-article__image-block__image" src="https://media.icdn.hu/content/entity/2021/02/60053/opt-60282898e9b44nanoparticle-vaccine-technology.webp" style="margin-right: 0px;" width="496" height="279"><span class="gmail-article__open-gallery gmail-open-gallery-grid-icon gmail-js-open-gallery-grid"></span></a></div></div><p>Daniel
Hoft, a Saint Louis-i Egyetem virológusa egy másik típusú védőoltást
fejleszt társaival. A Gritstone Oncology nevű kaliforniai
biotechnológiai céggel közösen egy olyan megoldáson dolgoznak, amely a
koronavírus – bármilyen koronavírus – jelenlétében olyan sejtfelszíni
fehérjék megjelenését váltja ki, amelyek aztán riasztják az
immunrendszert. A klinikai vizsgálatok valószínűleg itt is hamarosan
elkezdődnek.</p><p>Eric Topol, a Scripps Kutatóintézet kutatója szintén
némileg eltérő stratégiát követ. Szerinte a pánkoronavírus-vakcinák
kutatóinak azokat az univerzális antitesteket kellene azonosítaniuk,
amelyek természetes körülmények között is felbukkannak a fertőzések
esetén. A HIV-vel és más vírusfertőzésekkel kapcsolatos korábbi
kutatások <a href="https://www.scripps.edu/news-and-events/press-room/2021/20210203-hiv-vaccine.html">igazolták</a>, hogy</p><div class="gmail-blockquote"><p>egy-egy
fertőzés során a keletkező sok milliárdnyi antitest közt akadhat néhány
olyan ritka típus, amely az egymással rokon vírusok széles skálája
ellen hatásosak.</p></div><p>Ha tehát sikerülne olyan vakcinát
fejleszteni, amely ezen antitestek termelődését váltja ki, máris
meglenne az általános védettség. A koronavírusok pedig elég hasonlóak
egymáshoz ahhoz, hogy ilyen módon elméletileg ki lehessen iktatni őket,
mondja Topol.</p><p>***</p><p>Az univerzális vakcinák fejlesztése
valószínűleg még eltart egy darabig, de a legfontosabb az lenne, hogy a
munka azt követően is folytatódjon, hogy a mostani járvány lezajlott.
Hiszen, ahogy Hoft mondja, ezek a harmadik generációs vakcinák
elsősorban arra lesznek jók, hogy egy eljövendő járványok idején legyen
mit lekapni a polcról, és bevetni – ilyenekre pedig nagyon nagy szükség
van, hiszen senki sem akarja megismételni az elmúlt évet.</p></div>
</div><div><br></div><div><br></div></div>