[Grem] A Lourdes-I Bold.Szúz Mária ünnepén, a Betegek Világnapján / cikk a Magy.Katol. Orvosok Szt. Lukács Egyesületének elnökétől

[Emoke Greschik]

 *Gondolatok a XXIX. Betegek Világnapjára*
Gyógyítsátok a betegeket!
https://vasarnap.hu/2021/02/11/gyogyitsatok-a-betegeket/

*Szent II. János Pál pápa
<https://vasarnap.hu/tag/szent-ii-janos-pal-papa/> kezdeményezte 1992.
május 13-án, hogy a Szűzanya lourdes-i megjelenésének napja, február 11.
legyen a Betegek Világnapja. A „Nagy Pápa”* *súlyos betegségeket,
testi-lelki szenvedést** viselt életének utolsó 20 évében*. Ezen
megpróbáltatásokat* példamutató türelemmel, elfogadással és keresztény
alázattal *hordozta az egész világ előtt, *tanúságot téve mély hitéről,
Krisztus-követéséről hívők és nem hívők számára egyaránt.*

*A filozófus és morálteológus lengyel pápa mint az Anyaszentegyház
vezetője, napi feladatait a betegség és szenvedés kereszthordozásával
végezte*, így hirdetve az Evangéliumot és elfogadva, hogy emberi életünk
része olykor a teljes egészség hiánya, betegségek és testi-lelki
megpróbáltatások időnkénti elviselése.

*Az ókori keresztényekről már az I. században elterjedt volt, hogy
lelkiismeretesen végzik mindennapi feladataikat, szeretettel vannak egymás
iránt, továbbá gondoskodnak az idősekről, törődnek fogyatékos és beteg
testvéreikkel. Mindezt Krisztus iránti szeretetből *tették. Ezzel t*eljesen
új, igazi humánus szemléletet hoztak** abba a kegyetlen pogány világba*. *Az
akkori, Taigetosz-szemléletű, állandóan hódító, másokat legyőzni akaró,
katonaférfi ideálú társadalom**ban megdöbbentő volt, hogy az új vallású
keresztények az emberi személyt helyezik szemléletük és mindennapos
cselekedeteik középpontjába.*

*Gondoskodnak idős társaikról, tisztelik a nőket és gyermekeiket,
gyógyítják betegeiket, és gondoskodnak idős, elesett és kiszolgáltatott
embertársaikról, *

ahogy ezt például ifjabb Plinius leveleiben is olvashatjuk.

*Az emberiességet, tehát az igazi humánumot lényegében a szenvedéshez és a
szenvedő emberhez való viszonnyal mérjük – írja XVI. Benedek pápa
<https://vasarnap.hu/tag/xvi-benedek-papa/> *Spe salvi enciklikájának 38.
fejezetében. *Egy társadalom morális érettsége többek között azon mérhető
le, hogyan bánik a legelesettebbjeivel, a testi-lelki fogyatékkal élőkkel,
a társadalom perifériájára szorultakkal, függetlenül attól, hogy ebbe a
súlyos helyzetbe a saját vagy mások hibájából került az illető.*

Döntő, *hogyan gondoskodik az élet elején (magzatok, újszülött csecsemők)
és az életük végén lévő gyógyíthatatlan betegekről *(hospice), a
leggyengébbekről és a legkiszolgáltatottabbakról.

A hit és a vallás emberhez méltó kultúrát teremt. *A kultúra a latin colere
(megművelni) szóból származik, utalva arra, hogy az ember mindig
kialakítja, megműveli környezetét, életterét, ahogyan ez az ószövetségi
Szentírás első lapjain mint utasítás hangzik el: „Hajtsátok uralmatok alá a
földet” (1Mózes 1:28). *Az emberi kultúra szerves része az
egészségkultúra. *Anzelm
Grün* világhírű bencés atya egyik könyve Az egészség, mint lelki feladat
címmel mindannyiunk személyes felelősségét hangsúlyozza testi-lelki
egészségünk megőrzésében, ápolásában.

*Mi, magyarok büszkék lehetünk Magyarország Alaptörvényére, benne Nemzeti
Hitvallásunkra, mert ez az emberi életünk alapértékeit rögzíti, kimondja az
emberi személy teljes körű védelmét. Keresztény antropológiája
lelkiismereti kötelességünkké teszi az elesett, sérült vagy szegény
honfitársaink megsegítését.*

*Isten az élet ura, forrása és a fenntartója. Mivel Isten szent, *vagyis
egészen különbözik a teremtett világtól*, ezért az élet is szent és
értékes, pláne, hogy a feltámadt Krisztusban örök életre kaptunk meghívást.*
Ajándékba kaptuk az életünket és egészségünket, amelyeket lelkiismereti
felelősséggel kell óvnunk és megőriznünk. Emberi méltóságunk is van,
amelynek forrása, hogy *„Isten képmására és hasonlatosságára” (Ter 1,26)
lettünk teremtve (KEK 225)*.* Isten munkatársainak teremtett minket, hogy
Isten Országát, vagyis az élet kultúráját –* ahogyan Szent II. János Pál
pápa nevezte – *építsük, melynek kezdete már itt a földön megtapasztalható.*
Testi- lelki egészséggel jobban tudjuk ezt a szent ügyet, hivatást
szolgálni, ezért fontos az egészségünkkel törődni.

*Az élet*, *mint általában minden emberi érték, törékeny is egyben*.
Elveszíthetjük egészségünket, épségünket, *megbetegedhetünk, akár testben,
akár lélekben, vagy akár mindkettőben egyszerre.* Az orvostudomány
bizonyítja már régóta, hogy* a testi betegségekben a lélek jelezhet, hogy
valami nincs rendben a test-lélek együttesben*. Ezek a pszichoszomatikus
megbetegedések arra hívják fel a figyelmünket, hogy változtassunk az
életvezetésünkön, gondolkodásunkon és az ezekből fakadó cselekedeteinken. *Ha
alázattal és lelkiismereti felelősséggel felismerjük és elfogadjuk ennek
szükségességét, akkor egy komoly életrendezéssel akár teljes egészében
meggyógyulhatunk.*

*Prohászka Ottokár* püspök híres mondása: „Dum spiro spero” („Amíg élek,
remélek”). Az ember tartósan nem élhet remény nélkül. Az igazi gyógyító
Krisztus, mi, egészségügyi szakemberek csak munkatársai, közreműködő
segéderői vagyunk. Természetesen nem becsüljük le ezzel komoly
hivatásunkat, sőt, szükséges az állandó, élethosszig tartó tanulás,
továbbképzés, mert tudomány nélkül, naprakész felkészültség nélkül nem
állhatunk oda a betegeink mellé.

*Az egyéni lelkiségben kulcsszerepe van a hívő lélek betegséghez és
gyógyításhoz való viszonyának. A hitnek döntő szerepe van a betegségek
megelőzésében és gyógyításában egyaránt. Ha az orvos és a beteg is hívő,
akkor amíg lehet számítani a gyógyulásra, addig a beteg is aktív
partnerként küzd az életéért, gyógyulásáért az orvossal és Krisztussal
karöltve.*

*Blaise Pascal, a XVII. század kiváló természettudósa és filozófusa szerint
„az ember gondolkodó nádszál”. *Ebben Pascal kifejezi emberi mivoltunk
lényegét: értelmes, *gondolkodó lények vagyunk, keressük az igazságot,
egyedüliként a teremtett világban, és egyben testileg-lelkileg
sérülékenyek, érzékenyek, sebezhetőek és esendőek is vagyunk.*

*Amikor Jézus felszólítja tanítványait, „curate infirmos!” („Gyógyítsátok a
betegeket!”), akkor ezt olyan természetességgel mondja, mint aki jól tudja,
hogy az emberi élet velejárója olykor a betegség, a szenvedés és a fájdalom
is.*

*Mivel az ember test és lélek legszorosabb együttléte, ezért bármelyik
megbetegszik, kihatással van a másikra, tüneteket produkál mindkét félben.*

*Jézus betegeket gyógyított és ezzel jelezte az Isten országának
elérkeztét. Ő maga volt a Gyógyító (Christus Medicus); megváltó művének
lényege*, hogy az embert visszavezesse Istentől rendelt eredeti
hivatásához: hogy a Teremtő munkatársa legyen, és így Isten megdicsőítésére
éljen, kiérdemelve ezzel az Isten országa örökségét. *„Isten dicsősége az
élő ember” – mondta Szent Iréneusz, Lyon vértanú püspöke. **Szent II. János
Pál pápa mindig hangsúlyozta ezt az alapvető keresztény antropológiát:
visszatalálni a gyökerekhez, újra felfedezni az ember eredeti, teljes
igazságát*. *Az ember testi gyógyítása is azt a célt szolgálja, hogy az
ember szellemi-lelki része kiteljesedhessen ebben az irányban.*

Az Egyház mindig kötelességének tartotta a betegekről való gondoskodást,
szeretettel fordult a kirekesztettekhez, szenvedőkhöz. Tudományos
megállapítás, hogy *minden emberben jelen van és a legáltalánosabb emberi
tulajdonság a compassio, vagyis a másik emberrel való együttérzés,
együtt-szenvedés. „Mert elfogadni a másik embert, aki szenved, azt jelenti,
hogy magamévá teszem az ő szenvedését, az övé az én szenvedésem lesz*. De
éppen azáltal, hogy a szenvedés megosztottá válik, hogy egy másik ember is
jelen van benne, *a szeretet fénye behatol a szenvedésbe. A latin
con-solatio (ami éppen ellentéte az i-solatio-nak,* *az **elszigetelődés*
*nek)*, „vigasztalás” szó szépen fejezi ezt ki, mert az együttlétet emeli
ki a magányban, mely ezután már nem is magány” – írja XVI. Benedek pápa
Isten velünk van minden nap című könyvében.

*Ám az egyes ember **nem tudja **elfogadni* *mások szenvedését,* *ha ő maga
nem képes **megtalálni a szenvedés értelmét, a tisztulás és érlelődés
útját, a remény útját. *Mint már fentebb említettük, *az ember értelmes,
racionális lény, keresi az igazságot, az okokat és célokat,
összefüggéseket. Kérdéseket tesz fel Istennek és magának, hogy honnan
vagyunk, miért élünk, merre megyünk, és mi miért történik velünk; többek
közt miért a szenvedés, honnan a rossz, a bűn, a betegség, a szenvedés és a
halál a világban.*

Egy komolyabb, krónikus betegség alkalmat adhat hívőnek és nem hívőnek
egyaránt, hogy az élet igazán fontos kérdésein elmélkedjen, megnyugtató
válaszokhoz jusson.

Gyakorló, gyóntató lelkipásztori tapasztalatokból, lelkivezetői
tanácsadásokból tudjuk, hogy *komoly összefüggés van egészség és
istenkapcsolat, valamint betegség és életmód, életvezetés között. Jézus nem
gyógyított meg mindenkit, de akit igen, annak mindig megdicsérte Istenbe
vetett hitét és bizalmát.*

„*Állj fel és menj! A hited meggyógyított!” (Lk 17. 19)*

*Dr. Faragó István*

*A szerző fogszakorvos, hittanár, a Magyar Katolikus Orvosok Szent Lukács
Egyesületének elnöke.*

<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
Mentes
a vírusoktól. www.avg.com
<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
<#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20210211/9384deb5/attachment.html>