<div dir="ltr">
<div class="gmail-banner-commercial"><span class="gmail-add-title">
</span><div class="entry-heading gmail-cat-meta-line"><font size="4"><b>Gondolatok a XXIX. Betegek Világnapjára</b></font></div><div class="entry-heading gmail-cat-meta-line"><font size="4"><b>
</b></font><h2 class="entry-title">Gyógyítsátok a betegeket!</h2>
                        

<div><a href="https://vasarnap.hu/2021/02/11/gyogyitsatok-a-betegeket/">https://vasarnap.hu/2021/02/11/gyogyitsatok-a-betegeket/</a></div>                    </div>
                                        <div class="entry-thumb"></div>
                                      
                <div class="gmail-cikk-lead">
                    
                </div>       

                
                <div class="gmail-content">
                                <p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><a href="https://vasarnap.hu/tag/szent-ii-janos-pal-papa/" target="_blank" rel="noopener"><em>Szent II. János Pál pápa</em></a>
 kezdeményezte 1992. május 13-án, hogy a Szűzanya lourdes-i 
megjelenésének napja, február 11. legyen a Betegek Világnapja. A „Nagy 
Pápa”</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">súlyos</span> betegségeket, testi-lelki szenvedést</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> viselt életének utolsó
 20 évében</b></span>. Ezen megpróbáltatásokat<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> példamutató türelemmel, elfogadással
 és keresztény alázattal </b></span>hordozta az egész világ előtt, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>tanúságot téve 
mély hitéről, Krisztus-követéséről hívők és <span style="background-color:rgb(217,234,211)">nem hívők</span> számára egyaránt.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A filozófus és morálteológus lengyel pápa mint az Anyaszentegyház 
vezetője, napi feladatait a betegség és szenvedés kereszthordozásával 
végezte</b></span>, így hirdetve az Evangéliumot és elfogadva, hogy emberi életünk 
része olykor a teljes egészség hiánya, betegségek és testi-lelki 
megpróbáltatások időnkénti elviselése.</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Az ókori keresztényekről már az I. században elterjedt volt, hogy 
lelkiismeretesen végzik mindennapi feladataikat, szeretettel vannak 
egymás iránt, továbbá gondoskodnak az idősekről, törődnek fogyatékos és 
beteg testvéreikkel. Mindezt Krisztus iránti szeretetből </b></span>tették. <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Ezzel 
t<b>eljesen új, igazi humánus szemléletet hoztak</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> abba a kegyetlen pogány 
világba</b></span>. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Az akkori, Taigetosz-szemléletű, állandóan hódító, másokat 
legyőzni akaró, katonaférfi ideálú társadalom</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>ban megdöbbentő volt, hogy 
az új vallású keresztények az emberi személyt helyezik szemléletük és 
mindennapos cselekedeteik középpontjába.</b></span></p>
<p style="padding-left:40px"><span style="color:rgb(0,0,0)"><strong>Gondoskodnak
 idős társaikról, tisztelik a nőket és gyermekeiket, gyógyítják 
betegeiket, és gondoskodnak idős, elesett és kiszolgáltatott 
embertársaikról, </strong></span></p>
<p>ahogy ezt például ifjabb Plinius leveleiben is olvashatjuk.</p></div>

</div>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Az emberiességet, tehát az igazi humánumot lényegében <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a szenvedés</span>hez és <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a szenvedő </span>emberhez való viszonnyal mérjük – írja <a href="https://vasarnap.hu/tag/xvi-benedek-papa/" target="_blank" rel="noopener"><em>XVI. Benedek pápa</em></a>
 </b></span>Spe salvi enciklikájának 38. fejezetében. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Egy társadalom<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> morális 
érettsége </span>többek között azon mérhető le, hogyan bánik<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> a 
legelesettebbjeivel, a testi-lelki fogyatékkal élőkkel</span>, a társadalom 
perifériájára szorultakkal, függetlenül attól, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)">ebbe a súlyos 
helyze</span>tbe a saját vagy mások hibájából került az illető.</b></span></p>
<p><span style="color:rgb(0,0,0)">Döntő, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>hogyan gondoskodik az élet 
elején (magzatok, újszülött csecsemők) és az életük végén lévő 
gyógyíthatatlan betegekről </b></span>(hospice), a leggyengébbekről és a 
legkiszolgáltatottabbakról.</span></p>
<p>A hit és a vallás emberhez méltó kultúrát teremt. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A kultúra a latin 
colere (megművelni) szóból származik, utalva arra, hogy az ember mindig 
kialakítja, megműveli környezetét, életterét, ahogyan <span style="background-color:rgb(255,242,204)">ez </span><span style="background-color:rgb(208,224,227)">az ószövetségi 
Szentírás első lapjain mint utasítás hangzik el: „Hajtsátok uralmatok 
alá a földet” (1Mózes 1:28)</span>. </b></span>Az emberi kultúra szerves része az 
egészségkultúra. <em>Anzelm Grün</em> világhírű bencés atya egyik könyve
 Az egészség, mint lelki feladat címmel mindannyiunk személyes 
felelősségét hangsúlyozza testi-lelki egészségünk megőrzésében, 
ápolásában.</p>
<p style="padding-left:40px"><span style="color:rgb(0,0,0)"><strong>Mi,
 magyarok <span style="background-color:rgb(255,242,204)">büszkék lehetünk Magyarország Alaptörvényére, benne Nemzeti 
Hitvallásunkra, mert</span> ez az emberi életünk alapértékeit rögzíti, kimondja
 az emberi személy teljes körű védelmét. <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Keresztény antropológiája 
lelkiismereti kötelességünkké teszi az elesett, sérült vagy szegény 
honfitársaink megsegítését.</span></strong></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Isten az élet ura, forrása és a fenntartója. Mivel Isten szent, 
</b></span>vagyis egészen különbözik a teremtett világtól<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>, ezért az élet is szent 
és értékes, pláne, hogy a feltámadt Krisztusban örök életre kaptunk 
meghívást.</b></span> Ajándékba kaptuk az életünket és egészségünket, amelyeket 
lelkiismereti felelősséggel kell óvnunk és megőriznünk. Emberi 
méltóságunk is van, amelynek forrása, hogy <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>„Isten képmására és 
hasonlatosságára” (Ter 1,26) lettünk teremtve (KEK 225)</b></span>.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Isten 
munkatársainak teremtett minket, hogy Isten Országát, vagyis az élet 
kultúráját –</b></span> ahogyan Szent II. János Pál pápa nevezte – <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>építsük, melynek
 kezdete <span style="background-color:rgb(217,234,211)">már itt a földön </span>megtapasztalható.</b></span> Testi- lelki egészséggel 
jobban tudjuk ezt a szent ügyet, hivatást szolgálni, ezért fontos az 
egészségünkkel törődni.</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Az élet</b></span>, <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>mint általában minden emberi érték, törékeny is egyben</b></span>. 
Elveszíthetjük egészségünket, épségünket, <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>megbetegedhetünk, akár 
testben, akár lélekben, vagy akár mindkettőben egyszerre.</b></span> Az 
orvostudomány bizonyítja már régóta, hogy<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> a testi betegségekben a lélek 
jelezhet, hogy valami <span style="background-color:rgb(234,209,220)">nincs </span>rendben a test-lélek együttesben</b></span>. Ezek a 
pszichoszomatikus megbetegedések arra hívják fel a figyelmünket, hogy 
változtassunk az életvezetésünkön, gondolkodásunkon és az ezekből fakadó
 cselekedeteinken. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Ha alázattal és lelkiismereti felelősséggel 
felismerjük és elfogadjuk ennek szükségességét, akkor egy komoly 
életrendezéssel akár teljes egészében meggyógyulhatunk.</b></span></p>
<p><em>Prohászka Ottokár</em> püspök híres mondása: „Dum spiro spero” 
(„Amíg élek, remélek”). Az ember tartósan nem élhet remény nélkül. Az 
igazi gyógyító Krisztus, mi, egészségügyi szakemberek csak munkatársai, 
közreműködő segéderői vagyunk. Természetesen nem becsüljük le ezzel 
komoly hivatásunkat, sőt, szükséges az állandó, élethosszig tartó 
tanulás, továbbképzés, mert tudomány nélkül, naprakész felkészültség 
nélkül nem állhatunk oda a betegeink mellé.</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Az egyéni lelkiségben kulcsszerepe van a hívő lélek <span style="background-color:rgb(217,234,211)">betegséghez és 
gyógyítás</span>hoz való viszonyának. A hitnek döntő szerepe van <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a betegségek</span> 
megelőzésében és gyógyításában egyaránt. Ha az orvos és a beteg is hívő,
 akkor amíg lehet számítani a gyógyulásra, addig a beteg is aktív 
partnerként küzd az életéért, gyógyulásáért az orvossal és Krisztussal 
karöltve.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><em>Blaise Pascal</em>, a XVII. század kiváló természettudósa és 
filozófusa <span style="background-color:rgb(208,224,227)">szerint „az ember gondolkodó nádszál”</span>. </b></span>Ebben Pascal kifejezi 
emberi mivoltunk lényegét: értelmes, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>gondolkodó lények vagyunk, keressük
 az igazságot, egyedüliként<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> a teremtett világ</span>ban, és<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> egyben 
testileg-lelkileg sérülékenyek, érzékenyek, sebezhetőek és esendőek is </span>
vagyunk.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Amikor Jézus felszólítja tanítványait,<span style="background-color:rgb(207,226,243)"> „curate infirmos!” 
(„Gyógyítsátok a betegeket!</span>”), akkor ezt olyan természetességgel mondja,
 mint aki jól tudja, hogy az emberi élet v<span style="background-color:rgb(217,234,211)">elejárója olykor a betegség, a
 szenvedés és a fájdalom is.</span></b></span></p>
<p style="padding-left:40px"><span style="color:rgb(0,0,0)"><strong>Mivel
 az ember test és lélek legszorosabb együttléte, ezért bármelyik 
megbetegszik, kihatással van a másikra, tüneteket produkál mindkét 
félben.</strong></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Jézus betegeket gyógyított és ezzel jelezte az Isten országának 
elérkeztét. Ő maga volt a Gyógyító (Christus Medicus); megváltó művének 
lényege</b></span>, hogy az embert visszavezesse Istentől rendelt eredeti 
hivatásához: hogy a Teremtő munkatársa legyen, és így Isten 
megdicsőítésére éljen, kiérdemelve ezzel az Isten országa örökségét. 
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>„<span style="background-color:rgb(208,224,227)">Isten dicsősége az élő ember</span>” – mondta <em>Szent Iréneusz</em>, Lyon 
vértanú püspöke. </b><b>Szent II. János Pál pápa mindig hangsúlyozta ezt az 
alapvető keresztény antropológiát: visszatalálni a gyökerekhez, újra 
felfedezni az ember eredeti, teljes igazságát</b></span>. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Az ember testi gyógyítása
 is azt a célt szolgálja, hogy az ember szellemi-lelki része 
kiteljesedhessen ebben az irányban.</b></span></p>
<p>Az Egyház mindig kötelességének tartotta a betegekről való 
gondoskodást, szeretettel fordult a kirekesztettekhez, szenvedőkhöz. 
Tudományos megállapítás, hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>minden emberben jelen van és a 
legáltalánosabb emberi tulajdonság a compassio, vagyis a másik emberrel 
való együttérzés, együtt-szenvedés. „Mert elfogadni a másik embert, aki 
szenved, azt jelenti, hogy magamévá teszem az ő szenvedését, az övé az 
én szenvedésem lesz</b></span>. De éppen azáltal, hogy a szenvedés megosztottá 
válik, hogy egy másik ember is jelen van benne, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a szeretet fénye behatol
 a szenvedésbe. A latin con-solatio (ami éppen ellentéte az<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> 
i-solatio-</span>nak,</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>az </b><b>elszigetelődés</b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">nek</span>)</b></span>, „vigasztalás” szó szépen fejezi 
ezt ki, mert az együttlétet emeli ki a magányban, mely ezután már nem is
 magány” – írja XVI. Benedek pápa Isten velünk van minden nap című 
könyvében.</p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Ám az egyes ember </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>nem tudja </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>elfogadni</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>mások szenvedését,</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>ha ő maga 
nem képes </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>megtalálni a szenvedés értelmét, a tisztulás és érlelődés 
útját, a remény útját. </b></span>Mint már fentebb említettük, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>az ember értelmes, 
racionális lény, keresi az igazságot, az okokat és célokat, 
összefüggéseket. Kérdéseket tesz fel Istennek és magának, hogy honnan 
vagyunk, miért élünk, merre megyünk, és mi miért történik velünk; többek
 közt miért<span style="background-color:rgb(207,226,243)"> <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a szenvedés</span></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">,</span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><span style="color:rgb(0,0,0)">honnan a rossz, a bűn,</span></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a betegség, a szenvedés 
és a halál a világban.</span></b></span></p>
<p>Egy komolyabb, krónikus betegség alkalmat adhat hívőnek és nem 
hívőnek egyaránt, hogy az élet igazán fontos kérdésein elmélkedjen, 
megnyugtató válaszokhoz jusson.</p>
<p>Gyakorló, gyóntató lelkipásztori tapasztalatokból, lelkivezetői 
tanácsadásokból tudjuk, hogy <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>komoly összefüggés van <span style="background-color:rgb(255,242,204)">egészség és 
istenkapcsolat</span>, valamint betegség és életmód, életvezetés között. <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Jézus 
</span>nem<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> gyógyított meg </span>mindenkit, <span style="background-color:rgb(255,242,204)">de akit igen, annak mindig megdicsérte 
Istenbe vetett hitét és bizalmát.</span></b></span></p>
<p>„<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Állj fel és menj! A hited meggyógyított!” (Lk 17. 19)</b></span></p>
<p><strong>Dr. Faragó István</strong></p>
<p><em>A szerző fogszakorvos, hittanár, a Magyar Katolikus Orvosok Szent Lukács Egyesületének elnöke.</em></p>

</div><div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br> <table style="border-top:1px solid #d3d4de">
        <tr>
      <td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-green-avg-v1.png" alt="" width="46" height="29" style="width: 46px; height: 29px;"></a></td>
                <td style="width:470px;padding-top:17px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes a vírusoktól. <a href="http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank" style="color:#4453ea">www.avg.com</a>               </td>
        </tr>
</table>
<a href="#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div>