[Grem] ma Emiliáni Szt.Jeromos (+1537) ünnepe / dr. Diós istván

[Emoke Greschik]

 EMILIÁNI SZENT JEROMOS

*Istenünk, irgalmasság Atyja, aki Emiliáni Szent Jeromosban atyát és
oltalmazót adtál az árváknak, kérünk, az ő közbenjárására engedd, hogy
híven őrizzük az istengyermekség lelkét, mely által a fiaidnak hívnak
minket, és azok is vagyunk! *

*Velence, 1486. +Somasca, 1537. február 8.

*Azt a kort, amelybe a velencei patrícius-fiú, Girolamo (Jeromos) Miani
beleszületett, szellemi téren a reneszánsz virágzása jellemezte, mely az
antik kultúra értékeit új életre keltette. Az irányzattal a pápaság is
szövetségre lépett, bár a vallási életnek ez nem mindig tett jó szolgálatot*.
*A kor politikai arcát a gyakori, olykor vad háborúskodás szabta meg: a
habsburg Spanyolország és Franciaország, vagy az Egyházi Állam és egyéb
itáliai fejedelemségek, városköztársaságok és nemesi családok Észak-Itáliát
ismételten lángba borították. A harcokba a tengereken uralkodó büszke
Velence is alaposan belekeveredett*.* Az erkölcsök* *eldurvulása, egész
országrészek kipusztulása, a nép elszegényedése, a közigazgatás, a jog és
az egészségügy zűrzavara lett a következmény**. Az apokaliptikus lovasok, a
háború, az éhség, a pestis és a halál *-- akiket Dürer Albert éppen
akkoriban metszett látomásos erővel fába -- pusztítva járták be a messzi
tájakat és népeket.

*A harcra és kalandra éhes ifjú Jeromos korán belesodródott e véres
viszályokba*. Szülővárosa rábízta a Piave felett őrködő kis erőd,
Castelnuovo védelmét a Velence és I. Miksa császár között kitört háborúban. *S
történt, hogy a császáriak egyik rajtaütése alkalmával, 1511 augusztusában
alulmaradt és fogságba került*. Ez bizony súlyos csapás volt magasan
szárnyaló reményeire és evilági tettvágyára. *A rabságban viszont
mélyreható változás következett be lelkében. A börtön csendjében és
magányában magába szállt, a kegyelem megragadta. Hasonló történt vele, mint
tíz évvel később Loyolai Ignáccal,* amikor sebesülése után a betegágyban
magába szállásra és megtérésre használta föl idejét: a világias
gondoskodású, harcias és hírvágyó katonából Krisztus szenvedélyes harcosa
lett, telve az Isten és a felebarát iránti szeretettel.* Egy hónapi fogság
és a csodás, a Szűzanya által kieszközölt szabadulás elegendő volt arra,
hogy átformálja őt: Annak követője lett, aki abban az időben is a szenvedő
és gondok közt vergődő emberekben mutatkozott meg. *

*Jeromos egy ideig még önvizsgálatott tartott, és készülődött a hősi
keresztény hivatásra*. Három évig volt Castelnuovo községi elöljárója. Ez
alatt sokat vezekelt és a felebaráti szeretetet gyakorolta. Azután
határozottan, éretten és visszavonhatatlanul rálépett a Gondviselés által
mutatott útra.* Velencében fölkészült a papságra, és 1518-ban, harminckét
évesen fölszenteltette magát. Most már megvolt minden föltétel karitatív
életműve számára. Ettől fogva Isten szolgálatába állította önzetlen
munkáját, fáradhatatlan buzgalmát és odaadását. *

*1528-ban, amikor **hazájában* *éhínség és járvány tombolt*,
kézzelfoghatóan megnyilatkozott bátor áldozatkészsége.* Minden holmiját az
ínségeseknek ajándékozta, éjszaka eltemette az utcán heverő halottakat, és
ápolta a betegeket, egész addig, amíg maga is megkapta a kiütéses tífuszt.*
Ha rabsága a szerzetesi élet előkészületi ideje *volt, ez a betegsége a
novíciátus lett a keresztény tökéletességre való törekvéséhez. *

*Fölgyógyulása után 1531-ben lemondott **minden tulajdonáról.** Teljesen a
szegényeknek szentelte magát, mégpedig az árva gyermekeknek, **akik *--
szomorú képe ez a kornak -- *csapatosan kószáltak mindenfelé*.* Otthont és
munkát szerzett nekik. A Szent Rókus-templom melletti házba gyűjtötte őket,
egyszerű élelmezést, vallásoktatást és a rendszeres munkára való
fölkészítést kaptak. A velencei kormányzat támogatta fáradozásait, hiszen a
közjót szolgálta, és 1531-ben az árvák rendelkezésére bocsátotta a
,,gyógyíthatatlanok ispotályát''. *

Ez a siker arra ösztönözte, hogy működését kiterjessze Velencén túl egészen
Milánóig. *Több városban árvaházakat alapított, gondjába fogadta a
veszélyeztetett leányokat, ápolta a betegeket, és hitoktatásban
részesítette a falusiakat. *

Példája más, nemes gondolkodású embereket is megmozgatott, akik segítették
vállalkozásaiban. Együttélésük rendezésére és megalapozására, de azért is,
hogy a kibontakozó szeretetműnek világos szabályozást adjon, leghűbb
segítőit szerzetesi közösségbe fogta össze. Ebben támogatta őt Chieti
püspöke, a későbbi IV. Pál pápa*. Egy 1528-ban alapított, 1540-ben
jóváhagyott, az ágostonos regulát követő férfirend jött így létre, amely
Itáliában ma is működik, *s amelyet anyaháza után szomaszkai rendnek
neveznek. *Árvaházak, szegény- otthonok, kórházak és diákotthonok
fenntartása a munkaköre. *

*A pestis ismét dühöngeni kezdett*, *és a szeretetnek immár 51 éves
apostolát semmi sem tarthatta vissza, hogy a szeretet csatájának első
vonalában küzdjön. A szerencsétlen áldozatok ápolása közben őt **is
megtámadta a szörnyű ragály**. Istenben remélő bizalommal fogadta el.*
Keresztény derűje, amely egész életén át lendülettel töltötte be, töretlen
maradt, állandóan vidám arca most sem sötétedett el. *Amikor már halálán
volt, még egyszer lelkére kötötte társainak, hogy kövessék a keresztet, az
evilági dolgokat kevésbe vegyék, a szegényeket, az elhagyottakat meg a
betegeket szeressék, és egyetértésben, szeretetben éljenek együtt. *Lényegileg
a szellemi végrendelete ez, amely nemcsak szerzetestársainak szól*. Szemét
és kezét az ég felé emelve a ,,Jézus és Mária'' szavakkal halt meg 1537.
február 8-án, Somascában. *

Egy tisztán látó emberbarát és nagyszívű jótevő távozott vele a földről, de
a katolikus reform apostolaként tovább sugárzott a hitújítás idején.
Példakép lett, aki a maga korában és környezetében izzó szívvel és
gyakorlati érzékkel közelítette meg az emberi nyomorúságot, és derűsen,
feltétel nélkül Krisztusnak élt. A saját korára szabott, de minden időben
érthető és követhető példát hagyott az Egyházra a szent és karitatív
életről.

XIV. Benedek pápa 1747-ben boldoggá, XIII. Kelemen húsz évvel később
szentté avatta Emiliáni Jeromost. XI. Pius 1928-ban a szomaszkaiak négyszáz
éves jubileuma alkalmából az egész Egyház számára az árvák és a szülői
szeretetet nélkülöző gyermekek védőszentjévé emelte.

Ünnepét 1769-ben vették föl a római naptárba, július 20-ra. 1969-ben a
halála napjára, február 8-ra tették át.

........

*Istenünk, irgalmasság Atyja, aki Emiliáni Szent Jeromosban atyát és
oltalmazót adtál az árváknak, kérünk, az ő közbenjárására engedd, hogy
híven őrizzük az istengyermekség lelkét, mely által a fiaidnak hívnak
minket, és azok is vagyunk! *

dr. Diós István

<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
Mentes
a vírusoktól. www.avg.com
<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
<#m_-7751774365650265099_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20210208/f9a0ff45/attachment.html>