[Grem] Dec.24-i interjú Orbán Viktorral

2021. Dec. 25., Szo, 13:12:43 CET

*Előre, nem hátra*
*Az a kulcs Magyarország jövőjéhez, hogy az emberek elhitték, munkával
igenis lehet boldogulni. Az elmúlt tizenkét év minden egyes kormányzati
intézkedése arra irányult, hogy a magyarok bízzanak ebben, erre alapozzák a
jövőjüket, és nemzeti konszenzus alakuljon ki a munka fontosságát és
eredményességét illetően *– nyilatkozta lapunknak Orbán Viktor
miniszterelnök.
2021. december 24. 09:51
https://gondola.hu/cikkek/121308-Elore__nem_hatra.html
<https://gondola.hu/cikkek/121308-Elore__nem_hatra.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/121308-Elore__nem_hatra.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/121308-Elore__nem_hatra.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/121308-Elore__nem_hatra.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/121308-Elore__nem_hatra.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/121308-Elore__nem_hatra.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/121308-Elore__nem_hatra.html#>
<https://gondola.hu/cikkek/121308-Elore__nem_hatra.html#>
Fotó: orbanviktor.hu

*A miniszterelnök – orbanviktor.hu <http://orbanviktor.hu>*

*– Miniszterelnök úr, tavaly karácsonykor volt koronavírus, de nem volt
oltás. Idén van koronavírus, és van vakcina is. Ez alapján az idei ünnep
talán derűsebb lehet, mint a legutóbbi.*

– Valóban, tavaly karácsonykor égett a ház, és mi egyetlen dolgot tudtunk
mondani, azt, hogy senki ne menjen a tűz közelébe. Akit tudtunk, kihoztunk,
de tűzoltófecskendőnk nem volt. Idén már van ellenszer, az oltás, ami
védelmet ad, de reményt is, hogy nemcsak várni tudjuk, hogy elmúljon a baj,
hanem aktívan tehetünk is saját magunk és mások érdekében. Ez visszaadja az
életkedvet, kirángat a depresszióból. Ahogy az ország visszakapta a
cselekvőképességét, úgy kerültek ismét a középpontba azok az ügyek, amelyek
fontosak az emberek számára, és egyre inkább hasonlítottak a mindennapjaink
a Covid előtti életünkre. Emiatt az idei év összességében sokkal jobb volt,
mint a tavalyi, úgyhogy ha örömmel nem is, hiszen nagyon sok honfitársunkat
vesztettük el, de bizakodóbban várhatjuk 2022-t.

*– Lesz még valaha olyan, hogy Covid előtti életünk? A vírus olykor
visszahúzódik, majd újra támad, itt van velünk. S az emberek közül sokan
nem kérik az oltást.*

– Sajnos az oltást elutasítók száma jóval magasabb annál, mint amiben
reménykedtem. Magyarok vagyunk, mindig van egy jobb megoldásunk, mindig
olvasunk vagy hallunk valamit, ami számunkra jobban hangzik az orvosok
szavainál. Ehhez képest nagy eredmény, hogy a harmadik oltást már
hárommilliónál is többen vették fel, ezzel a legjobbak közé tartozunk
Európában. Ez az első és a második oltás esetében is így volt. Mi, magyarok
mindig jól indulunk meg; a török levéltárak középkori irataiban leírják,
hogy a magyar csapatok első rohama irtózatos – de nincs második. Úgy tűnik,
ez a tulajdonságunk megmaradt. Ami a Covid előtti életünket illeti, a
spanyolnátha utolsó hulláma idején ugyanígy kételkedtek az emberek, hogy
visszatér-e majd valamikor a régi életük. Visszatért. A miénk is vissza fog
térni.

–* Az új életünkben is itt vannak a régi kihívások, de jöttek melléjük
újak. Eközben egy olyan közösségnek vagyunk a tagjai, az Európai Uniónak,
amelyik a sorsdöntő gondjaival, migrációval, energiaválsággal,
demográfiával, csökkenő világgazdasági súlyával nem törődik, ellenben van
két kis plüssbabája, Lengyelország és Magyarország, amiket dühében időnként
a falhoz csapkod. Talán nem túlzás azt mondanom, hogy a jobboldali magyar
közösségnek ebből már nagyon elege van.*

– Mindig az utolsó, győztes roham előtt vagyunk a legfáradtabbak. Az
életerőt és a frissességet a győzelem adja vissza az embernek. Ez így lesz
a magyarok és a lengyelek esetében is. Nem szabad feladnunk a küzdelmet,
hiába vagyunk fáradtak. Brüsszelben ma azok vannak hatalmon, akik egy német
irányítású európai államot akarnak létrehozni, szemben velünk, akik
ragaszkodunk a nemzetekből álló Európa létéhez. Emellett az unióban egyre
több pozíciót hódítanak meg azok a politikusok, brüsszeli bürokraták,
akiknek a fejében él egy elképzelés az eszményi világról, társadalomról és
embertípusról, amelyeket állandóan javítanának, fejlesztenének.

*– Itt, Kelet-Közép-Európában ismerjük ezt, ez a bolsevizmus.*

– Igen, ennek volt az első megjelenési formája a Homo sovieticus.
Mindenkivel el akarták feledtetni a krisztusi ember iránti kétezer éves
törekvést, a szülők iránti tisztelet és a család avítt ócskaságnak
számított, a gyerekeket a párt és az osztályharc számára kellett
felnevelni, és az élet csak az anyagi világban létezhetett, szellem nélkül.
A gyomor létezett, a szív nem, a lelketlen munka létezett, az ünnep nem.
Mindez nincs messze a brüsszeli embereszménytől. A bürokraták szerint nem
pusztán arról van szó, hogy az uniót alkotó országok működését össze kell
hangolni, hanem ők közben át is akarják alakítani ezeket a társadalmakat.
Ők a migrációban demográfiai utánpótlást látnak, szerintük az európai
keresztény gyerekeket remekül helyettesítik a közel-keleti muszlim
felnőttek. A realitás azonban az, hogy nem boldog, összevegyült élet jön
így létre, hanem terrorizmus, bűnözés, munkanélküliség és no-go zónák.
Ugyanez a helyzet a családdal, számukra a mi családfogalmunk elavult és
elnyomó, szerintük az a haladó eszmény, ha a gyerek hat hónapig nadrágban
jár, hat hónapig pedig szoknyában, s olyan embereket vonnának be a
nevelésükbe, akiket mi inkább távol tartanánk tőlük. Magyarország és
Lengyelország ezeknek ellenszegül. Nagy rajtunk a felelősség, mert tudjuk,
hogy ez a két ország ma nemcsak önmagát képviseli, hanem azokat az európai
milliókat is, akik a saját országukban a véleményüket elhallgatni
kényszerülnek.

*– Ellenszegülünk, ez tény. De Brüsszel másról beszél: jogállamiságról,
LMBTQ-jogokról, korrupcióról. És az uniós pénzek csapjánál ők ülnek. Meddig
tarthatják zárva ezt a csapot?*

– A pénz csapjánál nem ők ülnek, hanem mi. Brüsszel saját bevételei
minimálisak, abból van pénze, hogy mi, mármint a tagállamok befizetünk oda.
A tagállamok pedig különböző szövetségeket kötve harcolnak az érdekeikért.
Brüsszel – bár hangoztatja – egy pillanatig sem gondolja komolyan, hogy
Magyarország korrupt lenne. Elég, ha ránéznek az új német kormány
szereplőire, és tudják, hogy a korrupciós listán Magyarország jóval
kedvezőbb helyen áll. Nem gondolják komolyan, hogy a magyar
igazságszolgáltatással bármi baj lenne, hiszen Németországban az
igazságügy-miniszter konkrét ügyekben utasíthatja a legfőbb ügyészt. Senki
nem gondolja komolyan Brüsszelben, hogy nálunk nincs sajtószabadság, hiszen
elég, ha megnyitják a magyar online média honlapjait. Ezek politikai vádak,
nincs közük a valósághoz. Az viszont igaz, hogy mivel Brüsszelben az
országok csak egymással együttműködve tudnak célt érni, fontos, hogy ne
szoruljunk ki ezekből a szövetségekből. Ez az én felelősségem, igyekszem
úgy irányítani az eseményeket, hogy egy-egy fontos ügyben mindig legyenek
szövetségeseink. Például a nukleáris energia ügyében most hoztunk létre egy
ilyen csoportot, a migrációt illetően is vannak partnereink, a
gyermekvédelem ügyében sem egyedül harcolunk, és a rezsiköltségek uniós
szintű emelését is több országgal együttműködve akadályozzuk meg. A
Magyarországnak járó pénzt pedig biztosan meg fogjuk kapni az utolsó
centig, mert Brüsszelnek itt nincs mozgástere.

*– Érdekes mellékszál, hogy a bevándorlásról és a gyermekvédelemről eddig
Európában csak a demokráciahiányosnak nevezett Magyarország kérdezte,
illetve kérdezi meg közvetlenül a polgárait.*

– Amikor a Covid lerohant minket, és ki kellett jelölni a védekezés fő
irányait, azonnal elindítottunk egy nemzeti konzultációt. Amikor megjött az
oltás, és újra lehetett indítani a gazdaságot, akkor is kikértük a magyarok
véleményét. A migráció megítéléséről népszavazást tartottunk, és jövő
tavasszal arról is szavazhatnak a magyarok, hogy mi magunk neveljük-e a
gyerekeinket vagy brüsszeli filozófusok és társadalommérnökök. Nincs még
egy olyan ország az unióban, ahol az alapvető kormányzati döntések
kialakításakor sok millió polgár véleményét ilyen mértékben figyelembe
vennék, mint Magyarországon.

*– A magyar kormány néhány hete olyan mértékű és számosságú pluszjövedelmet
indított meg az állampolgárok felé, hogy pontról pontra felsorolni sem
egyszerű ezeket. Adja magát egy egyszerű kérdés: miből?*

– Három feladatunk van 2022-ben. Az első ezeknek a nagy gazdasági
intézkedéseknek a végrehajtása, a második a vírussal szembeni további
sikeres védekezés, a harmadik pedig a gyermekvédelmi népszavazás
lebonyolítása. Ami a gazdasági lépéseket illeti, az ön egyszerű kérdésére
egyszerű a válasz is: munkából. 2010-ben, amikor a Gyurcsány–Bajnai-kormány
csődbe vitte Magyarországot, a választók pedig úgy döntöttek, hogy ebből
elegük van, s megtiszteltek bennünket a bizalmukkal, 3,7 millió embernek
volt munkája. Ma ez a szám 4,7 millió. Az a kulcs Magyarország jövőjéhez,
hogy az emberek elhitték, munkával igenis lehet boldogulni. Az elmúlt 12 év
minden egyes kormányzati intézkedése arra irányult, hogy a magyarok
bízzanak ebben, erre alapozzák a jövőjüket, és nemzeti konszenzus alakuljon
ki a munka fontosságát és eredményességét illetően. Ezért adjuk vissza a
13. havi nyugdíjat, amit Gyurcsány és Bajnai elvettek, ezért van, hogy a 25
év alatti dolgozó fiataloknak nem kell adót fizetniük, és ezért fizetjük
vissza a gyermeket nevelő családoknak a jövedelemadójukat. Ezért emeljük a
béreket is. Minden egyes forint, ami most a magyarokhoz megérkezik, az ő
munkájukból származik, és ha ez így marad, akkor és addig Magyarország
sikeres lesz.

*– Van egy pötty a magyar gazdaság arcán, ami azonban nem szépségflastrom.
Az infláció, illetve az áremelkedések. Ez ellen fel kívánnak lépni?*

– Az a kérdés, hogy a világgazdaságban jelentkező negatív hatásokkal
szemben tudunk-e védekezni, s ha igen, milyen mértékben. Európában ma
rezsiválság van, a családok rezsiköltségei egy év leforgása alatt
megduplázódtak. Kivéve Magyarországot, mert nálunk nyolc éve fix
energiaárak vannak. A benzinár esetében is meg tudtuk védeni magunkat a
világgazdaság hatásaitól. De vannak pontok, ahol a védekezés sokkal
nehezebb. Ilyen az infláció. Ha az Egyesült Államokban és az Európai
Unióban egyaránt nő az infláció, akkor Magyarországnak ebből nagyon nehéz
kimaradnia. Folyamatosan keressük azokat az eszközöket, amelyekkel
védhetjük a magyar családokat, így például februártól kiterjesztjük a
SZÉP-kártya használatát az élelmiszerekre is. Az infláció persze mindenre
hat, a kamatokra is, úgyhogy itt is húzunk egy védelmi vonalat, január
elsejétől június végéig lakossági kamatstopot vezetünk be, az október végi
szinten rögzítjük a jelzálogalapú hitelek kamatait. A februári
törlesztőrészletek fizetésénél tehát már nem növekedés, hanem csökkenés
lesz. Általánosságban azonban az áremelkedésekkel szemben az a legjobb
eszköz, ha többet keres az ember. A kormány már letett az asztalra egy
jelentős minimálbér-emelést, és tudjuk, ha a minimálbér növekszik, az a
többi bért is felfelé tolja majd.

*– Tavasszal választások lesznek, a baloldal egy eddig még ki nem próbált
formációban, összefogva, közös listán indul csatába. Kormányfőjelöltjük,
Márki-Zay Péter különös stratégiát választott, sorra támadja azokat az
intézkedéseket, amelyeket a magyarok nagy többsége helyesel: a
rezsicsökkentést, a migráció elleni fellépést, a 13. havi nyugdíjat, a
megemelt minimálbért. Ön mint a magyar politikai élet veteránja, látott már
ilyen kampányt?*

– Én ezt elhűlve nézem, és nem is értem. Olyat még nem láttam, hogy valaki
az emberek élete szempontjából legfontosabb bástyákat megtámadja azzal a
csatakiáltással, hogy ezeket el fogjuk tőletek venni, és leromboljuk.
Politikatörténeti kuriózum azzal kiállni, hogy a 13. havi nyugdíj rossz, a
rezsicsökkentés rossz, hogy amikor az emberek végre tudtak egy nagyobb
autót venni, most üljenek vissza egy kisebbe, hogy fűtsenek kevesebbet,
fürödjenek kevesebbet, hogy nem kell a minimálbér. Nekimenni mindennek,
amiről az elmúlt évtizedben társadalmi egyetértés alakult ki, ezen lehetne
nevetni, ha nem lenne egy aggasztó körülmény: ők ezt komolyan gondolják. Az
emberek azt szeretnék, hogy az egymást követő kormányzatok munkájának a
vívmányai az ő életükben egymásra épüljenek. Teljesen természetes, hogy nem
veszíteni akarnak egy kormányváltással, hanem nyerni. Ugyanakkor a magyarok
most könnyű helyzetben vannak, mert akik kormányzásra készülnek, azok már
bemutatták, mire képesek. A baloldal emblematikus figurái ugyanúgy ott
vannak a fedélzeten, pontosan lehet tudni, mi várható tőlük. Arra buzdítom
a magyarokat, hogy mérlegeljenek, hasonlítsák össze a két teljesítményt.
Idézzék fel, hogy hol volt ez az ország 2010-ben, a pénzügyi csőd milyen
mély bugyraiban, és hol tartunk most, milyen szűk céljaink lehettek akkor,
és milyen szárnyaló terveink lehetnek most. Szeretnénk, ha mindenkiben
tudatosulna: Magyarország előre megy, nem hátra.

*– A mai napot a szenteste zárja majd. Önnek van ünnepi üzenete
Magyarország számára?*

– Mindenkinek kívánom, hogy a járvány árnyékában is legyen szép ez a
karácsony, és ne szalasszák el a lehetőséget, hogy együtt legyenek a
családjukkal. A karácsony a találkozás ünnepe. Találkozunk a családunk
tagjaival, de találkozik az ég is a földdel, és Jézus születésekor
találkozik az Isten az emberrel is. Azt kívánom a magyar családoknak, hogy
az ajándékok és a családtagok viszontlátásának öröme mögött, a gyertyák
fényénél lássák meg a szenteste eredeti értelmét és szépségét is. Boldog
karácsonyt mindenkinek!
Magyar Nemzet
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20211225/64de3089/attachment.html>