<div dir="ltr">
<div class="gmail-cim"><font size="4"><span style="color:rgb(0,0,0)"></span></font></div><div class="gmail-cim"><font size="4"><b>Előre, nem hátra</b></font><br></div>

<div class="gmail-lead"><span class="gmail-text"><span style="color:rgb(0,0,0)"><b>Az a kulcs Magyarország jövőjéhez, 
hogy az emberek elhitték, munkával igenis lehet boldogulni. Az elmúlt 
tizenkét év minden egyes kormányzati intézkedése arra irányult, hogy a 
magyarok bízzanak ebben, erre alapozzák a jövőjüket, és nemzeti 
konszenzus alakuljon ki a munka fontosságát és eredményességét illetően </b></span>–
 nyilatkozta lapunknak Orbán Viktor miniszterelnök. </span></div>
<div class="gmail-utolsomod">
  </div>
<div class="gmail-megjelenes">
  2021. december 24. 09:51 <br></div><div class="gmail-megjelenes"><a href="https://gondola.hu/cikkek/121308-Elore__nem_hatra.html">https://gondola.hu/cikkek/121308-Elore__nem_hatra.html</a></div>
<div class="gmail-szoveg">
  <div class="gmail-ikonok">
  <div class="gmail-addthis_toolbox gmail-addthis_default_style">
    <a class="gmail-addthis_button_email gmail-at300b" title="E-mail" target="_blank" href="https://gondola.hu/cikkek/121308-Elore__nem_hatra.html#"><span class="gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(132,132,132);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a></div></div></div>
    <a class="gmail-addthis_button_print gmail-at300b" title="Nyomtat" href="https://gondola.hu/cikkek/121308-Elore__nem_hatra.html#"><span class="gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(115,138,141);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
    <a class="gmail-addthis_button_twitter gmail-at300b" title="Twitter" href="https://gondola.hu/cikkek/121308-Elore__nem_hatra.html#"><span class="gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(29,161,242);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
    <a class="gmail-addthis_button_gmail gmail-at300b" title="Gmail" target="_blank" href="https://gondola.hu/cikkek/121308-Elore__nem_hatra.html#"><span class="gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(219,68,55);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
    <a class="gmail-addthis_button_google_plusone" title="Google+">
    </a><a class="gmail-addthis_button_pinterest_share gmail-at300b" title="Pinterest" target="_blank" href="https://gondola.hu/cikkek/121308-Elore__nem_hatra.html#"><span class="gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(203,32,39);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
    <a class="gmail-addthis_button_myspace gmail-at300b" title="MySpace" target="_blank" href="https://gondola.hu/cikkek/121308-Elore__nem_hatra.html#"><span class="gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(40,40,40);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>    
    <a class="gmail-addthis_button_favorites gmail-at300b" title="Kedvencek/Könyvjelzők" href="https://gondola.hu/cikkek/121308-Elore__nem_hatra.html#"><span class="gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(245,202,89);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
    <a class="gmail-addthis_button_expanded gmail-at300m" title="Még több..." href="https://gondola.hu/cikkek/121308-Elore__nem_hatra.html#" target="_blank"><span class="gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(255,101,80);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a><div class="gmail-ikonok"><div class="gmail-addthis_toolbox gmail-addthis_default_style">
  </div>
  <div class="gmail-fb-share-button gmail-fb_iframe_widget" style="float:right"><span style="vertical-align:bottom;width:68px;height:20px"></span></div>
  
  </div>
  <div class="gmail-leadkepblokk"><img src="https://gondola.hu/kepek/nyitonagy/130748.jpg" alt="" class="gmail-kep gmail-leadkep" title="Fotó: orbanviktor.hu" style="margin-right: 0px;" width="194" height="109"><div class="gmail-fotos">Fotó: <a href="http://orbanviktor.hu">orbanviktor.hu</a></div></div>
  
  <p>
        <em>A miniszterelnök – <a href="http://orbanviktor.hu">orbanviktor.hu</a></em></p>
<p>
        <em>– Miniszterelnök úr, tavaly karácsonykor volt koronavírus, de nem 
volt oltás. Idén van koronavírus, és van vakcina is. Ez alapján az idei 
ünnep talán derűsebb lehet, mint a legutóbbi.</em></p>
<p>
        – Valóban, tavaly karácsonykor égett a ház, és mi egyetlen dolgot 
tudtunk mondani, azt, hogy senki ne menjen a tűz közelébe. Akit tudtunk,
 kihoztunk, de tűzoltófecskendőnk nem volt. Idén már van ellenszer, az 
oltás, ami védelmet ad, de reményt is, hogy nemcsak várni tudjuk, hogy 
elmúljon a baj, hanem aktívan tehetünk is saját magunk és mások 
érdekében. Ez visszaadja az életkedvet, kirángat a depresszióból. Ahogy 
az ország visszakapta a cselekvőképességét, úgy kerültek ismét a 
középpontba azok az ügyek, amelyek fontosak az emberek számára, és egyre
 inkább hasonlítottak a mindennapjaink a Covid előtti életünkre. Emiatt 
az idei év összességében sokkal jobb volt, mint a tavalyi, úgyhogy ha 
örömmel nem is, hiszen nagyon sok honfitársunkat vesztettük el, de 
bizakodóbban várhatjuk 2022-t.</p><div id="gmail-billboardbanner"><span class="gmail-banner gmail-banner-">
<ins></ins>
</span>
</div>
<p>
        <em>– Lesz még valaha olyan, hogy Covid előtti életünk? A vírus olykor 
visszahúzódik, majd újra támad, itt van velünk. S az emberek közül sokan
 nem kérik az oltást.</em></p>
<p>
        – Sajnos az oltást elutasítók száma jóval magasabb annál, mint amiben 
reménykedtem. Magyarok vagyunk, mindig van egy jobb megoldásunk, mindig 
olvasunk vagy hallunk valamit, ami számunkra jobban hangzik az orvosok 
szavainál. Ehhez képest nagy eredmény, hogy a harmadik oltást már 
hárommilliónál is többen vették fel, ezzel a legjobbak közé tartozunk 
Európában. Ez az első és a második oltás esetében is így volt. Mi, 
magyarok mindig jól indulunk meg; a török levéltárak középkori irataiban
 leírják, hogy a magyar csapatok első rohama irtózatos – de nincs 
második. Úgy tűnik, ez a tulajdonságunk megmaradt. Ami a Covid előtti 
életünket illeti, a spanyolnátha utolsó hulláma idején ugyanígy 
kételkedtek az emberek, hogy visszatér-e majd valamikor a régi életük. 
Visszatért. A miénk is vissza fog térni.</p>
<p>
        –<em> Az új életünkben is itt vannak a régi kihívások, de jöttek 
melléjük újak. Eközben egy olyan közösségnek vagyunk a tagjai, az 
Európai Uniónak, amelyik a sorsdöntő gondjaival, migrációval, 
energiaválsággal, demográfiával, csökkenő világgazdasági súlyával nem 
törődik, ellenben van két kis plüssbabája, Lengyelország és 
Magyarország, amiket dühében időnként a falhoz csapkod. Talán nem túlzás
 azt mondanom, hogy a jobboldali magyar közösségnek ebből már nagyon 
elege van.</em></p>
<p>
        – Mindig az utolsó, győztes roham előtt vagyunk a legfáradtabbak. Az 
életerőt és a frissességet a győzelem adja vissza az embernek. Ez így 
lesz a magyarok és a lengyelek esetében is. Nem szabad feladnunk a 
küzdelmet, hiába vagyunk fáradtak. Brüsszelben ma azok vannak hatalmon, 
akik egy német irányítású európai államot akarnak létrehozni, szemben 
velünk, akik ragaszkodunk a nemzetekből álló Európa létéhez. Emellett az
 unióban egyre több pozíciót hódítanak meg azok a politikusok, brüsszeli
 bürokraták, akiknek a fejében él egy elképzelés az eszményi világról, 
társadalomról és embertípusról, amelyeket állandóan javítanának, 
fejlesztenének.</p>
<p>
        <em>– Itt, Kelet-Közép-Európában ismerjük ezt, ez a bolsevizmus.</em></p>
<p>
        – Igen, ennek volt az első megjelenési formája a Homo sovieticus. 
Mindenkivel el akarták feledtetni a krisztusi ember iránti kétezer éves 
törekvést, a szülők iránti tisztelet és a család avítt ócskaságnak 
számított, a gyerekeket a párt és az osztályharc számára kellett 
felnevelni, és az élet csak az anyagi világban létezhetett, szellem 
nélkül. A gyomor létezett, a szív nem, a lelketlen munka létezett, az 
ünnep nem. Mindez nincs messze a brüsszeli embereszménytől. A bürokraták
 szerint nem pusztán arról van szó, hogy az uniót alkotó országok 
működését össze kell hangolni, hanem ők közben át is akarják alakítani 
ezeket a társadalmakat. Ők a migrációban demográfiai utánpótlást látnak,
 szerintük az európai keresztény gyerekeket remekül helyettesítik a 
közel-keleti muszlim felnőttek. A realitás azonban az, hogy nem boldog, 
összevegyült élet jön így létre, hanem terrorizmus, bűnözés, 
munkanélküliség és no-go zónák. Ugyanez a helyzet a családdal, számukra a
 mi családfogalmunk elavult és elnyomó, szerintük az a haladó eszmény, 
ha a gyerek hat hónapig nadrágban jár, hat hónapig pedig szoknyában, s 
olyan embereket vonnának be a nevelésükbe, akiket mi inkább távol 
tartanánk tőlük. Magyarország és Lengyelország ezeknek ellenszegül. Nagy
 rajtunk a felelősség, mert tudjuk, hogy ez a két ország ma nemcsak 
önmagát képviseli, hanem azokat az európai milliókat is, akik a saját 
országukban a véleményüket elhallgatni kényszerülnek.</p>
<p>
        <em>– Ellenszegülünk, ez tény. De Brüsszel másról beszél: 
jogállamiságról, LMBTQ-jogokról, korrupcióról. És az uniós pénzek 
csapjánál ők ülnek. Meddig tarthatják zárva ezt a csapot?</em></p>
<p>
        – A pénz csapjánál nem ők ülnek, hanem mi. Brüsszel saját bevételei 
minimálisak, abból van pénze, hogy mi, mármint a tagállamok befizetünk 
oda. A tagállamok pedig különböző szövetségeket kötve harcolnak az 
érdekeikért. Brüsszel – bár hangoztatja – egy pillanatig sem gondolja 
komolyan, hogy Magyarország korrupt lenne. Elég, ha ránéznek az új német
 kormány szereplőire, és tudják, hogy a korrupciós listán Magyarország 
jóval kedvezőbb helyen áll. Nem gondolják komolyan, hogy a magyar 
igazságszolgáltatással bármi baj lenne, hiszen Németországban az 
igazságügy-miniszter konkrét ügyekben utasíthatja a legfőbb ügyészt. 
Senki nem gondolja komolyan Brüsszelben, hogy nálunk nincs 
sajtószabadság, hiszen elég, ha megnyitják a magyar online média 
honlapjait. Ezek politikai vádak, nincs közük a valósághoz. Az viszont 
igaz, hogy mivel Brüsszelben az országok csak egymással együttműködve 
tudnak célt érni, fontos, hogy ne szoruljunk ki ezekből a 
szövetségekből. Ez az én felelősségem, igyekszem úgy irányítani az 
eseményeket, hogy egy-egy fontos ügyben mindig legyenek szövetségeseink.
 Például a nukleáris energia ügyében most hoztunk létre egy ilyen 
csoportot, a migrációt illetően is vannak partnereink, a gyermekvédelem 
ügyében sem egyedül harcolunk, és a rezsiköltségek uniós szintű emelését
 is több országgal együttműködve akadályozzuk meg. A Magyarországnak 
járó pénzt pedig biztosan meg fogjuk kapni az utolsó centig, mert 
Brüsszelnek itt nincs mozgástere.</p>
<p>
        <em>– Érdekes mellékszál, hogy a bevándorlásról és a gyermekvédelemről 
eddig Európában csak a demokráciahiányosnak nevezett Magyarország 
kérdezte, illetve kérdezi meg közvetlenül a polgárait.</em></p>
<p>
        – Amikor a Covid lerohant minket, és ki kellett jelölni a védekezés fő 
irányait, azonnal elindítottunk egy nemzeti konzultációt. Amikor megjött
 az oltás, és újra lehetett indítani a gazdaságot, akkor is kikértük a 
magyarok véleményét. A migráció megítéléséről népszavazást tartottunk, 
és jövő tavasszal arról is szavazhatnak a magyarok, hogy mi magunk 
neveljük-e a gyerekeinket vagy brüsszeli filozófusok és 
társadalommérnökök. Nincs még egy olyan ország az unióban, ahol az 
alapvető kormányzati döntések kialakításakor sok millió polgár 
véleményét ilyen mértékben figyelembe vennék, mint Magyarországon.</p>
<p>
        <em>– A magyar kormány néhány hete olyan mértékű és számosságú 
pluszjövedelmet indított meg az állampolgárok felé, hogy pontról pontra 
felsorolni sem egyszerű ezeket. Adja magát egy egyszerű kérdés: miből?</em></p>
<p>
        – Három feladatunk van 2022-ben. Az első ezeknek a nagy gazdasági 
intézkedéseknek a végrehajtása, a második a vírussal szembeni további 
sikeres védekezés, a harmadik pedig a gyermekvédelmi népszavazás 
lebonyolítása. Ami a gazdasági lépéseket illeti, az ön egyszerű 
kérdésére egyszerű a válasz is: munkából. 2010-ben, amikor a 
Gyurcsány–Bajnai-kormány csődbe vitte Magyarországot, a választók pedig 
úgy döntöttek, hogy ebből elegük van, s megtiszteltek bennünket a 
bizalmukkal, 3,7 millió embernek volt munkája. Ma ez a szám 4,7 millió. 
Az a kulcs Magyarország jövőjéhez, hogy az emberek elhitték, munkával 
igenis lehet boldogulni. Az elmúlt 12 év minden egyes kormányzati 
intézkedése arra irányult, hogy a magyarok bízzanak ebben, erre 
alapozzák a jövőjüket, és nemzeti konszenzus alakuljon ki a munka 
fontosságát és eredményességét illetően. Ezért adjuk vissza a 13. havi 
nyugdíjat, amit Gyurcsány és Bajnai elvettek, ezért van, hogy a 25 év 
alatti dolgozó fiataloknak nem kell adót fizetniük, és ezért fizetjük 
vissza a gyermeket nevelő családoknak a jövedelemadójukat. Ezért emeljük
 a béreket is. Minden egyes forint, ami most a magyarokhoz megérkezik, 
az ő munkájukból származik, és ha ez így marad, akkor és addig 
Magyarország sikeres lesz.</p>
<p>
        <em>– Van egy pötty a magyar gazdaság arcán, ami azonban nem 
szépségflastrom. Az infláció, illetve az áremelkedések. Ez ellen fel 
kívánnak lépni?</em></p>
<p>
        – Az a kérdés, hogy a világgazdaságban jelentkező negatív hatásokkal 
szemben tudunk-e védekezni, s ha igen, milyen mértékben. Európában ma 
rezsiválság van, a családok rezsiköltségei egy év leforgása alatt 
megduplázódtak. Kivéve Magyarországot, mert nálunk nyolc éve fix 
energiaárak vannak. A benzinár esetében is meg tudtuk védeni magunkat a 
világgazdaság hatásaitól. De vannak pontok, ahol a védekezés sokkal 
nehezebb. Ilyen az infláció. Ha az Egyesült Államokban és az Európai 
Unióban egyaránt nő az infláció, akkor Magyarországnak ebből nagyon 
nehéz kimaradnia. Folyamatosan keressük azokat az eszközöket, amelyekkel
 védhetjük a magyar családokat, így például februártól kiterjesztjük a 
SZÉP-kártya használatát az élelmiszerekre is. Az infláció persze 
mindenre hat, a kamatokra is, úgyhogy itt is húzunk egy védelmi vonalat,
 január elsejétől június végéig lakossági kamatstopot vezetünk be, az 
október végi szinten rögzítjük a jelzálogalapú hitelek kamatait. A 
februári törlesztőrészletek fizetésénél tehát már nem növekedés, hanem 
csökkenés lesz. Általánosságban azonban az áremelkedésekkel szemben az a
 legjobb eszköz, ha többet keres az ember. A kormány már letett az 
asztalra egy jelentős minimálbér-emelést, és tudjuk, ha a minimálbér 
növekszik, az a többi bért is felfelé tolja majd.</p>
<p>
        <em>– Tavasszal választások lesznek, a baloldal egy eddig még ki nem 
próbált formációban, összefogva, közös listán indul csatába. 
Kormányfőjelöltjük, Márki-Zay Péter különös stratégiát választott, sorra
 támadja azokat az intézkedéseket, amelyeket a magyarok nagy többsége 
helyesel: a rezsicsökkentést, a migráció elleni fellépést, a 13. havi 
nyugdíjat, a megemelt minimálbért. Ön mint a magyar politikai élet 
veteránja, látott már ilyen kampányt?</em></p>
<p>
        – Én ezt elhűlve nézem, és nem is értem. Olyat még nem láttam, hogy 
valaki az emberek élete szempontjából legfontosabb bástyákat megtámadja 
azzal a csatakiáltással, hogy ezeket el fogjuk tőletek venni, és 
leromboljuk. Politikatörténeti kuriózum azzal kiállni, hogy a 13. havi 
nyugdíj rossz, a rezsicsökkentés rossz, hogy amikor az emberek végre 
tudtak egy nagyobb autót venni, most üljenek vissza egy kisebbe, hogy 
fűtsenek kevesebbet, fürödjenek kevesebbet, hogy nem kell a minimálbér. 
Nekimenni mindennek, amiről az elmúlt évtizedben társadalmi egyetértés 
alakult ki, ezen lehetne nevetni, ha nem lenne egy aggasztó körülmény: 
ők ezt komolyan gondolják. Az emberek azt szeretnék, hogy az egymást 
követő kormányzatok munkájának a vívmányai az ő életükben egymásra 
épüljenek. Teljesen természetes, hogy nem veszíteni akarnak egy 
kormányváltással, hanem nyerni. Ugyanakkor a magyarok most könnyű 
helyzetben vannak, mert akik kormányzásra készülnek, azok már 
bemutatták, mire képesek. A baloldal emblematikus figurái ugyanúgy ott 
vannak a fedélzeten, pontosan lehet tudni, mi várható tőlük. Arra 
buzdítom a magyarokat, hogy mérlegeljenek, hasonlítsák össze a két 
teljesítményt. Idézzék fel, hogy hol volt ez az ország 2010-ben, a 
pénzügyi csőd milyen mély bugyraiban, és hol tartunk most, milyen szűk 
céljaink lehettek akkor, és milyen szárnyaló terveink lehetnek most. 
Szeretnénk, ha mindenkiben tudatosulna: Magyarország előre megy, nem 
hátra.</p>
<p>
        <em>– A mai napot a szenteste zárja majd. Önnek van ünnepi üzenete Magyarország számára?</em></p>
<p>
        – Mindenkinek kívánom, hogy a járvány árnyékában is legyen szép ez a 
karácsony, és ne szalasszák el a lehetőséget, hogy együtt legyenek a 
családjukkal. A karácsony a találkozás ünnepe. Találkozunk a családunk 
tagjaival, de találkozik az ég is a földdel, és Jézus születésekor 
találkozik az Isten az emberrel is. Azt kívánom a magyar családoknak, 
hogy az ajándékok és a családtagok viszontlátásának öröme mögött, a 
gyertyák fényénél lássák meg a szenteste eredeti értelmét és szépségét 
is. Boldog karácsonyt mindenkinek!</p>

  <div class="gmail-szerzo">Magyar Nemzet</div>

</div>