[Grem] Magyar aszteroidák

[Levente Vihar]

Így a felfedezők nevezhették el őket:
https://www.csillagaszat.hu/hirek/kariko-katalin-es-tobb-magyar-csillagasz-is-kisbolygot-kapott/

Karikó Katalin és több magyar csillagász is kisbolygót kapott
Sárneczky Krisztián
<https://www.csillagaszat.hu/author/sarneczky-krisztian-2/>
-
2021. december 6, hétfő
3184
Megosztás Facebookon
<https://www.facebook.com/sharer.php?u=https%3A%2F%2Fwww.csillagaszat.hu%2Fhirek%2Fkariko-katalin-es-tobb-magyar-csillagasz-is-kisbolygot-kapott%2F>
Megosztás Twitteren
<https://twitter.com/intent/tweet?text=Karik%C3%B3+Katalin+%C3%A9s+t%C3%B6bb+magyar+csillag%C3%A1sz+is+kisbolyg%C3%B3t+kapott&url=https%3A%2F%2Fwww.csillagaszat.hu%2Fhirek%2Fkariko-katalin-es-tobb-magyar-csillagasz-is-kisbolygot-kapott%2F&via=csillagaszat.hu>
Nyomtatható változat
<https://www.csillagaszat.hu/hirek/kariko-katalin-es-tobb-magyar-csillagasz-is-kisbolygot-kapott/#>

Ha már a Nobel-díj nem jött össze, szerény vigaszként egy hazai felfedezésű
kisbolygót neveztek el a koronavírus elleni küzdelem során világhírűvé vált
magyar kutatónőről, Karikó Katalinról. Mellette több magyar csillagász és
fizikus, egyéb tudományágak kutatói, de egy építész és egy sportoló is
rajta van a legfrissebb kisbolygó-elnevezési listán.

A kisbolygók elnevezése régi hagyomány. Eszerint a felfedezőt illeti a jog,
hogy nevet válasszon a felfedezettjének. Eleinte az új kisbolygók a
felfedezés után azonnal nevet kaptak, később már meg kellett várni, hogy
megsorszámozzák őket, amelynek feltétele pontos pályaszámítás, a biztos
azonosítás. A sorszámozás feltételei is sokat változtak, régen két
különböző év, aztán legalább négy különböző szembenállás, manapság pedig
gyakran 10-12 szembenállás idején készült megfigyelések kellenek ahhoz,
hogy egy égitest sorszámot kapjon. Ezt követően tíz év áll a sorszámozáskor
megadott felfedező rendelkezésére, hogy nevet találjon a kisbolygónak. Ezek
az élet szinte minden területéről kikerülhetnek, csak a politikusokra és
katonákra van százéves moratórium.

Magyarország az 1930/40-es évek fordulóján öt éven át
kisbolygó-nagyhatalomnak számított. Az ekkor a Svábhegyi Csillagvizsgálóban
Kulin György által vezetett keresőprogramot a Szegedi Tudományegyetem
<http://www.u-szeged.hu/> és az MTA Csillagászati és Földtudományi
Kutatóközpont <http://csfk.mta.hu/>együttműködésében 1997-ben indított
kisbolygó-megfigyelési
program <http://astro.u-szeged.hu/jas> keretében újítottuk fel. Az azóta
felfedezett közel kétezer aszteroida jó részét a Csillagászati Intézet
Piszkéstetői Megfigyelő Állomásának 60 cm-es Schmidt-távcsövével találták a
csillagda kutatói, valamint az SZTE és az ELTE hallgatói, munkatársai.

A frissen elnevezett magyar kisbolygókról igyekszünk beszámolunk a
hírportál oldalain. Legutóbb július végén közöltünk
<https://www.csillagaszat.hu/hirek/nr-egyeb-naprendszer/apro-objektumok/nr-apro-kisbolygok/harom-bela-es-ady-is-az-egre-kerult/>
egy hosszabb összefoglalót, de november 29-én ismét egy nagyobb adagot
hagyott jóvá az IAU Small Body Nomenclature nevű, 15 tagú munkacsoportja.
Az alábbiakban ezekből a nevekből szemezgetünk, melyek között kiemelt
helyet kaptak a Konkoly Obszervatórium egykori és jelenleg munkatársai.

Az alábbi összefoglalóban a sorszám és az elnevezés után a felfedezéskor
kapott ideiglenes jelölést találjuk, a rövid méltatás (amely hivatalosan
mindössze négy sor lehet) után pedig zárójelben a felfedezés időpontja és a
felfedezők neve olvasható.

*(166028) Karikókatalin = 2002 AR204.* Karikó Katalin, az Amerikai Egyesült
Államokban élő, Széchenyi-díjas magyar kutatóbiológus, biokémikus, a
szintetikus mRNS alapú vakcinák technológiájának szabadalmaztatója.
Tudományos eredményei lehetővé tették a 2020 tavaszán kitört Covid19
járvánnyal szembeni gyors fellépést. Drew Weissmannal együtt 2005-ben
kidolgozta a módosított nukleozidokat tartalmazó mRNS terápiás alkalmazások
szabadalmát, amely lehetővé tette azt, hogy az mRNS terápia alkalmazható
legyen túlzott immunreakciók kiváltása nélkül. Társfeltalálója nyolc, az
mRNS-sel kapcsolatos szabadalomnak. A róla elnevezett, nagyjából 1,5 km
átmérőjű kisbolygó a főöv belső részén keringve 3,7 év alatt kerüli meg a
Napot. (2002. január 11., Sárneczky Krisztián és Heiner Zsuzsanna)

*(378920) Vassimre = 2008 UP95.* Vass Imre (1795-1863) mérnök, földmérő,
barlangkutató, az aggteleki Baradla-barlang egyik legismertebb kutatója,
aki 1825-ben áthatolt az addigi végpontot jelentő Vaskapu vizén, és
feltárta a barlang mintegy öt kilométer hosszú főágát. Hogy feltárását a
köz számára is hozzáférhetővé tegye, a térképezés mellett elkészítette a
barlang részletes leírását, ismertette a bejárható útvonalat és az ott
látható nevezetességeket. Munkája 1831-ben jelent meg nyomtatásban magyar
és német nyelven. Az 1-1,5 km átmérőjű égitest 5 év alatt kerüli meg
csillagunkat. (2008. október 24., Sárneczky Krisztián és Kárpáti Ádám)
A Vass Imre-barlang Narancs-zuhatag nevű képződménye. (wikipedia.hu, Vaclav)

(*541550) Schickbéla = 2011 SR68.* Schick Béla (1877-1967) gyermekorvos, a
modern allergológia és immunológia egyik megalapítója. A Balatonbogláron
született, később az Egyesült Államokba emigrált orvos fontos kutatásokat
végzett a skarlát, a tuberkulózis és a csecsemők táplálása terén, de
nemzetközi elismerést a Schick-próba hozott neki. Ez a bőrteszt
meghatározta a páciens diftéria iránti fogékonyságot, és végül annak a
gyermekbetegségnek a felszámolásához vezetett, amely 1927-ben 100 000
amerikait támadott meg, és körülbelül 10 000 halálos áldozatot követelt. Az
1 km-nél is kisebb égitest a kisbolygók Hungaria családjába tartozik,
keringési ideje csak 2,6 év, pályahajlása 26 fok. (2011. augusztus 30.,
Sárneczky Krisztián)

*(541565) Gucklerkároly = 2011 SW194.* Guckler Károly (1858-1923)
erdőmérnök, a fővárosi erdészeti hivatal vezetője, aki a főváros környéki
sikeres erdősítési munkák vezetésével elévülhetetlen érdemeket szerzett. A
budai hegyek kopár részeinek, ezen belül is különösen a Hármashatár-hegy
újraerdősítéséhez kevéssé kényes fekete fenyveseket telepített, a sekély
talajréteg megkötése és további talajképzés céljából. Az így megerősödött
talaj tette lehetővé, hogy mintegy 80 évvel később megkezdhessék az őshonos
fafajok visszatelepítését a fenyvesállományok helyén. Az 1 km körüli
kisbolygó 3,8 év alatt kerüli meg a Napot. (2011. augusztus 26., Sárneczky
Krisztián)

*(541571) Schulekfrigyes = 2011 SM232.* Schulek Frigyes (1841-1919)
építész, a magyar eklektikus építészet jelentős egyénisége, műegyetemi
tanár, az MTA tagja. Számos magyar középkori építészeti emlék
helyreállítása fűződik nevéhez: a Budavári Nagyboldogasszony- (Mátyás-)
templom átépítése, a jáki templom, a lőcsei városháza stb. Tervei szerint
épült a szegedi református templom, az 1903-ban felavatott Halászbástya, és
a Svábhegyi Csillagvizsgálótól nem messze található János-hegyi
Erzsébet-kilátó. Az 1,5 km-es égitest keringési ideje 4,1 év. (2011.
szeptember 30., Sárneczky Krisztián)
A János-hegyi Erzsébet-kilátó Schulek Frigyes egyik legismertebb munkája.
(János László, Félix Krisztina, fortepan.hu)

*(541582) Tóthimre = 2011 TZ5.* Tóth Imre magyar csillagász, fő kutatási
területe a Naprendszer apró égitestjei, többek között a főövi kisbolygók és
üstökösök vizsgálata. Legfontosabb eredményei a Hubble-űrtávcső felvételei
alapján végzett üstököskóma-modellezéshez és az üstökösmagok méretének
meghatározásához köthetők, de részt vett a
67P/Churyumov-Gerasimenko-üstökösről a Rosetta-űrszondával készített
mérések feldolgozásában is. A szakmai munka mellett jelentős
ismeretterjesztő tevékenységet is folytat. Az 1,5 km-es kisbolygó 4,2 év
alatt kerüli meg központi csillagunkat. (2011. október 4., Sárneczky
Krisztián)

*(541587) Paparó = 2011 TG16.* Paparó Margit magyar csillagász, a pulzáló
változócsillagok földi és űrbeli megfigyelésének hazai úttörője. Fő
kutatási területe a kettős rendszerekben lévő pulzáló csillagok, és a
többmódusú pulzáció vizsgálata. Legfontosabb eredményeit a Napunknál
forróbb, nemradiális rezgéseket mutató csillagok földi és űrtávcsöves
megfigyeléseire alapuló több évtizedes kutatómunkájával és az ultraprecíz
űrfotometria Magyarországon történő meghonosításáért tett tudományszervező
munkája során érte el. A Schmidt-teleszkóp egyik lemezén fedezte fel az
1976C jelű szupernóvát. A másfél kilométeres kisbolygó 4,2 év alatt kerüli
meg a Napot. (2011. október 1., Sárneczky Krisztián)

*(541776) Oláhkatalin = 2011 YZ12.* Oláh Katalin magyar csillagász, a
kettőscsillagok, a csillagtevékenység, a csillagaktivitási ciklusok,
csillagfoltok, és a differenciális rotáció vezető kutatója hazánkban.
Munkájában erősen támaszkodott a Konkoly Obszervatórium hagyományos
erősségeire, a tapasztalatokra a változócsillagok fotometriájában. Oláh
Katalin nagyszámú többszínfotometriai mérést végzett az intézet
műszereivel, illetve szoros kapcsolatokat épített ki a nemzetközi kutatói
közösséggel. Saját adatok mellett automata fotometriai távcsövek méréseihez
is hozzáfér. Fő érdeklődési területe a csillagaktivitás hosszú távú
viselkedése, amivel kapcsolatosak a legfontosabb eredményei. Emellett az
aktív csillagok egyéb tulajdonságaival is foglalkozott. A Konkoly
Obszervatóriumban működő Csillagaktivitás kutatócsoport alapítója. Az 1 km
körüli égitest keringési ideje 3,7 év. (2011. november 7., Vida Krisztián
és Sárneczky Krisztián)

*(542246) Kulcsár = 2013 AL132.* Kulcsár Győző (1940-2018) a Nemzet
Sportolója címmel kitüntetett négyszeres olimpiai és háromszoros
világbajnok magyar vívó, később mesteredző. A magyar csapattal 1964-től
három egymást követő alkalommal nyert olimpiai bajnoki címet, és 1968-ban
az egyéni versenyt is megnyerte, így máig ő minden idők egyik
legeredményesebb párbajtőrözője. Ő volt a mestere Szász Emese olimpiai
bajnok párbajtőrvívónak. Az újabb szabályoknak megfelelően – mint olimpiai
bajnok – a Jupiter egyik trójai kisbolygóját nevezték el róla, a 7-8 km
átmérőjű égitest 11,9 év alatt kerüli meg a Napot. (2008. augusztus 26.,
Sárneczky Krisztián)

*(543698) Miromesaroš = 2014 OF309.* Miroslav „Miro” Mesaroš szlovák
matematika és fizika szakos tanár, amatőrcsillagász, csillagász
ismeretterjesztő. Az ő javaslatára kapta a Lant csillagképben található,
magyar kutatók által felfedezett HAT-P-5 jelű rendszer csillaga és
exobolygója a Chasoň és Kráĺomoc nevet. A kisbolygót Kürti István
érsekújvári amatőrcsillagász fedezte fel olyan piszkéstetői felvételeken,
amelyeken az automata szoftverek nem tudták észrevenni az égitestet. Az 1
km-es kisbolygó a főöv belső szélén keringve 3,6 év alatt kerüli meg a
Napot. (2013. december 4., Kürti István és Sárneczky Krisztián)

*(543914) Tessedik = 2014 QW291.* Tessedik Sámuel (1742–1820) szlovák
evangélikus lelkész, iskolaalapító, tanár, gazdasági író. Mind elméleti,
mind gyakorlati pedagógiai munkássága a felvilágosodás pedagógiai eszméinek
hazai meghonosítását szolgálta. Szarvasi iskoláját a gyakorlati oktatás
első magyar megvalósult kezdeményezésének tekintjük. Az akác és lucerna
magyarországi elterjedését is neki köszönhetjük. A róla elnevezett 1 km-es
kisbolygó 4 év alatt kerüli meg csillagunkat. (2012. március 15., Kürti
István és Sárneczky Krisztián)

*(545784) Kelemenjános = 2011 UA57.* Kelemen János magyar csillagász, fő
kutatási területe a GRB-utófények, üstökösök és kisbolygók megfigyelése
volt. A fotólemezek nyugdíjazása után a Schmidt-távcsőbe épített első
CCD-kamera a vezetésével kezdte meg működését 1997-ben. Ez a fejlesztés
tette lehetővé a rendszeres kisbolygó felfedezések újraindulását hazánkban.
Több tucat flercsillagot és több számozott kisbolygót fedezett fel. (2011.
október 18., Sárneczky Krisztián és Szing Attila)

*(546025) Ábrahámpéter = 2011 WG117.* Ábrahám Péter magyar asztrofizikus,
fő kutatási területe a csillag- és bolygóképződés, beleértve a
protoplanetáris korongokat és a fiatal csillagokat. Egyik legfontosabb
eredménye az EX Lupi fiatal csillag kitörése során a csillagkörüli
korongban megfigyelt szilikát kristályosodási folyamat megfigyelése.
Oktatási tevékenysége is jelentős, 2010 és 2015 között a Konkoly
Obszervatórium igazgatója volt, illetve 2012 és 2015 között a Csillagászati
és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatói feladatait is ellátta. A 2 km
átmérőjű kisbolygó a főöv külső részén mozogva 5,6 év alatt kerüli meg a
Napot. (2011. november 17., Farkas Anikó és Sárneczky Krisztián)

*(547599) Virághalmy = 2010 TM163.* Virághalmy Géza (1932-2019) magyar
fizikus, 1972-től 1999 végéig az MTA Csillagászati Kutatóintézet műszaki
csoportjának vezetője, igazgatóhelyettes. Részt vett a piszkéstetői 1
méteres RCC teleszkóp építésében, egy kétcsatornás polarimétert, valamint
több fotométert is épített. A vezetése alatt, 1993-ban történt az 1 méteres
távcsövön az első CCD-kamera üzembe helyezése. Megfigyeléseket is végzett,
többek között a fehér törpék gyors időbeli változásának mérésére szervezett
nemzetközi kampányban. Kisbolygója 1,5 km átmérőjű és 4,6 év alatt járja
körbe a Napot. (2010. október 12., Sárneczky Krisztián és Kelemen János)

*(549663) Barczaszabolcs = 2011 QR66.* Barcza Szabolcs (1944–2021) magyar
csillagász, egész pályafutása alatt a csillaglégkörökben lejátszódó egyes
atomfizikai folyamatok vizsgálatával foglalkozott, de a földi légkör
fizikája is élénken foglalkoztatta. Csillagászok nemzedékeit oktatta az
ELTE csillagász szakán a csillaglégkörök fizikájára. Számos
ismeretterjesztő cikket írt, előadást tartott, egy könyve is megjelent A
csillagok élete címmel. Az elnevezést a kisbolygó második felfedezője,
egykori diákja, Pál András javasolta. Ez is egy másfél km átmérőjű szikla,
keringési ideje 3,7 év. (2011. augusztus 10., Sárneczky Krisztián és Pál
András)
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20211211/8baeacd8/attachment.html>