<div dir="ltr"><div class="gmail_quote"><br><div dir="ltr"><div>Így a felfedezők nevezhették el őket:</div><div><a href="https://www.csillagaszat.hu/hirek/kariko-katalin-es-tobb-magyar-csillagasz-is-kisbolygot-kapott/" target="_blank">https://www.csillagaszat.hu/hirek/kariko-katalin-es-tobb-magyar-csillagasz-is-kisbolygot-kapott/</a></div><div><br></div><div>
<div>
<h1>Karikó Katalin és több magyar csillagász is kisbolygót kapott</h1>
<div>
<div><div> </div> <a href="https://www.csillagaszat.hu/author/sarneczky-krisztian-2/" target="_blank">Sárneczky Krisztián</a><div> - </div> </div> <span>2021. december 6, hétfő</span> <div><span>3184</span></div> </div>
</div>
<div>
<div>
<a href="https://www.facebook.com/sharer.php?u=https%3A%2F%2Fwww.csillagaszat.hu%2Fhirek%2Fkariko-katalin-es-tobb-magyar-csillagasz-is-kisbolygot-kapott%2F" target="_blank"><div>Megosztás Facebookon</div></a>
<a href="https://twitter.com/intent/tweet?text=Karik%C3%B3+Katalin+%C3%A9s+t%C3%B6bb+magyar+csillag%C3%A1sz+is+kisbolyg%C3%B3t+kapott&url=https%3A%2F%2Fwww.csillagaszat.hu%2Fhirek%2Fkariko-katalin-es-tobb-magyar-csillagasz-is-kisbolygot-kapott%2F&via=csillagaszat.hu" target="_blank"><div>Megosztás Twitteren</div></a>
</div></div>
<div>
<div>
</div>
<div><div><a href="https://www.csillagaszat.hu/hirek/kariko-katalin-es-tobb-magyar-csillagasz-is-kisbolygot-kapott/#" rel="nofollow" title="Printer Friendly, PDF & Email" target="_blank">Nyomtatható változat</a></div>
<p>Ha már a Nobel-díj nem jött össze, szerény vigaszként egy hazai
felfedezésű kisbolygót neveztek el a koronavírus elleni küzdelem során
világhírűvé vált magyar kutatónőről, Karikó Katalinról. Mellette több
magyar csillagász és fizikus, egyéb tudományágak kutatói, de egy építész
és egy sportoló is rajta van a legfrissebb kisbolygó-elnevezési listán.</p>
<p>A kisbolygók elnevezése régi hagyomány. Eszerint a felfedezőt illeti a
jog, hogy nevet válasszon a felfedezettjének. Eleinte az új kisbolygók a
felfedezés után azonnal nevet kaptak, később már meg kellett várni,
hogy megsorszámozzák őket, amelynek feltétele pontos pályaszámítás, a
biztos azonosítás. A sorszámozás feltételei is sokat változtak, régen
két különböző év, aztán legalább négy különböző szembenállás, manapság
pedig gyakran 10-12 szembenállás idején készült megfigyelések kellenek
ahhoz, hogy egy égitest sorszámot kapjon. Ezt követően tíz év áll a
sorszámozáskor megadott felfedező rendelkezésére, hogy nevet találjon a
kisbolygónak. Ezek az élet szinte minden területéről kikerülhetnek, csak
a politikusokra és katonákra van százéves moratórium.</p>
<p>Magyarország az 1930/40-es évek fordulóján öt éven át
kisbolygó-nagyhatalomnak számított. Az ekkor a Svábhegyi
Csillagvizsgálóban Kulin György által vezetett keresőprogramot a <a rel="noreferrer noopener" href="http://www.u-szeged.hu/" target="_blank">Szegedi Tudományegyetem</a> és az <a rel="noreferrer noopener" href="http://csfk.mta.hu/" target="_blank">MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont </a>együttműködésében 1997-ben indított <a href="http://astro.u-szeged.hu/jas" target="_blank">kisbolygó-megfigyelési program</a>
keretében újítottuk fel. Az azóta felfedezett közel kétezer aszteroida
jó részét a Csillagászati Intézet Piszkéstetői Megfigyelő Állomásának
60 cm-es Schmidt-távcsövével találták a csillagda kutatói, valamint az
SZTE és az ELTE hallgatói, munkatársai.</p>
<p>A frissen elnevezett magyar kisbolygókról igyekszünk beszámolunk a hírportál oldalain. Legutóbb <a href="https://www.csillagaszat.hu/hirek/nr-egyeb-naprendszer/apro-objektumok/nr-apro-kisbolygok/harom-bela-es-ady-is-az-egre-kerult/" rel="noreferrer noopener" target="_blank">július végén közöltünk</a>
egy hosszabb összefoglalót, de november 29-én ismét egy nagyobb adagot
hagyott jóvá az IAU Small Body Nomenclature nevű, 15 tagú
munkacsoportja. Az alábbiakban ezekből a nevekből szemezgetünk, melyek
között kiemelt helyet kaptak a Konkoly Obszervatórium egykori és
jelenleg munkatársai.</p>
<p>Az alábbi összefoglalóban a sorszám és az elnevezés után a
felfedezéskor kapott ideiglenes jelölést találjuk, a rövid méltatás
(amely hivatalosan mindössze négy sor lehet) után pedig zárójelben a
felfedezés időpontja és a felfedezők neve olvasható.</p>
<p><b>(166028) Karikókatalin = 2002 AR204.</b> Karikó Katalin,
az Amerikai Egyesült Államokban élő, Széchenyi-díjas magyar
kutatóbiológus, biokémikus, a szintetikus mRNS alapú vakcinák
technológiájának szabadalmaztatója. Tudományos eredményei lehetővé
tették a 2020 tavaszán kitört Covid19 járvánnyal szembeni gyors
fellépést. Drew Weissmannal együtt 2005-ben kidolgozta a módosított
nukleozidokat tartalmazó mRNS terápiás alkalmazások szabadalmát, amely
lehetővé tette azt, hogy az mRNS terápia alkalmazható legyen túlzott
immunreakciók kiváltása nélkül. Társfeltalálója nyolc, az mRNS-sel
kapcsolatos szabadalomnak. A róla elnevezett, nagyjából 1,5 km átmérőjű
kisbolygó a főöv belső részén keringve 3,7 év alatt kerüli meg a Napot.
(2002. január 11., Sárneczky Krisztián és Heiner Zsuzsanna)</p>
<p><b>(378920) Vassimre = 2008 UP95.</b> Vass Imre (1795-1863)
mérnök, földmérő, barlangkutató, az aggteleki Baradla-barlang egyik
legismertebb kutatója, aki 1825-ben áthatolt az addigi végpontot jelentő
Vaskapu vizén, és feltárta a barlang mintegy öt kilométer hosszú
főágát. Hogy feltárását a köz számára is hozzáférhetővé tegye, a
térképezés mellett elkészítette a barlang részletes leírását, ismertette
a bejárható útvonalat és az ott látható nevezetességeket. Munkája
1831-ben jelent meg nyomtatásban magyar és német nyelven. Az 1-1,5 km
átmérőjű égitest 5 év alatt kerüli meg csillagunkat. (2008. október 24.,
Sárneczky Krisztián és Kárpáti Ádám)</p>
<div><img src="https://www.csillagaszat.hu/wp-content/uploads/2021/12/20211205-kisbolygo-Narancszuhatag.jpg" alt="" width="1000" height="665">A Vass Imre-barlang Narancs-zuhatag nevű képződménye. (<a href="http://wikipedia.hu" target="_blank">wikipedia.hu</a>, Vaclav)</div>
<p>(<b>541550) Schickbéla = 2011 SR68.</b> Schick Béla
(1877-1967) gyermekorvos, a modern allergológia és immunológia egyik
megalapítója. A Balatonbogláron született, később az Egyesült Államokba
emigrált orvos fontos kutatásokat végzett a skarlát, a tuberkulózis és a
csecsemők táplálása terén, de nemzetközi elismerést a Schick-próba
hozott neki. Ez a bőrteszt meghatározta a páciens diftéria iránti
fogékonyságot, és végül annak a gyermekbetegségnek a felszámolásához
vezetett, amely 1927-ben 100 000 amerikait támadott meg, és körülbelül
10 000 halálos áldozatot követelt. Az 1 km-nél is kisebb égitest a
kisbolygók Hungaria családjába tartozik, keringési ideje csak 2,6 év,
pályahajlása 26 fok. (2011. augusztus 30., Sárneczky Krisztián)</p>
<p><b>(541565) Gucklerkároly = 2011 SW194.</b> Guckler Károly
(1858-1923) erdőmérnök, a fővárosi erdészeti hivatal vezetője, aki a
főváros környéki sikeres erdősítési munkák vezetésével elévülhetetlen
érdemeket szerzett. A budai hegyek kopár részeinek, ezen belül is
különösen a Hármashatár-hegy újraerdősítéséhez kevéssé kényes fekete
fenyveseket telepített, a sekély talajréteg megkötése és további
talajképzés céljából. Az így megerősödött talaj tette lehetővé, hogy
mintegy 80 évvel később megkezdhessék az őshonos fafajok
visszatelepítését a fenyvesállományok helyén. Az 1 km körüli kisbolygó
3,8 év alatt kerüli meg a Napot. (2011. augusztus 26., Sárneczky
Krisztián)</p>
<p><b>(541571) Schulekfrigyes = 2011 SM232.</b> Schulek
Frigyes (1841-1919) építész, a magyar eklektikus építészet jelentős
egyénisége, műegyetemi tanár, az MTA tagja. Számos magyar középkori
építészeti emlék helyreállítása fűződik nevéhez: a Budavári
Nagyboldogasszony- (Mátyás-) templom átépítése, a jáki templom, a lőcsei
városháza stb. Tervei szerint épült a szegedi református templom, az
1903-ban felavatott Halászbástya, és a Svábhegyi Csillagvizsgálótól nem
messze található János-hegyi Erzsébet-kilátó. Az 1,5 km-es égitest
keringési ideje 4,1 év. (2011. szeptember 30., Sárneczky Krisztián)</p>
<div><img src="https://www.csillagaszat.hu/wp-content/uploads/2021/12/20211205-kisbolygo-Erzsebet-kilato.jpg" alt="" width="825" height="550">A János-hegyi Erzsébet-kilátó Schulek Frigyes egyik legismertebb munkája. (János László, Félix Krisztina, <a href="http://fortepan.hu" target="_blank">fortepan.hu</a>)</div>
<p><b>(541582) Tóthimre = 2011 TZ5.</b> Tóth Imre magyar
csillagász, fő kutatási területe a Naprendszer apró égitestjei, többek
között a főövi kisbolygók és üstökösök vizsgálata. Legfontosabb
eredményei a Hubble-űrtávcső felvételei alapján végzett
üstököskóma-modellezéshez és az üstökösmagok méretének meghatározásához
köthetők, de részt vett a 67P/Churyumov-Gerasimenko-üstökösről a
Rosetta-űrszondával készített mérések feldolgozásában is. A szakmai
munka mellett jelentős ismeretterjesztő tevékenységet is folytat. Az 1,5
km-es kisbolygó 4,2 év alatt kerüli meg központi csillagunkat. (2011.
október 4., Sárneczky Krisztián)</p>
<p><b>(541587) Paparó = 2011 TG16.</b> Paparó Margit magyar
csillagász, a pulzáló változócsillagok földi és űrbeli megfigyelésének
hazai úttörője. Fő kutatási területe a kettős rendszerekben lévő pulzáló
csillagok, és a többmódusú pulzáció vizsgálata. Legfontosabb
eredményeit a Napunknál forróbb, nemradiális rezgéseket mutató csillagok
földi és űrtávcsöves megfigyeléseire alapuló több évtizedes
kutatómunkájával és az ultraprecíz űrfotometria Magyarországon történő
meghonosításáért tett tudományszervező munkája során érte el. A
Schmidt-teleszkóp egyik lemezén fedezte fel az 1976C jelű szupernóvát. A
másfél kilométeres kisbolygó 4,2 év alatt kerüli meg a Napot. (2011.
október 1., Sárneczky Krisztián)</p>
<p><b>(541776) Oláhkatalin = 2011 YZ12.</b> Oláh Katalin
magyar csillagász, a kettőscsillagok, a csillagtevékenység, a
csillagaktivitási ciklusok, csillagfoltok, és a differenciális rotáció
vezető kutatója hazánkban. Munkájában erősen támaszkodott a Konkoly
Obszervatórium hagyományos erősségeire, a tapasztalatokra a
változócsillagok fotometriájában. Oláh Katalin nagyszámú
többszínfotometriai mérést végzett az intézet műszereivel, illetve
szoros kapcsolatokat épített ki a nemzetközi kutatói közösséggel. Saját
adatok mellett automata fotometriai távcsövek méréseihez is hozzáfér. Fő
érdeklődési területe a csillagaktivitás hosszú távú viselkedése, amivel
kapcsolatosak a legfontosabb eredményei. Emellett az aktív csillagok
egyéb tulajdonságaival is foglalkozott. A Konkoly Obszervatóriumban
működő Csillagaktivitás kutatócsoport alapítója. Az 1 km körüli égitest
keringési ideje 3,7 év. (2011. november 7., Vida Krisztián és Sárneczky
Krisztián)</p>
<p><b>(542246) Kulcsár = 2013 AL132.</b> Kulcsár Győző
(1940-2018) a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett négyszeres olimpiai
és háromszoros világbajnok magyar vívó, később mesteredző. A magyar
csapattal 1964-től három egymást követő alkalommal nyert olimpiai
bajnoki címet, és 1968-ban az egyéni versenyt is megnyerte, így máig ő
minden idők egyik legeredményesebb párbajtőrözője. Ő volt a mestere
Szász Emese olimpiai bajnok párbajtőrvívónak. Az újabb szabályoknak
megfelelően – mint olimpiai bajnok – a Jupiter egyik trójai kisbolygóját
nevezték el róla, a 7-8 km átmérőjű égitest 11,9 év alatt kerüli meg a
Napot. (2008. augusztus 26., Sárneczky Krisztián)</p>
<p><b>(543698) Miromesaroš = 2014 OF309.</b> Miroslav „Miro”
Mesaroš szlovák matematika és fizika szakos tanár, amatőrcsillagász,
csillagász ismeretterjesztő. Az ő javaslatára kapta a Lant csillagképben
található, magyar kutatók által felfedezett HAT-P-5 jelű rendszer
csillaga és exobolygója a Chasoň és Kráĺomoc nevet. A kisbolygót Kürti
István érsekújvári amatőrcsillagász fedezte fel olyan piszkéstetői
felvételeken, amelyeken az automata szoftverek nem tudták észrevenni az
égitestet. Az 1 km-es kisbolygó a főöv belső szélén keringve 3,6 év
alatt kerüli meg a Napot. (2013. december 4., Kürti István és Sárneczky
Krisztián)</p>
<p><b>(543914) Tessedik = 2014 QW291.</b> Tessedik Sámuel
(1742–1820) szlovák evangélikus lelkész, iskolaalapító, tanár, gazdasági
író. Mind elméleti, mind gyakorlati pedagógiai munkássága a
felvilágosodás pedagógiai eszméinek hazai meghonosítását szolgálta.
Szarvasi iskoláját a gyakorlati oktatás első magyar megvalósult
kezdeményezésének tekintjük. Az akác és lucerna magyarországi
elterjedését is neki köszönhetjük. A róla elnevezett 1 km-es kisbolygó 4
év alatt kerüli meg csillagunkat. (2012. március 15., Kürti István és
Sárneczky Krisztián)</p>
<p><b>(545784) Kelemenjános = 2011 UA57.</b> Kelemen János
magyar csillagász, fő kutatási területe a GRB-utófények, üstökösök és
kisbolygók megfigyelése volt. A fotólemezek nyugdíjazása után a
Schmidt-távcsőbe épített első CCD-kamera a vezetésével kezdte meg
működését 1997-ben. Ez a fejlesztés tette lehetővé a rendszeres
kisbolygó felfedezések újraindulását hazánkban. Több tucat flercsillagot
és több számozott kisbolygót fedezett fel. (2011. október 18.,
Sárneczky Krisztián és Szing Attila)</p>
<p><b>(546025) Ábrahámpéter = 2011 WG117.</b> Ábrahám Péter
magyar asztrofizikus, fő kutatási területe a csillag- és bolygóképződés,
beleértve a protoplanetáris korongokat és a fiatal csillagokat. Egyik
legfontosabb eredménye az EX Lupi fiatal csillag kitörése során a
csillagkörüli korongban megfigyelt szilikát kristályosodási folyamat
megfigyelése. Oktatási tevékenysége is jelentős, 2010 és 2015 között a
Konkoly Obszervatórium igazgatója volt, illetve 2012 és 2015 között a
Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatói feladatait is
ellátta. A 2 km átmérőjű kisbolygó a főöv külső részén mozogva 5,6 év
alatt kerüli meg a Napot. (2011. november 17., Farkas Anikó és Sárneczky
Krisztián)</p>
<p><b>(547599) Virághalmy = 2010 TM163.</b> Virághalmy Géza
(1932-2019) magyar fizikus, 1972-től 1999 végéig az MTA Csillagászati
Kutatóintézet műszaki csoportjának vezetője, igazgatóhelyettes. Részt
vett a piszkéstetői 1 méteres RCC teleszkóp építésében, egy kétcsatornás
polarimétert, valamint több fotométert is épített. A vezetése alatt,
1993-ban történt az 1 méteres távcsövön az első CCD-kamera üzembe
helyezése. Megfigyeléseket is végzett, többek között a fehér törpék
gyors időbeli változásának mérésére szervezett nemzetközi kampányban.
Kisbolygója 1,5 km átmérőjű és 4,6 év alatt járja körbe a Napot. (2010.
október 12., Sárneczky Krisztián és Kelemen János)</p>
<p><b>(549663) Barczaszabolcs = 2011 QR66.</b> Barcza Szabolcs
(1944–2021) magyar csillagász, egész pályafutása alatt a
csillaglégkörökben lejátszódó egyes atomfizikai folyamatok vizsgálatával
foglalkozott, de a földi légkör fizikája is élénken foglalkoztatta.
Csillagászok nemzedékeit oktatta az ELTE csillagász szakán a
csillaglégkörök fizikájára. Számos ismeretterjesztő cikket írt, előadást
tartott, egy könyve is megjelent A csillagok élete címmel. Az
elnevezést a kisbolygó második felfedezője, egykori diákja, Pál András
javasolta. Ez is egy másfél km átmérőjű szikla, keringési ideje 3,7 év.
(2011. augusztus 10., Sárneczky Krisztián és Pál András)</p></div></div>
</div></div>
</div></div>