[Grem] Ma Xavéri Szt. Ferenc ünnepe / dr. Diós István

[Emoke Greschik]

 TOVÁBBÍTVA:

Testvéreim! *Xavéri Szent Ferenc, akit Egyházunk ma a szentek között
ünnepel*,* baszk nemesi család sarjaként a párizsi egyetemen szerzett
magiszteri fokozatot, s minden a birtokában volt, ami veleszületett
büszkeségét és dicsőség utáni vágyát táplálhatta. És ez a nagyratörő,
becsvágyó lélek 1552-ben, távol a főúri kastélyoktól és az egyetemi
előadótermektől, de még Európától is, Kína partjai előtt, egy kis sziklás
szigeten, San-Csaóban halt meg, miközben szíve minden vágya az volt, hogy
Jézus evangéliumának üzenetével bejuthasson Kínába. **Halálhíre bejárta az
egész akkori kultúrvilágot, boldoggá avatásáig 50 év sem telt el.*
*Ilyen gyökeres fordulat mindig akkor következett be, amikor a szív mélyéig
hatol Krisztus szava**: „Mit számít az embernek, ha az egész világot
megnyeri is, de a tulajdon lelkének kárát vallja?”* *Ferenccel is ezt
történt: megtagadta* *minden földi vágyát,** és honfitársa, Loyolai Ignác
társaságához csatlakozott. 1534. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony ünnepén
Ignáccal és öt hasonló gondolkodású társával együtt letette a szegénységi
és tisztasági fogadalmat, majd pappá szentelték őket.* *Négy év múlva
fogadalmat tettek a pápa iránti tökéletes engedelmességre, s a pápa Xavéri
Ferencet Indiába irányította, és Távol-Kelet pápai legátusává nevezte
ki.* *Missziós
útjának első állomásai **Goa és a Comorin-fok körül élő gyöngyhalászok
telepei voltak*.* Mindkét helyen azt tapasztalta, hogy bár tízezrével
voltak már megkereszteltek, a keresztség **után lényegében teljesen magukra
hagyták* *őket**, jóformán semmi oktatásban sem volt részük.* *Ferenc
tanította nekik a katekizmust, védelmezte őket* *a portugál kereskedők
ravaszságával* *szemben*,* s mintegy tízezer embert maga is
megkeresztelt.* *Több
mint egy évet töltött e halász-emberek között, akiket „első szerelmének”
szokott nevezni, s ha missziós útjai során a közelben hajózott, mindig
felkereste őket.* *Szinte állandóan úton volt, hiszen legátusi megbízatása
hatalmas területre szólt: a Jóreménység fokától, Afrika legdélibb pontjától
Kína földjéig. 1546-ban tudta meg, hogy a Kínai-tengertől keletre új
szigeteket fedeztek föl: Japánt, a felkelő nap országát.* *Ferenc
Malakkában találkozott az első japánokkal. Miután megkeresztelte őket
megérlelődött benne a terv, hogy velük együtt megy Japánba, hogy ott is
hirdesse az evangéliumot. 1549-ben három japán és két segítő testvérrel
partra is szálltak Japán legdélibb részén, Kagosimánál*. *Ferenc két évet
töltött Japánban, s mintegy ezerötszáz embert keresztelt meg*. Ez kis
számnak tűnik a másutt megkeresztelt tömegekkel szemben, de épp *ez a
viszonylag kicsi eredmény vezette el Ferencet arra a fontos felismerésre,
mely idővel az Egyház egész missziós tevékenységét meghatározta: egy-egy
országban az adott kultúrához teljes mértékben alkalmazkodva kell
misszionálni, és nem szabad az európai kultúrát erőltetni. Ismerni kell a
nyelvet –* bármilyen távoli is az európai ember számára *–, az érintkezési
formákat, a gondolkodásmódot.* *Ferenc azt is fölismerte, hogy Japán a
kínai kultúra örököse.** A forrásokat tehát Kínában kell keresnie azokhoz
az értékekhez, amelyeket Japánban annyira megcsodált*. *Ezért ébredt föl
benne a vágy, hogy Kínába eljusson, s ott is evangelizálhasson. Ez a vágya
már nem teljesült. A sok és hosszú utazás, a kíméletlen munka fölemésztette
erejét. Mindössze 46 éves volt, 1552. november 3-án a reggeli órákban Kína
kapuja előtt meghalt.* *Ferenc a jezsuita misszió tulajdonképpeni
megalapítója, ugyanakkor az újkori misszió történetének legnagyobb alakja
is volt.* Példája ezreket vonzott a missziókba. *1927 óta a misszionáló
Egyház védőszentje.* Híressé vált *egy mondata*, mellyel egész életét
összegezte*: „Elmentem messze földre, hogy Krisztushoz térítsek embereket,
és ők térítettek meg engem Krisztushoz.*” *Imádkozzon értünk Szent Ferenc,
hogy erre az igazi megtérésre mi is eljussunk. És imádkozzon Európáért is,
mely az ő idejében, a 16. században minden misszió kiinduló pontja volt, ma
pedig nem egy területe – például fogyasztói beállítottságú nagyvárosainak
többsége – misszionálásra szorul. Nagyon is szükséges lenne, hogy Európát
ismét a szívek mélyéig megérintse Krisztus szava: „Mit számít az embernek,
ha az egész világot megnyeri is, de a tulajdon lelkének kárát vallja?”
Köszönjük meg Istennek a szenteket, és kérjük őket, imádkozzanak értünk.
Szent Ferenc is. Amen.*

Dr. Diós István

<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
Mentes
a vírusoktól. www.avg.com
<http://www.avg.com/email-signature?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail>
<#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://turul.kgk.uni-obuda.hu/pipermail/grem/attachments/20211203/8ab0d0a2/attachment.html>